Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
1988. június Ifi. NÉPÚJSÁG 3 Bizakodva készülünk a kongresszusra A telopiilóa tisztaságáért - Pakmon A többség állva marad Beszélgetés Szlameniczky Istvánnal» a Szövosz elnökével 'El tudják-e látni megfelelő minőségű és mennyiségei áruval a falusi, tanyasi lakosságot? Hogyan gazdagították a városok kínálatát? Miképpen vették ki részüket az ipari, mezőgazdasági termelésiből és a szolgáltatásokból? A többi között ezekre a kérdésekre is válaszolnak majd a fogyasztási szövetkezetek ez éviben megrendezendő kongresszusán. Szlameniczky Istvánt, a Szövosz elnökét kértük előzetes számvetésre, — Űj és még újabb áruházak épülnek szerte az országban, egyre bővül a szövetkezeti áruházi lánc, de mintha a fejlődés kizárólag csak a városokban járna látványos eredménnyel. Nem hagyták cserben az ájészek a kisebb településeket, a tanyaközpontokat, falvakat, községeket? A tömegek mindenütt a világon a város felé áramlanak — hát még, ha doppingolják is ezt, mint Magyarországon! Az urbanizációra hazánkban a szövetkezetek azzal válaszoltak, hogy tagjaik után „menték”. De vajon tehettek-e mást? Egy kisebb falusi vegyesboltban — gazdasági okokból — nehéz helyzetbe kerül a legjobb áfész is: szaküzletel, nagyáruházát nem tart el az ottani kereslet. Egyébként a falvak lakói is nyertek e boltokkal, mert száz szövetkezeti boltból 85 továbbra is kisvárosban vagy nagyközségben működik, faluközel- ben. A városi megjelenés azért is előnyös volt, mert versenyt indított a Skála- Coop és a Centrum áruházak között. — Azért a kisebb falvak kisboltjairól sem lenne szabad megfeledkezni. — Miért, ki feledkezett meg róluk? A Szövosz elnöksége három éve döntött úgy. hogy rövid távú akció- programra beszéli rá az áfészeket. Tekintélyes pénzalap támasztotta alá az általunk javasolt felújítási programot : tegyék ízlésessé, igényesebbé a falusi, tanyasi üzleteinket. A pályákat eredményéként 2500 szövetkezeti üzletet hoznak rendbe és bővítenék ki az év végéig. Az akciót nem üzleti, hanem ha úgy tetszik, politikai megfontolások alapján támogattuk. — Látványos számokat hallottunk. Csakhogy a szövetkezeti kereskedelem fejlődési üteme elmarad az állami kereskedelemétől. Miért? — A forgalom növekedésének dinamikája valóban mérséklődött, az okok szerteágazóak. Tíz éve — az V. ötéves tervidőszakban — még az új üzletek 55 százalékát építették szövetkezeti forintokból, a most befejeződött VI. ötéves tervciiklusban azonban 30 százalékra csökkent a részesedésünk. Ezt részben így is akartuk, tudván azt, hogy nem lehet számítani arra, hogy társadial- mi méretekben nő a lakosság vásárlóereje. Új üzletek építése helyett energiánkat a meglévők fenntartására koncentráltuk, sőt erőforrásaink egy részét átcsoportosítottuk a termelésbe. így többet kereshettünk. qps- részt azonban hozzájárultunk az árualap bővítéséhez is. Az így felhalmozott tiszta jövedelemből idővel visz- sza lehet juttatni a kereskedelem fejlesztésére, ha végre növekszik az életszínvonal és új boltokra lesz szükség. Erre számítottunk, de például a szabályozók egynémelyükének változása elég váratlanul érte hálózatunkat, tetézve a sok fogyasztói áremelésből következő egyéb hatásokkal. Az árrések szűkülése a falvakban okoz gondokat a mai napig, hiszen ott kizárólag az áfé- szek forgalmaznak élelmiszert. A nagykereskedelem erről nem sokat tud, mert haszonkulcsa eleve magasabb, majdnem duplája, mint a kiskereskedelemé. Napjainkra azért már itt is sok a változás, mert a kormányzat ma arra biztatja a kiskerekedőket, hogy kiskereskedjenek — a nagykereskedelem kiskereskedelmi forgalma az elmúlt években 25 százalékkal nőtit... — E közben jelentős versenytárs lett a szövetkezetek vállalata, a Skála-Coop is. — Igen, hetven áruház tartozik hozzá, tagja csaknem 200 áfész. Ne feledje azonban, hogy 170 milliárdos forgalmukból alig 12 milliárd származik nagykereskedelmi tevékenységből. Ez nem túl sók, de arra alkalmas, hogy élezze a versenyt. Ahol például területi raktárt létesített a Skála-Coop, ott mozgékonyabbá vált az állami kereskedelem is. Az országban csaknem 100 fogyasztási szövetkezet kért és kapott nagykereskedelmi jogot — ezek derűlátásra adnak okot a továbbiakat illetően. — A gazdasági reformmal fontos szervezeti változások történték a magyar gazdaságban, ezek nagy hasonlóságot mutatnak a szövetkezetekben jól működő vezetési formákkal: a vezetők választására, meghatározott idejű alkalmazására, az igazgatótanácsokra gondolok. — A baj az, hogy egyesek akkor is a demokráciát féltik, amikor például új technológia bevezetéséről Van szó. Ez a gazdaságossági számítások kérdése, és a döntést ennek alapján kell meghozni. A bérezés, a munkarend, a jutalmazás tartozik a demkorácia kérdésköréhez, az emberi hang. — A közelgő kongresszuson nyilván a szövetkezeti mozgalom jövőjét is felvázolják, ez pedig természetszerűleg a szövetkezetek lehetőségeitől függ. On szerint milyenek a kilátások? — Van olyan áfész, amelynek 4 milliárd a forgalma és van olyan, amelynek alig 30 millió, de ezzel semmit sem mondtam, mert akad köztük 150—200 milliós forgalmú kiváló és vergődő milliárdos. Talán túl egyszerűnek hangzik, de általában ott nincsenek gondok, ahol jó a vezetés, pontos a munkavégzés, helyesek a döntések, i — Eggyel több ok, hogy egyesüljenek. A baj csak az, hogy időnként ez nem saját akaratukból történt... — Nem lehet tagadni, hogy volt egyesülés parancsra, szubjektív indítékokból is — sajnos. Ettől függetlenül azt kell mondjam, nagy haszna az egyesülésnek, hogy koncentrálódtak a fejlesztési források és olyan szövetkezeti áruházi lánc alakult ki, amelyre egyébként nem lett volna állami pénz. — Mostanában divatos dolog minden bajért a szabá. lyozókat okolni. Mi a véleményük minderről a szövetkezeteknek? — Általában véve jó logikájuk van a szabályozóknak, bár nem mindegyik következetes. Helyes és célsze. rű az erőforrásokat, tehát a munkaerőt, az eszközt adóztatni, az ezekből származó nyereség helyett. Most van, aki nyer ezen, van. aki veszít — a dolog lényege az, hogy megkezdődött az átrendeződés az eddiginél erőteljesebb differenciálódás. Az biztos, hogy fehéren-feketén ki fog derülni, ki képes állni a sarat, és ki nem. En, abban bízom, hogy a többség állva marad ... Farkas P. József Szerelik a Csehszlovákia részére készülő törpe megmunkálóközpont szerszámtárát. A Csepel Müvek Szerszámgépgyárának legkorszerűbb termékei közé tartoznak a nagy pontossággal dolgozó, számítógéppel vezérelt megmunkálóközpontok. A gépek háromnegyed részét exportálják a KGST-országokba, valamint az NSZK-ba. Franciaországba, Ausztriába. Indiába és Kínába. Számítógép vezérli Mennyibe kerül a szeméttelep ? Gondozott park csobogóval, pihenő padokkal a régi városközpontban Az elmúlt években jelentősen megnőtt Paks város lakosságának száma, ennek következtében nagymértékben emelkedett a háztartási és az ipari hulladék mennyisége is. A város szeméttelepe betelt, a környezetet szennyezi. Feltétlenül szükségessé vált új szeméttelep kijelölése. — Mennyibe kerül a szeméttelep? — ezzel a kérdés- sel fordulunk Molnár János- méhoz, a Paksi Városi Tanács műszaki-, termelési és ellá- tásfelügyelefi osztály vezetőjéhez. — A költségbecslések szerint 25 millió forintba. — Első hallásra ez rengetek pénznek tűnik. Nézzük kicsit részletezve, mi minden kell ahhoz, hogy egy szemét, telep megszülessen. — Páks városban a köztisz taság fenntartását tanács- rendelet szabályozza, de ezt felüli kell vizsgálni és újat készíteni. A központi szemét- szállítással, és a szeméttelep karbantartásával kapcsolatos feladatokat a városi tanács végrehajtó bizottságának műszaki-, termelés- és ellátás- felügyeleti osztályához tartozó költségvetési üzem látja el. A lakossági háztartási szemét elszállítása kukás és konténeres szállító kocsikkal tör, ténik. Gondot jelentett korábban a szemétgyűjtő edények beszerzése. Az új szabályozási terv szerint az újonnan bekapcsolódó utcák részére a szemétgyűjtő edények beszerzése, karbantartása, cseréje az üzem feladata lesz. Az edények használatáért az érdekeltek bérleti díját fizetnek majd. Rendeltetésszerű használatukról, tisztitásükról az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodni. — Néhány évvel ezelőtt elkészült már egy új szeméttelep beruházási programja, e szerint a telep, a várostól északnyugatra, a Vörösmialmi árok egy melíékvölgyében lett volna. Mi történt azóta? — Ezt a tervet várospolitikai okokból nem lehetett megvalósítani. A terület fekvése, adottsága miatt jó kirándulóhely, ezért 1985-ben a Hátsó-Homok erdői részen jelöltek ki egy másik területet szeméttelep céljára. A telep helye még mindig nem végleges. Most folynak tárgyalások egy harmadik területről, ahol talán legkisebb költséggel lehetne kialakítani a szeméttelepet. Az atomerőmű északi bejárójával szemben a PAV és a Paksi Állami Gazdaság egy homokbánya termelt homok helyén — megfelelő technológiai és műszaki eljárással — meg lehetne építeni a szeméttelepet. Az említett két üzem. támogatja is a terv megvalósítását. — Mindez bizonyára egyéb feladatokat is vonz. — Az új szeméttelep kialakításával egyidejűleg feltétlenül szükségessé válik a költségvetési üzem kommunális részlegénél a géppark felújítása is. A jelenleg működő három kukás autó közül csak egynek a műszaki állapota megfelelő. A gépkocsikhoz nehéz beszerezni a szükséges alkatrészeket, emiatt állnak a gépek, ami a szemétszállítási járatkimaradást eredményezi. Ebből adódnak a lakossági panaszok is. A konténeres szemétszállításnál kedvezőbb a helyzet, bár itt is előfordul, hogy alkatrészhiány miatt a négy kocsiból egy leáll. Ilyenkor torlódás van a szállításban. A szeméttelep karbantartása újabb gondok forrása. Ma már csak műszaki védelemmel ellátott szeméttelepet lehet megépíteni. — Ez azt jelenti, hogy ...? ... kerítenii kell a területet, a szeméttelepet ki kell bélelni, hogy az ivóvizet ne szennyezze. Szociális épületről kell gondoskodni, ahol a tárolóedényeket mosni lehet. Biztosítani kell a telep éjjelnappali őrzését. A tervezéskor tehát sok szempontot kell figyelembe venni. A jelenlegi például nincs sem bekerítve, sem kellően megvilágítva és nagy területen fékdéktalanul ellátni feladatat — Mekkorának kell lenni egy szeméttelepnek? — Ezt években számoljuk. Ütemekre kell bontanunk, hogy -hosszú távon is biztosítva legyen a szemét elhelyezése. — Milyen kapcsolatuk van a városkörnyékkel és milyen feladatok adódnak a települések tisztasági helyzetéből? Van-e engedélyezett szemétlerakóhely, megoldott-e az intézményes szemétszállítás? — Dunaszentgyörgy kivételével az összes község rendelkezik engedélyezett szemétteleppel. Gerjen-ben, Györkönyben a telep rendszeres kezelése is megoldott A többi községben az utókezelés alkalomszerű, de megfelelőnek mondható. Minden városkörnyéki település feladatként jelölte meg a szeméttelep előírásszerű karbantartását. Sá rs zen t lőri n cen, Kajdacson, Pálién nincs rendszeres szemétszállítás. Némelkéren havonta egyszer a helyi termelőszövetkezet, Bölcskén a dunaföldvári költségvetési üzem, Mado- csán, Györkönyben és Duna- szentgyörgyön a mi üzemünk végzi a szemétszállítást. A lakosság, a tanácsi szervek és egyéb intézmények, tehát valamennyiünk összefogása lehet csalt biztosíték^ a köztisztaságunk helyzetének. Jo volna, ha mindenki a saját érdekében is igényesebb lenne a környezetére, hogy természetessé válna a tisztaság megőrzése nemcsak otthon, de az utcán is ... DECSI KISS JANOS A tisztaság megőrzése a Jkülsö területekre is vonatkozik megnyitását tervezi. A ki- szik, az őr nem tudja mara-
