Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
1986. május 24. KtoÏnaN irsrÊPÜJSÀG 9 Gazdasági kísérletek a Szovjetunióban- Soha nem látott mértékben folyik a hatékonyabb irányítási formák keresése és kísérleti kidolgozása, s a bevált új irányítási formák elterjedése a gazdasági élet jellemző vonásává vált - jelentette ki Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő ez év márciusában az SZKP XXVII. kongresszusán. Vajon milyen gazdasági újdonságok keltik a legnagyobb figyelmet? A Szovjetunióban folyamatban lévő számos (szakemberek számításai szerint mintegy 40) különböző szintű kísérlet között különös helyet foglal el a vállalatok gazdasági önállóságának bővítésével kapcsolatos, 1984-ben megkezdett nagyszabású gazdasági kísérlet. E kísérlet célja a gazdálkodás olyan feltételeinek megteremtése, amelyek fejlesztenék a kezdeményezőkészséget, elősegítenék az üzemek és gyárak gyors műszaki újjáalakítását, kiváló eredmények elérését a források minél nagyobb megtakarítása közepette. A kísérlet feltételeinek megfelelően példának okáért csökkentették a vállalatok számára „felülről” jóváhagyandó értékelési mutatók számát, bővítették a vállalatok jogait a megrendelések kialakításában, lehetőségek nyíltak mind a termelés fejlesztésére, mind a dolgozók ösztönzésére szánt pénzeszközök aktívabb kezelésére. A kísérletben eleinte öt tárcához tartozó 700 vállalat és egyesülés vett részt. Közülük kettő (a nehézipari és közlekedési gépgyártási minisztérium, valamint az elektrotechnikai ipari minisztérium) össz-szövetségi, három pedig köztársasági - Ukrajna élelmiszeripari, Belorusszia könnyűipari és Litvánia helyi ipari - minisztérium volt. 1985-ben a kísérletben résztvevő minisztériumok száma 25-re emelkedett. Olyan jelentős ágazatok kapcsolódtak be a kísérletbe, mint a szerszámgépgyártás, a műszergyártás, az energetikai és mezőgazdasági gépgyártás. Az új módon dolgozó vállalatok együttes száma meghaladta a 2000-et. 1986 januárjától kezdve pedig a gazdálkodás új feltételei alapján működnek már az ország ipari össztermelésének több mint a felét előállító üzemek és gyárak, továbbá minden hírközlő, lakossági szolgáltató vállalat, a közlekedési vállalatok egy része. A legutóbbi két esztendő során bebizonyosodott, hogy a kísérlet egészében véve kedvező hatást gyakorol a gazdasági tevékenység eredményeire. Gyakorlatilag a kísérletben részt vevő minden vállalat megjavította munkáját. Méghozzá elsősorban minőségi változásokról van szó. így például a kísérlet feltételei között a munkatermelékenység növekedési üteme jóval gyorsabb, mint korábban. A termelés egész növekményét éppen a munkatermelékenység növekedése révén érték el, további munkaerő bevonása nélkül. Sőt mi több, sok vállalatnál csökkent a létszám. Példának okáért Ukrajna élelmiszeriparában a kísérlet folyamán több mint 2000 embert sikerült szabaddá tenni. Ez nem jelentéktelen dolog, ha figyelembe vesszük, hogy a köztársaságban érezhető munkaerőhiány van. Nem kevésbé fontos eredmény a termék minőségének javulása. így Belorusz- szia könnyűipara csupán egy év alatt több mint kétszeresére növelte a divatos gyártmányok kibocsátását, a magasabb minőségi kategóriába tartozó árúk termelését pedig 18 százalékkal növelte. Az új módon dolgozó vállalatok figyelmének homlokterében áll a termék idejében való és pontos leszállítása a szerződéseknek megfelelően. Jóval ritkábban védik meg a szállítási fegyelmet is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1985-ben Belorusszia és a balti köztársaságok könnyű- és élelmiszeripara teljes mértékben teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A többi minisztérium elmaradása az optimális eredménytől jóval alatta marad az egy százaléknak. Ezen a területen az érzékelhető javulás elsősorban azzal függ össze, hogy a kísérlet feltételei szerint a szerződéses kötelezettségek megsértése a korábbinál nagyobb kihatással van a vállalatok premizálási alapjára: a nem teljesített szállítások minden százaléka a premizálási alapok háromszázalékos csökkenését vonja maga után. Ugyanakkor a kísérlet bebizonyította, hogy sok gazdasági szabályozó további tökéletesítésre szorul. Az új gazdálkodási feltételek, mint ahogy ez kiderült, nem hatnak kellőképpen a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A műszaki újjáalakítás és a gyökeres rekonstrukció vállalati hatáskörbe áthelyezett kérdéseit nem mindig sikerül „felső” segítség nélkül megoldani. Ezért a kísérlet kereteinek kibővítése során a kísérlet feltételei számos javítást eszközöltek. így például ipvábbi intézkedéseket vezettek be a műszaki haladás, valamint az exporttermelés ösztönzésére. Növelik a vállalati alapok, köztük a szociális-kulturális és a lakásépítési alap ösztönző szerepét: lakásépítési célokra új, magasabb nyereségelvonási normatívákat állapítottak meg. Melyek a kísérlet további távlatai? Az új módszerek 1987-től kezdve felölelik az ország egész iparát, a 12. ötéves terv (1986-1990) folyamán pedig az egész szovjet népgazdaságot. SZERGEJ ABRAMOV, a közgazdaságtudományok kandidátusa Bolgár csillagászok Lefényképezték a Halley üstökös vulkánkitörését Bulgária is bekapcsolódott a világűr nemzetközi tudományos megfigyelé sébe, így most a Halley üstökös vizsgálatába. Az Interkozmosz programban résztvevő országok 1983-ban megtartott kijevi szemináriumán megállapították, hogy a Bolgár Tudományos Akadémia csillagászati osztályának nagy előnyei vannak: kényelmes déli fekvés, kiváló éghajlati feltételek és csillagászati technika. A rozseni obszervatórium fontos állomása a szocialista országok csillagászati hálózatának, s közismert a bolgárok részvétele a Vega-program- ban is. A rozseni obszervatóriumban 1984. november 25-én készítettek először felvételeket a Halley üstökösről, s azóta több, mint 250 jó minőségű fénykép dicséri az itteni csillagászok munkáját. A Rozsen-hegy tetején felállított teleszkóp 1985. szeptember 14-ről 15-re virradó éjszaka négy felvételt készített egy ritka éjszakai jelenségről: két üstökös, a Halley és a Jacobini-Zimmer - optikai csalódás révén - egymás mellé került. Megörökítette ezt a plomari obszervatórium is. Ezek a felvételek azért érdekesek, mert lehetővé teszik az üstökösök vegyi elemzését. 1985. november 7-10. között a bolgár csillagászok több mint 20 felvételt készítettek a Halleyről. Feldolgozásuk során merült fel a feltételezés, hogy a burok külső részében két mag is található. Hasonló megfigyelésről számoltak be a Nemzetközi Csillagász Szövetség kongresszusának résztvevői, valamint egy szovjet különleges asztro-fizikai obszervatórium és az amerikai palomari obszervatórium tudósai is. A rozseni kétméteres teleszkóp segítségével lefényképezték az üstökös vulkánkitöréseit. Ez az információ a Vega-, Giotto- és a Planeto-A-program szempontjából egyaránt rendkívül értékes. VIETNAM Az újra felfedezett akupunktúra Több mint ötezer éves múltjával az akupunktúra, a tűszúrásos gyógyítás az emberiség legősibb gyógymódja. Kínából indult világhódító útjára, ám Európában sajnálatos módon csak nagyon későn, a 18. században ismerték meg, miután Kína és Nyugat-Európa között kifejlődtek a rendszeresebb kereskedelmi kapcsolatok. Vietnam orvosai már a régmúlt időkben is kiváló ismerői és alkalmazói voltak a reflexeken alapuló gyógyítás e hatásos módszerének. A bőrben lévő aktív pontok ingerléséhez ők is különböző fémekből készült, különböző méretű tűket használtak. Aranyat az ingerléshez, ezüstöt a szervezetben lejátszódó folyamatok fékezéséhez, valamint egyéb, általános hatást kifejtő tűket. Sokáig úgy tűnt, hogy az akupunktúra elérte csúcsát, már nem fejlődhet tovább. Az évek múlásával azonban egyre sokoldalúbb tudománnyá vált, amelynek mind újabb és újabb ágai alakultak ki. Ezekre éppen úgy szakosodnak az akupunkturás orvosok, mint az európai orvoslásban például a belgyógyászatra, az orr-fül- gégészetre avagy más területekre. Mindegyik szakág egész embert követel, ugyanis a tüszúrással gyógyítható betegségek skálája mindig a kezelőorvos tudásától és tapasztalától függ. Az orvosnak nemcsak a betegséget kell felismernie, nem elég, ha jól tud diagnosztizálni, a beavatkozáshoz is értenie kell. A vietnami orvosok az akupunktúra legújabb ágai közül sikerrel űzik a fül akupunktúráját. Ennek az a lényege, hogy a fül aktív pontjai csak bizonyos fajtájú betegségek esetén válnak érzékennyé. Egészséges ember fülén tehát aktív pont nincs. Eredményeket értek el a farmakopunktúrában is, amelynek az a lényege, hogy az orvos tű segítségével, illetve bedörzsöléssel vagy más eljárással gyógyszereket juttat be az aktív pontokba. Ismerik és jól alkalmazzák Vietnamban az elektroakupunktúrát is. Ez felhasználható az aktív pontok behatárolásához és ingerléséhez. Előnye, hogy a tűszúrással szemben teljesen fájdalommentes. Ezekkel az eljárásokkal jól gyógyítható számos betegség, köztük a fejfájás, a migrén, az álmatlanság, a lumbágó, a reuma, az arcideg- gyulladás, a felnőttkori ágybavizelés, az aranyér, a beszédzavar, a reumás nyakmerevség. Beváltak az akupunkturás kezelési módszerek olyan súlyos és veszélyes betegségeknél is, mintazagyi sérülés okozta bénulás, az agyhártya- és az agyvelőgyulladás, a gerincvelő sérülése és a paralízis vagy gyermekbénulás. Az utóbbi 15 évben a hagyományos eljárások felhasználásával és továbbfejlesztésével a vietnemi sebészeknek sikerült magas színvonalon alkalmazni és több európai országban is elterjeszteni a fájdalomcsillapító akupunktúrát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy e módszerrel a betegek gyorsan felépülnek súlyos műtétek után is. Olyan emberek, akiknek a számára az altatás életveszélyes volna - időskorúak, szívbetegek, narkotikumokra allergiások - komoly műtéteket viselhetnek el akupunkturás „narkotizálással”. Vietnami orvosok vezették be ezt az eljárást például szovjet és francia klinikákon, gyógyintézetekben is. Biztatóak a kísérleteik a paralízis gyógyításában. A „különleges vietnami akupunktúra” elnevezésű módszer lényege, hogy nagy és hosszú tű alkalmazásával ingerük az aktív pontokat és gyógyítják a paralízis szövődményeit. Gyapotcserje föld körüli pályáról Az űrben elvetett gyapotmagokból kikelt cserjéken megjelentek az első magtokok. A kísérlet témáját annak idején Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós vetette fel. Tavaly júniusban a „Szal- jut-T-13” űrhajó fedélzetén elhelyeztek egy konténert, amely az Üzbég Tudomá- nyos Akadémia kísérleti növénybiológiai intézetének gyűjteményéből származó magokat tartalmazott. A repülés során Vlagyimir Dzsanibekovnak és Viktor Szavinihnek a kísérietsorozat elvégzése mellett sikerült húsz cserjét is növeszteni, amelyeken már az első zöld levelek is megjelentek. így a gyapotcserjével bővült a szovjet űrhajókon megfogant mezőgazdasági kultúrnövények köre. A repülési program befejeztével a cserjék visszakerültek az intézet melegházába. A tudósok most a növénynek a különleges körülményekhez való adaptációját, a súlytalanságnak a növények öröklődő tulajdonságaira gyakorolt hatását tanulmányozzák. A föld körüli pályán járt növény tokjából nyert magokat most újabb repülésre készítik elő. ÚJRA ÁLL A KIRÁLYI VÁRPALOTA A királyi várpalota Varsóban Tizenöt éve született a döntés a varsói királyi várpalota újjáépítéséről. Milyen feladatokat lát el ma a várpalota? Milyen újjáépítési munkálatok vannak még hátra? S mikor lehet majd megcsodálni a várpalota valamennyi helyiségét? Bevezetőként egy kis történelmi Ízelítő. A 12. században a jelenlegi várpalota helyén csak egy kis falu volt. Alig száz évvel később fejedelmi udvar kezdett itt épülni, először még fából, majd kőből. Ez volt a kezdete a várpalota néven ismert építménynek. A későbbi évszázadok során a várpalota egyre épült és szépült. Közben azonban többször is elpusztult, kifosztották, a gyűjteményeket elhurcolták. Ez történt például a Lengyelország elleni svéd hadjárat idején, 1655-ben. De a vár mindig újjászületett. Végleges pusztulása a II. világháborúban következett be, amikor a német csapatok 1944-ben a levegőbe röpítették. A várpalota háború utáni történetének egyik fontos állomása a 15 évvel ezelőtti, újjáépítésre vonatkozó döntés. Nyers állapotban 1984-re elkészült a várpalota épülete, majd ezt követően megkezdődtek a belső rekonstrukciós munkálatok, amelyek még ma is folynak. 1984 szeptemberében az újjáépült királyi várpalota kiállítási területének 98,3 százalékát megnyitották a nagyközönség előtt. Ez 103 termet jelent. Ezek közé tartozik a gótikus, reneszánsz és barokk pincehelyiségek sora, valamint az udvari termek együttesét alkotó tíz földszinti terem. A földszinten találhatók a képviselők egykori termei, az első emeleten a királyi lakosztályok, a második emeleten pedig a kincstár termei. Tulajdonképpen már csak a Nagy Bálterem helyreállítása van hátra, ez azonban különösen nehéz feladat. A terem falait 700 négyzetméter stukkó- dísszel kell borítani, s a falak mentén 34 aranyozott stukkódíszítésű oszlopot kell elhelyezni. E terem rekonstrukciós munkálatai a tervek szerint 1988 decemberében fejeződnek be. Az újjáépült várpalota látogatói - naponta 1800-an - mintegy ezer különböző művészeti műfajokat reprezentáló kiállítási tárgyat csodálhatnak meg. A várpalotában az állandó kiállításon kívül időszaki bemutatókat is rendeznek. Varsót - leigázhatatlan városnak nevezik. Sokan 1945-ben az elpusztított, várost látva azt jósolták, hogy csak a jövő században kelhet újra életre. Ez a jóslat nem vált be: újjászületett a Mar- szalkowska, a Nowy Swiat utca, az Óváros, ma pedig már újra a régi helyén áll a királyi várpalota. WERONIKA ZIELINSKA 4 »
