Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 126. szám. ÄRA: 1,80 Ff 1986. május 30., péntek. Mai számunkból KÜZDELEM AZ ÉPÍTŐIPARI PIACON (3. old.) 1 Smmm ; g || A CSECSEMŐRUHÁZATI CIKKEK FORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE n‘ ijüúfcmV < ..a . ■ (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET OLVASÖSZOLGÁLAT (4. old.) Mérlegen a környezet Ülést tartott nemrég az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. Beszámolók hangzottak e! az ország környezeti állapotáról és a VII. ötéves terv ezzel kapcsolatos feladatairól. Amint az Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnökének beszámolójából is kiderült, Magyar- ország környezeti állapota az elmúlt öt évben lényegé­ben nem javult. Sajnos nem áll olyan jól a környezet- védelem ügye nálunk, hogy ezzel is elégedettek lehes­sünk, de a helyzet legalább nem romlott. Milyen változások történtek, illetve nem történtek meg e téren a közelmúlt években, s milyen okoknak tulajdonítja mindezt a kormányzat? Mindenekelőtt annak, hogy a környezetvédelmi szempontok és követelmények nem megfelelő mérték­ben érvényesültek bizonyos gazdasági döntések meg­hozatalakor, és végrehajtásuk során. A termelésben működő gépek, járművek korszerűsítése lassú ütem­ben folyt, az állomány egy része elöregedett, Kevéssé terjedtek el a környezetkímélő eljárások és berende­zések, s a kormányzat szabályozó eszközei sem bizo­nyultak elég hatásosaknak ahhoz, hogy a vállalatok több figyelmet szenteljenek a környezetvédelemnek. Vegyük ezután sorra természetes környezetünk egyes elemeit, és ezek állapotát. Egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunknak, a termőtalajnak az állapota tovább romlott. Bár a termőterület a korábbihoz képest ki sebb ütemben csökkent, nem sikerült számottevő elő­rehaladást elérni a termőföldek közel harminc száza­lékát fenyegető talajerózió megfékezésében, s a mű­trágya-felhasználás mértéke is kételyeket támaszt. Eredmények mutatkoznak viszont a vízminőség vé­delmében. Valamennyi fontos területen csökkeni az ipari eredetű vízszennyeződés, ám változatlanul gon­dot okoz a nagyüzemi állattartó telepek szennyvizének tisztítása. Bármilyen hihetetlen, a közműhálózat fejlesztése el­lenére az elmúlt öt évben körülbelül 20 százalékkal növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, ame­lyek nincsenek bekapcsolva a csatornahálózatba (mint­egy egymillió lakásról van szó). A csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése tartósan elmaradt a víz­ellátásétól, bár ez utóbbi is sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Még ma is 4—500 olyan település van az or­szágban, amelyek vezetékes vízellátás hiányában a ta­lajvíz nitrátszennyeződése miatt közegészségügyileg veszélyeztetettnek számítanak. Folyóvizeink állapota a következő képet mutatja: javult a Duna vízminősége, nem romlott a Tiszáé és a Balatoné, s a legsúlyosabb, mint eddig is, a Maros, a Sajó, a Zagyva és a Séd szennyezettsége. Nem tapasztalható érdemi javulás a levegőtisztaság terén sem. A szilárd szennyeződések ipari kibocsá­tása — szűrőberendezések használata révén, és némely erősen szennyező üzem leállítása következtében — csökkent. Növekvő tendenciájú viszont a közlekedés okozta légszennyeződés. Ennek csak egyik oka, hogy növekedett a közúti közlekedés és a szállítás szerepe. Nagyobb baj, hogy a gépkocsiállomány elöregedése miatt igen magas a kedvezőtlen üzemanyag-fogyasz­tású autók száma. Magyarországon a közlekedésből eredő szennyezés a levegőszennyeződésnek legalább 40 százalékát teszi ki, de a forgalmasabb helyeken el­éri a 80 százalékot is. Ilyen helyeken egyébként a szennyeződés mértéke nemegyszer többszörösen is meghaladja a megengedett szintet. Az utóbbi években ismét növekvő arányú széntüze­lés azzal a következménnyel járt, hogy — párosulva a rossz hatásfokú tüzelőberendezésekkel — növekedett a kommunális légszennyezés is. Ugyancsak elsősorban a közlekedés rovására írható a környezet zajszennyeződésének jelentős része is, bár az utóbbi években forgalomba állított járművek több­sége ebből a szempontból megfelel a hazai és nem­zetközi követelményeknek. Országosan 700-ra tehető a megengedettnél nagyobb zajjal üzemelő gyárak szá­ma. Némi haladás tapasztalható a hulladékgazdálkodás­ban. Lassan kibontakozóban van a hulladékanyagok másodlagos felhasználása, késlekedik viszont a külö­nösen veszélyes hulladékok megnyugtató, végleges elhelyezése. Lássuk ezután, milyén feladatok várnak a népgaz­daságra a környezetvédelem terén, a következő ötéves tervben! Közülük elsősorban a legtöbb problémával küzdő térségekkel kapcsolatos feladatokat említjük. A Balaton térségében a vízminőség javítása a. fő cél (szennyvíztisztító telepek építése, a meder kotrása stb.), Budapesten és környékén az ivóvízellátás, a parti szűrésű kutak szennyeződéstől való megóvása a súlyponti feladat. A légszennyeződést a belső város­részekben erősen csökkenteni kell, környezetkímélőbb járműpark kialakításával, jobb forgalomszervezéssel. Korlátozni kell a budai hegyvidék és a zöldövezetek további beépítését, meg kell valósítani a zajmérő-el- lenőrző hálózatot stb. Tatabánya—Oroszlány térségé­ben a karsztvízre és a Dunára alapozott ivóvízellátás fenntartásához ki kell építeni a regionális vízellátó rendszert, s a térségben megvalósuló vízlépcső és az eocén-program szükségessé teszi a vízellátás, a hulla­dékelhelyezés és a szennyvíztisztítás összehangolását. A közép-dunántúli iparvidéken a levegőtisztaság vé­delme, a Mecsek bányavidékének térségében a kül­színi művelés által roncsolt területek rekultivációja a legfontosabb feladat. NÉMETH GÉZA Pedagógusok kitüntetése Pedagógusokat köszöntöt­tek és tüntettek ki csütörtö­kön — a pedagógusnap al­kalmából — a Pesti Vigadó­ban rendezett ünnepségen. Az eseményen részt vett Ra­dies Katalin, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezető­je is, Köpeczi Béla művelő­dési miniszter üdvözölte a kitüntetetteket és méltatta a pedagógust munka jelentősé, gét. Beszédében hangsúlyozta : a pedagógusokra mindig nagy felelősség hárult a tár­sadalom szellemi, erkölcsi arculatának alakításában, s ez a felelősség most, e na­gyon is változó világban még élesebben jelentkezik. A mindennapok oktató-nevelő munkájának nem feönyű fel­adatai mellett, a pedagógu­sok széles rétege ismerte meg az elmúlt két évben a fejlesztési programot és az oktatási törvényben körvo­nalazott oktatáspolitikai tö­rekvéseket, nyilvánított vé­leményt a végrehajtási jogszabályokról. Mindezek segítették a jogszabályok kimunkálását, amelyekkel biztosítani akarjuk a ne­velés-oktatás tartalmi korsze­rűsítéséhez és az intézmények szakmai önállóságához, ön­fejlesztő képességének kibon. takoztatásához szükséges fel­tételeket. Minőségileg jobb nevelést és Oktatást alkarunk, s ehhez hozzátartozik az is­kola belső életének demok- ratikusabbá