Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

198(i. május 28. Az amerikai vétó ellenére eredményes volt a berni konferencia Mai kommentárunk Új lendülettel A .korábbi, szinte reménytelennek tűnő helyzet után •némileg javulni látszik a megegyezés perspektívája Közép-Amerikában. Az érintett országok államfői csúcstalálkozójuk végén végül is aláírták az esquipulasi nyilatkozatot, s ezzel de facto, elismerték, hogy meg­teremthető az egyetértésnek az a minimális szintje, amely a válság békés rendezéséhez szükséges. Vár­ható, hogy új lendülettel folytatja munkáját a Conta- dora-csopor,t is, s röviddel a csúcstalálkozó után, máris megszületett az első konkrét javaslat. Dániel Ortega nicaraguai elnök ezúttal konkrét le­szerelési indítványt terjesztett a közép-amerikai or­szágok elé. A dokumentum, amelyet az esquipulasi konferencián adtak át az érintett politikusoknak, tar­talmazza azt a listát, amelyre Managua állásfoglalása szerint ki kellene terjeszteni a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Ortega sajtóértekezleten ismertette a javaslatot. Részletesen felsorolta a repülőgépek és ne­hézfegyverek azon típusait, amelyekre mennyiségi kor­látozást kellene bevezetni, s azokat a támaszpontokat, repülőtereket, amelyekről szintén tárgyalni kellene. Bár a nicaraguai vezető előrebocsátotta, hogy nem lehet szó a több oldalról fenyegetett hazájának teljes lefegyverzéséről, figyelemre méltó részlet, hogy éppen a „militarizálódással” vádolt Nicaragua állt elő ilyen jellegű javaslattal. Az természetesen Esquipulas előtt is világos volt, hogy a térség államai még az optimális jó szándék fel- tételezése estén sem köthetnek megállapodást Was­hington beleegyezése nélkül. Most, a konferencia után, a frissen bejelentett nicaraguai javaslat fényében még inkább nyilvánvaló, kitől is függ valójában a közép­amerikai rendezés ügye. Az Egyesült Államok kormánya mindeközben folytatja korábbi politikáját: aktívan tá­mogatja a kontrák katonai akcióit, szidalmazza a san­dinista rendszert, állandóan nyomás alatt tartja gazda­ságilag és politikailag kiszolgáltatott szövetségeseit, nehogy kompromisszumos megállapodás születhessen a Fehér Ház érdekeit sértve. Az új lendület esélyt jelent Közép-Amerika számára. De csakis abban az esetben, ha végre Washingtonban is számba veszik a realitásokat, és valóban kívánják a problémák békés, igazságos és tartós rendezését. HORVÁTH GÁBOR Kína és Kelet-Európa közös törekvései Csien Csi-csen nyilatkozata Kedden befejeződött az emberi kapcsolatokkal fog­lalkozó tanácskozás — jelen­tette a TASZSZ berni kelte­zésű tudósításában. Értékelésében megállapít­ja, hogy az emberi kapcsola­tok fejlesztése érdekében ki fejtett sokoldalú együttmű­ködés fontos helyet foglal el Európa életében, a biztonság, a népek közötti bizalom szi­lárdításában. A szocialista, valamint a semleges és az el nem kötelezett országok kül­döttségei éppen ezért töre­kedtek kölcsönösen elfogad­ható ajánlások kidolgozására. Az Egyesült Államok képvi­selői azonban, mit sem tö­rődve azzal, hogy a tanács­kozás többi résztvevője egy­értelműen tovább kívánt volna lépni humanitárius te­rületen, megvétózták az egyeztetett záróokmány elfő. gadását. Az AP amerikai hírügy­nökség kiemeli, hogy első íz­ben egy emberi jogokkal fog­lalkozó fontos tanácskozáson az Egyesült Államok NATO- szövetSégeseivel is szembe­került. A svájci főváros volt a szín­helye az utolsó, úgynevezett utókonferenciának, amelyek­ben az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről folyt 1983-as madridi tanács­kozáson állapodtak meg. A helsinki okmány aláírói : az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada Ottawában az emberi jogokról, a budapesti fóru­mon a kulturális együttmű­ködésről, Bernben pedig az Az afrikai éhezők megse­gítésére kiadott sorjegyek húzását kedden tartották a Sportfogadási és Lottóigaz- gatóság székházában — ál­lami közjegyző és az afrikai éhezők megsegítésére alakult szervezőbizottság tagjainak jelenlétében. A 330 nyere­mény hivatalos jegyzékét a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap május 29-i szánta közli. Eredményes öt évet zár a mongol külpolitika: az el­múlt kongresszus óta újabb kilenc országgal létesített diplomáciai kapcsolatokat a Mongol Népköztrásaság, és nyolccal kezdődtek meg a rendszeres kulturális kapcso­latok. Így az ázsiai ország­nak ma 99 országgal vannak diplomáciai, 30 országgal ke­reskedelmi-gazdasági, és 44 emberi kapcsolatokról ta­nácskoztak. A diplomaták, szakértők munkája — általános véle­mény szerint — eredményes volt. A hathetes konferencia alkalmat adott arra, hogy a résztvevők részletesen meg­ismerkedjenek a többi fél nézeteivel, elgondolásaival, s az emberi kapcsolatokat sza­bályozó törvényekkel, a ha­tósági gyakorlattal az egyes országokban. Amint Francis Pianca nagykövet, a svájci küldöttség vezetője emlékez­tetett rá: a Svájci Államszö­vetség 700 év alatt alakult ki — hogyan várhatná tehát bárki, hogy a helsinki folya­matban résztvevő, oly külön, böző hagyományú, politikai és társadalmi rendszerű 35 ország, a Helsinki óta eltelt 11 évben megértésre jusson a kapcsolatok tengernyi kér-' désében? A svájci küldött — akárcsak mások — egyfajta tanulási folyamatnak jelle­mezte a konferenciát. Maga a tény, hogy a megértés szel­lemében együtt keresték a közös nevezőt, hasznos, előre­mutató, igen sok tanulsággal járó vállalkozás. Nem meglepő módon a nyugati küldöttségek az egyéni ki- és beutazás, a ki­vándorlás kérdéseit állították előtérbe. Szocialista orszá. gok, köztük a Szovjetunió ré­széről rámutattak: nem kí­vánják megengedni, hogy a NATO-államók kétségbe vonják más országok törvé­nyeit, alkotmányos előírása­it és nem vehetnek figyelem­be olyan irreális javaslato- * Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke kedden a főváros IX. kerületébe, a Ferencvárosba látogatott. Délelőtt konzultációt foly­tatott a párt kerületi végre­hajtó bizottságának tagjai­országgal kulturális kapcso­latai. 1981-ben, a XVIII. kong­resszuson született meg a meg nem támadásról és az erőszakról való lemondásról tanácskozó ázsiai és csendes­óceáni konferencia összehí­vásának gondolata. A javas­lat szervesen illeszkedik az ázsiai béke és biztonság megszilárdítását, a konti­nens országainak együttmű­kat (például a mindenfajta ki- és beutazás korlátozás feloldásáról), amelyek egyet­len országban sem léteznek és amelyek, amint Jurij Kás. lev, szovjet fődelegátus ki­fejtette, nem veszik figye­lembe sem a jelenlegi helyze. tét, sem a kelet—nyugati kap­csolatok szintjét. Visszatérő megállapítás volt egyébként a szocialista országok részéről, hogy az emberi kapcsolatok ügyét nem lehet elszigetelen vizs­gálni; azok szélesebben ki- bonakozhatnak az enyhülés, a fegyverzetkorlátozás lég­körében — míg a feszültség fordítottan hat. A szocialista államok a maguk részéről rámutattak, hogy az őket kioktatni kívá­nó nyugati országok gyakor­latában is bőven van még ja­vítani való. A magyar turis­ták és hivatalos kiutazók ál­tal is jól ismert, hogy sok ország csak hosszú várakozás után, sőt’különböző megkö­töttségekkel ad vízumot, má­sok akadályozzák az orszá­gukban dolgozó külföldiek családtagjainak beutazását stb. Sok még a javítani való a kispénzű fiatalok utazási lehetőségein, a turisztikai-, a sport-, a szervezetek, az in­tézmények közötti kapcsola­tokban is. Általános vélemény szerint a miagyar küldöttség tevé­keny, sikeres szerepet játszott a berni tanácskozáson, ahol elismeréssel tekintettek visz. sza a budapesti kulturális fórum hasznos munkájára is. Heltai András val, valamint állami, társa­dalmi vezetőkkel a VII. öt­éves terv indításának helyi tapasztalatairól. Délután a Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyárba látoga­tott. A beszélgetéssé bővült tájékoztatón jelen voltak a vállalati tanács képviselői és szakszervezeti aktivistái is. ködését, az ázsiai enyhülést szolgáló szovjet, indokínai, észak-koreai és indiai javas­latokhoz. Célkitűzései ma is időszerűek. Mongólia szorgos munkát végzett a javaslat propagá­lása, a célok megvilágosítá- sa érdekében, s ennek ered­ményeként 1984-ben, az ázsiai országok manilai ér­tekezlete felhívást fogadott el a kezdeményezés támoga­tására. A javaslat mellett foglalt állást az Ázsiai Budd­hista Békekonferencia, az if­júsági szervezetek regionális ta’álkozója és számos ázsiai szervezet. A kétoldalú kapcsolatok között kiemelkedő helyet foglal el a mongol—szovjet együttműködés. Ä most zá­rult 7. ötéves tervidőszakban kétszeresére nőtt a Mongó­liának nyújtott szovjet segít­ség az előző ötéves tervhez képest. 280 vállalat jött lét­re szovjet segítséggel, a szov­jet—mongol árucsere 1,9- szeresére nőtt. 4500 mongol szakember végzett a Szovjet­unió felsőfokú és középfokú szakmai tanintézeteiben, szovjet segítséggel 800 ezer négyzetméter lakás épült a hozzájuk tartozó szociális, kereskedelmi és kulturális intézményekkel együtt. Jól fejlődtek a kapcsola­tok a szocialista országokkal. Magyarországgal megújítot­ták, Csehszlovákiával és Bulgáriával aláírták a 2000- ig szóló tudományos-műszaki együttműködési megállapo­dást. A Szovjetuniót nem számítva, 40 százalékkal nőtt PANORÁMA BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese kedden fogadta az Össz-szö- vetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség hazánk­ban tartózkodó delegációját, amelyet Viktor Misin, a Le­nini Komszomol Központi Bizottságának első titkára vezet. A megbeszélésen részt vett Hámori Csaba, az k^SZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára, * A Román Szocialista De­mokrácia és Egység Front meghívására kedden Ri- bánszki Róbert titkár veze­tésével Bukarestbe utazott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége. * Nemzetközi ideológiai ta­nácskozás kezdődött kedden, az MHSZ rendezésében, a Heves megyei Noszvajon. A négynapos eseményre ha­zánkba érkeztek a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a Ko­reai NDK, a lengyel, az NDK, a mongol, a román, a szovjet és a vietnami test­vérszervezetek ideológiai ve­zetői. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Laka­tos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője — megvitat­ták azokat a tennivalókat, amelyek a fiatal nemzedékek eszmei, politikai és ideoló­giai nevelésével összefüggés­ben a szövetségekre hárul­nak. ULÁNBÁTOR Megérkezett kedden Ulán­bátorba a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége, amely szerdától részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusának munkájában. A delegációt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja vezeti. TOKIÓ Július 6-án általános vá­lasztásokat rendeznek Ja­pánban. Erről döntött a kor­mány keddi ülésén, miután a hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt vezető tes­tületé egy nappal korábban jóváhagyta Nakaszone Ja- szuhiro pártelnöknek, illetve miniszterelnöknek az alsóház feloszlatását célzó és idő előtti általános választások kiírását célzó tervét. Mongólia kereskedelmi for­galma, a KGST-országokkal. Volt némi előrehaladás a mongol—kínai kapcsolatok normalizálásában. Konzultá­ciók voltak a két külügymi­nisztérium között, lépéseket tettek a kulturális és sport- kapcsolatok felújítása felé, küldöttségeket, kiállításokat cseréltek. Mongólia a két ország kapcsolatainak javítása mel­lett száll síkra, de nem táp­lál illúziókat a Mongólia irán. ti kínai politikát illetően. — így fogalmaztak Ulánbátor­ban. Mongol részről az el­múlt időszakban többször határozottan rámutattak, hogy a mongol szuverenitást érintő kérdés, nevezetesen az országban állomásozó szovjet csapatok ügye, nem szabha­tó a szovjet—kínai kapcsola­tok normalizálásának feltéte­léül. A szocialista Mongólia kül­politikájának alapeleme a törekvés a béke és a bizton­ság megszilárdítására, az együttműködés bővítésére. E cél elérésére elsősorban az ázsiai kontinensen tesz lépé­seket. Célja, hogy a földré­szen megkezdődjék a párbe­széd a béke, a biztonság és az együttműködés kérdéseiben, elinduljon egy ázsiai enyhü­lési folyamat. A Mongol Né­pi Forradalmi Párt május 28- án kezdődő, XIX. kongresz- sÓHjsán nyilvánvalóan meg­erősítik ezt a külpolitikai irán>.' malat. Lengyel László (Ulánbátor) A kapcsolatok lejlödese Kína és a kelet-európai or­szágok között alapvető ér­dek népeik számára és hasz­nos a világbékére nézve — jelentette ki Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-he­lyettes nyilatkozatában, ame­lyet a China Daily című lap­nak adott abból az alkalom­ból, hogy Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter rövi­desen látogatást tesz a Né­met Demokratikus Köztár­saságban és Magyarországon. Csien Csi-csen elmondot­ta, hogy a baráti kapcsola­tok és az együttműködés to­vábbfejlesztése ezekkel az országokkal fontos része a kínai külpolitikának. Alá­húzta, hogy Csou En-laj egy­kori miniszterelnök és kül­ügyminiszter 1954-ben tett látogatása óta ez az első eset, hogy kínai külügyminiszter látogat az NDK-ba és Ma­gyarországra. Kína és a kelet-európai országok helyzete eltérő, de osztoznak abban a közös tö­rekvésben, hogy fejlesszék népgazdaságukat és javítsák népeik életszínvonalát. Kö­zös továbbá az is, hogy mindannyian tartós és sta­bil, békés nemzetközi kör­nyezetet akarnak biztosítani „Rendkívül sikeresnek ítéljük a Japánban tartott magyar napok rendezvénye­it” hangsúlyozta az MTI to­kiói tudósítójának adott nyi­latkozatában Tanimoto Ka- zujuki egyetemi professzor a magyar napok japán szer­vezőbizottságának főtitkára, a Japán—Magyar Baráti Társaság vezetőségének tag­ja. A hokkaidói egyetemi pro­fesszor — akihez talán a magyar zeneművészet és el­sősorban Kodály Zoltán áll a legközelebb, hisz a japán és a nemzetközi Kodály Tár­saság elnöke — elmondta: a magyar napok idején több mint száz fővel nőtt a bará­ti társaság aktivistáinak szá­ma. hét egyes kérdésekben Kína és a kelet-európai országok eltérő nézeteket vallanak, nincs közöttük érdekellentét. Vagyis jók a lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és egymás tisztelete alapján. A külügyminiszter-helyet­tes véleménye szerint Vu Hszüe-csien külügyminiszter látogatása a Német Demok­ratikus Köztársaságban és Magyarországon igen nagy jelentőségű. Csien Csi-csen emlékezte­tett rá, hogy 1983 óta jelen­tősen fejlődtek a gazdasági, a kereskedelmi, a tudomá­nyos-műszaki, a kulturális, a politikai és a személyi kapcsolatok Kína és a kelet­európai országok között. Példaként hozta fel, hogy ta­valy a kereskedelmi forga­lom értéke Kína és az öt kelet-európai ország — az NDK, Magyarország, Len­gyelország, Csehszlovákia és Bulgária — között elérte az 1,54 milliárd dollárt. Mint mondotta, Kína elégedett a kapcsolatok pozitív fejlődé­sével, mert ez a fejlődés hasznos a szocialista építés, a tapasztalatcsere, s a né­pek egymás iránti megértése és barátsága szempontjából. Tanimoto Kazujuki jelen­tős eredményként könyvelte el azt is, hogy a magyar na­pok nyomán megnőtt a Ma­gyarországra való utazási kedv, s a Japán—Magyar Baráti Társaság elhatározta: csoportos utazásokat indít Magyarországra. A professzor hangsúlyozta: „Ügy érezzük, hogy a ma­gyar kulturális rendezvé­nyekkel sikerült előmozdíta­ni a két ország közötti poli­tikai és gazdasági kapcsola­tok további fejlesztését, amit a két ország miniszterelnö­ke, Lázár György és Naka­szone Jaszuhiro tavaly szep­temberben a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése érdeké­ben elsődleges célkitűzésként fogalmazott meg. Brigádmegbeszélés az NDK segítségével létesült szőnyeg- gyárban Segítség Afrikának Gáspár Sándor a Ferencvárosban ft mongol külpolitika öt eue: nagyobb szerepuőllalös Ázsiában saját fejlődésükhöz. S jolle­Megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents