Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
líiNii. május 24. ^NÉPÚJSÁG 3 KISZ gazdálkodási szabályait tovább javítani — mondotta egyebek között, * A tanácskozás délelőtti szünetében Hámori Csaba találkozott a munkásmozgalom jelen lévő veteránjaival, köztük a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének több vezetőjével és tagjával. * Ezután megkezdődött a vita. A délelőtti vitában felszólalt többek között MOLNÁR LÁSZLÓ, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője, elmondta, hogy vállalatuknál, mint máshol is, az értelmiségiek számára gondot okoznak a munka díjazásának, a lakáshelyzetnek, és a munka minőségének a feszültségei. Fontos, hogy ezek az alapvető feszültségek megszűnjenek, megteremtve a fiataloknak a jó munkakörülményeket, és a szociális hátteret. Molnár László kitért arra is, hogy Pakson a jó termelési és gazdasági eredmények kiemelkedő biztonsági mutatókkal párosulnak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzéseinek eredményei is igazolják: az erőmű üzeme minden tékintet- ben megfelel a nemzetközi normáknak. A délutáni vitában többek közt szót kért Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese is. Németh Károly beszéde Németh Károly hozzászólása — Tisztelettel köszöntőm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusának küldötteit, valamennyi résztvevőjét, külföldi vendégeinket. Élve az alkalommal, átadom Önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét ás jó kívánságait örömmel tolmácsolom kö- szönetünket ifjú küzdőtár- sainknak a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáért Pártunk nagyra értékeli az ifjúsági szövetség tagságának, aktivistáinak, tisztség- viselőinek elkötelezettségét, és a munkában, a tanulásban, a katonai szolgálatban tanúsított helytállását — mondotta elöljáróban. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség a beszámolási időszak nehezebb viszonyai között is eredményesen cinig: >- zott. Közreműködött a politika alakításában és valóra váltásában. Kivette részét az. építőmunkából, a szocialista eszmék terjesztéséből. Képviselte és védte a fiatalok érdekeit, segítette társadalmi beilleszkedésüket. Jól oldotta meg a párt utánpótlásának neveléséből rá háruló feladatokat. Volt értelme a munkának, az erőfeszítésnek. A párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanakkor jogos a kritika, hogy politikai befolyása, aktivitása, munkájának színvonala számos területen elmarad a követelményektől, vonzereje gyengült. A munka megjavításának igénye — amely a kongresszust megelőző tanácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —. kifejezésre jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt tö. rekvéseivel. A szókimondó, demokratikus, alkotó légkörű előikészítő viták az ifjúsági szövetség megújulásának bíztató kezdetét jelenthetik. .Németh Károly ezután arról szólt, hogy az elmúlt esztendőkben a nehéz feltételek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építésében. Népünk megértésének, politikai támogatásának és helytállásának köszönhetően megőriztük történelmi jelentőségű vívmányainkat, országunk stabilitását. Hazánkban létbiztonság van, az élet- körülmények — a gondok ellenére — kibírják az összehasonlítást a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. Mindehhez ifjúságunk is hozzájárult a maga tevékenységével. Megfelelően közreműködött társadalmunk anyagi és szellemi értékeinek gya. rapításában, illetve szorgalmasan készült választott hivatására. A fiatalok jelentős részt vállaltak a gazdasági munkában, a műszaki fejlesztésiben, különösen az elektronikai és a számítástechnikai programiban. Tettre készségüket. munkaszeretetüket bizonyítja — többek közt — részvételük a szocialista brigádmozgalomban, a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciókban. Ifjúságunkról kötelességeinek teljesítése alapján elismeréssel szólhatunk. Még többre is képes, mint amit eddig nyújtott, ez azonban nem csak rajta mű ifk. — A képhez hozzá tartozik az is, hogy a 80-as évek első felében — a kétségtelen eredmények mellett — nyilvánvalóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunkban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei. Nehezedték a lakáshoz jutás feltételei, Ez érzékenyen érintette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülök anyagi helyzetétől függ, semmint a fiatalok munkájától, teljesítmé. nyétöl. Ezen fokozatosan változtatni akarunk. Kedvezőtlen az is, hogy növekedett a felbomló családok száma. En. nek is szerepe van abban, hogy több fiatal kerül szembe erkölcsi normáinkkal, törvényeinkkel, és terjednek köztük az egészséget, a személyiséget romboló szokások. A társadalom, az ifjúsági szövetség nem mondhat le ezekről a fiatalokról sem, értük is küzdeni kell. Ezzel összefüggésben hangsúlyozom, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. De a család szerepe meghatározó abban, hogy a felnövekvő nemzedék szemlélete, magatartása, társadalomhoz való viszonya hogyan alakul. A családok többsége eleget tesz kötelezettségeinek. Nem ritka azonban, hogy a szülők elhanyagolják gyermekük nevelését, vagy — ami legalább annyira rossz — agyonkényeztetik őket. Ügy tűnik, hogy ez az emberiség történetének vissza-vissza- térő problémája. Ma is időszerű az arisztotelészi mondás: „Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán viliágra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet lehetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét biztosították számukra”. Kétségtelen, hogy ma is feladatunk a szülői felelősségérzet növelése. A fiatal nemzedék politikai szervezetétől is joggal várja el a párt és a társadalom, hogy álljon ki a megfontolt háziasságkötésért, a harmonikus családi életért, a gyermekek felelős vállalásáért. — A párt XIII. kongresz- szusán kijelölt társadalmi program megvalósítása elképzelhetetlen az ifjúság kezdeményező, cselekvő részvétele nélkül. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági fejlődés tervbe vett élénkítése és az életszínvonal szolid emelése, amelyet a gyorsabb műszáki haladással, a szervevzettebb, hatékonyabb munkával kell megalapozni, kifejezi a magyar ifjúság érdekeit is, találkozik a fiatalok nagy többségének törekvéseivel és támogatásával. Üjiabb erőfeszítéseket igénylő feladat vár ránk: lendületet kell adnunk a gazdasági építőmunkának. A népgazdaság fejlődése ugyanis a múlt évben megtorpant, a kongresszusi program megvalósítása a lehetségesnél lassabban halad. Ennek kétségkívül vannak általunk nem, vagy alig befolyásolható okai is. A legfontosabb ok azonban munkánk fogyatékosságaiban, az irányítás és a végrehajtás gyengeségeiben, következetlenségeiben keresendő. Az egyén és a közösség boldogulásának egyaránt feltétele, hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a közösségi teljesítményeket. Elsősorban arra van szükség, hogy a párt-, az állami- és a társadalmi irányító szervekben, vállalatainknál, szövetkezeteinkben, intézményeinkben jól szervezett, fegyelmezett, hatékony legyen a munka. A fiatalok is kapjanak felkészültségüknek megfelelő, képességüket próbára tevő feladatott. A magasan képzett, friss tudással rendelkező fiatal szakemberek legyenek kezdeményezők a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában. A népgazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítása, jövedelmezőségének javítása az egész társadalom erőfeszítését igényli. Megköveteli gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítését, az emberi alkotókészség kibontakoztatását. Az ifjúságnak nagyobb szerepet kell vállalni abban, hogy megfelelő válaszokat tudjunk adni a társadalmi, gazdasági fejlődés által nekünk szegezett kérdésekre. Ha minden rendelkezésünkre álló erőforrást ésszerűen hasznosítunk, az elegendő lesz a kitűzött célok eléréséhez. Ez annak is feltétele, hogy a párt és a kormány törekvéseivel összhangban javuljanak a fiatalok önálló életkezdésének anyagi lehetőségei. Az erre fordítható erőforrások mindenekelőtt a lakáshoz jutás és a gyermeKievelés támogatását szolgálják. Előre csak akkor léphetünk, ha az anyagi alapokat megteremtettük. A sorrendet mindig be kell tartani. H,a az élet- és muntoakö- rütményekfoen változást aka. runlk elérni, akkor mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, javítani a termelést, a szolgáltatások minőségét, emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érdekeltségi rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amelyben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. A felelős politikai gondolkodás, cselekvés és az anyagi ösztönzés együttes erejére kell támaszkodnunk. Fontos, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ifjúkommunisták következetesen lépjenek fel a munka, a tudás, a tanulás nagyobb megbecsüléséért, a felelősségtudaton, a közösség szolgálatán alapuló magatartás fejlesztéséért. Hazánkban azok a fiatalok alkotják a többséget, akik jobbra törekszenek. Megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy fellépjenek a fegyelmezetlenek, a közösség kárára élősködők, az önpusztító életmódot folytatók ellen. Kevés csők felháborodni a visszásságokon. Mindenkinek a maga módján tennie is kell ellenük. Egyetlen nemzedék tagjai sem menthetők fel az alól a kötelesség alól, hogy a közösséget szolgáló jó ügyéit küzdjenek, meggyőződésüket nyíltan hirdessék. Együtt kell akarnunk, hogy a hanyag munka, a lélektelen ügyintézés, a tisztességtelen magatartás senki számára ne legyen kifizetődő. — A KISZ tevékenységének fejlesztési irányai a taggyűléseken, a küldöttgyűléseken kialakultak, a kongresszusi dokumentumokban megfogalmazódtak — állapítottak meg a párt főtitkárhelyettese. — A párt támogatja ezt az irányvételt. Helyes célnak és fontos törekvésnek tartja az ifjúsági szervezet politikai jellegének további erősítését, a fiatalabb korösszetétel kialakítását, a fiatalosabb stílus meghonosítását, az egyes rétegek és korosztályok sajátosságainak figyelembe vételét, valamint a demokratikusabb működési rend megteremtését. A politikai jelleg erősítése ugyan nem új követelmény, de a mai helyzetben ennek fokozott a jelentősége. Már a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásának idején is az volt az alapelv, hogy a párt ifjúsági szervezete a politikailag elkötelezett, öntudatos fiatalokat tömörítse soraiban. A párt helyesli, hogy a KISZ magas politikai és erkölcsi követelményeket állít tagsága elé. Fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítson a munkához, a tanuláshoz való megfelelő viszony, a közösségi szellem kialakítására, az eszmei és a politikai nevelésre, nemzeti történelmünk részéként a kommunista mozgalom törekvéseinek, harcainak alaposabb megismertetésére. A felszabadulás óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalata, hogy hazánk felemel- kedésénék, népünk, s benne az ifjúság boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek építésében eredményesen részt venni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatával. A párt, a KISZ, az egész társadalom feladata, hogy erre felkészítse a fiatalokat. A KISZ-nek fontos hivatása, hogy ápolja nemzeti hagyományainkat, tudatosítsa a tagsággal, az ifjú nemzedékkel: a hazafiság nem egyszerűen nemzeti hovatartozásunk büszke vállallása, hanem egyúttal cselekvés és küzdelem a haza, a szocializmus ügyéért. A hazaszeretettől idegen a nacionalizmus, de rokon vele a népek közötti barátság ápolása, a szolidaritás az elnyomottakkal. Szükségesnek tartjuk, hogy a KISZ egész tevékenységében, a programjaiban, a szervezeti és irányítási rendszerében jobban igazodjon az egyes rétegek és korosztályok igényeihez és sajátosságaihoz. Fel szeretném azonban hívni a figyelmet arra is, hogy vannak alapvető normák, mint például a szocializmushoz, a párthoz, a munkához való Viszony, a közéleti felelősség- vállalás, amelyek minden rétegre egyaránt érvényesek. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a KISZ a jövőben a fiatalabb korosztályokra, elsősorban a diákokra, a pályakezdőkre és a csa'ládala- pítőkra kívánja összpontosítani figyelmét. E törekvés körül ma még senk a félreértés. Mi úgy látjuk: hibás volt az a felfogás, amely szerint az ifjúság fogalma kiterjedt a lakosságnak majdnem a felére, s ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy meglett emberek ügyeit-gondjait ifjúsági problémaként kezeltük. Ezen változtatni akarunk. Természetesen az ifjúsági korhatár nem szabható meg mereven, hiszen az egyes rétegek helyzete eltér egymástól. Nem arról van szó, hogy az ifjúsági szövetségben örömmel dolgozó 26 év felettiektől meg kellene válni. Ellenkezőleg, az ő munkájukra, tapasztalatukra a jövőben is építeni kell. Arra van szükség, azt kell elérnünk, hogy a mostaninál korábbi életszakaszban segítsük a fiatalok önállósulását, felelősségvállalását, és meghonosítsuk az ezt elősegítő szemléletet. A korhatár körüli viták Okát szerintem abban is keresni kell, hogy a fiatalok számára nehezen nyílik meg az út a közélet más területei felé. Ezért elengedhetetlen, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak sokkal nagyobb figyelemmel és felelősséggel foglalkozzanak az ifjúsággal. Elsősorban a szakszervezetektől és a Hazafias Népfronttól várjuk, hogy jobb és eredményesebb politikai munkát végezzenek az ifjúság körében, megteremtve ennek szervezeti feltételeit. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy meggyorsítsák ezt a folyamatot. — Belső körülményeinket döntően magunk alakítjuk. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a világban zajló politikai, gazdasági folyamatokat sem, amelyek javíthatják, de ronthatják is terveink, elképzeléseink megvalósításának feltételeit. Számunkra az a legfontosabb, ami az egész emberiség számára is létkérdés: a béke megőrzése. Mi a béke pártján állunk, mert a béke az életet jelenti, társadalomépítő programunk valóra váltásának, a fejlődésnek, az előbbre jutásnak a lehetőségét hordozza magában. Mindent, ami rajtunk múlik, megteszünk érte. Népünk békéje, biztonsága, hazánk függetlensége, szocialista építő munkánk folytatása érdekében a nemzetközi küzdőtéren együtt lépünk fel a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Eszméink közösek, alapvető céljaink azonosak, barátságunk szálai erősek. A Magyar Nép- köztársaság kiegyensúlyozott kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. Együttműködünk, összefogunk minden olyan józanul gondolkodó politikai erővel, amely (kész cselekedni a békéért. A szélsőséges imperialista körök a fegyverkezési verseny erőltetésével, a katonai erőfölény megszerzésére irányuló próbálkozásaikkal, a szocializmus ellen indított ideológiai keresztes hadjárattal, a gazdasági kapcsolatok korlátozásával rontani akarják békés építő munkánk feltételeit. Azok az erők, amelyeknek érdekük fűződik a fegyverkezésihez, még a csernobili szerencsétlenséget is arra igyekeznek kihasználni, hogy politikai tőkét kovácsoljanak maguknak. Nyilvánvaló kísérlet ez arra, hogy eltereljék a figyelmet azokról a szovjet békekezdeményezésékről, amelyek az egész világon kedvező visszhangot váltottak ki. A béke ügyét szolgáljuk, amikor támogatjuk a törekvéseinkkel, nemzeti érdekeinkkel összhangban álló, nagy horderejű szovjet leszerelési javaálatokat. Ezek világossá tették, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai készek az együttműködésre, nem akarnak diktálni senkinek, nem törnek erőfölényre, de ezt másoknak sem engedik meg. 'Mi őszintén azít akarjuk, hogy a fegyverkezés helyett tárgyaljunk, és olyan megállapodásokat kössünk, amelyek minden országnak egyenlő biztonságot teremtenek a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ehhez a másik fél politikai akarata is szükséges. A viliágbéke közös szavatolása a legnagyobb jótétemény lenne az emberiség számára. Az ifjúság különösen érdekelt ebben. Nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség vállal a béke és a leszerelés ügyének előmozdításában, a társadalmi haladásért harcoló erők -támogatásában, a világ fiataljai barátságának és együttműködésének erősítésében. Továbbra is törekedjen erre, vállaljon szolidaritást mindazokkal, akik az imperializmussal szemben a társadalmi felemelkedésért, a békéért küzdenek. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedékek megtalálják helyüket társadalmunkban, és folyamatosan bekapcsolódjanak a munkába, a politikai, közéleti tevékenységbe, a vezetésibe. A párt bízik a magyar ifjúságban, épít és számít elkötelezettségére, tudására, tettrekészségére. Az ifjúságot történelmi vívmányaink megőrzésére és fejlesztésére, hazánk gyarapítására, a szocializmus további építésére hívja. Kongresszusi gyermek SZABÓ BÉLA, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára friss hírrel kezdte felszólalását: bejelentette, hogy megszületett a „kongresszusi gyermek”. Három kilós és Zsoltnak hívják. Emlékeztetett arra, hogy a mandátumvizsgáló bizottság jelentésében szerepelt: az egyik küldött-társunk, Va- lastyánné Vízhányó Júlia igazoltan van távol — a szülőszobán. Nos, nem kellett soká várni az örömteli eseményre. A résztvevők nevében az édesanyának és kisfiának jó egészséget kívánt. RÁKÓCZI ANDRÁS, a Kisvárdad Városi Tanács elnökhelyettese, a mandátum- vizsgáló bizottság elnöke tette meg szóbeli jelentését a kongresszusnak. A bizottság megálllapította, hogy a kongresszusi küldöttek megválasztása demokratikusan történt. A megyei és fővárosi küldöttgyűléseken 723 küldöttet választottak meg, 65 küldöttet pedig közvetlenül nagyüzemi és tanintézeti küldöttgyűléseken. A küldöttek átlagéletkora 26,5 év. Közöttük — a KISZ kongresszusai történetében először — már nincs 1957-es alapító KISZ-tag, de a meghívottak és az elnökség soraiban természetesen van, KÁLMÁN ZSUZSA, a Magyar Rádió KlSZ-bizott- ságának titkára a fiatal értelmiségiek helyzetének néhány jellegzetes problémáját vetette fel. Kálmán Zsuzsa felszólalása után a kongresszus befejezte első napi munkáját. Szombaton a beszámolók feletti vitával folytatódik a tanácskozás. A megyei pártbizottságok vezetőinek találkozója A tanácskozás szünetében, a kora délutáni órákban Hámori Csaba találkozott a megyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lévő első titkáraival és munkatársaival. A kötetlen, elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A résztvevőket köszöntve, Hámori Csaba hangsúlyozta: a megyei pártbizottságok jelentős támogatást nyújtottak a KISZ előtt álló feladatok megoldásához. E hatékony segítségre a jövőben is számít az ifjúsági szer" vezet.
