Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

2HÉPÜJSÀG 1986. május 10. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Politikai kérdésekkel foglalko­zott Tokióban a hetes csúcstalálkozó. — Waldheim volt ENSZ-főtitkár majdnem megszerezte az osztrák elnökválasztáson a szavazatok többségét, de június 8-án második fordulót kell tartani. — Diego Córdovez, az ENSZ főtitkár-helyettese Genfiben külön-külön tárgyalt Jakuib Khan pakisztáni, és Muhammed Doszt afganisz­táni külügyminiszterrel. Kedd: Érdemi megállapodások nélkül ért Véget a tokiói csúcs gazdasági része. — Mihail Gorbacsov Moszkvában tárgyalt Eduardo dos Santos angolai államfővel. — A libanoni elnök Tunéziába, a szír ál­lamfő Jordániába utazott. — Polgári po­litikust választottak meg miniszterelnök­nek Szudánban. \ Szerda: Nyugatnémet szociáldemokrata vezetőket fogadott Berlinben Erich Ho- necker. — Reagan nyilatkozatában a Szov. jetunióra hárította a felelősséget azért, hogy a leszerelési tárgyalásokon eddig nem értek ©1 eredményt. — Az új-zélandi kor­mány felszólította a francia kormányt a csendes-óceáni atomkísérletek abbahagyá- ára. Csütörtök: Genf ben megkezdődött a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások újabb fordulója. — A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezérigazgatója Cser­nobiliban járt. — Behozatali tilalom a Kö­zös Piacon hét szocialista országból való egyes élelmiszerekre. Péntek: Az USA minden eddiginél szi­gorúbb gazdasági szankciókat szervez Lí­bia ellen. — Az új afgán ipártfőtitkár a pastu törzsek vezetőivel tárgyalt. — Ame­rikai—olasz megállapodás készül a terro­rizmus ellen. — Pérez de Cuellar bejelen­tette, nem jelölteti magát újra az ENSZ- főtitkári tisztségre. A hét 3 kérdése 1. Mit végeztek a tokiói csúcson a „he­tek”? ,,A szebb jövő reményében” — ez volt a címe annak az általános politikai nyi­latkozatnak, amelyet a japán fővárosiban adtak ki a hét legfejlettebb tőkés ország állami- és kormányfői a szokásos évi csúcs- találkozójukról. „Szilárdabb kelet—nyuga­ti kapcsa'atrenriszer” mellett álltak ki, miközben a meglévő szövetségi rendszer keretei között erős és megbízható védel­met — értsd: katonai erőt — alkarnak fenntartani. Mind a heten (a vendéglátó Ja,pán, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Olaszország képviselői) azt állították: hívei annak, hogy a kelet és nyugat közötti nézetelté­résekkel magas szintű párbeszéd és tár­gyalások keretében foglalkozzanak. A hét állam egységét volt hivatva bizo­nyítani ez a nyilatkozat csakúgy, mint az, amely a gazdasági kérdésekben rendsze­resebb egyeztetést ígért. Emlékezetes, hogy a „hetek” ilyen, rendszeressé vált, min­den tavasszal megrendezett csúcstalálko­zója eredetileg a gazdasági intézkedések egybehangolását célozta, most már azon­ban inkább a politikai egyezkedés a fő feladata. A gazdasági törekvések ellenté­tes volta így is megmutatkozott: hiába sürgette például a japán és a nyugatné­met kormányfő a dollár árfolyamcsök­kenésének megfékezését, semmilyen érde­mi intézkedés e tárgyiban nem történt. Főleg amerikai nyomásra nyilatkozatot adtak ki a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről is, ami Washington értelme­zése szerint főleg a Líbia elleni fellépésre mozgósíthat. Viszont japán, francia és olasz részről értésre adták, hogy az Egye­sült Államok elnöke által javasolt Líbia- ellenes intézkedések megtételére nem kö­telezték el imagukat. Különös volt Thatcher asszony érvelése: szerinte a „hetek” egy­séges terrorizmus-ellenes magatartása csökkenti annak valószínűségét, hogy az USA újra „meg akarná leckéztetni” Líbiát. Viszont épp akkor adtak hírt egyes ame­rikai források arról, hogy újabb hadihajók indultak el a líbiai partok felé ... 2. Mi a jelentőségé a jordán—szír csúcs- találkozónak? Jordánia államfője, Husszein király rit­ka vendéget fogadhatott Ammanban: Há- fez Asszad szír köztársasági elnököt. Köz­ismert, hogy a jordán uralkodóval szem­ben a haladó arab rendszerek mindig fenn­tartásokkal éltek, ha éppen nem minősí­tették az arab ügy árulójának . Husz­Több éves szünet után ismét jordán—Szí­riái csúcstalálkozó volt, ezúttal Amman­ban, Jordánia fővárosában. Husszein ki­rály és Asszad, szír államfő a repülőtéren. Tokióban csúcsértekezletet tartottak a hét legfejlettebb tőkés Ország állam- és kor­mányfői. A kerekasztal, körülötte a részt­vevők. szein 1952-es trónralépése óta gyakran változtatott politikája irányán, de leg­többször a nyugati hatalmak, az USA és Nagy-Britannia szövetségeseként lépett fel. Egyszer-másszor viszont éppen közvetítő­nek ajánlkozott például a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet és az imperialisták között. 1977-ben találkozott először Husz- szein király Arafattal, akinek palesztin harcosait pedig 1970-ben a híres „fekete szeptember” gyászos napjaiban ezer és ezerszám ölték meg az ő beduinjai... Az utóbbi években új meg új terveket ková­csolt Husszein arra, hogy közös jordán— palesztin küldöttség vehessen részt a maj­dani közel-keleti tárgyalásokon, s hogy a végén jordán—palesztin föderáció alakul­hasson ki. Amikor az iraki—iráni háború kitört. Husszein Irak oldalára állt, s így szembe­került észak-keleti szomszédjával, Szíriá­val, amelynek a viszonya megromlott Irakkal. A jordán—szír kapcsolatokban fe­szültséget akozott, hogy amikor Arafat és a damaszkuszi vezetők szembekerültek egymással, s amikor ezért Arafatnak tá­voznia kellett Libanonból is, a Palesztina! Felszalbadítási Szervezet vezetője ismét komoly tárgyalásokba kezdett Ammanban Husszein királlyal. Az a kísérlet azonban kudarcba fulladt, hogy közös jordán—pa­lesztin fellépésre kerüljön sor a közel-ke­leti színtéren. Szíriának klucs'szerepe van ebben a tér­ségben. Egyszerre érdekelt Libanonban és és az iraki—iráni erőpróbában, s termé­szetesen abban, hogy Izrael vonuljon visz- sza a megszállt szír területekről. Ugyan­akkor Damaszkusz joggal érezheti fenye­getve magát az imperialista aknamunka láttán, az új meg új kardesörtetés halla­tán. Így .például Washingtonban egyesek ismételten azt hangoztatják, hogy nemcsak Líbiát kell térdre kényszeríteni, hanem Szíriát is, mondván, hogy szír támogatást is élvezhettek némely arab terrorcsopor­tok. Ebben a helyzetben ment el AsSzad el­nök Ammaniba. A 24 órás tárgyalásról — nem adtak (ki közleményt. Megfigyelőik vé­leménye szerint legfeljebb a nézetek kö­zelítését illetően érhettek el némi ered­ményt. 3. Hogyan, g miről folynak az afgán- pakisztáni közvetett tárgyalások? Az utóbbi évtizedekben nem egyszer előfordult, hogy egymást el nem ismerő, egymással ellenségesen szemben álló felek között bonyolult, közvetett tárgyalási for­mákat kellett igénybe venni. (Volt olyan eset, hogy ugyanabban a szállodában, de más-más emeleten lakott a két küldöttség, s a közvetítő diplomaták az emeleték kö­zött ingázva hozták-vitték a javaslatokat, véleményeket, .kérdéseket és válaszokat.) 1982-iben kezdődtek a közvetett tárgya­lások az afgán kormány és az ellenforra­dalmárokat támogató pakisztáni kormány között. Most az ENSZ főtitkár-helyettese, Diego Córdovez Genfiben folytat ilyen tár­gyalásokat, hogy eljuttassa a pakisztáni külügyminiszterhez azt, amit az afgán kül ügyminiszter üzen, s aztán visszavigye a választ Salh Muhammed Dosztnak, akitől újira véleményt kér, mit mondjon Jakub Khan pakisztáni külügyminiszternek. . . „Döntő szakaszba érkeztünk” — mondta egy sajtóértekezleten az ENSZ főtitkár-he­lyettese, de nyomban hozzátette, hogy „rendkívül kényes az a megállapodás”, amelyet tető alá akarnak hozni. Viszont, Szerinte, mindkét fél hajlandóságot mutat az ügy rendezésére. Miiben állhat a rendezés? Egyszerű képlet: Pakisztánnak abba kell hagynia az afgán ellenfanradalmárok támogatását, s akkor hozzá lehetne látni a szovjet csapa­tok kivonásához is. Diego Córdovez a mi­nap azt mondotta, hogy a mostani, a he­tedik forduló lesz az utolsó, de újabban úgy módosította jóslatát, hogyha a felek két-három hét után szünetet kívánnak tartani, akkor azt követően tovább lehet folytatni a tárgyalásokat. A genfi közvetett párbeszéd megfigye­lői mindenesetre nagy figyelmet szenteltek az afgán párt élén történt személycseré nek, s annak, hogy Mohammad Nadzsi- bullah, az új főtitkár az áprilisi forrada lom társadalmi bázisának kiszélesítésére törekszik. Pálfy József Jelentés a csernobili balesetről Hans Blix moszkvai sajtóértekezlete A csernobili atomerőmű dolgozóinak egy csoportja az uk­rajnai Leszjana Poljana szanatóriumban piheni ki fá­radalmait, s az orvosi ellenőrzések után visszatérnek munkahelyükre. (Telefotó) Pénteken a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kép­viselői Moszkvában közzé­tették a csernobili atomerő­mű balesetéről szóló össze­foglaló leírásukat. Bevezető­ben leszögezik, hogy a sze­rencsétlenség teljes és hiteles leírását, okait és következ­ményeit csak a szovjet ható­ságok közölhetik a szükséges elemzések után. Április 26-án 1 óra 23 perc­kor robbanások történtek a csernobili atomerőmű negye­dik egységében. A reaktor alacsony energiaszinten mű­ködött. A robbanás követ­keztében két személy életéi vesztette. Ez idáig csak fel- tételezések vannak a baleset konkrét okait illetően. A robbanások tüzet okoz­tak. A reaktorépület, a ben­ne lévő berendezések, s ma­ga a reaktor és a reaktor magja terjedelmes sérülést szenvedett, ami kiszóródási; okozott az atomerőmű terü­letén kívülre is. A láncreak­ció automatikusan leállt a baleset idején. A radioaktív kiszóródás nagy része rövid élettartamú radioaktív izotópokból áll. A kiszóródásban a jód 131-es izotóp 50 százalékot megko zel.ítő arányokat ért el. A tűzoltóegységek mun­káját bonyolította az a tény, hogy sem vizet, sem vegy­szereket nem lehetett hasz­nálni. A közeli területek la­kosságának többsége zárt térben tartózkodott a baleset idején, ezért csökkent mér­tékben voltak a sugárzásnak kitéve. Április 26-án kora reggel az ellenőrző műszerek meg­növekedett radioaktivitást jeleztek. Az evakuálás ápri­lis 27-én kezdődött. Megkö­zelítőleg 4g 000 embert eva­kuáltak Csernobilből és 30 kilométeres sugarú köréből. Megelőző intézkedésként ká- lium-jód tablettákat osztot­tak szét. 204 személyt szállítottak Moszkvába, kórházi kezelés­re. Egyes esetekben csontve­lő-átültetésit hajítottak végre. A megsérült egységből a radiokatív kibocsátást jelen­tősen csökkentették a védő és neutron-elnyelő anyagok­kal — homokkal, borral, agyaggal, mészkővel és ólom. mai. A szükséges váltószemély­zet a helyszínen dolgozik, hogy a sértetlen reaktorokat leállított állapotban tartsa. A megsérült reaktor gra­fitjának egy része elégett. Ezeket a tüzeket eloltották, de a hőmérséklet magas ma­radt. A cél az egész negye­dik blokk betonburokkal va­ló körbevétele. A 30 kilomé­teres zónában a maximális sugárzási szint 10—15 milli- rem óra volt. Május 5-ig ez 2—3 millirem/órára csökkent. Május 8-ra 0,15-os maxi­mumra esett vissza a zóna peremén. A kijevi víztároló radioaktivitásának szintje végig a megszokott szinten volt. Pénteken, nem sokkal el­utazása élőt nemzetközi saj­tóértekezletet tartott Moszk­vában Hans Blix, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség főtitkára, aki hétfő óta tartózkodott a Szovjetunió­ban, s megbeszéléseket foly­tatott egy sor szovjet szak­értővel a csernobili atom­erőműben történt szerencsét­lenségről. Helikopterről mint­egy nyolcszáz méter távol­ságból szemügyre is vehette a megsérült reaktort. Társasá­gában volt Morris Rosen, az ügynökség nukleáris bizton­sági osztályának vezetője és Leonard Konsztantyinov, az IAEA vezérigazgató-helyet­tese. — Van egy előzetes, hoz­závetőleges képünk a bal­esetről, és a következmények felszámolása érdekében folyó munkálatokról — jelentette kj Hans Blix. Természetes­nek nevezte, hogy a munka a következmények felszámolá­sára irányul elsősorban. Mint mondotta, a szervezet tag­államai adatokat sürgettek a kiáramló sugárzás mértéké­ről, a szerencsétlenség lehet­séges következményeiről és okairól. Pénteken reggel megállapodás született, hogy a Szovjetunió először az IAEA rendelkezésére bo­csátja a megfelelő adatokat, s ezeket a szervezet haladék­talanul továbbítja a tagálla­moknak. Az első ilyen adat­közlésre pénteken este kerül sor, majd rendszeressé válik. Hans Blix közölte, hogy először Svédország képvise­lője értesítette a megnöve­kedett sugárzásról a bécsi székhelyű szervezetet. A ve­zérigazgató kérdésére néhány óra múlva, hétfőn este adott választ a szovjet képviselő, Majd kedden reggel Moszk­vából is megérkezett a telex­értesítés a baleset tényérő!. Elmondta, az okok feltárása még hosszú időt vehet igény­be, ezt csak a szovjet szak­értők végezhetik el. Hans Blix kijelentette: elé­gedett a kapott tájékoztatás­sal, a megbeszélések nyíltak, őszinték voltak. Meggyőző­dése, hogy a helyzetet teljes mértékben stabilizálták, el­lenőrzik. Az ügynökség vezérigaz­gatója elmondta: továbbra is az atomenergia felhasználá­sa mellett van, elsősör ban környezetvédelmi okokból. Az erdőpusztulások meggyő­zően bizonyítják, hogy a hő­erőművek sokkal ártalma­sabbak a környezetre. Igaz, vannak biztonsági félelmek: egy nukleáris baleset ko­moly következményekkel járhat. A sugárzó anyag bizonyos mértékű, egyre csökkenő ki­áramlása még folytatódik — mondotta Morris Rosen. Az, hogy elsősorban gyorsan bomló jód 131-es izotóp ju­tott ki, bizonyítja, hogy nem történt robbanás. A re. aktormag hőmérséklete csökken, ezt az infravörös mérések megerősítik. Az égés tehát megszűnt. Rosen véleménye szerint a szovjet szakértők cselekede­tei helyénvalóak és eredmé­nyesek voltaik. Elmondta, egy sor új tudományos meg­oldást is felhasználnak a re­aktor semlegesítésére.. PANORÁMA Magyar-török tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta Kaya Érdem török miniszterelnök-helyet­test, államminisztert, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. ♦ A nap folyamán a Parla­mentben befejeződtek a ma­gyar—török tárgyalások. Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Kaya Ér­dem az elmúlt napokban folytatott tárgyalásokon egyetértett abban, hogy az eddigi eredményekre alapoz­va a gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatok, a kulturális és idegenforgalmi együttműködés bővítésére széles körű lehetőségek van­nak. Kaya Érdem tárgyalt Ka- polyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel, valamint a kétoldalú együtt­működésben érintett magyar állami szervek és vállalatok képviselőivel. BUDAPEST Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, Csehszlová­kia felszabadulásának 41. év­fordulója alkalmából foga­dást adott pénteken a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkára, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Marjai József miniszterelnök-helyettes. BÉCS Pénteken reggel ismét sza­bad volt a forgalom a nic- kelsdorf—hegyeshalmi közúti átkelőhelyen, amelyet leg­utóbb csütörtök este zártak le a követeléseikért tüntető osztrák parasztok. PEKING Brian Mulroney kanadai miniszterelnök, aki csütörtö­kön este érkezett Pekingbe ötnapos hivatalos látogatás­ra, pénteken tárgyalást foly­tatott Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnökkel. DAMASZKUSZ Damaszkuszban bejelentet­ték, hogy elfogták a „Muzul­mán testvérek” nevű integ- rista mozgalom három Szí­riái és két török tagját, akik állítólag iraki pénzen és ira­ki ösztönzésre hajtották vég­re április 16-án több szíriai városiban pokolgépes me­rényleteiket. A merényletek­nek 140 halálos és 149 sebe­sült áldozata volt. BEJRÜT Megsokasodták az arra uta­ló jelek, hogy Izrael — a to­kiói csúcstalálkozón elfoga­dott terrorizmus-ellenes nyi­latkozat fedezéke mögül — katonai csapást kíván mérni Szíriára. A szíriai légierő gé­pei a libanoni Bekaa-völgy felett cirkálnak, az izraeli vadászgépek pedig Libanon déli része fölött folytatnak szokatlanul élénk felderítő missziókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents