Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
* NÉPÚJSÁG 1986. június 18. 11 ............ » 11 ' ' ......................... V isszhang Két vélemény Lapunk június 10-i számában bíráltuk, hogy egy megjegyezhetetlen nevű községnévvel gyarapodott megyénk helységnévtára. A bírálatba válaszolt a Zomba Községi Tanács V. B. képviseletében Szulimán Ferenc tanácselnök és Fábián László vb-titkár. Levelűkből idézzük a következőket : „A szentgáli lakosság az 1985. szeptember 30-án megtartott falugyűlésen kérte a település nevének megváltoztatását. A névváltoztatás során alternatív javaslatok hangzottak el : Szentgál, Szengál-szőlő, Zomba-Szent- gálszőlőhegy. A Hazafias Népfront Községi Bizottságának elnöke a javaslatokat szavazásra bocsátotta, melynek eredményeként a falugyűlésen jelenlévő lakosság egyhangúlag a Zomba-Szent- gálszőíőhegy mellett foglal! állást. A felszólalók elmondták, hogy a névváltoztatás már régi kérésük, függetlenül attól, hogy a „puszta” szó jelenleg már nem jelent elmaradottságot. Másrészt a településen ma már jelentős a szőlőtermesztés, így szeretnék, ha ez a település neve- ben is jelezve lenne. Az országban van Szentgál község is, így. gyakran előfordult a postai küldemények téves kézbesítése is. A lakosság kérésének megfelelően kerestük meg az illetékes szakhatóságokat, akik a közösségi kérést szem előtt tartva, a névváltoztatást támogatták. A szakvélemények beszerzése után ismét egyeztetésre került sor a 'lakossággal, a helyi párt-, társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel. Az egyeztetés után a végrehajtó bizöttság április 24-én megtartott ülésén döntött a névváltoztatásról, és rendelkezett a döntés széles körű megismertetéséről. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a névváltoztaltás mögött igenis valós közösségi érdek van, és nem „valamilyen” érdekek. A vb-határozatról a lakosságot szóban, valamint szórólapokon tájékoztattuk. A 'lakosság döntésünket örömmel, .megelégedéssel fogadta. ... Véleményünk szerint a cikkben említett adminisztrációs tevékenység — a számítógépes feldolgozás körülményei — nem lehet akadálya a közösségi érdekek érvényes ülésének.” * Pécsről is kaptunk egy levelet. Reuter Camillo, nyugalmazott természetvédelmi felügyelő többek között ezt. írja: „Tolna megye 1981-ben »Tolna megye földrajzi nevei« című kitűnő, testes kötettel gyarapította helyismereti könyvanyagát. Szakemberek tollából, szülőföldjüket jól ismerő, szerető polgárainak adatolásából készült. Ez is Szentgálnak ismeri. S itt szeretném megerősíteni H. J. sarait, aki felemelte tollát Szentgál településnév megtartása, megóvása érdekében. A név jellegzetes magyar névadás. A Kárpát-medencében élő nemzetek közül egyedül használja — közép- kari francia hatásra — a magyar nyelv településnévként temploma védőszentjének a nevét. Neve után XIII—XIV. századi névadás, ezért is megőrzésre érdemes. Sajnos, Csánki Dezső: »Magyarország' történeti földrajza a Hunyadiak korában« című alapvető munka adatot nem tárol helységünkről. A Tolna Megyei Állami Levéltár munkatársai bizonyára adatokkal tudnák a közigazgatás segítségére sietni. Helységnévtáraink Szentgál nevét 1864 óta őrzik. A Szent- gáli-szőlőhegy csak 1907-ben került a települések közé, az előbbi nyomán: S egy gyakorlati érdek. Szentgál csupán 2 szótag. A számítógépes adatfeldolgozás érdeke is Szentgál mellett szól.” * A szerkesztőség megjegyzése: örülünk, hogy írásunk ilyen nagy visszhangot keltett. Lapunkban egyszer már voksoltunk. Ezt megismételni nem kívánjuk. A most közölt Írásokban is szerepel Szentgál. A tanács válaszában úgy, hogy egy Szentgál már van az országban. Reuter Camillo a név eredetére is rámutat. Az említett Tolna megye földrajzi nevei kötetben a település neve többféleképpen szerepel, önállóan egyszer sem fordul elő. De több összetételben is szerepel így: Szengáli-szőlők, Szengáli-rét. Ügy írták, ahogy ejtették — takarékosan, t-nélkül. Ezt a nevet: Szengál a számítógép is, az emberek is könnyebben megjegyeznék. Szentgál már van az országban, de Szengál nincs. Talán nem is lesz? Reflektorfényben - a bábművész Gyurkó Henrik Miskolcon született, munkáscsaládban, s ügy tűnt, ő is folytatja a hagyományt : géplakatos lett a Lenin Kohászati Művekben. Ám a munka mellett élt benne a játék szenvedélye is. A gyár színjátszócsoportjának tagja lett, s volt egy titkos vágya: a színészet. A kohászati művekben ki, tűnő amatőr bábegyüttes is tevékenykedett, s amikor az egyik szereplő megbetegedett, őt kérték meg, ugorjon be helyette. Bár sosem fogott mén bábot a kezébe, kisegítette kollégáit, s maga sem sejtette, hogy ettől kezdve életében meghatározó szere, pet fog játszani a bábművészet. — Úgy éreztem, megtaláltam a műfajomat. A bábozáshoz kézügyesség kell, manuális érzék, ez megvolt bennem. Vonzódtam a közösséghez, de ezt a műfajt nem lehet csapat nélkül, egyedül játszani. A világosítók, a díszletmunkásrtk, a hangosítók összehangolt tevékenysége mind bennünket segít, s nekünk, akik a paraván mögött dolgozunk, ugyancsak segítenünk kell egymást. különben nincs előadás. A beugrásként vállalt első szerepet — a Farkast A három kisgida című bábjátékban — még sók követte, míg 1960-ban Budapestre jött hogy felvételizzen az Állami Bábszínház első színészképző stúdiójába. — Ismerték miskolci tevékenységemet, így azonnal főszerepet bíztak rám: én lettem a Ludas Matyi. Ezt a bábjátékot többször felújítottuk az évek során (legutóbb épp ez év májusában), s én 26 esztendeje játszom a furfangos parasztfiút, aki háromszor teszi csúffá Döb- rögi urat. A Ludas Matyi után jött a többi főszerep: a pagodák hercege, a Petruska, a Fából faragott királyfi, a János vitéz; Stravinsky, Bartók, Britten zeneműveinek hősei. Az egykori géplakatosból, aki tizenéves korában elnyerte a „szakma ifjú mestere” kitüntetést, világjáró, ismert (s elismert: Jászai- díjas, 1986 áprilisa óta érdemes művész) bábszínész lett. — Még ma is épp oly örömet okoz a játék, mint amikor elkezdtem a pályát. Nagyszerű érzés lelkes, nevető gyerekeknek játszani. Emlékszem az Óz egyik előadására, amikor a négy vándort: Dorkát, a Gyáva Oroszlánt, a Szalmaembert és a Bádogoméért (ez utóbbit játszottam én) fogságba ejtik a szárnyas majmók és ők segítségért kiáltanak. A gyerekek fel akartak rohanni a színpadra, hogy kiszabadítsák kedvenceiket A jegyszedők alig tudták útját állni a „rohamozó” csapatnak. A bábozás nemcsak szép, de rendkívül munkaigényes is. A jeleneteket nagyon precízen, sok-sok próbával kell kidolgozni. Bartók, Kodály, Stravinsky és mások műveinek bábadaptációjánál a kottafejek szabjak meg a mozdulatokat, s elengedhetetlen a precíz együttműködés, a lazítás nélküli koncentráció. — Éppen olyan sokat ke'l gyakorolnunk, mint a légtcrnászoknalk. Elég egyetlen hibás mozdulat, oda nem fi. gyelés, s a produkció, a jelenet menthetetlenül szétesik. Sok a szakmai ártalom: gyengül a szemünk, mert ha úgynevezett „fekete színházat” játszunk, sötétben, többszörös tüllrétegen keresztül nézünk. A másik rém: az ízületi bántalom, elhasználódik a nyakcsigolya, a váll, a könyök, a csukló, jönnek a kopások, fáj minden részünk. Ám mindezért bőven kárpótol a játék, a taps, a gyermekközönség zsivaja, öröme, a külföldön elért sok siker. Játszott már Amerikában és Indiában, Angliában és Egyiptomban, fellépett az 1800 személyt befogadó washingtoni Kennedy Centerben és öbrazcov bábszínházában, Moszkvában. S szívesen játszik itthon, el-, dugott kis falvakban, iskolák rendhagyó irodalom óráin, művelődési házakban. Mert — mint mondja — nem a helyiség nagysága, a csillogás, a bársonyfüggöny, a kristálycsillár a lényeg, hanem a közönség, amely odalent ül, és várja a csodát. .. Kárpáti .György Lapszemle ATDMERlMO . A PAKSI ATOMERŐMŰ épít fi HERI HÁZXS DOLGOZÓINAK LAPJA. Konténerben iskola? — teszi fel a címben a kérdést az áprilisi szám egyik cikkírója, amire azonnal válaszol is, 4 következőképpen: Szerencsére, igen! Városunk dinamikus fejlődése következtében — mindnyájunk örömére — a vártnál magasabb létszámú óvodai és iskolai gyermeklétszámmal számolhatunk. Az 1985—86-os tanévben 40 lakótelepi óvodást már nem tudtunk lakókörzetében elhelyezni. A lakótelepi 32 tantermes iskolában 43 tanulócsoportot kellett elhelyezni. Az előadótermek, napközis szobák, de még a zsibongó is osztálytermi célt szolgált. 1979- ben az iskola létszáma\587 volt, 1985-ben 1481, az 248 százalékos növekedést jelent. Mi várható a jövőre vonatkozóan ? 1988—98-úig évente további 60—80 gyermekkel növekszik az általános iskolai tanulók létszáma, a lakótelepen. A probléma megoldásánál nem gondolhatunk a munkásművelődési központra, mert a szakköri helyiségek, klubtermek osztálytermi célra kicsik, de rendeltetésük is más. Felmerült az autóbusszal történő szállítás gondolata is. Végső soron az ifjúsági házban, az MHSZ-nél, a Hazafias Népfrontnál vannak olyan, délelőttönként ritkán használt termek, melyek e célra alkalmasak lennének. De a pedagógusok ilyen helyzetben hogyan lennének képesek felelősségteljes munka elvégzésére? Milyen pedagógiai eredményt lehetne elérni ilyen körülmények között? Szabad-e eleve kudarcra kényszeríteni tanulócsoportokat? 1985-ben született a döntés további 4 blokk építésére. Ezáltal további lakásépítés, és vele párhuzamosan iskolaépítés is várható. A tervidőszak végére ez már megoldás, de a gond ma feszít, a ma problémáját kell megoldani. Ezért felbecsülhetetlen a Paksi Atomerőmű Vállalat vezetésének az a segítsége, amellyel a Gesztenyés u. 24—26. sz. konténer munkásszállók ideiglenes otthont adhatnak — átalakítás után — az új, IV. Sz. Általános Iskolának, és két óvodai csoportnak. A tervezés és kivitelezés megkezdődött, az átalakítás augusztus 15-ig befejeződik. A német nyelv oktatása az új iskolában is lehetővé válik. A napközis ellátásra megfelelő melegítőkonyha és étterem áll rendelkezésre. A két épület összekötésével viszonylag tág zsibongót és bejáratot sikerül kialakítani. íme', egy nagyszerű példája annak a típusú gondolkodásnak, amit úgy is szoktunk nevezni, hogy problémamegoldó gondolkodás. A májusi számban írást olvashatunk Atomerőmű és környezetvédelem címmel. A villamosenergia-igény atom- erőművi bázison való kielégítése jelentős gazdasági előnyökkel jár. A hagyományos hőerőművi szennyezéseket tekintve elmondható, hogy az atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem termel szén-, kén-, és nitrogén-oxd- dokat, nem bocsát ki pernyét, hamut. Speciális atom- erőművi probléma a radioaktív anyagok keletkezése. Az atomerőművi környezet- védelem legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a keletkezett sugárzó anyagokból az ésszerűen és gazdaságosan elérhető minimális mennyiség jusson csak a környezetbe. Ezt szolgálták az igen szigorú tervezési előírások, a kivitelezés során végrehajtott ellenőrzések, az igen alapos és minden részletre kiterjedő hatósági engedélyezési eljárás. Ezt szolgálják az üzemviteli határértékek, a radioaktív kibocsátásokra vonatkozó hatósági előírások, az üzemeltetés közben folyamatosan végzett üzemi és hatósági ellenőrzésék. A többszörös biztonsági és védelmi rendszerék a rendkívül hatásos szűrő- és tisztítóberendezések, továbbá a szigorú üzemeltetési körülmények betartása garantálja a környezet megfelelő védelmét. Szovjet és magyar gyártmányú fcibocsátóellen- őrző berendezésekkel mind a szeltőzökéményben, mind az elfolyó vizekben állandóan üzemelő távmérő detektorok figyelik a távozó közegek radioaktivitását. Mindkét közegből folyamatosan mintát is vesznek. A környezetben megjelenő radioaktív anyagokból 23 környezetellenőrző állomás nyújt információt. Az igen szigorú kibocsátási határértékeket a Paksi Atomerőmű Vállalat eddig maradéktalanul betartotta, az esetek nagy részében jelentős tartalékkal. MOI fttnmisfgonsite Még mindig Paksnál maradva, pillantsunk, bele a gazdaság lapjába is, melynek márciusi számában a manapság egyre többet vitatott vállalati gazdasági munkaközösségek munkájáról, létjogosultságáról olvashatunk. Íme, a helyi tapasztalatokról: Gazdaságunkban a szakcsoportokról, gazdasági munkaközösségékről, megfelélő jogszabályok megjelenését követően, először óvatos információgyűjtésre került sor, majd 1984 áprilisában az igazgató által kiadott felhívásra, mely a törvényes munkaidőn kívüli idjőben végezhető, hasznos feladatok elvégzésére kér javaslatokat — azután megkezdődött a gazdaságban jelenleg is működő két vgmk szervezése. A vállalat vezetése (pl. méllékfoglatkozás, szocialista brigádváUalás, külső megbízások stb. ...) olyan területén támogatta végül is az újszerű formában együtt dolgozók közösségének megalakulását, amelyre a gazdaságnak a tervszerű feladatok jobb és biztonságosabb éllátása érdekében szüksége van, és ahol biztosított a főmunkaidőben végzett tevékenységtől való szétválasztás. A két vállalati gazdasági munkaközösség közül az egyik a gazdaság takarmánykeverő üzemében dolgozók köréből szerveződött, a másikat pedig a központi autójavító műhelyben dolgozók hozták létre. A takarmánykeverő vállalati gazdasági munkaközösség munkájáról: 1984-ben alakultak 23 fővel, s a létszám végeredményben két, váltott műszakban történő foglalkoztatásukat teszi lehetővé. Szerződésük, valamint a gazdasággal kötött együttműködési szerződésben meghatározottak szerint, fő célkitűzésük az üzem meglévő kapacitásának kihasználása, a környező mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a gazdaságok által integrált háztáji állattartás takarmányszükségletének biztosítása. A megalakulás óta több alkalommal volt személyi változás, de a díjazásban is történt változás. A szakmai és a belső ellenőrzés vizsgálata alapján is elmondható, hogy a munkaközösségben dolgozók komolyan veszik feladataikat, megbízhatóan teljesítik a megrendeléseket. Az üzemben kedvezmény, ha valaki vgmk-tag lehet. Szőkébb és tágabb megítélés szerint jó és hasznos a munkájuk. működésükben nincs semmi zavarkeltő. A munkával szerzett többletjövedelem reális, megalapozott. A mezőgazdaságban dolgozó cigányok helyzetével foglalkozik Tóth József írása, melyből többek között, megtudhatjuk, hogy Tolna megyében a legutóbbi felmérés szerint 10 396 a cigányok száma, mely a lakosság 3,9 százalékát teszi ki. Közel nyolcvan százalékuk falvakban él, és 34,2 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban. A megyében élő cigány családok 30—40 százalékának életmódja, életszínvonala megegyezik a nem cigány családokéval, sőt, egyre több azon családok száma, amelyek meghaladják a nem cigány átlagcsaládok életszínvonalát. Az írás szól a beilleszkedési gondokról, a munkakerülésről, iszákosságról, de a jó példával elöljárókról is. A mezőgazdaságban 976 cigány osalád dolgozik, az utóbbi öt évben 197 fő részesült szolgálati lakás vásárlási és egyéb, nagyobb összegű anyagi támogatásban. Nagyon lényeges politikai és erkölcsi tapasztalat, hogy üzemeink nem tesznek különbséget származás szerint dolgozóik között. TOTËV HÍRADÓ ,A vállalat 1985-ben vásárolt egy IBM kompatibilis személyi számítógépet, amelyet a vállalati ügyviteli folyamatok feldolgozására használ fel. Erről és ennek tapasztalatairól ír a Munkaerő- és energiamegtakarítás számítógéppel címet viselő írás. A tüzetes és részletes megismerés után az árosztály kezdeményezésére saját fejlesztésben elkészítették a költségvetési rendszert, melynek továbbfejlesztése jelenleg is folyik. A rendszer előnyei — jelentősen csökken a költségvetés készítési ideje; — elmaradnak a munkaigényes rutinfeladatok, ezáltal a munka megbízhatósága nagymértékben javul. — Feleslegessé válik a költségvetések gépelése, és így tovább csökken az átfutási idő, — lehetővé válik többféle alternatíva kidolgozása. ÜZEMI r I F T II II If A Simontornyai Bőrgyár L L L I URA Üzemi Hiradója A börgyári híradóban olvashatjuk azt a cikket, mely a fejlesztési tennivalókról ír. A bőripar nehezedő helyzete, valamint a vállalatvezetés formájának változása megnövekedett feladatokat, élesedő feltételeket jelent valamennyi vállalati tevékenységi kör számára. A feladatok a piacképesség növelésével, valamint a fajlagos termelési költségek csökkentésére alkalmas, új műszaki megoldások kidolgozásával függenek össze. Növelni kell a magas minőségű, puha, mappaszerű termékek részarányát. Jelentős fejlesztési feladatok vannak a ma sok esetben hulladéknak minősülő, környezetvédelmi gondokat és költségeket okozó melléktermékek hasznosítása terén. J A KSZE NÖVÉNYTERMFAtSI RENDSZER AGRÁR FTJI.ES7.TÖ KÖZÖS VÁLLALAT LAPJA A KSZE Növénytermelést Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat lapja, áprilisi számában a külföldi szakmai utakról ír Schilling Károly információszervezési osztály- vezető. A KSZE az idén is szakmai tanulmányutakat szervez a partnergazdaságok részére az NSZK-ba, Ausztriába, Jugoszláviába és Olaszországba. Májusban a Bayer cég vendégei a német mezőgazdasággal ismerkedhettek München környékén. Mannheimbe, a John Deere traktorgyárba és a BASF kísérleti üzemének megtekintésére most utazott el egy csoport, augusztusban pedig a Fiatagri traktorgyár szerepel a programban. Visszavan még a Claas cégnél tett látogatás is.
