Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
19ÜH. nui jus 29. a Képújság I* m ■" I * Mikroklíma és komfortérzés Életünk során állandó kapcsolatban vagyunk környezetünkkel. Alkalmazkodni igyekszünk a megváltozott körülményekhez, az új helyzetekhez. Lényeges, hogy saját magunk és környezetünk ápolt, szép és tiszta legyen. Mivel életünk nagy részét otthon, a lakásban töltjük, rendkívül fontos, hogy tisz- ta-e vagy sem. A piszkos, elhanyagolt lakás vagy munkahely nemcsak esztétikailag zavarja az embert, hanem a porban, piszokban tanyázó kórokozókat különféle betegségeket is okozhatnak. Sajnos nem mindenki törődik ezzel. A szakemberek már a tervezésnél ügyelnek arra, hogy a lakás az élettani, biológiai követelményeknek megfeleljen. Vagyis elegendő megvilágítást kapjon, jól szigeteljenek a falak, stb. De az sem mindegy, hogy mi magunk hogyan és milyen időközönként gondozzuk, ápoljuk lakásunkat. A lakásban — a külső klímától aránylag függetlenül — attól eltérő, sajátos belső klíma, vagyis mikroklíma alakul ki. Erre jellemző, hogy például bent több a bomlástermék, s kevesebb a napfény. A zsúfolt, rosszul szellőző épületekben a levegő páratartalma megnő, és bűzös, kellemetlen gázok keletkezhetnek. A nedves falú lakások igen nehezen melegednek fel. A falak hőmérséklete a gyakori fűtés ellenére sem éri el az optimumot. A vizes falakról párolog a víz, a levegő nyirkos lesz. A lakásban akkor érezzük jól magunkat, ha a levegő hőmérséklete a lakószobában 20 fok, a konyhában pedig 18 fok. A komfortérzésre egyéb pszichés tényezők is hatnak, például a falak, a bútorok színe és a világítás. Tavasszal többnyire lázban égnek a háziasszonyok: itt az ideje a nagytakarításnak! Az évszakváltás és megújulás mellett egészségi okai is vannak e hagyománynak. A felhalmozódó hulladékot, a felesleges kaca- tokat időnként ki kell dobni. Egyrészt mert helyet foglalnak el, másrészt mert bizonyos kórokozók búvóhelyei lehetnek. Különösen ha nem megfelelően szellőző, nedves helyen tároljuk azokat. Álljunk neki, és az egyik hét végén nézzük át a dobozokat, a szekrényeket, a bőröndöket és távolítsuk el, dobjuk ki a régi felesleges dolgokat. Portalanítsuk azokat, amiket szeretnénk megtartani, és igyekezzünk úgy tárolni, hogy kevésbé porosodjanak. Legjobb, ha porszívót használunk, de megfelel a porrongy vagy a porseprű is. Ügyeljünk arra, hogy ne verjük fel a port, mert a levegőbe kerülve az ember légzőszerveibe juthat, és köhögést, nehéz légzést okozhat. Ezért a takarítás után mindig szellőztessük ki a lakást. Egyúttal tisztítsuk meg az ablakokat a padozatot és a bútorokat is. Legjobb a nedves takarítás, mert így nem verjük fel a port, a piszkot. Többféle tisztító-fertőtlenítő szer között kedvünkre válogathatunk, csak olvassuk el és tartsuk be a használati utasítást. Ugyanis a takarításnál, mosásnál, vagy mosogatásnál használt tisztítószerek a kéz bőrét zsírtalanítják, szárazzá teszik. Az érzékeny bőrűek különösen óvatosak legyenek. Dr. Katona Edit Sütés-főzés a kertben Alkinék kertje, vükendtel- ke vían, szívesen hódol a szabadiban sütés-főzés ősi hagyományának, hiszen egysze. rű grilltechnikával pornpás falatokat varázsolhatunk akár családunk, akár vendégeink elé. Ezek a sütni va lök a legkülönfélébb nyersanyagok lehetnek: kolbász, virsli, sertéskaraj, marhahús, csirke, hal, máj, amelyeket különféle hozzávalók: zöldpaprika, hagyma, paradicsom, alma, változatos fűszerek, ízesítők stb. — még finomabbá, ízle- tesébbé tesznek. A grillnek valót általában olajjal vagy barna sörrel szokás bekenni, de kerülhet rá grillfűszer, mús'tár ízlés szerint. Mielőtt a rostélyra vagy nyársra ráhelyezünk valamit, célszerű azt is beolajozni. Néhány ötlet a variációkra: 1. A nyárson sült csirke utolérhetetlen ízű. A kiviül - belül megtisztított, besózott csirkét hústűvel összetűzzük és vastagabb fém- vagy bot- nyársra felhúzzuk. Ha a tartócölöpök kellő távolságra állnak egymástól, akár két csirke is forgatható a nyárson a parázs fölött. 2. Igen egyszerű módszer az, amikor a földibe a rostélynak megfelelő méretű téglalap alakú mélyedést ásunk, alulra berakják a faszenet vágy fahasábokat, a lyukra ráhelyezzük a rdstélyt, és máris sülhet a finom karaj. 3. Másik módja lehet a i'ostély elhelyezésének, hogy 2—2 egymással szemben élére állított téglára helyezzük. 4. A szabadiban sütéshez használhatunk a tüzeléshez faszenet, hasábfát, de jó, ha alágyújtós is van kéznél. Nélkülözhetetlen a hosszú nyelű kétágú villa (ezzel forgathatjuk és emeljük le a hú. sókat), és házilag is készíthető Vastag fogókesztyű. A húsokat süthetjük alufóliába csomagolva is, ekkor minden szelet hús mellé tehetünk szeletelt burgonyát, hagymát, paprikát stb., csak az utolsó percekben — a fóliát kibontva — sütjük pirosra a grillfalatokat. Néhány ínycsiklandó étel elkészítésének leírását is köz. readjuk: GYÜMÖLCSÖS RABLÖPECSENYE Hozzávalók: 2—3 csirkemell, 4 db őszibarack, 4—5 alma, olaj só, Lebőrözzük, kicsontozzuk a melleket és kb. 3 cm vastag érméket vágunk belőle. Besózzük a húst, majd meghámozzuk, kimagvalju'k a baradkot és az almát, negyedekre vágjuk, s a gyümölcsöt a húsdarabokkal felváltva nyársra húzzuk úgy, hogy a végére őszibarack kerüljön. Addig sütjük, míg a hús puha és szép piros lesz. Köretként petrezselymes rizs illik hozzá. NYÁRI RABLÖPECSENYE Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 40 dkg uborka, 8 kemény paradicsom, 8 húsos zöldpaprika, 30 dkg gomba, 3 fej vöröshagyma, kevés olaj, só törött bors. A húst ugyanúgy készítjük elő, mint az előző receptnél, csiak sózás után borsozzuk is. Az Uborkát vastag karikákra, a paradicsomokat félbe, a zöldpaprikát szeletekre vágjuk. A gombát is felszeleteljük és megsózzuk, s ugyancsak vastag karikákra vágjuk a hagymát. Ezeket a hozzávalókat egymással váltogatva felhúzzuk a nyársra és megsütjük. Ebhez bőven elég egy nagy tál saláta, mustár, kechup, esetleg valamilyen pikáns mártás. ROSTON SÜLT HAL 1 kg halat megtisztítunk kibelezünk, majd sóval és borssal meghintve félórára félretesszük. A rostélyt bekenjük olajjal, ráhelyezzük a hosszában félbevágott halat, ami 15 perc alatt megsül. Ezalatt fűszerolajos tollecset. tel kenegetjük. Parázson sült hal különleges, finom írt kap a szőlővenyigéből készült parázson. SAJTTAL TÖLTÖTT HÚSPOGÁCSÁK Hozzávalók: 1 kg darált marhahús, 2 kávéskanál só, mokkáskanál bors, 6 evőkanál reszelt sajt, 2 nagyobb hagyma, mustár. A darált húst sóval, borssal elkeverjük. A masszából a szokásosnál vékonyabb, 12 kerek húspogácsát formálunk. Hat húspogácsa közepére kis halom reszelt sajtot, finomra vágott hagymát és egy táskánál mustárt teszünk. A másik hattal beborítjuk, a széleket jól ös&zenyomkodjuk, hogy a töltelék ki ne folyjon. Közepes parázson egy-egy oldalát 6—7 percig sütjük. Saláta és ropogós fehér cipó illik hozzá. FŰSZERES olajat, amivel sütés közben kenegetjük a húsokat, otthon is készíthetünk, s jól záródó üvegben, sötét helyen tároljuk. Sertés, és marhahúsokihoz: 2 —3 dl olaj, 1 kávéskanál kakukkfű, 8—10 szem fekete bors, 1 gerezd fokhagyma, 1 mokkáskanál koriandermag, 1 kávéskanál pirosarany, 1 mokkáskanál köménymag, fél fej f okhagyma, s ezt a keveréket 1—2 heti érlelés után leszűrjük. B. K. Deák Mór: Dóra verset ír Piszka, a megzöldült tengerészbaba, aki titokban verseket ír, úgy növesztette magában szomorúságát, mint a iát. Keserűmandulafát! Szavai csonthéjasak voltak, feltörhe- tetlenek, nem tudott velük mit kezdeni még Csicsika, a világszép alvóbaba sem. — Piszka meg csak locsolta a fáját, s ahogy az lombosodon, úgy keseredett a megzöldült tengerészbaba.0 0 — Nem játszik velem a Dóra — pottyant ,le, s nyílt szét végül egy mandula. — Nem kéri már, hogy szavaljam neki a verseimet — koppant oda mellé egy másik. Piszka megrázta a fát: — Nem szeret már engem, nem kíváncsi rám, nem foglalkozik velem, nem nevet rám, hogy jókedvem legyen! — Te az ő szemében is magadat nézted — szólt rá Alomőríző, a babák jó tündére. — Te mindenütt magadat akarod látni! — Jobb, ha hallgatsz! — dobálta meg mandulával Piszka. — Neked is csak trükkjeid vannak csodák helyett, bűvészmutatványaid délibáb helyett, s azért lettél tündér, mert boszorkány már volt! — Mikor meséltél utoljára? — dörrent rá Álomöríző. — Mikor altattad el Dórát? Ahelyett, hogy azt szavalnád: „én vagyok a nagy költő, őríz száz emberöltő! Toliam nem elöltöltő, én vagyok ,0 nagy költő!” Piszka megvonta a vállát. — De ha egyszer az vagyok — mondta szerényen. De erre már Dóra is elnevette magát. — Te beképzelt spenót — csúfolta Piszkát. — Mikor tudsz te olyan verset írni, 'mint apa? A megzöldült tengerészbaba úgy felfújta magát, hogy alig kapott levegőt. — Milyet? — fuldokolta. — Milyet? — Például olyat — replikázott Dóra —, hogy Volt egyszer egy hangya. Odamegy az anyja: odamegy az apja — hopp!, ölébe kapja. — És tovább? Hogy van tovább? — kérdezte Piszka. — Tovább nincs — jelentette ki Dóra. A megzöldült tengerészbaba úgy elkezdett hahotázni, hogy Dóra dühbe gurult. — Mondjál jobbat, ha tudsz!,— kiáltotta. Piszka csuklóit egyet. — Hát... — dadogta a fejét vakargatva. — Hát... volt egyszer egy nagy hangya ... — Odemegy a nagyanyja — kacagott Dóra. — Odamegy a nagyapja — nevette el magát Piszka is. Itt elakadtak. — Hopp!, ölébe nagy kapja — kottyantott közbe Jázminka. — Nagy kapja! — röhögött föl Puszáló, a mindig csó- kolózó barnamackó. — Nagy kapja! Nagy medve, segíts! — Csendet kérek! — tapsolt Piszka. — Volt egyszer a nyuszi. Odamegy anyuci, odamegy apuci, — hopp!, ölébe kapuéi! — Puszáló úgy visongott, mint bocs korában, még a könnyei is úgy potyogtak. — És a nagy nyuszi? — szólt közbe ártatlanul Jázminka. — A nagy nyuszival mi lesz? — Nem bírom! — hörögte Puszáló. — Nagy nyuszi! Nagy medve, segíts! Este, miután Dóra lefeküdt, apukája odaült az ágya mellé. — Ma a hangyáról mesélek neked — kezdte. — Volt egyszer egy hangya, odamegy az anyja, odamegy az apja, hopp! ölébe kapja. — Ma én is mesélek neked — válaszolta Dóra. — Volt egyszer egy nagy hangya, odamegy a nagyanyja — de aztán úgy el kezdett nevetni, hogy apukája talán már sosem fogja megtudni, hogyan is volt az az eset a Nagy Napjával.Bélyeggyűjtőknek Bélyeg az úttörő jubileumra Az ifjúsági bélyeggyűjtés propagálására és támogatására, a 40 éves úttörő mozgalom jubileumára május 30-án feláras, 4 plusz 2 forintos, Ifjúság elnevezésű bélyeget hoz forgalomba a Magyar Posta. A bélyeg Kincses Arisztid grafikusművész terve alapján több szinű ofszetnyomással, 810 300 fogazott és 4300 fogazatlan példányban az Állami Nyomdában készült. A 40 éves úttörő mozgalmat köszöntő bélyegen sötétzöld babérág, mellette a jubileumi szám, előterében az úttörőjelvény látható, felette pedig a jubileumra utaló felirat olvasható. Költő A vízszintes sorok beírása után az első függőleges oszlopba kerülő betűkből egy magyar költő vezetékneve olvasható össze. 1. Erős piros. 2. A Toldi költője. 3. Gyalogjáró. 4. Énekel. 5. Nyílászáró. Wt ■ s ; ' eptBA :onp5j v MBIÓV •Ç ‘lOlBQ •{, ‘EpjÇf '£ ‘ÀUEJV •z spjQA I :sairajSai\[ Győri László versei: Bújj, bújj, zöld ág Lányok bújj -búj j-zöld ága közt, bár leharsan, reccsen a platánhéj simlisen fölöttem, bújok, te zöld-zöld levelecske, bújok a zöld-zöld ág alá, lehajlok a tar platán tövére, incselegve bújdosom, élek. Félemlék Lehúzva félig a faredőny, a szoba lassú félhomány — fénykép üt át a levegőn, fölötte órainga jár. Lassú a szoba, félhomály, áthúz a kép a levegőn hosszú huszonöt éve már amikor, akkor, amidőn lehúzva félig a faredőny, a szoba lassú félhomály — áthúz a kép a levegőn, fölötte órainga jár. Egy délután elkészül 1. Nagyon egyszerű elkészíteni ezt a sikkes nyári ruhát, amely tulajdonképpen négy darab egyforma méretű, háromszögletű darabból szabott. Nem igényel semmiféle szabászat! szakértelmet, valóban megvarrható egy délután, és ami ugyancsak lényeges: kevés kiadást jelent. Első próbálkozásként olcsóbb anyagot, kartont, zefirt vagy vásznat vegyünk, ezt már 30 forintért is megkaphatjuk. Mivel 90 cm anyagból 3 méter szüséges hozzá, az egész még 100 forintba sem kerül. 2. Az anyagot pontosan elfelezzük, így lesz két 150x90 centis darabunk. Ezeket szépen egymásra helyezzük (színével befelé), és gombostűvel rögzítjük, hogy ne csússzanak szét. Hosszú vonalzó segítségével átlót rajzolunk szabókrétával a kelmére. Az átló vonalára föntről lefelé, illetve alulról felfelé 45—45 centit mérünk, és jelöljük rá krétával az anyagra. Az átló vonalától balra széttűzzük az anyagot, és a pontokkal megjelölt helyeken a kimaradt rész lesz a ruha eleje, Illetve a háta kivágása. Ezután pontosan az átló vonalén szétvágjuk a kelmét oikk-cakk ollóval. Előttünk van tehát a teljesen azonos eleje és háta. 3. összeillesztjük az oldalait, és legépeljük, úgy, hogy föntről lefelé ismét 45 centit szabadon hagyunk a kardvágásnak. A hegyes, keskeny csücsköket a vállon vagy csincsan csomóra kötjük, vagy színes műanyag- karilkákba fogjuk. Ezt követően a széleit mindenhol el- tisZtázzuk, a ruha alját elke- rékítjük, és gondosan felvarrjuk a hosszát. Tetszés szerint, a széleket elütő színű ferde pánttal keskenyre paszpolozbatjuk, vagy színes farkasfoggal díszíthetjük. Keskeny vagy széles övét, sodrott zsinórt is tehetünk rá. Az itt leírtak szerint — persze több anyagból — há- lódnget is varrhatunk a szabásminta alapján. B. K.
