Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

198«. május 22. A NÉPÚJSÁG fi szédülésről... Függőágyban ringatózva Ha vizes a fal... Különösen szabadon álló, vidéki házak tulajdonosai veszik észre az építkezés be­fejezte után három-négy év­vel, hogy al-attomios, szürke penészfoltok jelennek meg a helyiségek falán, gyakran a plafonon. Arra gondolnak, még nem száradt ki a ház, s télen fokozottan fűtenek. Átmenetileg a helyzet javul, ámde a penész marad. Mi ennek az oka? 'Lehet válogatni. Vagy nem megfelelő minőségű az épü­letszerkezet, vagy nem meg­felelő a fűtés és „rosszul” használják a lakásukat. Persze a legfőbb ok az épü­let minőségében, az elégte­len hőszigetelésben rejlik. De okozhatja talajnedvesség, vakolathiány, rossz eresz- csatorna, külső csapóeső, belső páraelzáró festék és így tovább. A külső — főleg északi fa­lak — hőszigetelését segíti a külső burkolás akár Hun­garocellel 5 cm vastagságban. À módszer neve Termotex. Itt megfelelő anyaggal a falra ragasztják a lemezeket, amit műanyaghálóval borí­tanak, s erre hordják fel a speciális vakolatot. Penészesedést vált ki a helyiség nagy páratartalma alacsony hőmérséklet mellett, ha eléri a harmatfokot. Az a cél, hogy a külső falfelület se legyen harmatpontos, te­hát a talajnedvesség ellen szükséges a kellő szigetelés. A nedvesség keletkezhet nem kellően szigetelt alapok­tól; ha valahol egy rejtett ponton a vakolat fellazult, s a becsapódó eső, hóié nem tud folyamatosan kiszáradni. A penészfoltokat hypós vízzel érdemes lemosni, ki­száradás után többször ismé­telve, majd a felületet gom­baölő hatású Ti latex festék­kel átkenni. Nem biztos, hogy tökéletes eredményt ad, va­lamennyit azonban segít. Többet ér, ha alapos fűtés mellett a szokásosnál többet szellőztetnek, a lakásból jó ideig száműzik a szobanövé­nyeket, a párologtatókat. Sok helyütt szokás, hogy a fürdő­szobaajtót minduntalan nyitva hagyják, főzéskor a konyhában nincs légrés, s rendszeresen benn szárítják a mosott ruhát, ahol kisgye­rek van, a pelenkát. Néha az is segít, ha a külső határoló fal elé nem tesznek nagy kiterjedésű bú­torokat, szekrénysorokat, megrakott könyvespolcot. Ilyenkor történik, hog" a pe­nész nemcsak a bútor háta mögötti síkon jelenik meg, hanem átterjed a mennye­zetre is. Sokan szeretnék valami­lyen módon házilag kiszárí­tani a nedves falakat. Több­féle eljárás van, mindegyik­hez hozzátartozik a vakolat leverése, illetve talajnedves­ség ellen a Szilikofob-Anhyd- rid anyag faliba való injek­tálása a talajszint magassá­gában. Bár a Szilikofob kap­ható a Kemikál Budapest, VIII., Somogyi Béla u. alatti mintaboltjában, ezt a nagy pontosságot kívánó munkát mégis jobb hozzáértőre bíz­ni. Ugyancsak komplikált s nem olcsó eljárás a talajvíz elleni művelet, ha építéskor ezt elmulasztották, sietség­ből, költségcsökkentésből. Ilyenkor a pincefalat belül­ről teknőszerűen leszigetelik négy réteg bitumenes lemez­zel és ez elé új vasbeton­szerkezetű falat és padlót húznak. A szédülés az egyensúlyi helyzet megbomlásával járó szubjektív érzés — a betegek egyik leggyakoribb panasza a mindennapi gyakorlatban. Megjelenési formája változa­tos: — enyhe vagy súlyosabb bizonytalansági érzés, — já- rásbizonytalanság, — dőlés vagy esés, — forgás-érzés. A szédüléses kórképeket eredetük szerint két fő cso­portra oszthatjuk: 1. A belső­iül működészavarai, 2. Köz­ponti idegrendszeri működés- zavarok. Az első csoporttal főleg a fül-orr-gégészet, il­letve esetenként az ideggyó­gyászat foglalkozik, a máso­dikkal — s ez lényegesen gyakoribb — az ideggyógyá­szat és a belgyógyászat. Hogy a szédüléses panaszokkal je­lentkező betegeket mely szak­területre kell irányítani, azt a meglévő tünetek és kísérő- jelenségek (szédülés, szemte- kerezgés, hányinger, hányás, hallásromlás, fülzúgás, vér­nyomáseltérés, bénulások, stb) alapján az először ész­lelő orvosnak kell eldöntenie. A különféle működészava­rok leggyakoribb kiváltó oka valamilyen vérkeringési za­var, de lehet fertőzés, gyul­Hozzávalók: 1 db 4-5 kg­os pulyka, 20-25 dkg füstölt szalonna, majoránna, só, zsír, 1 kanál ecet. A pulykát néhány napig ladás, sérülés, daganat vagy toxikus ártalom is. A teljes­ség igénye nélkül néhányról részletesebben szólnék. A belsőfül: itt helyezkedik el az egyensúlyérzékelő vég­készülék keringészavara lehet általános (érelmeszese­dés, cukorbetegség, vegeta­tív idegrendszeri labilitás stb.) vagy helyi (vérzés, trombózis, stb.) megbetege­dés következménye. Szeret­ném kiemelni az érelmesze­sedés és a vegetatív ideg- rendszer szerepét, amelyek még sok más betegség kiala­kulását is elősegítik. Az el­hízásnak bizonyos vérössze­tevők megváltozásán keresz­tül van károsító hatása, fo­kozza az érelmeszesedési hajlamot. Épp ezért rend­kívül fontos a helyes — zsír- és fűszerszegény — táplálko­zás, az egészséges életmód. Szeretném hangsúlyozni a toxikus hatásokat, melyek közül a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak külö­nös jelentősége van rendkí­vüli elterjedtsége folytán. A nikotinnak direkt toxikus hatása van a belsőfülre, va­lamint a központ felé haladó idegpályákra. Ezen élvezeti szerek a szédülésen, fülzúgá­nek, a máját májpiskótának használjuk fel. A combokból a kemény, vastag inakat fogóval kiszedegetjük, a pulyka bőre alá darált füs­tölt szalonnát teszünk. Bel­sejét gyengén sózzuk és a son, hallásromláson kívül még számtalan egyéb, jelen­leg nem tárgyalt panaszokat, betegségeket okozhatnak. El­sőrendű fontosságú szédülé­ses vagy halláspanasz esetén ezen élvezeti szerekről való lemondás és a testsúlyfeles­leg redukálása. Ritkán gondolnak rá. hogy a nyakcsigolyák különböző betegségei is okozhatnak szé­dülést vérellátási vagy be­idegzést zavarokon keresztül. Szédülés fordulhat elő a legkülönfélébb betegségek, például emésztőszervi beteg­ségek, fejfájás, anaemia, magas, illetve alacsony vér­nyomás, szembetegségek, szívritmuszavarok, központi idegrendszeri szervi, illetve functionális elváltozások, sőt méhen kívüli terhesség, stb. esetén is. A megoldást az alapbetegség kezelése, gyó­gyítása adja. Végezetül arra hívnám fel a figyelmet, hogy szédüléses panaszok esetén haladékta­lanul keresse fel a beteg kör­zeti orvosát, aki megkezdi a kezelést, vagy a megfelelő szakintézetbe irányítja. DR. LIKTOR BÁLINT püspökfalatját majoránnával bedörzsöljük. Tűzálló tálba, tepsibe tesszük és forró zsír­ral meglocsoljuk, teljes lán­gon sütjük. Közben 2-3 al­kalommal is rálocsoljuk a zsírját, hogy szép piros és fényes legyen a bőre. Ha ecettel (1-2 kanál) meglocsol­juk, hamarabb pUhul. Körül­belül 3/4 óra szükséges a sü­téséhez. Szeletelés előtt 10 percig pihentessük. Petrezselymes rizst, vagy hasábburgonyát adunk mel­lé körítésnek. Van-e kellemesebb dolog, mint zöldellő lombok közt függőágyban ringani ? Ké­nyelmes, erős függőágyat nem nehéz házilag sem el­készíteni. Legjobb erre a cél­ra aiz erős nyugágyvászon vagy sátorponyva, de lehet másféle, vastag lenvászon is. 1. A függőágy (1) ívelt tek- nőformájú, és két lécre van felfüggesztve. Két hosszolda­lán kötél (4) van átfűzve. A vászoncsík (a. ábra) hosz- szabb és szélesebb, mint a kész függőágy, mivel a négy szélén (2 és 3) felhajtásokat varrunk. A rajzon a szagga­tott vonalak a felhajtások széleit mutatják. A 2-es fel­hajtásokba köteleket, a 3-as felhajtásokba a harántléceket fűzzük be. A felhajtások be varrása előtt az anyag sarkaiban le­vő ív alakú bevágásokat (4 és 5 széleket) be kell szegni, és meg kell erősíteni. A be- szegés módját a b. ábra mu­tatja. Varrógépen a szegély­hez (4) varrjuk a szövetcsí­kot (6). A csíkot ferdén vág­juk ki az anyagból, a be­hajtások módját és a varrás irányait nyilak jelzik a raj­zon. Csak a sarkok (4 és 5) be- szegése Után készítjük el a kötelek és a lécek bújtatóit (c. ábra). Figyeljük meg, hogy a hosszirányú felhajtás (2 és 2-a) széle rejtett behaj. tással készül. A kötelet (7) a behajtás belsejében vezet­jük: A felhajtásokat (3) az elő­zővel azonos módon készít­jük a d. ábra szerint. A léc­nek (8) gyengén mozognia kell a felhajtás belsejében. 2. Ne feledjük él, hogy a szövet szélessége a felhajtá­sok után is nagyobb legyen, mint a keresztlécék hossza. A kötél (1) a léc (2) balol­dali nyílásába van benyom­va (a. ábra). A csomó (3) áit- kötési pontját próbával ha­tározzuk meg attól függő­en, hogy milyen mély beló­gást akarunk az ágynak hagyni. Itt jegyezzük meg, hogy a függőágy nagyobb megterhe­lése esetén a felhajtás (5) különösen ki van téve a szétszakadás veszélyének. Ha tehát vékonyabb anyagot al­kalmazunk, akikor a felhaj­tást duplán összehajtott anyagból kell készíteni. A keresztlécek (2) végei­ben lévő nyílások elkészíté­sét a rajzok illusztrálják. Még a lécek leszabása előtt elkészítjük a lyukakat a b. ábra szerint. Ezt követően laposfűrésszel kivágjuk a nyílást (c. ábra), és a belse­jét (2-a) dörzspapírral ki­simítjuk (d. ábra). A kész keresztléc méreteit az e. ábra tünteti fel. a megyei kórház orr-iül-gége szakorvosa FŐZŐCSKE PULYKASÜLT tisztítva, aprólékját leves­hideg helyen tartjuk meg­Tamási Orosz János: Haza akarok menni Egy óra körül tört rá az álmosság. De nem fekhetett le; még el kellett olvasnia a könyvet. Nem volt rossz könyv; jó sem; egy más világban íródott, egy más világ számára. Gondolta: letusol. Előtte még beosont a gyerekekhez: a takarója persze, mindkettőnek a földön volt. Nézte őket egy kis ideig; megint megfogadta, hogy holnaptól nem lesz türelmetlen, nem lesz ... Szóval megfogadta azt, amit az ember mindig megfogad egy alvó kisgyere­ket nézve. Majd betakargatta őket. Haza akarok menni. A mondat megütötte. Gyomrát össze­rántotta a fájdalom: de ugyanakkor egész testében is érzékelte az idegek gyors reak­cióját. Mintha valamennyi idegszála érzé­keny vevőkészülékként egyszerre fordult volna a hang felé; nem is a kiejtett szavak jelentésére figyelve először, csak azok rezgésére. A panasz, a fájdalom hullám­hosszán érkeztek a jelek. Haza akarok menni. Anna sóhajtott fel, kétségkívül álmában. Talán a takaró érintésére, tálán csak vé­letlenül pont ebben a pillanatban. Talán álmában szólt valakihez; talán álmából kiáltott ki valakikhez: menekülve lidércek, boszorkányok elöl. Vagy talán nem is a képzelet szörnyei fenyegetik? Hiszen mind­össze három és fél esztendős; s alig három hete jár óvodába. Haza akarok menni. A mondat hullámverése nem csitult benne. Ott zúgott, ott dörömbölt a fülében; csattanva, robajlás-szerüen érkezett szívé­be, agyába. S az érzelmek hatalmas lavi­náját indította el. Az óvoda. Ügy tűnt pedig, hogy Anna boldogan vetette bele magát új életformájába. Imád­ta a gyerekeket, imádta a társaságot; már a játszótéren is folyton a gyerekközösséget kereste. Úgy tűnt: megváltás neki az óvo­da. Egyetlen pillanatig sem tétovázott soha; még a legelső reggelen sem kellett nyugtatni, vigasztalni. Alig várta, hogy mehessen. Vissza sem pillantott a folyosó­ról; s azóta sem mondta, egyetlen egyszer sem, hogy nem akar óvodába menni. Haza akarok menni. Talán csak most szól, álmában; mert koravénen, annyi tiltás megtapasztalása után már tudja: élni kötelesség!? Hogy mindent meg kell szokni; az életet is. Hogy hiába is mondaná ébren ugyanezt; csak türelmes, vagy türelmetlen meggyőzést, rábeszélést kapna; esetleg néhány jutalom ígéretének illúzióját. Jutalmat a szófogadásért, jutalmat a le­mondásért, jutalmat a beletörődésért. Haza akarok menni. De honnan szól valójában ez az üzenet? Nem kibúvó-e rögtön az óvodára gondolni? Hazája lett-e három és fél év alatt e né­hány tucat négyzetméter annak, akit úgy vártak ide!? Tilalomfák, korlátok, a szabad tér szűkítése; s a feltételek kölcsönhatá­sának kialakulása. Mindmegannyi átérté­kelődése a fogalmaknak. Sok-sok leépülés­ből épül fel a jellem. És te ... ? Roppant, ütött a gondolat. Persze. Hiszen lehet: már régen önmagára gondol. A gyermek létére saját létét tük- rözteti; s a különbség csupán az érzelmi tartományok leszűküléséből adódik. Már alig van lehetőség a végletekre; egy kibo­rulásnak itt már rituáléja van: idegössze­roppanás, gyógyszerek, rácsos ágy. Esetleg csak alkohol, csontmerevségig. Haza akarok menni. Gondolatban végigszaladt tekintete a néhány tucat négyzetméteren. Hazája lett-e e lakás, e pár esztendő alatt? Nem a falakat, s nem a bútorokat faggatta. Nem a falakon feszülő tapétát, ami után oly hosszú ideig talpaltak együtt; s amelyen még a felragasztás friss mámorának nap­jaiban megjelentek a gyermeki kéz hie­roglifái; a zsírkréta és a filctoll erővonalai. És nem a bútorokat faggatta; nem a bőr- garnitúrát, s nem a csillárokat, amelyek oly hosszú hónapokig szinte egyetlen be­szédtémát szolgáltattak: felhívtad-e őket; nem kellene-e többet adni: mikor érkez­nek már meg. Haza akarok menni. Futottak, nyargaltak gondolatai, vissza­visszaverődve a falakról, a bútorokról Nem őket faggatta; a választ máshol ke­reste, máshonnan várta. De gondolatainak rezgése minduntalan tárgyakba ütközött; s a tárgyak lassan elnyelték, beszippantot­ták azokat. Még érzékelte valahol, az ár­nyékon túl, azt a kapcsolatot, amely meg­adhatta volna a választ: amely talán meg is adta, de jeleit elnyelték ugyanazok a tárgyak. S lehet: már az is csupán kérdé­seket sugárzott. Haza akarok menni. Az órára pillantott. Négy perce áll a sötét szobában. S e négy percbe egy teljes élet látomása belefért. No lám, — mosolyo­don el —, ilyesmit nemcsak a halál közel­sége válthat ki. Vagy ...!? — rázkódott meg újra, egész testében, elkomorodva. Hol és mikor kezdődik a halál!? Haza akarok menni. Komáromi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents