Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
1986. június 18. Képújság 3 A pártcsoport megvitatta A pártcsoportok helyéről és szerepéről az MSZMP Szervezeti Szabályzata a kővetkezőket mondja: „Az alapszervezet-ékben — létszámtól függően — párt- csoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik munkáját, magatartását, a pártmegbízatásak teljesítését. A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják." A XIII. kongresszust megelőző vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléséket követő bizalmi választások tapasztalatai, a megválasztott bizalmiak összetétele igazolja, hogy a párt alapszer vezetek döntő többségében felismerték a pártcsoport okban folyó tevékenység jelentőségét, igénylik munkájukat. Fontos szerepet töltenek be a párthatározatok megismertetésében, végrehajtásában, a párt- megbízatás ók ki alakításó ban és ellenőrzésében, a kommunista nevélő munkában, a párttagok tájékoztatásában, a párt utánpótlásának nevelésében, a taggyűlés ék előkészítésében, az alkotó politikai légkör megteremtésében... A kongresszusi határozat megerősíti : a politika megvalósításának, a végrehajtásért folytatott politikai munka fő területe továbbra is az alapszervezet. Éppen ezért tulajdonítunk megkülönböztetett jelentőséget a pártosoport- életnek. Sokszor* felmerül, hogy a pártcsoportok milyen kérdésekkel, hogyan foglalkozzanak. Általános elvként megfogalmazható : tevékenységük arra irányuljon, hogy a párttagok megismerjék a határozatokból adódó konkrét helyi tennivalókat, és vegyenek részt azok megva'jósítá- sáhan. Rendszeresen értékeljék, ismerjék el a végzett munkát, és bírálják a mulasztókat. A jól működő pártcsoportok egyre több — a párttagok érdeklődési körét is figyelembe vevő — a termelőmunkával, egy-egy konrét akcióval összefüggő pártmegbízatást adnak. Lényeges ez az iparban, mezőgazdaságban lévő társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknál, mert ezzel is érvényesítik a pártirányítást, az adott szervezetben a párt politikai céljainak elérését. A pártmegbízatások vállalásának és teljesítésének tapasztalatai — az eredmények mellett — egy rokonszenvesnek nem mondható jelenségre is felhívják a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a nagy számú állandó pártmegbízatást vállalók között — elsősorban gazdasági, állami vezetők részéről elvétve, de a párttagság más köreiben viszonylag kevés az időszakos pártmegbízatásakkal rendelkezők száma. Ahol erre szükség és lehetőség lenne, ott is sok helyen tartózkodás tapasztalható egy-egy pártmegbízatással szemben; egyesek lebecsülik a politikai tömegmunka szerepét a párttagok és a pártonkívüliek esetenként szükséges mozgósításában. Az időszakos pártmegbíza- tásók teljesítését, az esetek többségében értékelik a párt- csoportok. A tapasztalatok szerint a megbízatás teljesítéséért, a jó munkáért egyre több dicsérő szó hangzik el. de a mulasztások esetén a pártcsoport , könnyen elfogadja a kimágyarázkodást. Fontos mozzanata a párt-------------csoportok életének, munkájának a taggyűléseket megelőző tevékenység. A tapasztalatok szerint az éves beszámoló taggyűlésekre való felkészülés élénkíti fel legjobban a pártcsoportok életét. Az alapszervezetek politikai tevékenységének alapvető mércéje, — amelyről a taggyűlésnek számot kell adni —, hogy a személyre szóló pártmegbízatá- sokat a párttagok hogyan, és milyen színvonalon teljesítették. A tapasztalatok összegzését g pártcsoportok bevonásával célszerű elvégezni. Helyesnek bizonyult az a gyakorlat, hogy egy-egy időszak munkáját értékelő párt- csoport-összejövetelen az alaipszervezeti vezetőség valamely tagja részt vesz, aki elmondja a vezetőség előzetes Véleményét, tapasztalatát a párttagok munkájáról és a pártcsoport éves tevékenységéről, egyben továbbítja a pártcsoport észrevételeit, javaslatait a vezetőség beszámolójához. Az így előkészített taggyűlés legtöbb esetben aktív, mozgósító, sok javaslatot, kritikai észrevételt gerjesztve zajlik le. A pártegység szempontjából is jelentősége van a párt- csoportokon belül folytatott eszmecserének, akár ideológiai, akár gazdaságpolitikai kérdésekről van szó. Ebben a vonatkozásban az eszmecserén túl jelentősége van annak is, hogy a párttag kifejtheti véleményét a nagyobb közösségek előtt, a taggyűlésen. Ezzel összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet egy eléggé elterjedt, helytelen szemléletre. Tapasztaljuk, hogy több helyen a pártcsoportértekezlétek aktivitásának a taggyűléseken már nyoma sincs. Ennek ókát részben abbán látjuk, hogy néni 'kellően tisztázott a párttagók és a vezetőségek előtt a pártcsoport-értökezlet és a taggyűlés azonos célokat szolgáló, de különböző funkciója. Nevezetesen az, hogy a pártcsoportokban a kisebb közösség dolgairól, személy szerint Valamennyi tagjának munkájáról kell szót váltani, a taggyűlésen pedig az egész alapszervezet tevékenységéről, a vezetőség munkájáról, :a működési területen jelentkező politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekről lehet és kell véleményt mondani, állást foglalni, határozatot hozni. Olyan is előfordul, hogy a pártcsoportok képviseleti elv alapján megbíznak egy-egy párttagot a csoport véleményének tolmácsolására a taggyűlésen. Ez azárt nem mondható helyesnék, merj megoszthatja a párttagságot, visszaszoríthatja az egyes párttag véleménynyilvánítási lehetőségét a taggyűlésen. A párttagnak egyénileg joga, és egyben kommunista kötelessége, hogy véleményt mondjon a különböző kérdésekről, és javaslatét tegyen. Fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok a párt utánpótlásának nevelésében, a tagfelvételi munkában. A pártcsoportok tagjai ismerik legközelebbről a környezetükben.dolgozó emberekét, és természetesen a fiatalokat. Az arra alkalmas fiatalok felkészítése, megbízatásokkal való ellátása, párttaggá nevelése a párt fejlődése szempontjából alapvető kérdés. Ez a felelősségteljes feladat a kiindulópontja a pártcsoportok politikai neve- lömunkájának. Itt a legközvetlenebb formában adható az egyes párttagoknak megbízás arra, hogy egy-egy leendő párttaggal rendszeresen foglalkozzanak. A» alapszervezeti vezetőségek rendszeresen igényeljék a pártcsoportok véleményét, javaslatait, a gazdálkodás, a vezetés, a munkahelyi légkör, esetenként még a káderkiválasztás kérdéseiben is. Ezekre az észrevételekre, jelzésekre, bíráló megjegyzésekre térjenek vissza, mert csak ez teremtheti meg az alapot a pártesoportmunka komolyságához, aktivitásához. CZANK JÁNOS az MSZMP KB munkatársa Szörfruhák Hajdúnánásról A Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemében az országban elsőként kezdték meg az egyre népszerűbb vizisport — a szörfözés — speciális ruházatának gyártását. Az újszerű, gumírozott és vízhatlan anyagból ötféle ruhamodellt gyártanak. Az idén 4 ezer szörföltözéket készítenek egy ausztriai cég számára. A Teszöv elnöksége tárgyalta Helyzetkép az erdőgazdálkodásról Téeszerdők, adatok, telepítések, vágások Az erdőterület 29 százaléka a szövetkezeti szektor kezelésében van A Teszöv elnöksége legutóbbi ülésén a megye termelőszövetkezeteiben folyó er dőgazd á lk o d ás h elyzeté ről és feladatairól tárgyalt. Az elmúlt évi adatok alapján kiderül, hogy az országban az erdőgazdálkodás alá vont terület 1 769 139 hektár, aminek jelentős része, 514 488 hektár a termelőszövetkezeti szektor kezelésében van. Ez az, erdőterület az összterület 29,1 százalékát teszi ki. Így elmondható, hogy az ország er dőter ül étéin ek egyhar m ad a termelőszövetkezeti tulajdonban van. Tolna megyében a termelőszövetkezeti szektor erdőterülete 20 455 hektár, ami a megye erdőterületének már 32,2 százalékát jeleníti, tehát a részesedés az országos átlagnál nagyobb. E számadatokból kidmdiul- va tárgyalta az elnökség a megye fakitermelésének, erdőfelújításának, erdőtelepítésének helyzetét termelőszövetkezeti szinten. Megállapítható, hogy a megye termelőszövetkezeteinek erdőgazdálkodási helyzete kedvezőtlenebb, mint az állami erdőké, vagy a nagyobb, értékesebb erdővel rendelkező megyék erdőgazdálkodása. A kedvezőtlen adottságokhoz tartozik, hogy az egy hektárra eső élőfákészlet alacsony. A tényékhez tartozik az is, hogy az erdők fafajiak szerinti összetétele is kedvezőtlen, ugyanis az erdőállomány 61 százaléka akác. Az ágazati értékelésről szólva megállapította az elnökség, hogy a fakitermelésben a termelőszövetkezetek egyetlen évben sem érték el az üzemtervi lehetőséget. Az átlagos lemaradás 1—1,5 év, melynek keretén, belül van időarányosan teljesített is, de akad hároméves lemaradás is. Az elmúlt évben a kitermelési lehetőségek 87 százalékát használták ki, ami mennyiségileg 76 ezer köbméter fa kitermelését jelenti. Az erdőgazdálkodás t nem hozza a várt eredményt, tehát egyértelmű, hogy változtatni kell ezen. A gondok között szerepel, hogy a kitermelésből adódó nyereség nem a gazdálkodóiknál, hanem például a fakereskedelemben csapódik le, így az áfészeknél, magánvállalkozóknál. A téeszek sok esetben a faállományokat „lábon" adják el, jóval az értéke alatt. Egy közős érdekképviselet létrehozása mindezt kiküszöbölhetné. Az elmúlt húsz év sikeres és nagyvolumenű erdőtelepítéseinek ■nyomán megnőtt a fiatalabb korosztályba tartozó nevelő- vágásokat igénylő erdőik területe. Az itt végzendő munkák komoly jelentőséggel bírnak az állomány fejlődése szempontjából. Az elnökség megállapította, hogy megyei szinten itt is lemaradás tapasztalható. Az erdőfelújítás területén a legaggasztóbb a helyzet, ugyanis ennek elmaradása miatt még az egyszeri újratermelés sem biztosított. A kitermellt erdők területét általában késedelmesen újítják fel, ami már többlet- munkát, és persze többlet- költséget is jelent. A pótlásokat nem végzik el, és elhanyagolják az ápolási munkálatokat is. Az erdőtelepítés mennyisége az előző évekhez viszonyítva visszaesett, akad terület, ahol ez a munka még várat magára. Néhány évvel ezelőtt Tolna megyében a Gyula ji Állami Erdő- és Vadgazdaság gesztorságával „Erdészeti és Fagazdasági Együttműködés” bejegyzéssel társulás jött* létre, melynek 15 termelőszövetkezét a tagja. A megye termelőszövetkezeti erdeinek 21 százaléka van a birtokukban, ami 4 214 hektár terület. A gesztor a társulás irányítására függetlenített munkakörben egy mérnököt alkalmazott, de jelenleg nincs szakember, aki irányítsa a társulást. A jövő feladatairól szólva elmondták az ülésen, hogy a társulást fejleszteni keik amihez azonban egy minimális technikai bázis kialakítására lenne szükség. A fejlesztésre azonban jelenleg pénzösszeg nincs. A szakem- berellátottság nem megfelelő, és nagy a fluktuáció is. A Tolná megyei szövetkezetek erdőterületei három erdőgazdasági tájba és két tájrészletbe tartoznak, ezek nagy változatosságot mutatnak, mivel a tengelici ho- mokvidéktől a közép- és alsó-dunai ártérig húzódnak. Mindezek miatt a talajviszonyok is igén változóak, mert előfordul a homok, réti', hordalék és öntéstalaj egyaránt, de van példa agyagbemosó- dásos barna erdőtalajra és kombinációira is. Az éves. csapadék mennyisége is különböző. Az erdőművelés teendői között ott található a magtermelés is. Maggyűjtés a termelőszövetkezeteknél nem volt, bár javaslatot tettek magtermő állományra, de ennek a felülvizsgálata elmaradt. A csemetetermelésről is szó esett, mert a mőcsényi Völgység Népe Tsz rendelkezik ideiglenes csemetekerti engedéllyel. Ez a csemetekert Cikón található, mely 110 ezer akáccsemetét termelt meg. A befejezett erdőtelepítések ötéves felülvizsgálata 279 hektáron megtörtént. Vadkárosítással az egész megye területén folyamatosan. kell számolni. összességében az elnökség megállapította, hogy a lemaradás fő oka a kapacitás és az értékesítési lehetőség hiánya. A nevelővágások megfelelőek, de a tisztítás terén nagy a lemaradás. A munkaigényes fenyőtisztítás kapacitás- és gépesítettséghi- ány miatt elmaradt. A szakszerű munkavégzés függ a szakemberellátottságitől', de a megfelelő mennyiségű és minőségű ültetési anyagtól is. Az erdősítési hátralék lassan csökken, előrelépés technológiaváltással és megfelelő szaporítóanyaggal várható csak. — szs — Nemzetközi humánbiológiai szimpózium Nemzetközi humánbiológiai szimpóziumot rendez az Eötvös Loránd Tudományegye- terrt embertani tanszéke június 23—26. között Pécsett, az akadémiai bizottság székházában. A negyedik ilyen jellegű tanácskozáson 14 országból 60 szákember vesz részt. A szimpózium fő témája a növekedési standardok, vagyis azok az adatsp- rok! amelyek egy-egy ország vagy földrajzi régió gyermekeinek növekedését, testi fejlődését jellemzik. A gyermekek növekedési, érési folyamata ugyanis öröklött és környezeti tényezők hatására alakul, e , hatások azonban földünk különböző területein és különböző időkben mások és mások. A növekedési mutatók tehát időről időre ugyancsak változnak. A pécsi konferencián beszámolóik hangzanak el többek között a legújabb kubai, csehszlovákiai, jugoszláviai, portugál, olasz, indiai növekedési standardokról. A főreferátumban ismertetik az első hazai növekedési standardokat, amelyeket a rendező tanszék munkatársai dolgoztak ki az 1982 és 1985 között végzett országos reprezentatív növekedésvizsgá- datuk eredményei alapján. E felmérés során 41 ezer gyermeket, Magyarország 3—18 éves ifjúságának 1,5 százalékát vizsgálták. A szimpóziumon 50 előadás hangzik el, beszámolnak többek között à különböző környezeti tényezőknek, a városi és a falusi környezetnek, az életmódnak, a táplálkozásnak, a testnevelésnek és a sportnak a növekedésre gyakorolt hatásáról.
