Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 111. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. május 13., kedd. Mai számunkból NAGYMÄNVOK1 ASSZONYOK (3. old.) LANTOS ISTVÁN ZONGORAESTJÉRŐL (4. old.) MEG EGYSZER A BEK-DÖNTORGL (6. old.) KÉSZÜL A SAJÁT MŰSOR (5. old.) Pénzügyi fegyelem A számvetés hónapja általában a január. A vállalatok és szövetkezetek olyankor összegzik az elmúlt esztendő eredményeit, az elért sikereket, az esetleges kudarcokat, s 'fölvázolják a jövő teendőit. Ugyanez történik népgazdasági szinten is, az év első hónapjában látnak napvilágot a megelőző esztendő tényei és a tervek. Ám a mérlegadatok összegzése, a gazdálkodók és költségvetés kapcsolatainak elemzése, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések összesítése márciusra, áprilisra, májusra marad. Hiszen az előző év mérlegét csak márciusiban küldik a Pénzügyminisztériumnak a gazdálkodók, így érthetően a végleges adatokra is várni kell. A mérlegek összesítéséből, valamint a vizsgálati tapasztalatok elemzéséből kiderül, hogy nő vagy csökken-e szabályozó-változás után a költségvetés bevétele a vállalatok, szövetkezetek adóiból. Az elemzés rávilágít arra is, hogy javult vagy romlott-e a gazdálkodó pénzügyi-számviteli fegyelme: magyarán mennyire tartják be a rájuk vonatkozó előírásokat? Az úgynevezett témavizsgálatok pedig általános közgazdasági összefüggésekre hívják föl a figyelmet: például- a revizorok évről évre elemzik a szabályozás hatásfokát, azt, hogy mennyire érték el céljukat az év elején általában életbe lépő módosítások. De az ilyesfajta témavizsgálatok ki-térnek a költséggazdálkodás alakulására’ vagy éppen az export fővállalkozások helyzetére is. De szerepel ennél kényesebb téma is, köztük az például, hogy vannak-e indokolatlan személyi jövedelmek a szóban forgó gazdálkodó szervezetnél, hogyan „keletkeztek”, milyen szabálytalanságok húzódnak meg mögöttük. Természetesen elsősorban a gazdálkodók és a költségvetés kapcsolatain van a hangsúly. Az elmúlt évi tapasztalatokat összegezve kiderült, hogy a gazdálkodók mind többször tévednek a költségvetést érintő befizetések kiszámolása során, és nem is mindig saját ! előnyükre. Jó néhány esetben az előírtnál jóval többet fizettek be, bár gyakoribbak az ellenkező előjelű példák. A feltárt hibák miatt összesen 1,-4 milliárd forint bírságot róttak ki a gazdálkodókra. A hibák között akadnak természetesen szándékosak is, ám mind többször tévednek véletlenül a szakemberek. Ebből arra is következtettek a revizorok, hogy egyre kevésbé képesek a vállalati számviteli szakértők kiigazodni a gyorsan változó szabályozás dzsungelében. Sok helyütt nem akadt megfelelően képzett szakember az adható fizetésért. S nemcsak anyagi, hanem erkölcsi presztízse is mind jobban csökken az ilyesfajta nagy szaktudást és gyakorlatot igénylő munkának. A fiatalok általában csak átmenetileg választják ezt a pályát, nem véletlen, hogy nagy a fluktuáció. Bár a hibák egy részét vállalaton kívüli okokra vezették vissza a revizorok, de nem lehet pusztán ezzel magyarázni azt az évről évre leírt mondatot, ami sajnos idén sem maradt ki az összegezésből. Ismét romlott a vizsgált gazdálkodók pénzügyi- és számviteli fegyelme. Jó néhány helyen még erőfeszítést sem na- | gyón tesznek, hogy betartsák, illetve a dolgozókkal betartassák a számviteli előírásokat. Egyre több hibára bukkannak az ellenőrzések során, másrészt az egy gazdálkodóra jutó hiibaszám is növekedett. A töb- j bi között kiderült, hogy a vállalati vezetők nemegyszer bocsánatos bűnnek tartják, ha számviteli szakembereik figyelmen kívül hagyják a leltározási ufásítá- ! sok több fontos előírását. Vegyes tapasztalatokra tehetünk szert, ha arra ke- j résünk választ, milyen általában a vállalatok költséggazdálkodása, költségérzékenysége. Kedvező jelenség példáúl, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek az anyag- és energiafelhasználás csökkentésére. Nyilván, j a különböző hitel- és egyéb kedvezményeknek^ is nagy részük van abban, hogy idáig értünk. Kedvezőtlen viszont, hogy a gazdálkodó szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet az általános, a termeléshez nem kötődő költségek, például az igazgatási költségek visszaszorí- ; tására. Ezért e költségek a termelést meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt évben. Mindez arra utal, hogy még ma is sok mozgósítható tartalék rejlik a vállalatok költséggazdálkodásában. Ám — tisztelet a kivételnek — a többség egyelőre nem azon fáradozik, hogy ezeket feltárja és hasznosítsa. Inkább a könnyebb utakat választják. Vagy megpróbálják a vevőkre hárítani a többletkiadásaikat, vagy pedig — az előbbi módszerrel gyakran párhuzamosan — újabb és újabb támogatásért kilincsel- ■ nek a költségvetésnél, így próbálva pótlólagos erőfor- ■ rásokhoz jutni. Hosszabb távon persze egyik „recept” sem ígérkezik használhatónak. A vevők újabb megterhelése azért nem, mert — ha nem is olyan gyorsan, mint. j szeretnénk —, mind több vállalat kerül „meglepő” g helyzet elé. Kiderül ugyanis, hogy versenytársai van- \ nak a piacon, s akár tetszik, akár nem, meg kell küzdenie a konkurrenciával. Az újabb és újabb állami támogatás megszerzé- sének vágya azért ütközik növekvő korlátúkba, mert | — noha a költségvetési elvonások nőttek — a költ- I ség vetés helyzete nem javult, hanem inkább rom- ç lőtt az elmúlt évben. Magyarán: az államnak sincs | elég pénze. Marad tehát a legbiztosabbnak ígérkező módszer: a vállalati gazdálkodás színvonalának emelése. L. M. Lázár György fogadta Andreß Luk Lázár György fogadta Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettest (Telefotó) Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság bolgár társelnökét. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. * Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes, a magyar— bolgár gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság társelnökei május 10—12. között Budapesten tárgyalásokat folytattak a két ország együttműködésének fejlesztésével összefüggő kérdésekről. A megbeszéléseken áttekintették az országaink közötti áruforgalom helyzetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakra előirányzott forgalmat túlteljesítették és az illetékes minisztériumok aláírták az 1986—1990, évekre szóló magyar—bolgár hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezményt. A társelnökök véleményt cseréltek a távlati, 1990 utáni gazdasági együttműködés néhány kérdéséről is. Kiemelték, hogy nagyobb teret JceM biztosítani az együttműködés új, fejlettebb formáinak és fokozott figyelmet kell fordítani a feltárt lehetőségek megvalósítását szolgáló eszközrendszer tökéletesítésére. Az ipari együttműködés helyzetét értékelve feladatokat fogalmaztak meg a gyártásszakosítási és termelési kooperációs megállapodások meghosszabbítására, illetve újak létrehozására. Kedvezően értékelték, hogy az ipar területén több új együttműködési forma kiala. kítása kezdődött meg. Andrej Lukanov hétfőn elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Maróthy László búcsúztatta, jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Megkezdődtek az írásbeli árettségi vizsgák Tegnap megyénk gimnáziumaiban megkezdődtek a nappali tagozatos tanulók írásbeli vizsgái. A hétfő reggeli borítékbontás után kiderült, hogy magyar nyelv és irodalomból milyen feladatok közül választhattak a „számot adók”. A gimnazisták 1. Ady Endre szimbolizmusa néhány szabadon választott költeményének értelmezése alapján, 2. Értelmezze Vörösmarty Mihály Előszó című költeményét !, 3. Értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (Rajz a régi világból) című elbeszélését! témák közül választhatták. A szakközép- iskolásoknak 1. Az ellentétek szerepe és jelentése Ady költői világában, 2. Legkedvesebb regényhősöm életútja egy szabadon választott regény értelmezése alapján, 3. Gondolati és érzelmi elemek jelentésének egysége József Attila Oda című költeményében a mű értelmezése alapján című témák biztosították a választási lehetőséget, és minden bizonnyal az eredményességet is, hiszen ki-ki találhatott kedvére való feladatot. Ma, kedden, matematikából, holnap délelőtt oroszból, délután franciából, csütörtökön délelőtt angolból, pénteken délelőtt fizikából, kémiából, délután pedig németből bonyolítják le a gimnazisták írásbeli érettségi vizsgáit. Azokból a tantárgyakból — matematika, fizika, biológia — amelyeknél a vonatkozó rendelkezések közössé tették az írásbeli vizsgákat, az idén és a korábban végzettek a jövő hétfőn, illetve kedden méretnek meg Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP, Központi Bizottságának titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Őszi István, a KB osztályvezető-helyettese és Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukialin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ölese Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. hétfői ülésén megvitatta az ipari szövetkezetek ez év októberében megtartandó IX. kongresszusának irányelveit. A tanácsülés a többi közt megállapította, hogy az 1981-ben tartott VIII. kongresszus óta eltelt öt esztendőben nőtt a szövetkezetek munkájának jelentősége a lakosság igényeinek kielégí. tésében és az export bővítésében egyaránt. A VI. ötéves tenv időszakában a termelés folyó árop számolva 46 százalékkal növekedett. 1982 januárjától kezdődően naigy számban alakultak egyszerűbb szövetkezeti formák: kisszövetkezetek, szakcsoportok, gazdasági munkaközösségek. E szervezetek kiegészítő és kisegítő tevékenységükkel többségükben jól beilleszkedtek a szövetkezeti gazdálkodás rendszerébe. A VII. ötéves terv időszakában is fontos szerep hárul a szövetkezetekre. Nagyon fontos, hogy javítsák kapcsolataikat, építsék ki az anyagi érdekeltségen alapú, ló együttműködést a belkereskedelemmel. Szélesítsék a lakosság iparcikk-ellátását szolgáló új termékek körét, vegyék figyelembe az olcsóbb fogyasztási termékek iránti növekvő igényeket. Létesítsenek mind több közös mintaüzletet s bővítsék saját boltjaik körét is, hogy közvetlen és gyors tapasztalatokat szerezzenek az igények változásairól, s ennek megfelelően alakítsák termelésük szerkezetét. Vár. hátó, hogy tovább nő az igény a lakáskarbamtartás, valamint az elektromos háztartási gépek, híradástechnikai berendezések és a gépjárművök javítása iránt. A szolgáltató szövetkezeteknek kellő gondot kell fordítani ulk arra, hogy elavult, elhasználódott eszközeiket, gépi berendezéseiket korszerű, energiatakarékos, kisebb költséggel üzemeltethető berendezésekkel váltsák fel. A gazdasági eredmények elérését a jövőben is jelentős mértékben segíthetik a szövetkezetpolitikai munka változatos eszközei, a demokratikus önkormányzat és a megfelelő tagérdekeltség. A tanácsülés az irányelveket elfogadta, s az ipari szövetkezetek IX. komgresz- szusának időpontját Október 10—11-ében határozta meg. Major Márta gyönki 4. osztályos a magyar írásbelin