tétele a nevelő- testületek. a szakmai mun­kaközösségek, a diákönkor­mányzati formák működésé­nek kiterjesztésével. A miniszter kiemelte: csak akkor tudunk céljaink meg­valósításában előrehaladni, ha; az óvoda, az iskola — mint közösség — talpra áll, tudatosan és önbizalommal vállalja feladatait, s felsza­badítja belső energiáit. Eh­hez külső támogatás is szük­séges. A társadalomnak se­gítenie kell a nevelést és az oktatást — a tárgyi feltéte­lek megteremtése mellett — a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésével, az iskola iránti bizalom kifeje­zésével. Olyan bizalomról van szó, amely nemcsak az intéz­ményrendszernek, s általá­ban a nevelésnek, Oktatásnak szól, hanem amelyet elsősor­ban a jövő nemzedékei iránti felelősség táplál — hangoz­tatta Köpeczi Béla, Az 1985/86-os tanév peda­gógiai pályázata díjainak át­adására került sor tegnap az SZMT székházában, ötven­két pályamű érkezett idén, huszonkettővel több, mint az elmúlt évben. A hattagú mi­nősítő bizottság két első, két második és tíz harmadik dí­jat ítélt oda. A díjakat Ist­ván József, a megyei tanács elnökhelyettese adta át. El­ső díjat kapott Csáky László, a Dombóvári 4. Számú Mol­nár György Általános Iskola Ezt követően a miniszter átnyújtotta a kitüntetéseket. A Tolna megyei pedagógu­sok közül ezen az ünnepsé­gen adta át a miniszter a szocialista nevelés területén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a „Kiváló Pe­dagógus” kitüntetést Bozsó Jánosnénak, a gyönki Alsó­fokú Oktatási Intézmények Igazgatósága igazgatójának, Kovács Ferencnek, a Bony­hádi Vörösmarty Mihály Ál­talános Iskola tanárának, szakfelügyelőnek, Kovács ( Jánosnak, a Nagydorogi Ál­talános Művelődési Központ Általános Iskolája igazgató- helyettesének, dr. Szabó Im­rének, a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium és Kollé­gium tanárának, Venczel Györgynek, a Dombóvári 516. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet gyakorlati ok­tatásvezetőjének . igazgatója „A termelő mun­ka és a közösségi gazdálko­dás bevezetésének tapaszta­latai egy általános iskolá­ban”, és Gálosi János, a Pak­si Vak Bottyán Gimnázium tanára „összefoglaló felada­tok történelemből, a gimná­ziumok első osztálya számá­ra” című pályaműve. Az ünnepségen ezzel egy­idejűleg miniszteri dicsére­tet kapott munkájáért a me­gyei oktatási intézmények tizenöt munkatársa. Pályázati díjak átadása Kiváló lett a Kaki Dózsa Terinelősziivetkezet Ünnepi közgyűlésre gyűltek össze csütörtökön a Naki Dózsa Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet tagjai. Meg­jelent a közgyűlésen Lehoczki Mihály, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Cserép Imre a dombóvári városi pártbizottság első titkára és Barsi Mihály, a megyei ta­nács osztályvezetője. A szövetkezet vezetőségé­nek beszámolóját Czink Bé­la, a téesz elnöke terjesztette a tagság elé. A beszámoló első része át­tekintést adott a szövetkezeti mozgalom múltjáról a köz­ségben, felvázolva a nehéz­ségeket és az eredményeket. Először az 1975-ös eredmé­nyekért kaptak kiváló címet a nakiak. Ezt az elkövetkező években is tisztes eredmé­nyek követték. Amint az el­nök elmondta, munkavégzé­sük során a hatékonyságot és a takarékosságot tekintet­ték legfontosabb feladatuk­nak, nem hajszoltak rekor­dokat, de mindig az volt a cél, hogy egy adott gazda­sági tevékenységgel maxi­mális nyereséget érjenek el. Tavaly a növénytermesz­tési főágazat eredményes évet zárt. Munkáját a korábbi éveknél szervezettebben, ma­gasabb technikai színvona­lon, optimális időben fejezte be. Az állattenyésztési főága­zat kiemelkedően jó évet zárt. A nydlcszáz tonna vá­gósertés kibocsátására épült A tsz-tagok örömmel fogadják az elismerő szavakat Czink Béla a vezetőség beszámolóját ismerteti telepről — hogy csak egy számadatot ismertessünk —, 1032 tonna tenyész- és vágó­sertést értékesítettek. A beszámoló kiemelten hangsúlyozta, hogy a tavalyi év terveinek jelentős túltel­jesítésében nagy szerepe volt a szocialista brigádmozga­lomnak. A bérszínvonal nyolc, a jövedelemszínvonal több mint 16 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, mindig figyelembe véve a valóságosan teljesített mun­kát. Eddig már ötször volt ki­váló a naki téesz, most ha- todjára is átadta a „Kiváló Szövetkezet” megtisztelő cí­met tanúsító oklevelet Czink Béla téesz-elnöknek Lehoczki Mihály, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. Orvosok a békéért Losonczi Pál üzenete Tegnap Kölnben megnyílt a Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelő­zéséért VI. kongresszusa. A tanácskozáson résztvevő ma­gyar küldöttséget Höllán Zsu­zsa akadémikus, a nemzet­közi mozgalom egyik alel- nöke vezeti. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetet inté­zett a kongresszushoz. — A Magyar Népköztársa­ság békeszerető állampolgá­rai, az Elnöki Tanács és a magam nevében tisztelettel köszöntőm a Nemzetközi or­vosmozgalom a nukleáris há­ború megelőzéséért VI. kong­resszusát. Az üzenet többek között rámutat : Mozgalmuk létre­jötte óta erőfeszítéseket tesz a konstruktív nemzetközi párbeszéd előmozdítása ér­dekében. Ügy gondolom, je­len kongresszusuk is meg­erősíti majd, hogy minden eddiginél nagyobb, konkrét erőfeszítések szükségesek a nukleáris fegyverek felszá­molása, a nukleáris kísér­letek teljes betiltása és az atomenergia békés hasznosí­tásával kapcsolatos lehető legszélesebb nemzetközi együttműködés érdekében. Egész népünk nevében ez­úton is kifejezem őszinte együttérzésünket azzal, hogy a Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris-háború megelő­zéséért méltán kapta az 1983. évi Nobel-békedíjat. Kívánóik Önöknek nemes erőfeszítéseikben sok sikert, és Önökön keresztül orvos- társaiknak gyógyítómunká­jukhoz erőt és jó egészséget. Jutalom Harc községnek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ünnepélyes ülést tartott a Sióagárd Községi Közös Ta­nács. Fő napirend a VII. öt­éves középtávú pénzügyi terv volt, s a tanács ötéves mun­kaprogramja. Az ülés ünnepélyességét az az alkatom adta, hogy a ta­nácsülésen került átadásra a megyei társadalmimunka- verseny eredménye alapján a Harc társközségnek jutó 200 ezer forint értékű fejlesztési célú jutalom, amelyet a me­gyéi tanács végrehajtó bi­zottsága adott, ugyanis Harc lett a IV. helyezett a közsé­gek kategóriájában megyei szinten. A jutalmat dr. Hegedűs Já­nos megyei vb-titkár adta át Nagy Jánosné tanácselnök­nek, majd kiemelkedő társa­dalmi munkájáért kitüntetést adott át Horváth Jánosnak, Harc község elöljárójának. A tanácsülésen részi vett Kapinya Mifclósné országgyű­lési képviselő, továhbá Hanoi József, a HNF Tolna Megyei Bizottságának munkatársa, aki továbhi öt harci lakos­nak adta át a „Kiváló tár­sadalmi munkás” kitüntetést. A kapott jutalom összegét Harc községben útépítésre használja fel a tanács. VARGA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents