Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

1988. május 29. NÉPÚJSÁG 5 Lengyel, kastélypark A fehér ibolyától a mammutfenyiig A sétaút a parkerdőbe vezet Tolna megye nevezetessé­gei, csodálatos műemlékei, tájai évről évre több látoga­tót, kirándulót vonzanak. Egyik legszebb épület- és parkegyüttesünk Lengyelben található. A műemlék jelle­gű kastély, — amely a mező- gazdasági szakközépiskolának és szakmunkásképző intézet­nek ad otthont —, valamint a kastélyt övező igen nagy biológiai és esztétikai érté­kű park csodálatos élményt nyújt az ide látogatóknak az év minden szakában. A kastélyt 1824 és 1829 kö­zött építették, méghozzá úgy, hogy magán hordja a naptári év jegyeit. Az esz­tendőt maga a kastély jelké­pezne, a négy évszakot és a négy negyedévet a négy be­járati ajtó, a 12 hónapot a kastély 12 kéménye, az 52 he­tet ugyanennyi szoba, az év napjait pedig a 365 ablak szimbolizálta. A kastély épü. létében 1946 szeptembere óta folyik oktatás — elsőiként a Magyar Állami Mezőgazdasá. gi Gimnáziumnak adott ott­hont. Ma Lengyelen összesen 416 diák sajátítja el a szak­mai ismereteket a mezőgaz­daság különböző ágaiban. A park története egy idős a kastély történetével, — a díszkeirtet egy Sedlmayer ne­vezetű bécsi műkertész, majd Abel Lothár bécsi kertész- mérnök tervezte, és építette. A parkot 1975-ben nyilvání­tották védetté. A legjellem­zőbb növények a fenyőfélék, köztük is ritkaságnak szá­mít, a raammutfenyő, amely 42 méter magas, s mellma­gasságban 527 centiméter az átmérője. A kert évelő és egynyári virágegyüttese, lombhulilató, és tűlevelű fái, a szépen gondozott, csöndes parkja igen sók látogatót vonz. Találkozón innen és túl Az elmúlt hetekben több­ször is olvashattunk lapunk hasábjain olyan híradásokat, amelyek a megyénkben zaj­ló különböző ifjúsági szak­mai találkozókról számoltak be. Tolna megye különböző te­lepülésein, a kis és nagy vá­rosokban, a községekben élő fiatalok mérték össze tudá­sukat a vetélkedőkön. A résztvevők nemcsak szak­mai felkészültségüket, ha­nem általános műveltségü­ket is erősítették és növel­hették. Nem lebecsülendő dolog ez napjainkban, ami­kor a szakadatlan képzés, önképzés állandó napirendi téma. Ezek a fórumok módot és lehetőséget adtak a bemu­tatkozásra, tapasztalatcseré­re, a gondokról és az ered­ményekről történő beszámo­lásra, a lehetőségek megvi­tatására. Ahogy az várható volt, a felvetődött problé­mák megoldására nem szü­letett ugyan azonnali meg­oldás, hiszen ezeknek a ta­lálkozóknak nem is ez az elsődleges célja. Az viszont mindenképpen eredmény­nek könyvelhető el, hogy a fiatal szakemberek világo­sabban látják a társadalom­ban betöltött helyzetüket és szerepüket. összegezve tehát megálla­pítható, hogy a tizen- és hu­szonéves korosztály számá­ra saját ízléséhez, elvárásai­hoz szabott, minden szem­pontból hasznos időtöltést kínáltak és kínálnak ezek a napok. Néha bírálat is éri ezeket a találkozókat, mond­ván, hogy a fiatalok talán túlságosan is hangsúlyozzák egy bizonyos réteghez, vagy területhez való tartozásukat. Érthető és természetes kívá­nalom, hogy minél kevesebb határ válassza el egymástól az ifjúság különböző cso­portjait. Az viszont nyilván­való, hogy ezek a találko­zók közvetett módon is elő­segítik ennek az elvárásnak a megvalósulását. Ezért is üdvözölhető öröm­mel a többi soron követke­ző, hasonló jellegű rendez­vény. — szeri — Beépítik a foghíjtelkeket Pusztahencsén Ha valaki Pusztahencsén jár, egy valami biztosan fel­tűnik neki: szaporodnak az új házak a községben. Mint ahogy azt Hahn János elöl­járótól megtudtuk, nem vé­letlen ez, hiszen azóta nőtt az építkezési kedv, amióta elkészült a vezetékes ivóvíz- hálózat a településen, s a mezőgazdaságban felszaba­duló munkaerőt pedig a kö­zeli Paksi Atomerőmű Vál­lalat köti le. A jó közleke­dés is a maradásra, a be­rendezkedésre készteti a helyieket. Évente átlagban öt-hat új házat építenek, s jelen pillanatban pedig ti­zenegy házhelyigénylőt tar­tanak nyilván a tanácsnál. Ezeket az igényeket termé­szetesen még az idén kielé­gítik, s azt tervezik, hogy a foghíjtelkeket végig beépí­tik. Pusztahencsén hatvan- hetven közművesített telket tudnak még biztosítani rész­ben a helyieknek, részben pedig a más településekről jövő építkezni vágyóknak. Javul a falu komfortfoko­zata is, hiszen ebben a terv­időszakban meg akarják ol­dani a szilárd burkolatú utak kiépítését. Ebben a munká­ban számítanak a lakosság társadalmi összefogására is. Lengyel Jánosék portája egy a sok szép közül Hogy falunk népességmegtartó ereje megmaradjon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Beszédtéma Magyarkesizi. ben, hogy elöregedik a falu lakossága. A megyeszékhely­től 75 kilométerre, fekvő köz. ségben jogosan vetődik fel az itt élő emberekben az ag­godalom falujuk jövője, sor­sa iránt. Azt tartják, hogy a történelem viharai során mindig fennmaradt, sőt fejlő, dőtt, akkor most, a békés épí­tő munka mellett miért ne lehetne megtartani, sőt nö­velni a falu népességmeg­tartó erejét? Magyarkeszi az utóbbi há­rom évtizedben többet fejlő, dött, mint a török kiűzése óta éltéit 300 év alatt. Szilárd burkolatú utak, új iskola épült az alsótagozatosak szá­mára. Körzeti, fogorvosi és állatorvosi rendelő épült, la­kással. Gyógyszertárat kapott a község, óvoda létesült a kicsiknek. Megvalósult a tör­pevízmű is. Elkészült az ura­dalmi épületből átalakított művelődési ház, mozival, könyvtárral. Pedagóguslaká­sokat adtaik át, minden utcá­ban betonjárda van. Az ut­cai közvilágítást korszerűsí­tik, hatósági húsboltot és vágóhidat épített a tanács, sportpályákat létesítettek. Négy buszvárót kapott a fa­lu, az idő'séknek napközi ott. hont létesítettek. Az áfész kíisáruházat rendezett be, mellette egy vegyesboltot, presszót és italboltot üze­meltet. A termelőszövetke­zet zöldség- és tápboltot nyi­tott és még számos kisebb beruházás gazdagítja, szolgál, ja a magyarlkeszieket. A felszabadulás előtt 3200 embernek adott otthont ez a falu, kiknek a saját és az uradalmi földékkel együtt 6000 kh-on kellett megélni. Más lehetőség nem volt, szó szerint a földhöz ragadtak. A község minden utcája földes volt, kivéve a falun átvezető bekötő utat, melyen hajnali ötkor elment az egyetlen buszjárat és este hétkor meg. jött a megyeszékhelyről. A legfrisebib adatok sze­rint 1603-an élünk Magyar- kesziben. Annak ellenére is Közeleg a nyár, amely töb­bek között az üdülés, a bel­földi, illetve külföldi utazá­sok szezonja. A Tolna megyei utazási irodák nemrég ösz- szegezték eddigi tevékenysé­güket. Sok olyan információ hangzott el ez alkalomból, ami szánot tarthat a leendő vakációzók érdeklődésére, íme, néhány megállapítás. IBUSZ Tolnia Megyei Iro­dája: A belföldi jegyforga­lom emelkedett. Természete­sen egész Európa vasúti me­netrendjeivel rendelkezik az iroda, s így lehetőség van bármilyen ehhez kapcsolódó igény helybeni kielégítésére. Az Í984-0S évtől kezdve az iroda önálló MALÉV-ügy- nökség.ként is működik, s így helyben kapható jegy a Budapestet érintő külföldi légitársaságok, valamint a MALÉV összes járataira. A hatósági előírásoknak megfelelően a szekszárdi iroda bonyolítja a város la­kosságának nyugatra történő űtleveleztetését. intézi a tu­rista-, ’látogató, valamint a szolgálati útleveleket. Az iroda Európa minden orszá­gába, s egyes tengerentúli országokba is vállalja a ví­zum beszerzését. Az IBUSZ jelenleg USA- do’llárt, NSZK márkát, oszt­rák schillinget, olasz lírát, svájci frankot tud biztosítani a turistautazásokhoz. Az MNB által jegyzett minden valuta, illetve csekk vételé­vel foglalkoznak, romám lei, valamint a lengyel zloty ki­vételével. Tolna Megyei Idegenfor­galmi Hivatal: A hivatal szálláshelyei: Szekszárdon a csökken a falu lakossága, hogy nulláról 170—200 főre szaporodott a cigánylakos­ság száma. Az elhagyott, megüresedett házaikat olcsón tudják megvásárolni a vidé­ken élő örökösöktől a taná­cson keresztül. Talán me­gyéink területén itt a legol­csóbbak a lakóházaik. Akadt olyan is, aki a tärpevizmü- hozzáj árulásért, — ami 18 ezer forint telkenként févi 1800 forint törlesztéssel) — adta oda a házát. Az viszont jó jel, hogy Budapestről és környékéről is vásárolnak hétvégi háznak valót. A közel 800 lakóházból több mint százat lebontottak, a helyükre senki sem épített. Üresen áll 71 ház. Idős nyug­díjasok vagy járadékoisok 251 házban élnek, akik a község lakóinak 40 százalé­kát teszik ki. A születések száma évente 16—18, ugyan­akkor harmincon felüli az elhunytaké. A munkaképes lakosság nagyobb része a helyi ter­melőszövetkezetben találja meg a megélhetését, számuk 230, az ő foglalkoztatottságuk megoldott. A termelőszövet­kezet a több mint száz nő- dolgozójának biztosítja az egész évi munkát. A kívül­álló családanyák közül töb­bem. a bedolgozásit, a lányok pedig az ingázást vállalják. Gond az is, hogy a fiatalok előtt a kocsma és a presz- szó kivételével minden ajtó zárva. Senki sem segíti vagy fogja össze őket a szülői és az iskolai nevelésen kívül. Még KISZ-helyisiégük sincs! A művelődési házba is csak a moziba mehetnék, akikor minék épült, tán az utókor­nak, vagy a takarítónőnek? Rendelkeznek fiataljaink kel­lő intelligenciával, hogy nem rongálnak, különösen pedig akkor nem, ha volnának kik foglalkoznának velük. Az is baj, hogy tanult szakmájuk­ban elhelyezkedni nem tud­nak, így másutt keresik bol­dogulásukat. Szerte a megyében, a ha­sonló adottságú községekben sorra épülnek az új családi házaik, sőt telkeket par céllá z­Sió Camping — itt lakosztá­lyok, motelek és sátorozó fé­rőhelyek találhatók, — a Turistaszálló, Dombóvárott a Hotel Gunaras, a Gunaras Camping; lakosztályokkal, sátorozó helyekkel, Fadd- Dombori szállodával, mote­lekkel és Campinggel, Duna- földvárott a Kék-Duna Nya­ralótelep faházakkal és cam- pinggel, valamint Mórágyon a Gránit fogadó. A fenti egységekben na­ponta 1794 vendég szállása biztosított. Ezt kiegészíti a mintegy 800 fős fizetővendég­szolgálati hálózat. A társasutazási tevékeny­ség fejlődésének eredménye­ként az 1981. évi 120 belföldi és 16 külföldi csoport után 1985-ben 180 csoport utazott belföldre, 42 pedig külföldre. A hivatal kezdeményező szerepet vállal a falusi üdü­lés elterjesztésében is. Expressz Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda Tolna Megyei Kirendeltsége: Évente átla­gosan 70 kiutazó csoportot szerveznek, az egyénileg ki­utazók száma pedig 3—4000 ember. A kiutazó forgalom zöme valutaimentes cserén alapul. A beutazással kapcsolatos te­vékenység egyrészt a külföl­diek, másrészt a magyar cso­portok és egyéni turisták fo­gadásából áll. Évente átlago­san 80 magyar és 15 külföldi csoportot fogad az Expressz Szekszárdon. A jelenlegi szálláslehetőségek mellett nagyobb beutazó forgalomra nem lehet számítani. Meg­oldás lenne a kollégiumi fé­rőhelyek jobb kihasználása. COOPTOURIST Iroda: A szocialista társasutak 1982-es tat a tanács, új utcák alakul­nak. Magyarkesziben jó, ha tíz év alatt 'három-négy ház épül, arról nem is szólva, hogy ez alatt hány üresedik meg. A sportpálya és öltözője ki­használatlan. Nincs focicsa­pat, a röplabdán, kézilabdán, és a sakk-körön kívül nincs sportélet a faluban, pedig amikor a körzeti orvosnő, dr. Osizetzky Klára „fut a keszi” és női focimeecset szervezett, szinte mindenki ott volt. Ha volnának szervezők, a keszi- ek mennének nemcsak spor­tolni, de énekelni az asszo­nyok, citerázni a férfiak. Mennek ők társadalmi mun­kát Végezni is, a hívó szóra, személyes példa után. A fia­fiatal házasok öntevékenyen megalakították a klubjukat. A jó lakóhelyi közérzethez hozzájárulna, a szolgáltatá­sok javulása. A létszükségle­ti cikkeken kívül mindenért vidékre kell utazni, például a tartós fogyasztási cikke­kért. Ha valakinek egy pár új cipő kell, Iregszemcséire vagy Tamásiba kell utaznia. A nyugdíjas pékmesteren, • a fodrászon és egy villanysze­relőn kívül nincs kisiparos. A kisebb javításokat a téesz szakmunkásai, mesterembe­rei látják el. A közel 150 sze­mélygépkocsiinak, a sok tv- nek, rádiónak nincs helyben reparálója. Albhoz, hogy a szellemi és anyagi javakon kívül lét­számiban is gyarapodjunk, szükség van a falu társadal­mi szervezeteinek, vezetőinek a lakossággal Szorosan együttműködve, más fejlődő községek példáin lelkesülve, hátrányos helyzetünket elő­nyösre fordítani. Falugyűlé­sünkön Varga János ország­gyűlési képviselő ezt mondta : „Hazánkban minden kiste­lepülés vezetői és polgárai előtt nyitva áll az út és lehe­tőség a boldogulás felé a tör­vényes keretek betartása mellett.” Nekünk magyarkeszieknek magunknak kell dolgainkat elrendezni. Minárik Lajos visszaesését a vállalati hoz­zájárulások megszűnése okoz­ta. Az azóta bekövetke­zett növekedést az árfolyam- változások gátolják. Ezen kedvező tematikus — sítúrák, horgászat — központi aján­latokkal, illetve saját szer­vezésű szakprogramokkal — kertbarát, méhész — igyek­szik segíteni a COOPTOU­RIST. A valutavételi és -eladási forgalom folyamatosan emel­kedik, miután az iroda jogo­sult valamennyi valuta véte­lére és eladására. Különösen örvendetes, hogy a konverti­bilis valutáik vételéből szár­mazó forgalom jelentősen emelkedik. Ezt elősegítette a két vidéki szállodában nyi­tott valutaváltóhely is. Az úgynevezett többletér- ték-adó visszatérítését is vál­lalja a COOPTOURIST. En­nek lényege az, hogy bizo­nyos Nyugat-Európában vá­sárolt árucikkek értékének 15—25 százalékát forintban megtéríti az iroda, amennyi­ben a vásárlást igazoló szám­lát és a vámszervek által le­bélyegzett kiviteli engedélyt visszaérkezéskor felmutatja az utas. A Szekszárd várost láto­gató csoportok meglepődtek, milyen érdekes látnivalók találhatok itt, és elragadta­tással nyilatkoznak a Kálvá­riáról eléjük táruló látvány­ról. A kedvező benyomást azonban elrontják a minden­napi élet hiányosságai. A helyi idegenvezetőnek ugyan­is minden diplomáciai érzék­re szükség van, amikor a vendégek nyilvános mellék- helyiségeket, palackos szek­szárdi bort, vagy hétvégén képeslapot és postabélyeget keresnek. SzA Utazás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents