Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

1986. május 28. IRrtPÜJSÄG 3 A BNV-rôl jelentjük Sláger a Samara, a legújabb Lada Lada 2108-as háromajtós kivitelben Küzdelem az építőipari piacon (I.) Kapacitás kitöltése - foglalkoztatási politika Közelharcot kell vívni minden látogatónak, hogy kézközeibe kerüljön a Szov­jetunió kiállításán a leg­újabb személygépkocsihoz, amelyről régóta hallunk, de most látjuk először Magyar- országon. A Lada 2108-as Samara el­nevezésű, 1300-as személy- gépkocsi, áramvonalas kocsi szekrénnyel, elsőkerék-meg- hajtással, keresztirányú mo­torelhelyezéssel és fogasléces kormányművel rendelkezik. Csökkentették a gépkocsi önsúlyát, ami lehetővé tette az üzemanyag-fogyasztás mérséklését. A gyártók ígé­rik, hogy az új Lada 90 ki lométer óra sebesség esetén 5,2 liter benzint fogyaszt. A szovjet kiállítók termé­szetesen sokkal több termé­ket mutatnak be Budapes­ten, de mégis csak a gépko­csi az, ami az érdeklődést felkelti — már csak azért is. mert még mindig nagyon ne­hezen jutunk személygépko­csihoz. Derűlátásra ad okot, hogy a Szovjetunió kész 2000-rel több gépkocsit adni, ha ma­gyar szerszámgépeket kap­nak terven felül. A gépkocsikon kívül több mint 1200 termékkel ismer­kedhetünk meg a szovjet pa­vilonban. Hoztak útépítő gé pékét, tehergépkocsikat, energetikai berendezéseket, fémmegmunkáló gépeket, mezőgazdasági gépeket és természetesen repüléstechni­Kedvező eredményeket ért el a vegyi termékek export­jának fokozásában az év első négy hónapjában a Chemol- impex Külkereskedelmi Vál­lalat. A kőolaj világpiaci árának jelentős mértékű esése ellenére a külkereske­delmi vállalat — exportjából — április végéig dollárban számítva 11 százalékkal na­gyobb bevételt ért el, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A kivitel ilyen mértékű növekedésére az adott lehe­tőséget. hogy a külkereske­delmi vállalat az év első ne­gyedére még tavaly, az ak­kori kedvező árakon kötötte meg szállítási szerződéseit, s azokat js jobbára olyan part­nerekkel, akikkel hosszú le­járatú egyezmény alapján -kereskedik. A forgalom bő­vítéséhez számottevően hoz­zájárultak a Chemolimpex külföldi közös vállalatai is Mivel a kőolaj árának zu­hanása következtében jelen­tősen csökkent az ebből elő­állított vegyi cikkeknek a világpiaci ára is, most már a korábbiaknál nagyobb mennyiségű termék kivite­lével ellensúlyozhatják az ebből adódó árveszteséget. Az árualapok bővítésére nagy- erőfeszítéseket kell tenniük a vegyipari vállalatoknak, mert a kivitelre szánt termé­keik között a kívánatosnál kevesebb a magasabb feldol- gozottságú vegyi cikk, ame­lyeknek az ára az egysze­rűbb termékekhez képest ke­vésbé esett vissza. A kőolaj­hoz még közelálló, kevésbé feldolgozott termékeknek az ára ugyanis 30—35 százalék­kal csökkent, A' termékszer­kai berendezéseket . . . Külön kiállításon mutatják be a repülőgépeket, amely a ma­gyarországi felhasználók és kezet korszerűsítésére, az ér­tékesebb áruk arányának növelésére a vállalatok már eddig is sokat tettek. Javítja a magyar vegyipar külpiaci lehetőségéit, hogy hamaro­san munkába áll a Tiszai Vegyi Kombinátban az új lineáris polietilén üzem, s a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál a közeljövőben megkez­dik a xylol továbbfejlesztett értékesebb változatának gyártását is. A pvc-port még mindig viszonylag kedvező áron lehet értékesíteni a kül­piacokon, a vállalati fejlesz­tések eredményeként azon­ban már mind nagyobb mér­tékben feldolgozottan kínál­ják eladásra. A Borsodi Ve­gyi Kombinátban és a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál a pvc-ből egyre több olyan csomagoló fóliát készítenék, amelyeket jobb áron lehet eladni, mintha a pvc-t alapanyagként kínál­nák. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében a Chemolimpex külkereskedői és partner vállalataik is egy­re nagyobb mértékben tá­maszkodnak közgazdászaik elemzéseire. A külkereske­delmi vállalat szakemberei minden héten elemzik az olajpiaci helyzetet, a legfőbb vegyi termékcsoportok árá­nak változását, s folyamato­san figyelemmel kísérik a kiJtésállomány alakulását. A Chemolimpex külföldi közös vállalatai is folyamatosan küldik tájékoztatásaikat a vegyi cikkek piacának hely­zetéről, s információikat köz­vetlenül a magyar gyártó vállalatokhoz is eljuttatják. természetesen az érdeklődő kiállításlátogató figyelmét is felkeltette. Hazafi—Bakó Felújított puszták Alaposan megváltozott a Komárom környéki ta­nyák és puszták képe, ja­vultak az ott lakó csaknem kétszáz család életkörül­ményei a Komáromi Me­zőgazdasági Kombinát ugyanis az elmúlt öt év­ben folyamatosan rendbe tette 17 külső települését. A leromlott állapotú egykori cselédlakásokat le­bontották, több mint szá­zat pedig tetemes ráfordí­tással felújítottak, komfor- tosítottak. így ma már egészséges, kényelmes la­kásokban élnek azok a pusztai emberek, akiket odaköt a munkájuk. Kicsi­nosították a tanyák kör­nyezetét is. Ehhez a kom­binát nagy mennyiségű fa­csemetét és virágpalántát vásárolt, dolgozói pedig 36 ezer órányi társadalmi munkát végeztek. A bon­tás miatt elköltözött csa­ládok több mint 3 millió forint lakásvásárlási, illet­ve építési kölcsönben ré­szesültek. Hasonló összeget fordítottak a dolgozók szervezett étkeztetésének megoldására. Négy pusztai településen a komáromi áfésszel közösen ABC-bol- tot és presszót építettek. A nagyszabású felújítás, program a Giczy-pusztai kastély helyreállításával fejeződött be. Itt alakítot­ták ki a kombinát szocia­lista brigádjainak oktatási és művelődési központját, több mint hétmillió forin­tért. Tervezik a kastélyban egy agrártörténeti múzeum létrehozását is, amelyhez máris nagyszámú régi me­zőgazdasági szerszámot gyűjtöttek össze. Van köz­tük ökörjárom, lójárgány, parasztkocsi, elevátor, többféle eke és daráló, va­lamint ma már múzeumi darabnak számító, egykori Hoffer-traktor. Az utóbbi években megle­hetősen sokat beszéltünk az építőipari ágazatról. Az el­múlt év végén az Országgyű­lésen az építésügyi és város- fejlesztési miniszter is szólt a gondokról. A Tolna megyei helyzetet Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának első titkára, or­szággyűlési képviselő ismer­tette meg a képviselőkkel, az országgal. Riportsorozatunkban arra kerestük a választ az igazga­tókkal, illetve a szövetkezeti elnökkel készített interjúk­ban, hogy most hogyan látják az ágazat, illetőleg termelé­si egységük helyzetét. Nyilatkozik Kobra József igazgató — A vállalat miként, hogyan, s milyen haté­konysággal dolgozott az elmúlt években, milyen nehézségek adódtak a ter­vek teljesítése folyamán? — A vállalat a megszokott­nál jóval gyengébb teljesít­ménnyel zárta az 1985-ös esztendőt. Az okok között közrejátszott a szokatlanul zord téli időjárás, a közgaz­dasági szabályozók szigoro­dása, az alacsony hatékony­ságú költséggazdálkodás. Közrejátszott továbbá az is, hogy az építőipar dekonjunk- turális helyzetéből adódóan a vállalat rákényszerült az át­lagosnál alacsonyabb nyere­ségtartalmú munkák elválla­lására, illetőleg kivitelezésé­re, másrészt a vállalatot me­gyén kívüli munkavégzésre is kényszerítette, ami több­letköltséggel járt együtt. A kényszerintézkedéseket egy. felől a kapacitás kitöltése, másfelől a foglalkoztatási po­litika, illetőleg a létszám­megtartási szempontok indokolták. A kedvezőtlenül zord idő­járás 1985-ben a folyamatos termelést megbénította, az első negyedévben 22 millió forintos tervlemaradás kelet­kezett, amely folyamatosan a harmadik negyedév végéig megszűnt, végül is a vállalat az 1985. évi építési-, szerelé­si-, termelési tervét 103,7 százalékra teljesítette (a terv: 350 millió, tényleges teljesítés 362,8 millió forint). Az elmúlt gazdasági évben a korábbi években tapasztalt számottevő létszámfogyási tendencia megállt; a lét­szám stabilizálódott, a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. Teljes munkaidős lét­szám 1146 fő volt, melyből fi­zikai 898 fő, nem fizikai 248 fő. A realizált saját épszer ár­bevétel 8,1 százalékkal több a tervezettnél (a terv 350 millió, a tény 378,3 millió fo­rint). A vállalati tevékenysé­gek együttes árbevétele 427,9 millió forint, a bázisnál 8,9 százalékkal, a tervezettnél pediig 4,1 százalékkal több. Az árbevétel viszonylago­san ütemesen realizálódott, áthidalhatatlan finanszírozá­si problémák nem jelentkez­tek. A vállalat 1985 évre ere­detileg 30 millió forint nye­reséget irányzott elő, melyet a második félévben 15 millió forintra módosított. Tényle­gesen realizált nyereség 1,3 millió forint, illetőleg az ön­revízióval módosított ered­mény 111 ezer forint, a vál­lalat gyakorlatilag nulla kö­rüli eredménnyel zárta az 1985. évet. A jövedelmezőség elmara­dásában a költségek hihetet­len növekedése játszotta a főszerepet. Az előző évhez képest a termelési költségek 56,1 millió, a fel nem osz­tott költségek pedig 5,1 mil­lió, összesen 61,2 millió fo­rinttal növekedtek. A költ­ségemelkedésben közreját­szott a már említett időjárás ókozta többletköltségek fel­merülése (energia, fagyszü- neti díj stb.). Másrészt a nye­reség alakulását jelentősen befolyásolta a kényszerűség­ből Vállalt munkák alacsony nyereségtartalma. Az 1985. évi gazdálkodás során azonban az említett fő okok mellett bizonyos gyen­geségek, fogyatékosságok is megmutatkoztak, amelyek ki­hatással voltak az eredmény alakulására (munkaszerve­zés, munkafegyelem, irányí­tás, kooperáció stb.). Az ered­ménykiesés jelentősen ron­totta az érdekeltségi alap po­zícióját, 13 millió forint alap- kiesést eredményezett. A mi­nimális eredmény következ­tében elmaradt a keresetek tervszerű fejlesztése, az elő­irányzóit 5 százalékos kere- setfejíes-ztés helyett, tényle­gesen 3 százalék valósult meg. — A népgazdasági be­ruházási politika miatt, most nehezebben boldo­gulnak az építőipari szer­vezetek. ön hogyan látja a jelenlegi helyzetet? — A VI. ötéves terv utol­só éveiben a fizetőképes ke­reslet és kínálat jelentős el­tolódása, az építőipari piac beszűkülése, az építőipart dekonjunkturális helyzetbe hozta, ami érvényes válla­latunkra is. A tervidőszak utolsó évei­ben valósággal meg kellett küzdeni az építőipari piacon. Ez a helyzet jelenleg is tart és hosszabb távra sincs meg­felelő előrelátás, Ennék ellenére az 1986. évben vállalatunknak mun­kaellátottsági, foglalkoztatási problémái nincsenek, sőt. a vállalt kötelezettségei­nek teljesítése végett az előző évhez viszonyítva termelési előirányzatát kö­zel 5 százalékkal növelnie kellett. A vállalat kapacitása ter­melési programmal alátá­masztott. A kapacitás kitöl­tésére az előző évben folya­matos intézkedések történ­tek és mondhatni, a vállalat minden lehetőséget megmoz­dított ennék érdekében. De a korábbi beruházók is számot­tevő munkával keresték meg vállalatunkat, annak elisme­réseként, hogy az előző évek. ben becsületes, jó munkát végeztünk. A vállalat szinte valamennyi versenytárgyalá­son részt vett, azonban nem sok sikerrel. — Az 1986-os tervek megvalósíthatóak-e, s van-e a szervezet számára — magas-, mélyépítő, szakipar számára elegen­dő munka; milyen a lét­számhelyzet, ennek ala­kulása befolyásoló a ter­vek teljesítésében? — A vállalat 1986, évre egy felemelt 380 millió forintos saját épszer termelési prog­ram megvalósítását irányoz­ta elő változatlan létszámmal (Generál épszer terv 387 millió forint). A tervkészítés időpontjá­ban már nyilvánvalóvá vált, hogy a munka összetétele egyes területekre nézve nem a legkedvezőbb. A szakipar túlterhelt, a szerelőiparnál többletkapacitás mutatkozott. Az év eltelt időszakában ez a helyzet nem hogy javult, hanem tovább romlott. Az év elejétől, közel 100 fizilkai dol­gozó lépett ki a vállalattól A kilépett dolgozók több­sége a jobban fizető, apró szervezeteknél — kisszövet­kezet, gmk — helyezkedett el. A kialakult helyzet már-imár veszélyezteti az 1986. évre kitűzött vállalati feladatok megvalósítását és esetleges tervmódosítás szükségszerű­ségét teszi indokolttá. — Az új, nehéz helyzet­ben milyen terveik, el­képzeléseik vannak, ezek­ből az első öt hónapban mi valósult meg? — Az 1986. évi terv 380 millió forint saját épszerter- melést tartalmaz, 20 millió forint nyereség realizálása mellett. Az első negyedévre kitűzött feladatókat nem si­került megvalósítani. A vál­lalat első negyedévi termelé­si tervét 85, 7 százalékra tel­jesítette ( a terv 77,9 millió, a tény 66,7 millió forint). A hosszan tartó kedvezőtlen té­li időjárás miatt 11,2 millió forint termeléskiesés jelent­kezett. Az első negyedévi veszteség 11,2 millió forint a tervezett 9,3 millió forinttal szemben. Az első negyedévi negatív eredmények ellenére az első öt hónapban megíté­lésünk szerint a terv időará­nyos részét teljesíti a válla­lat, esetleg a termelési kedv kisebb lemaradásával lehet számolni, a már említett lét­számgondok kihatásaként. Pálkovács Jenő Fotó: tlzakó Sándor Versenyben a magyar vegyi cikkek A tanítóképző főiskola minden épületét e vállalat készíti Repülőgépek minden típusban és mennyiségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents