Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

a^Èpüjsàg 1986. május 28. Kilencven éve történt Színház a város szélén 1896. — a millennium éve. Pesten teljes hosszában át­adjak a Nagykő rutát, az Andrássy út alatt megindul a kontinens első földalattija, s a Városligetben Ferenc József egy nagyszabású kiállítást nyit meg. Karneváli hangu­latban ünnepli az ország a millenniumot. A Vasárnapi 'Újság 1896 május hanmadiikai számában új színház megnyitásáról szá­mol be olvasóinak. A szín­ház a Lápot körúton kezdte meg működését. Az első ka­pavágásra 1895 áprilisában került sor, s még ugyanabban az évben: szeptember 24-én, tető alá került az épület. A megnyitóra a színház az idős írófejedelemtől, Jókai Mórtól kért darabot, aki megírta a Baranghok vagy a peóniái vajda című szatírá­ját. A darab csúfosan meg­bukott, s három előadás után végleg a süllyesztőbe került. Úgy tűnt, hogy azoknak lesz igaza, akik már előre megjó. soltálk, hogy a város szélén épült színház már eleve bu­kásra ítéltetett. Ki merészke­dik majd el az esti órákban a külvárosba, a félelmetes Tüfcöry gáthoz? — kérdezték. Hiszen a villamos is csak a Nyugati pályaudvarig közle­kedik. Ha színházba aka­runk menni, ott a Nemzeti vagy a Népszínház. A Vígszínház pompás, új barokk épülete, a fényes hall. az ékszeres dobozhoz ha­sonló nézőtér hónapokon át csaknem üresen árválkodott, s az igazgató, Ditrói Mór, va­lamint a társulat (Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Tapol- czay Dezső, Fenyvesi Emil, s a többiek csodában bíztak. A „csoda” a megnyitást követő éviben, 1897 májusában kö­vetkezett be, amikor a Tril­by című francia vígjáték ti­zenhetedik előadásán a cím­szereplő, Dell'i Elírna megbe­tegedett, s egy fiatal színész­nő, aki még alig fejezte be az Akadémia második évifo­lyamát, ugrott be helyette. A kezdő színésznőt Varsányi Irénnek hívták, s az ő — va­lamint Fenyvesi Emil — bra­vúros alakításának köszön­hető a siker. A Vígszínház felöl ezt követően eltűnték a sötét felhők, s hamarosan a főváros egyik kedvence lett S a színház kedvenc szer­zője: Molnár Ferenc. A dok­tor úrral kezdődött, s folyta­tódott a Józsi, majd az Ör­dög bemutatójával. Ezt kö­vette a Liliom, melynek pre­mierjére már a forradalom szelétől felkavart napokban került sor. Egy hónap múl-, va, 1919. március 21-én Ma­gyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Víg­színházban — amelyet .a töb­bi színházzal együtt államo­sítottak — ,a Liliom, Bródy Tanítónője és a Pygmalion maradhatott műsoron, s ha­marosan megszülettek az új drámai alkotások is: Barta Lajos Forradalom és a Sötét Kovács András- filmsorozat a tévében Űj rendezői, sorozatot tűz műsorra a televízió: június 7-től, szombatonként Ko­vács András alkotásai jelen­nek meg a képernyőn. A magyar filmművészet egyik legmarkánsabb egyé­niségének pályáját 11 nagy­filmje idézi fel. Elsőként az 1964-ben készült Nehéz em­bereket, a hazai filmművé­szet újhullámának nyitá­nyát is jelentő dokumenta- riista filmjét láthatja a kö­zönség A hatvanas évek második f elé n ek pol ifik ai -szel 1 emi légkörét, az akkori értelmi­ség problémáit feldolgozó Falak után sugározzák az ugyancsak társadalmi témá­jú Stafétát, majd a Thurzó Gábor regénye nyomán ké­szült Bekötött szemmel című filmdrámát. Az utolsó más­fél évtized termését a Labi­rintus, a Ménesgazda, az Ok­tóberi vasárnap és az Ideig­lenes paradicsom képviseli. AfEH A D. D. MÉH Vállalat szekszárdi telepe felvesz 1 női, vagy férfi­gyakorlattal rendelkező munkaerőt áruátvevő- árukiadó raktárosi munkakörbe. 1 Castor és T—174 vizsgával rendelkező rakodógép-kezelőt. (490) A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat azonnali belépéssel felvesz jó kereseti lehető­séggel — villanyszerelőket, — targoncavezetőt, — kazánfűtőt. Bérezés a 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet sze­rint. Jelentkezni a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet. Szekszárd, Kese­lyűs! út 20. Telefon: 11-611/56. (536) Ilyen ma a Vígszínház ház, valamim Bródy Sándor színdarabja, mellyel az író az első szabad május elsejét kö­szöntötte. 1921-ben a Falud! család — mely kezdettől a Vígszínház tulajdonosa volt — eladta a színházat Ben Blumenthal amerikai tőkésnek, aki az igazgatói posztot Jóib Dániel­nek ajánlotta fel. A kitűnő író, rendező művészeti igaz­gatása alatt került sor a Cse. hov-premierékre, ekkoriban mutatták be Caipék háború­ellenes drámáját, a RUR-t, amelyet a jobboldali sajtó olyan élesen bírált, hogy le kellett venni a műsorról. Színre került Brecht Koldus­operája, s számos magyar író, Molnár, Holtai, Szomory, Móricz Zsigmond, Zilahy, Lengyel Menyhért színpadi műve. 1935-ben következett be a Vígszínház együttesének leg­nagyobb megrázkódtatása, amikor a Nemzeti Színház új igazgatója. Németh Antal, szinte „puccsszerűen” szer­ződtette a Víg számos kiváló­ságát. A nagy vérveszteség­nek volt egy jó oldala is: előtérbe kerültek a fiatalok: Ráday Imre, Muráti Lili, Day'ka Margit, Tolnay Klá­ri, s a Vígét „az eszményi összjátók-'kultúra otthona­ként emlegették a kritikusok, s a nézők. A 40-es évek elején lett a Vígszínház tagja Kiss Manyi, aki azonnal belopta magát a közönség szívébe, pályájának csúcsán volt Somlay Artúr, népszerűsége csúcsán Ajtay Andor, s a háborús éveik so­rán teljesedett ki Tolnay Klá­ri pályája is, aki a színház szinte minden darabjában játszott, s közben sok-sok filmben kapott főszerepet. 1944 decemberében a Víg­színház pincéje üldözött szí­nészék búvóhelye lett. A há­ború nem kímélte meg az épületet, bomba döntötte rumba, s a felszabadulás után a Nagymező utcai Ra­dius moziban folytatta mű­ködését. 1951 decemberéiben adták át az újjáépített Víg­színházát, mely a Magyar Néphadsereg Színháza néven játszott kilenc évig, s csak 1960-ban nyerte vissza régi nevét. Gorkij Éjjeli menedékhe­lye óta — mely 1945 után az első premier volt —, számos nagysikerű művet mutatott be a Vígszínház társulata Csehovtól Tennessee Wïlli- amsig, Shákespeare-től Ör­kény Istvánig. A legközelebbi premier június 8-án lesz. A Pesti Színházban, — a Víg kamara- színházában — tartják Kes- serling Arzén és levendula című bűnügyi bohózatának bemutatóját. A színház olyan közkedvelt művészei lépnek benlne színre, mint Tábori Nóra, Bánky Zsuzsa, Tahi Tóth László, Bárdy György és Balázs Péter. De ez már a Vígszínház történetének egy újabb feje­zete lesz. .. K. Gy. Somogyi Néplap A Balaton érdekében teil intézkedések eredményeként a tó megőrizte és erősítette szerepét az ország idegen- forgalmában. A megye gaz­dasági ágazatai között pedig folyamatosan növekszik az idegenforgalom jelentősége. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azt vizsgálta, hogy miként alakultak a déli par­ton az idegenforgalom felté­telei. Az évtized elején a vendég­forgalom gyors növekedésé­től elmaradt a vendégfoga­dás, és állandósult a fősze­zonban. A sok tekintetben káros folyamat megállítá­sára és megfordítására köz­ponti — és ezeket erősítő — helyi intézkedések sora szü­letett. Ezek a balatoni táj valamennyi elemének álla­potát külön vizsgálva, rang­sorolták a tennivalókat. A csatornázási program ered­ményekén csökkent a víz­ellátás és -elvezetés különb­sége. Boglárlelle térségét ki­véve, megoldódott a kommu­nális hulladék környezetkí­mélő elhelyezése, és megkez­dődött a belterületi vízren­dezés. A kisbalatorai védelmi rendszer első ütemének el­készülte a keszthelyi öböl­ben és környékén érezhetően javította a víz minőségét. A Balaton körül 942 hektár er­dőt telepítettek, jobb a köz­területek állapota, és több a zöld. Nőtt a nádasok felü­lete is. A nádaratást azonban csak a terület felén szervezíe meg a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság. Az idegenforgalmi célokat szolgáló szálláshelyek száma a szocialista szektorban nem nőtt lényegesen az építési korlátozások miatt. A fizető­vendég-hálózatban viszont csaknem 30 százalékos volt a növekedés: ez 15 ezer helyet jelent. Az is tény, hogy a kereske­delmi hálózat fejlesztése nem közelítette meg az igé­nyeket. Elkészült viszont néhány olyan létesítmény, amely komfortosabbá teszi a Balatont. Elég csak utalni a szántód-pusztai idegenfor­galmi központra, vagy a ba- latonfenyvesi lovasiskolára. A népi ellenőrök jelentésé­ből kiderült, hogy az állami szervek és a hatóságok tar­tották magukat az építési ti­lalomhoz, a lakók azonban megpróbálták megszegni azt. Balatonkeresztúr környékén találták a legtöbb engedély nélküli építkezést. A déli parton tavaly például kilenc­venet. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának véleménye szerint a Balaton-parton ma sokkal több az ellentmondás, mint amennyit a felületes szemlélő tapasztal. Minden szezon — így az idei is — újiabb feszültségeket teremt. Ezek feltárásában, egységes értelmezésében és a megol­dás módjának keresésében jobban össze kell hangolni a munkáját és döntéseit a ki­lenc parti tanácsnak. Ezért javasolta a testület, hogy hozzanak létre ezeknek a fel­adatoknak az elvégzésére gyors állásfoglalásra alkal­mas, összehangoló bizottsá­got. PETŐFI NÉPE Nagyszerű dolog, ha a gyerek megtanul valamit az iskolában, s aztán hamarosan helyszíni tapasztalatokat is szerez hozzá. Például, ha Petőfiről volt szó a magyar irodaiam órákon, s utána az osztály útrakel, felkeresi Kis­kőröst, Kiskunfélegyházát, meg a több] várost és köz­séget, ahol emléket őriznek a nagy költőről, bizonyára ma­radandóbbak lesznek az órá­kon szerzett ismeretek. Ugyanígy, ha — megint csak példaként — a felszabadu­lásról, a földosztásról tanul­nak, s meglátogatják az Ideiglenes Kormány debre­ceni székhelyét, az elsőként felszabadult Battonyát, vagy Gpusztaszert, job­ban rögződnek a ta­nultak, mintha csupán szóban hallanak minderről a diákok. Ezért találták ki a tanul­mányi kirándulásokat. Ha­gyomány az is, hogy a tanul­mányi kirándulások nagy többsége tavasszal — több­nyire az úgynevezett érettsé­gi szünetben — bonyolódik le. Ez könnyen megoldható ott, ahol a város közvetlen környékére rándul k] egy- egy általános vagy középis­kolai osztály. Nehezebb, ha az ország távolabbi tájaira kívánnak ellátogatni. Már- csak azért is, mert — mind több utazási iroda ezzel fog­lalkozó munkatársai egybe­hangzóan tanúsítják — van­nak „felkapott” úticélok, ahová azonos időben szeret­ne ellátogatni akár több száz iskola is. Mintha összebe­szélték volna. Pedig az utazási irodák — köztük mindenekelőtt az Express Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda — éppen azt szeretnék, ha valóban össze­beszélnének az iskolák, s ne mind egyszerre kérnének szálláshelyet, idegenvezetőt, autóbuszt —, például április végére Sopronba. Három évvel ezelőtt szál­láshely hiányában ezer cso­port igényét kellett vissza­utasítani. A szállásgondok — amelyek korábban nehezítették, oly­kor meg is gátolták a tanul­mányi kirándulások szerve­zését — nagyrészt megszűn­tek. Az Expressnek hatvan­ezer ágyra van elsőbbség] joga, kollégiumokban, kem­pingekben tudja elhelyezni a kiránduló diákokat, s hason­ló szálláslehetőségeket sze­reztek a többi irodák is. Tavaly február óta pedig — a választékot bővítve — egy gazdasági munkaközösség is foglalkozik tanulmányi ki­rándulások szervezésével : a Tan-túra gmk, amelynek tag­jai az ország húsz helyén él­nek, s mindenütt gondoskod­nak a kiránduló fiatalok fo­gadásáról. Csupán a gmk 500 csoportot utaztatott tavaly, s az idén már ugyanennyire van megrendelése. Bács-Kiskun megye általá­nos és középfokú oktatási in­tézményeiben 88 ezer 674 diák sajátítja el az ismere­teket, 3169 tanulócsoportban. Arra nincs mód, hogy min­denkit megkérdezzünk : ki, hol vesz részt tanulmányi ki­ránduláson. A legtöbb isko­láiban igény van a túrákra, a települések környékére, az ország szép vidékeire, sőt, határainkon túlra is szervez­nek kiruccanásokat. Az Ex­press Ifjúsági- és Diák Uta­zási Iroda megyei kiren­deltségén megtudtuk, hogy főképp a tavaszi szünetben élénkül meg az iskolai ide­genforgalom. Dunántúlt napló „Mélyvízzel” nyitották meg hivatalosan a vendégek szá­mára nemrégiben az új du- naszékcsői kempinget, az „Aréná”-t: tudniillik mind­járt egy megyei méretű kem­pingtalálkozóval. Ahogy a tábor elnevezése, úgy maga a kemping is magyarázatra szorul. A múlt év kora őszén ugyanis itt még egy mély, nagy kiterjedésű gödör — egy hajdani téglagyár agyag­bányája — volt, természete­sen telehordva szeméttel, s október közepén kezdett el építkezni a háromtagú pol­gári jogi társaság, hogy hiva­talosan is megnyithassák az új kempinget, az egyedülit Mohács és Szekszárd között. A név eredete: a hajdani téglagyári bánya helyén va­lóban egy arén^szerű teknő van, 15—20 méter magas löszfalakkal határolva. Több mint 40 ezer négyzet- méternyi területet kellett rendbe tenni — magánerő és OTP-hitel felhasználásával vágtak bele a munkába a fiatalemberek — természete­sen megfelelő kiszolgáló- és ellátőhelyiségéket megépíte­ni, kialakítani a sátorhelye­ket, az energiaszolgáltatást, egyszóval mindent, ami egy 300 főt fogadni tudó kem­ping „hatósági kelléke”. Minden el is készült, minden rendben js lett a nyitásra, csak — természetesen — a telefon okoz gondot. Címszavakban : büfé, klub- helyiség, sportpálya, jiát szó­terület, meleg vizes zuhanyo­zók, csónaikázási lehetőség, horgásZfkiránduiások, halász­léparti — van mivel eltölteni az időt Baranya legújabb kempingjében. Ahol már a jövőt ás tervezik: például a kemping melletti területen egy vadaspark létrehozásá­nak, teniszpálya megépítésé­nek lehetőségét is fontolgat­ják. A hétvégi kempingta­lálkozó iránti, érdeklődés nyomán joggal feltételezhet­jük: előbb-utőbb meg is lesz­nek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megyei tanács épületé­ben, Székesfehérváron ren­dezte meg a Fejér Megyei Tanács V. B. kerskedelmi osztálya azt az idegenforgal­mi szezonelőkészítő értekez­letet, melyre hivatalosaik vol­tak a kiskereskedelmi és szállító vállalatok, a vendég­látásért felelős cégek, az uta­zási irodák és a nagykeres­kedelmi vállalatok képvise­lői, hogy beszámoljanak az idegenforgalmi idényre va­ló felkészülésről. A megyénk idegenforgalma az utóbbi tervidőszakban egyenletesen fejlődött, 30,5 százalékkal nőtt öt év alatt az idelátogatók száma, ezen belül a külföldieké 22 száza­lékkal. Tavaly, több mint egymillió turista látogatott szűkebb hazánkba, s ezek ösz- szesen 730 ezer vendégéjsza­kát töltöttek Fejérben, .ez 1,7 százalékkal több mint az 1984. évi. Különösen a Ve­lencei-tó és környékének lá­togatottsága fejlődött dina­mikusan, s ezzel szinkronban a Belkereskedelmi Miniszté­rium gyorsított fejlesztési programja segítségével há­rom új ABC, két vendéglő nyílt meg a tó partján. Az ellátás alapvető cik­kekből megfelelő volt, ám a gyermekétkeztetés és a kis- adag ételek forgalmazása sok kívánnivalót hagyott ma­ga után. Gyakoriak voltak a vendéglátóipari egységek­ben és a magánszektorban az „árkalkuláció körüli la­zaságok”, vagy az árlapok hiánya a vendéglátásban. Nem megfelelők a mosdók, WC-ík állapota sem a tó kör­nyéki zsúfoltságban. Az idei feladatok közt em­lítették meg: nem a turisták számának emelése, hanem a fogadás jobb színvonalának a megteremtése a fő cél. El­hangzott az is, hogy jobban ki kellene használni a téli és a termálfürdő adta idegen- forgalmi lehetőségeket is, el­sősorban a bodajfci sípályá­nál és a Velencei-tónál. Né­hány, erre alkalmas mező- gazdasági nagyüzemet is be lehetne vonni — például lo- vasprogramokkal, egyéb szó­rakozási lehetőségekkel — az idegenforgalom lebonyolí­tásába. A tisztaság és a kör­nyezeti kulturáltság megte­remtésével párhuzamosan a falusi turizmus fellendítésé­ben vannak kihasználatlan tartalékok Fejér megyében is.

Next

/
Thumbnails
Contents