Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
198ft. május 22. NÉPÚJSÁG 3 Szakszervezet és politika Az utóbbi időben nagyon sok szó esik a szakszervezetről, annak tevékenységéről, akár az alapszervezetekről, akár a vezető testületekről beszélünk. A bizalmiak és bizalmitestületek, nem kevésbé a szakmaközi bizottságok szerepe, munkája is az érdeklődés középpontjába került. Ugyanakkor a legtöbb esetben csak a gazdaság szférájából közelítjük meg a szakszervezeti mozgalom szerepét, jelentőségét, eredményeit. Egyáltalán nem baj, hogy rendkívül fontos helyei foglal el a munkában az érdekvédelem, az ahhoz lényegében kapcsolódó munkavédelem (szerencsésebbnek találnám a munkásvédelem elnevezést), a termelés-, szervezés segítése, a szocialista munkaverseny szervezése és az abban való cselekvő részvétel. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szakszervezeteknek kiemelkedő szerepe van abban, hogy a nehézségekkel agyonterhelt gazdasági életben talpon tudtunk maradni, sőt — igaz. hogy csekély mértékben — fejlődni, előrelépni is képesek voltunk. Természetesen nem kizárólag a szak- szervezet érdeme ez, de benne való szerepe vitahatatlan. Es itt elérkeztünk a címben foglalt gondolathoz. Vallhatjuk — anélkül, hogy a különböző gazdasági tényezők szerepét lebecsülnénk — a politika, nemcsak a közvetlen gazdaságpolitika, mikéntjének döntő szerepe volt, van és lesz a szinten tartásban és a lassú emelkedésben. A szakszervezet mindenekelőtt politikai mozgalom. Részese a hatalomnak, de természetesen részt vállal a feladatok megoldásából. A párt iránymutató politikájának egyértelmű támogatója, mivel egyet ért ezzel a politikával, jónak tartja, tehát helyesli. Széchenyi István hangoztatta egyhelyütt, hogy a fejlődés a kiművelt emberfőktől nagyban függ. Ennek igazsága vitathatatlan, de megtoldhatjuk azzal, hogy a műveltség szerves része a politikai ismeretek birtoklása. Ez nem öncél, hanem lelkesít, erőt ad a mindenfajta tennivalók sikeres elvégzéséhez. Kétségtelen, hogy az anyagi érdekeltség megteremtése minden területen rendkívül fontos, sőt, elengedhetetlen, azonban az öntudat, a lelkesedés és a lelkiismeretesség legalább annyira fontos. Nos, ezt is politikai kérdésnek foghatjuk föl. Az SZMT iskolája számos tisztségviselő és nem. tisztségviselő továbbképzését biztosította. Hihetjük, hogy az ott szerzett ismeretek mindennapi munkájukban is hasznosulnak. Aztán nem véletlen, hogy a Bonyhádi Cipőgyár, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, a Paksi Atomerőmű Vállalat — hogy csak néhány üzemet említsünk — szép eredményeket könyvelhet el magának. Nem arról van szó, hogy ezt sajátítsuk ki a szak- szervezeteknek. Helyes párt- és gazdaságirányítás nélkül az eredmények nem születhettek volna meg, de hogy mindebben benne van a szakszervezet politikai, szervező, mozgósító tevékenysége is, az vitathatatlan. L. Gy. Gaz iván — es parapet? Szekszárdon és a Sárköz egy részében, majd pedig Bonyhád irányában kiépítették a gázvezetéket. Nem olcsó beruházás, de hosszabb távon kifizetődik — mind a magánosoknak, mind az üzemeknek. A „részvételi díj”, azaz a gerincvezetékhez való pénzbeni hozzájárulás — elviselhető. A nagyfogyasztók — kőközpontok, szárítók, téglaégetők stib. — természetesen többet fizetnek, arányosan, mint a magánfogyasztó tizenkétezer forintja. Van, amelyik 2,5—3 millió forintot utalt át e nagy munkára. Megalakultak a városban különféle tervező- és szerelő csoportok, amelyek a lakosság szolgálatában állnak. Volt alkalmam több helyütt nézni a szerelést, a külső és belső munkákat a minőségre, a „kívülálló” szemével, nem lehet kifogást tenni — hacsak azokat a fogadó-dobozokat nem tesszük bírálat tárgyává, amelyek bádog-dobozok ugyan, de nem szépek. A célnak megfelelnek, még akkor is, ha egyik városrészen rozsdabarnára festették, a másikon pedig sárgára, azaz gázszínre. iMa már a vezetéképítési technika magas színvonalú — például rézcsövet építenek a lakásba, és ezt a padlószegély léce alatt viszik a fogyasztó berendezéshez, tehát nem fordítják fel a házat. Ügyes kézi szerszámokkal dolgoznak az iparosok, és ami lényeges, a házat nem dúlják fel, a lakásban nem csinálnak nagy rendetlenséget. A szerelési-tervezési díj sem túlságosan magas, ám lakásonként — kétszobás lakásról lévén szó —, a beépítésre kerülő fűtőkészülék milyenségétől függően hetven, nyolcvanezer forint lehet. Az OTP kedvezménye a hitel után számított 3 százalékos kamat. Elértünk azonban vizsgálódásunk folyamán egy sajátos helyzethez: nincs megfelelő választék az üzletekben a kéménybe építhető és a zárt égésterű fűtőkészülékekből, vízmelegítőkből. Választékhiányról beszélhetünk még akkor is, ha a FÉG és a Lampart gázkészülékeket gyártó üzemek termékskálája meglehetősen nagy. A Lampart Budafoki Zománc Leányvállalata az ETNA típusú fűtőkészülékeket, valamint egy szép kandallót gyárt. A FÉG választéka nagyobb, egyes típusaiból pa- rapetes, azaz zárt égésterű, és kéménybe építhető is vásárolható. Vízmelegítőinek választéka széles, ugyancsak korszerűek a kazánok, amelyekkel kisebb lakásokat, családi házakat és műhelyeket lehet fűteni. Miután a szekszárdi üzletek választéka kicsi, telefonon beszéltünk az említett gyárak kereskedelmi osztá. lyainak illetékeseivel. Kérésünkre megkaptuk a gyártmányismertetőjüket, amelyek megtekinthetők szerkesztőségünk levelezési rovatában. 'Mert az üzletekben nem tudnak adni prospektust. Csak külön kérésre bontják fél a nájlon zacskóba ragasztott jótállási jegyet, s ahhoz tartozó ismertetőt, illetve használati utasítást. . . A TITÁN Vállalat szekszárdi, jól felszerelt üzletében azonban a két gyár választékából csak két-két darabot találtunk. Vízmelegítő nem volt. Az eladók tanácstalanul álltak kérdéseink előtt, egymástól kérdezték, melyik készülék mikor volt kapható utoljára, az árakról nem tudtak felvilágosítást adni. Volt olyan készüléktípus, amelyet még nem is láttak. Pedig ebben az üzletben minden olyan vegyestüzelésű kályha, tűzhely, kazán van, amelyek az elmúlt években kerültek ki a gyárakból, amikor a szén ismét elfoglalta méltó helyét a háztartási tüzeléstechnikában. Ám a gázon volna most a fő hangsúly. Nézzük meg az Otthon Áruházát, a megyeszékhely központjában. Látogatásunkkor csak egy parapetes, azaz olyan készülék volt, amelyhez azok a furcsa rácsok tartoznak az épületek ablakai alatt, kívülről. Volt kazán: ölt típus, kisebb, nagyobb teljesítményű. Falra szerelhető vízmelegítő nem volt látható, nem volt itt sem olyan készülék, amely 35—50 légköbméteres helyiség fűtésére szolgál, tehát fürdőszobába, illetve konyhába való. A földszinti bemutatóteremben kopott cédulák, zománcukat veszteit készülékék álltak, prospektus nélkül. Az emeleti, az eladótérben három (!) gázfűtőkészülék volt. Prospektus, ismertető ezekhez sem dukál ... A vevő — a leendő vevő — csak szemrevételezi a készülékeket, s aztán tárgyalhat a szerelővel. (Egyébként a gázszerelők arra is vállalkoznak, hogy a rendelő kívánsága szerinti berendezést megvásárolják ! De mégiscsak jobb, ha a vevő maga választja ki a színre, formára, teljesítményre legjobban megfelelőt.) A Skála Áruház vegyes- iparcikk-osztályán a szén-, fa- és olajtüzelésű kályhák az előtérben vannak. A gázkészülékek egy sarokban, bőröndök, egyéb áruk között, még körüljárni, vizsgálni sem lehet. A kérdésre, hogy melyik kéménybe szerelhető, melyik a parapetes — az eladó kényszeredetten válaszol, miután megtudja, hogy az érdeklődő leendő vevő, s majd csak akkor vásárol, hd a tanács kiküldi a csekket, befizeti a 12 ezer forintot és kapja az engedélyt, s majd a tárgyalás kezdődhet a gázszerelő brigáddal... Addig itt a Skálában csak találomra lehet ítélkezni: melyik à FÉG, melyik a Lampart — mert a kis cégtábla, gyárt- mányjelző cédula majd mindegyik példányról hiányzik. A három szaküzletben megmutattuk a két gyár iis- mertetöjelét. Mindegyik prospektus alatt ott a figyelmeztetés: „Forgalmazza az. ország valamennyi szafcüzle- te!”... Pálkovács Jenő 150 éve alapították az első szekszárdi kisdedóvó intézetet Tolna megye elsősorban haladó gondolkodású nemeseinek köszönhette, hogy viszonylag korán létesült — közel egyazon időben — négy helyen is kisdedóvó intézet (Bela- czon, Szekszárdon, Hidján és Tolnán.) A szekszárdi kisdedóvó intézet alapítási időszakát a szakirodaiam egy része 1838-na tette. Ezt az időpontot Ra- pos József közölte elsőként, mlajd végiggyűrűzött — tévesen — több szakirodalomban, hosszú évtizedeken át. A szekszárdi kisdedóvó intézet alapítási éve — a levéltári iratok egyértelmű bizonyítása szerint — 1836, s így megelőzte a tolnai óvóképző intézet létesítését. (1837.) Az országban csupán néhány kisdedóvó intézet alakult 1836-iig, s Szökszárd előkelő helyet foglalt el ebben a rangsorban. Kik voltaik hát e korai időszákban a szekszárdi ala- pítás lelkes úttörői? Kik azok, akik „Tolna megye aranykorában”, ahogy Perczel Mór jellemezte ezt az időszakot, megértették a kisdedóvás jelentőségét és szükségességét? Bezerédj István és felesége Bezerédj Amália, valamint Augusz Antal. Fáradhatatlan szervező munkájukat bizonyítja a családi levelezésben fennmaradt német nyelvű levélanyag. E két nemesi család tagjai közül különösen Augusz Antal törekvése, s vitathatatlan eredményei az óvodaalapítás terén kevéssé ismertek, s ennek szakirodalmi feldolgozása ez ideig elmaradt. Az évforduló alkalmával kiemelten indokolt, hogy a szekszárdi első óvoda történetét, illetve — ebben a cikkben — az alapítás időszakának néhány fontos részletét feltárjuk. Bezerédj Amália törékeny, mélyen érző lélek volt. Mintha csak érezné halálának közeledését, fáradhatatlan az írásban, a szervezésben. A „szegzárdi kisdedóvodá” ala-1 pítására már 1834-ben kérte Augusz Antalt. Hosszan értekeztek, leveleztek az alapítás időszakában, s nemcsak kisdedóvó, de képzőinfézet létesítését is tervbe vették. Az alapítók felajánlott összege induló alaptőkének elegendő volt, s így 1836. március 1-én megvásárolták a Németh utca 4. sz. alatt lévő, Radotsay József házát „T. Dőry Já- nosné asszonyságnak és Séner Ferentz úrnak szomszédságában 3500 vtó forintért.” Az első óvoda a mai Bezerédj utcába, több mint két évtizeden át otthont talált. A megvásárolt ház azonnali átalakítása még 1836 tavaszán elkezdődött, s az épíkezés miatt 1836 augusztus 7-i-g a kisdedóvó intézet ideiglenesen egy másik helyen működött. Az átalakítási terv hasonló a korabeli kistíedóvó intézetek alaprajzaihoz. Az alábbi helyiségeikből állt: — lépcső, osztályterem, tanterem, előszoba, kamra, cselédszoba, s konyha. Nagy játékteret biztosítottak a gyermekek számára. Az „Egyletnek” a helyi erők széles körű támogatását sikerült megnyernie a kisdedóvó intézet ügyének. Jó néhány ókirat jelzi a pénzszerzés különböző módjait, mely- lyel az induláshoz szükséges tőkét biztosították. A nemesi és polgári családok sorsjegyet vásároltak, több mint száz nő „ék munkák” készítését vállalta, a várkapitány rabokat küldött az építkezéshez, táncvigailmalkat szerveztek stb. Augusz Antal 1836. február 1-én Csapó Dániel első alispánnak írt levelében olvashatjuk: „Nagytekintetű Első Alispán Űr! Ide mellékelvén a pótlólag kegyesen vállalt 15 sorsjelek számát, valamint ebbéli kegyes pártolásáért a czélba vett intézet nevében érzékeny köszönetét mondanék, úgy azon díszjárulásokért, mellyekkel a felettébb tisztelt Kegyes Asszonyság az intézetet szerentsél- tetvén méltóztatott.” Komoly, megalapozott szervező munka előzte meg az óvodaalapítást mind a feltételek, mind a tartalmi munka területén. Augusz Antal 1836 tavaszán külföldre utazott. Útjának fő céljlai köpött szerepelt az ott akikor már működő kisgyenmékislkolák — infant sdhoslók — meglátogatása, a tapasztalatgyűjtés a szekszárdi intézet számára. A választmány, melynek Zichy Széchenyi Mária grófné volt a pártolója, már Augusz külföldre utazása előtt tervezte az intézmény megnyitását, ez azonban az építkezés elhúzódása miatt nem valósult meg. A választmány tagjai közül Kremmüller Károly, alapító, Jäger Théréz igazgatónő, Hüber Katalin titoknok és Fejős János pénztárnok lelkes tevékenységét dicséri a korabeli levél'anyag. A kisdedóvót jól felszerelték. „6 napon át tartó vízi út után érkezett meg a sok szemléltető kép.” Játékokat vásároltak. Augusz Antal külföldről ír leveleiben irányította, segítette a kezdő időszak néhéz munkáját. Az óvóintézet a koriban használatos nevek közül a „Kleinkinder—BewUhranstatt” (kisgyermek! óvóintézet) elnevezést választotta. Az első időben 20—25 kisdedet vettek fel, később ez a szám 50—60-ra emelkedett. A szekszárdi első „kisdedóvó” az Alsó-Ausztriáblan, Mödling melletti PerChteldsdorffoan született (1806) Ko- holzer János volt. Az anyarnyelve német. Fizetését igazoló „Nyugtató”-lkat így írta alá: „Verein Lehrer et physicher Erzieher” Egyesületi tanító és testnevelő.) Fizetése. — összehasonlítva a többi, korabeli kisdedóvó fizetésével —, magas volt. „Az 1822-ik évtől részint a kisdedóvó intézeti, részint a nyilvános iskolai tanítói pályán” működött. 1835-ben a Be- laczon létesült kisdedóvói állást vállalta el. Nyughatatlan, kissé elégedetlen természete miatt Belaczot otthagyta, s szerződésileg vállalta, hogy 1836. május 1-én a szekszárdi intézetet megnyitja. Koholzer János sóik gondot okozott a lelkesen dolgozó választmány tagjainak, de végül is 1836. május 16-án megnyitotta kapuit a város kisdedintézete. Megyénk akkori vezetői komoly vívmánynak tekintették. Bezerédj István országgyűlési követ az 1836. augusztus 8—9-i megyei közgyűlés után felkérte Galanthai Esterházy Károly fraknói grófot, „Főispánt Helytartót” — ki először vett részt e minőségében a megyei közgyűlésen — az intézmény meglátogatására. „Sókái'g részvéttel, mely igaznak látszott, volt ott, és foglalatoskodott a gyerekekkel és Koholzerrel, — és mintegy önérzettel emlegette, hogy az első intézet, melyet a megyében megszemlélt, a kisdedeké vala”, írta Bezerédj István Augusz Antalnak küldött levelében. Az épületet az 1860-ías években eladták, s az óvoda elköltözött a Széchenyi utca 481. helyrajzi számú, 144. házszámú épületbe. Ez az omladozó ház ma is áll, (a Széchenyi utca 53. sz. épület mögött) de csak kevesen tudják, hogy a szekszárdi első kisdedóvodá második otthona volt 1925 decemberéig. 1886. május 16-án fényes jubileumi ünnepségsorozattal emlékeztek Szekszárdon az első kisdedóvó intézet 50 éves fennállására. Ekkor írta Berzsák Endre a Tolnamegyei Közlönyben : „Rabolj hát égi tüzet, meríts a múltak alkotásaiból szent lelkesedést, hogy mindenoldalúlag széppé tehetsd jövődet." A mi korunk e nagy eszméket jelentős tetté emelte, s méi’gyénik a kisdednevelés minden területén ma is követi az alapítók szellemét. Kurucz Rózsa főiek, adjunktus Gázkészülékek szerelésének és típusainak bemutatója a DDGÄZ .szekszárdi üzletében
