Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

2 riÉPÜJSÀG J 1986. június 19. fl Legfelsőbb Tanács ülése PANORÁMA BUDAPEST (Folytatás az 1. oldalról.) leírásának üteme. Az ötéves tervidőszakiban 240 milliárd rubel értékű termelőeszközt írnák le, míg az előző terv­időszakban ez az érték 110 milliárd rubel volt. A terv­ben nagy figyelmet fordítot­tak a termelés hatékonysá­gának növelését célzó intéz­kedésekre. Egyebek között nagyszabású feladatokat ha­tároztak meg a termelés energia- és anyagigényének csökkentése érdekében. Az energia- és nyersanyagigé­nyek növekedését 65—70 szá­zalékban a meg íákarí tások révén fedezik. Növekszik a gazdaságban felhasznált má­sodlagos nyersanyagok meny- nyisége is. Ezek felhasználá­sa révén csupán 1990-ben 40 milliárd rubel értékű el­sődleges nyersanyag és fűtő­anyag lesz megtakarítható. A nehézipari termelés nö­vekményének kétharmada a gépgyártásra jut — folytatta a miniszterelnök. — Nem bé- kélhetünk meg azzal, hogy a jelenleg sorozatban gyár­tott gépgyártási termékék mindössze 29 százaléka felel meg a világszí n vonalina k. A z ilyen termékek arányát 1990- re 80—95 százalékra kell nö­velni. 2,4-szeresére növekszik a kibocsátott számítástech­nikai eszközök mennyisége. Az energetika fejlődésének távlatairól szólva Nyikolaj Rizskov kijelentette, hogy a jelenlegi körülményeik között a villamosáram termelése mindinkább az atomenergiára támaszkodik. Ennek az útnak a helyességét — hangsúlyoz­ta — alátámasztják a világ­ban és hazánkban szerzett tapasztalatok. Ezzel együtt e területen minden más ágazat­nál fontosabb a műszaki po­litika meghatározásia, amely szavatolja az atomerőművek magas fokú megbízhatóságát. A ísernobili atomerőműben történt szerencsétlenség be­bizonyította é követelmény betartásának kizárólagos fon­tosságát. Az 1986—1990-es évekre hatalmas mértékű építési programot határoztak meg. A beruházásúik értéke öt évre 994 milliárd rubel. A mező- gazdasági termelés növeke­désének üteme a következő öt éviben 2,6-szeres'ére nő a terv szerint. Ennél is gyor­sabb ütemben növekszik az előirányzatok szerint az élelmiszeripar termelése. A konkrét tervfeladatról szólva Ny ük öl aj Rizskov rámutatott, hogy a begyűjtött szemes terményék mennyiségét 1990- re 250 millió tonnára kell növelni. Az egy hektárra ju­tó átlagtermés szemes termé­nyekéből 2,1 tonna ;lesz. A terv első rendű fontos­ságot tulajdonít az ipari fo­gyasztási cikkek termelése fejlesztésének. A néhány év­vel ezelőtt elfogadott prog­ramban előirányzottnál 16 milliárd rubellel nagyobb értékben kell fogyasztási cikket forgalomba hozni 1990-ben. összességében a közfogyasztási cikkek meny- nyisége öt év alatt 35 szá­zalékkal nő. A szovjet kormányfő hangsúlyozta: a szociálpoli­tikai célok elérését szolgáló gazdasági intézkedések kö­zül a legfontosabb az anyagi termelésben dolgozók szak­mai besorolásától függő alapbérének 25—30 százalé­kos növelése. Növekedni fognak a munkabérek a nem termelő ágazatokban, így nő a közoktatásban, az egész­ségügyben, a felsőoktatás­ban és a kulturális területen dolgozók fizetése. Az új ötéves tervidőszak­ban is növekvő ütemben gyarapodnak a társadalmi fogyasztási alapok. A Szov­jetunióban ezek terhére fi­zetik az ingyenes közokta­tást, az egészségügyi ellá­tást, a nyugdíjakat. Az ezekből az alapokból bizto­sított kedvezmények és a la­kosság részére történő köz­vetlen kifizetések 25 száza­lékkal nőnek. A következő években a tervek szerint növekedni fog az anyák számára beteg gyermekük gondozása cél­jából biztosított fizetett sza­badságnapok száma. Emel­kedni fognak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tagjai számára korábban megállapított nyugdíjak. A munkások és közalkalmazot­tak nyugdíját már emelték. Növekedni fog a szülés előt­ti szabadság időszaka . és másfél évre nő az anyáknak biztosított gyermekgondozási szabadság. A korábbi előirányzathoz képest bővül a lakásépítési terv. A következő öt évben összesen 595 millió négyzet­méternyi lakóterület épül. Teljességgel ki fogják elé­gíti az igényeket bölcsődei és óvodai férőhelyekből. Csak­nem kétszeresére nő a kultu- rálódás anyagi alapjainak megerősítésére fordított ősz- szeg. Nyikolaj Rizskov rámuta­tott, hogy a Szovjetunió to­vábbra is a KGST-országok- kal folytatott együttműködés­nek szenteli a legnagyobb figyelmet. A KGST minden tagországa gazdaságának in­tenzív fejlesztési pályára tör­ténő átállítása, az egész szo­cialista közösség erőfeszíté­seinek egyesítése megbízható garanciája a sikereiknek. Az ötéves terv előirányzata a KGST-n kívüli szocialista országokkal fenntartott ke- reskedélmii-gazdasági kapcso­latok tevékeny fejlesztését is célul tűzi ki. Egyebek között magas fejlesztési ütemet ha­tároz meg a Kínai Népköz- társasággal folytatott keres­kedelemben. Az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök alapján a Szovjetunió kész a legkülön­bözőbb, széles körű gazda­sági kapcsolatok kiépítésére, a fejtett tőkés országokkal is, beleértve az ilyen kapcso­latok új, haladó formáit. A miniszterelnök végezetül a szovjet népgazdasági irá­nyítás új követelményeknek megfelelő átalakításáról szólt. A feladat az, hogy kialakít­sunk egy olyan áitfogó irá­nyítási rendszert, — muta­tott rá —, amely teljesen megfelel a gazdaságfejlesztés intenzív típusának. Ennek érdekében erősíteni kell mind a demokratizmus, mind a centralizmus elemejt. A gazdasági mechanizmus ' átalakítása elválaszthatatlan . a kögazdasági munka min­den szinten történő gyökeres javításától. Minden minisz­tériumban, minden vállalat­nál javítani kell ezt a tevé­kenységet — mondatta, befe­jezésül Nyikolaj Rizskov. Folytatódott a BT-vita Az el nem kötelezett or­szágok csoportja hétfőn ha­tározattervezetet terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely szelektív gazda­sági szankciókat ír elő a Dél-afrikai Köztársasággal szemben a Namibe angolai kikötő ellen végrehajtott tá­madás miatt. A tervezet élesen elítéli a dél-afrikai agressziót és fel­szólítja a világ országait, hogy hozzanak konkrét gaz­dasági intézkedéseket a pre­toriai rezsimmel szemben. Az el nem kötelezett or­szágok is azt“ sürgetik, hogy az államok nyújtsanak se­gítséget Angolának és a Dél- Afriika által fenyegetett töb­bi országnak védelmi képes­ségük növeléséhez. Az Egyesült Államok és Nagy-Brifannia által koráb­ban elutasított határozatter­vezet pontosan ugyanazokat a szankciókat írta elő, mint a most szavazásra kerülő javaslat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban köszöntötte Erich Honeekert, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkárát a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsa élőkévé; Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Willy Sbophot. a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa el­nökévé; és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Horst Sindermannt, a Német De­mokratikus Köztársaság Né­pi Kamarájának elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. Kádár János,. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Todor Zsivko- vol, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökévé tör­tént újraválasztása alkalmá­ból. Lázár György, ,a Minisz­tertanács elnöke Georgi Ata- naszovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke pedig Sztanko Todorovnak, a Bol­gár Nemzetgyűlés elnökének küldött üdvözlő táviratot új­raválasztásuk alkalmából. GENF Szerdán Genfben a nukle­áris és űr fegyverekről foly­tatott szovjet—amerikai tár­gyalások keretében ülést tar­tott a hadászati fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. SZÖUL Dél-Korea visszautasította azt az észak-koreai javasla­tot; hogy a két ország, vala­mint az Egyesült Államok katonai vezetői kezdjenek tárgyalásokat a Koreai-fél­szigeten meglévő feszültség csökkentése érdekében. RÓMA Genovában szerdán rendkí­vüli . biztonsági intézkedések közepette megkezdődött az Achille Lauro nevű hajó volt eltérítőinek a pere. összesen 15 személy elten emeltek vá­dat a vizsgálóbírók, de mind­össze öten vannak jelen a tárgyaláson. SANTIAGO Rohamrendőrök és katonák kedden behatoltak az egyik santiagói egyetemre, s őrizet­be vettek kétszázötven diá­kot. A chilei főváros négy egyetemén már második nap­ja tartanak a tüntetések. Mai kommentárunk Az ázsiai körút Tíz nap, sok ezer kilométer, csaknem fél tucatnyi meg­álló — így tehetne a legrövidebben összegezni az ameri­kai külügyminiszter küszöbön álló ázsiai kőrútjának jel­lemzőit. George Shultz, aki a tervek szerint holnap kezdi meg úja|>b diplomáciai küldetését, Hongkongon, Szingapú­ron, Brun ein és Mikronézia gyámsági területen ■ kívül ellátogat a Fülöp-szigetak fővárosába és tanácskozik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete (ASEAN) külügy­miniszteréivel is. A felsorolás rögtön sugallja, hogy a körút legfontosabb része Shultz két, utolsóként említett jelenése lesz. A hongkongi változásokról (visszatérés Kínához a kilenc­venes években), a Brunei-jel fenntartott kapcsolatokról (ez az amerikai külügyminiszter első vizitje) és a Mikro­néziáról folytatott megbesZélésiek (a stratégiai fontosságú terület jogállása, fél-függetlenségének megadása a leg­aktuálisabb témá) mindegyike a szakértőik érdeklődésére tarthat számat, legnagyobb visszhangot azonban valószínű­leg a manilai tárgyalások keltik majd. Két óikból is. Egyrészt a Füilöp-szigetek változatlanul kényes helyzete miatt, amit a Washington és Manila kö­zötti szerteágazó kötelékrendszer „tisztázása” (a Marcos utáni együttműködés feltételeinek meghatározása) sem tett mindeddig problémamentessé. ' Shultz és Aquino asz- szony között ez .már a második hivatalos megbeszélés lesz a politikusnő hatalomra jutása óta. Várható, hogy a napirendre kerülő témák az előző eszmecsere óta nem sokat módosulták: mindenekelőtt az amerikai segélyek ügye, illetve a manilai kormányzatnak a belső megbéké­lésre irányuló politikája foglalkoztatja majd a tárgyaló­feleket. Másrészt nem kevésbé lényeges az ASEAN külügymi­niszteri konferenciája sem, amelyen — az elmúlt eszten­dők tapasztalatai szerint — elsősorban a délkelet-ázsiai konfliktus, az indokínai szocialista országok és az ASEAN feszültségekkel terhes viszonya és Kambodzsával kapcso­latos ellentétek követelik majd a legnagyobb figyelme;. Az előjelek alapján Shultz ismét azt az ismert washing­toni véléményt fejti ki, hogy a szervezet tagállamainak szembe keLl helyezkedniük a Vietnam, Kambodzsa és Laosz által javasait rendezési elképzelésekkel, összessé­gében tehát úgy tűnik, Shultz körútja legfeljebb lebo­nyolításában vagy helyszíneiben jelenthet újdonságot — tartalmát tekintve azonban nem. SZEGŐ GABOR Vb-ülés Szekszárdon Tegnap délután ülést tar­tott Székszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Első­ként Kovács János tanácsel­nök számolt be a VI. ötéves tervidőszak működési, költ­ségvetési és fejlesztési alap- terv végrehajtásáról, majd ismertette a VII. ötéves pénz­ügyi tervét. Mint többek kö­zött megállapította, az el­múlt öt év alatt a költség- vetési gazdálkodás a nehéz­ségek ellenére, a tehetőségek kihasználásával, megfelelt a középtávú tervben megfogal­mazott követelményeknek. Ha nem is minden téren, de a kiemelt feladatok körében fejlődés tapasztálható, illet­ve az eddig elért eredménye­ket sikerült megtartani. Né­mileg javullt a lakáshelyzet, fejlődött a lakosság alapel­látását kiszolgáló létesít­ményhálózat. Füredi Frenc tanácselnök-- helyettes az 1985. évi társa­dalmi munkavégzést értékel­te, valamint meghatározta az 1986. év feladatait. A terve­zett 17 millió forint helyett, megközelítőleg 31 milliót tel­jesített a múlt évben Szek- szárd lakossága. Ez évben a társadalmi munka értékét 32 millió forintban irányozta elő a városi tanács. Ezt követően Farkas László vb-titkár tett bejelentést a lakáselosztási és lakásgazdál­kodási tanácsrendelet-terve­zetről, és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójá­ról szóló tanácsrendelet-ter­vezetről. A városi tanácsülésre jú níus 25-én az Üttörőházban kerül sor. A Közös Piac és Dél-Afrika Míg a közös piaci országok kormányai még haboznak, hogy gazdasági szankciókat fo­ganatosítsanak-e, az utca már dönött: Párizsban is nagy tömegtüntetést tartottak a faj­üldöző rezsim ellen. (Telefotó) A luxemburgi külügymi- ni szeri értekezleten a Dél- Afrika elleni szankciókról folytatott vita igencsak meg­osztotta a Közös Piac tagál­lamait. Az egyik oldalon Dá­nia, Írország, Görögország és Spanyolország azt a véle­ményt képviselte, hogy csak hatékony szankciókkal lehet valódi politikai nyomást gyakorolni a prêt őr iái kor­mányra. A legkövetkezete­sebbnek Koppenhága bizo­nyult, mivel a maga részéről tett is lépéseket a teljes ke­reskedelmi embargó megva­lósítására. Niagy-Britainnia és az NSZK viszont elzárkózott minden gazdasági büntető in­tézkedés elől. Thatcher brit miniszterelnök-aiss^ony a tőle megszokott h aj thatatlan- Sággal szállt szembe a szank­ciókkal, 'amelyek szerinte „nem működnek” és nem is a kívánt hatást váltanák ki Dél-Afrikában, Bonn pedig még a vérszegény holland kompromi sszuimos javaslatot is túlzásnak minősítette. A két véglet között az „óvatosak” csoportja próbált közvetíteni. Hollandia a zöldség, a gyümölcs és a bor importjának leállítását java­solta és a jelképes szankció­hoz megszerezte több tagál­lam — köztük az agrárexpor­tőr Franciaország — támoga­tását. Végül is ebből sem lett semmi, mert az „óvatosak” egyöntetű véleménye szerint a Közös Piacnak csak egysé­gesen szabad lépnie. T-inde- mans belga külügyminiszter kijelentette, ha egy tagállam egyoldalúan szankciókat kezd alkalmazni Dél-Afrika ellen, ezzel megsérti az egységes piac alaipélvét. Több tagálla­mot, mindenekelőtt Hollan­diát és Portugáliát az is óva­tosságra készteti, hogy több százezer állampolgáruk él a Dél-afrikai Köztársaságban. A tagállamok óvatoskodá- sábain igen jelentős gazdasági érdekek játszanak közre. A brüsszeli Le Soir megállapít­ja, "hogy más magatartást dik­tálnak az elvek és megint mást a kereskedelem adatai, s a Közös Piac ismét megmu­tatta, hogy a kereskedelmi érdekek vezérlik. Az egyes országok állásfoglalásai kö­zötti különbségek a Le Soir szerint abból adódnak, hogy eltérő mértékben érdekejtek a dél-afrikai kereskedelem­ben. A Közös Piac most nyilvá­nosságra hozott kimutatása szerint tavaly (Portugália és Spanyolország nélkül) a kö­zösség mintegy hétmiiliórd dollár értékű árut importált Dél-Afrikából, ami egyéb­ként évek óta a legmagasabb érték. Ennek csak jelenték­telen részét, alig 4,3 százalé­kát adta a zöldség, a gyü­mölcs és a bor. A legfonto­sabb déL-iaüritoai exportcikkek a gyémánt, az arany és a szén, amelyek együttesen a Közös Piac behozatalának fe­lét teszik ki, továbbá a vas, a réz és az uránium. A leg­nagyobb vásárló Olaszország, amely nagy . tételben vesz aranyat is a híres olasz ék­szerek készítéséhez. A máso­dik legnagyobb importőr — talán meglepő módon — a kis Belgium, amely szinte egymaga vásárolja fel az ösz- szes Közös Piacra szállított gyémántot. Az antwerpeni gyémántcsiszolók és keres­kedők csaknem kizárólag dél-afrikai gyémántot forgal­maznak. Olaszország egyéb­ként Franciaországgal együtt a dél-afrikai szén legnagyobb európai vásárlója. Urániu­mot csak Franciaország és az NSZK vesz Pretóriátó], a vasszállítmányok felvevője pedig elsősorban Nagy-Bri- tannia. Az eportban egészen más a közös ipaci országok rangso­ra, a legnagyobb exportőrök Nagy-Brlitannia és az NSZK. A közösség szállításai tavaly csökkentek és alig haladták meg az importált érték fe­lét. A Közös Piac elsősorban tartós fogyasztási cikkeket, ezen belül mindenekelőtt gépkocsikat és elektromos háztartási készülékeket szál­lított Dél-Afrikába. Az im­port és az export összesítésé­vel számított teljes forgalom szempontjából Dél-Afrika legfontosabb közös piaci part- natrei sorrendben az NSZK. Nagy-Biritannia — vagyis éppen az a két ország, amely meghiúsította a szankciók el. fogadását.

Next

/
Thumbnails
Contents