Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

1986. május 21. * Képújság Kiállítás Tengelicen Fotók és kristályok Egyre több szó esik kör­nyezetünk megóvásáról. Mind többen akadnak olyanok is, akik sajátos eszközeikkel igyekeznek a természet vé­delmére kelni. Tengelicen, a községi pártház épületében két ilyen ember mutatkozik be. Dr. Kalotás Zsolt fekete­fehér fotóit és Makovnyik István kristâlygyüjteménÿé- nek néhány darabját láthat­ják az érdeklődők. Egymás­tól függetlenül élő, dolgozó ember, ám a közös vonásuk mégis egy kiállítóterembe hozta őket. Néhány gondolat arról, ami azonos munkájuk­ban. abban a tevékenység­ben. amit évtizedek óta nehe­zen megfogalmazható szen­dr. Kalotás Zsolt: Mocsári nöszőfü vedély hajt. Ez a természet szeretete. Régen elmúltak már a puszta kikapcsolódást jelentő erdei-mezei séták. A látottak, a felkutatottak, a megtalált élmények tovább­adása már az ösztönző fel­adat. Madarak, növények, fák, virágok, kicsi és nagyobb állatok sorakoznak, nyújtóz­nak, röppennek a pillanat művészi megragadásával a fekete-fehér lapokon. Vitri­nekben, szabadpolcos tárlók­ban megannyi fehér kőcsip­ke szikrázik, villámlón törve a fényt. A néző megéli a felfedezés örömét, amit meg­oszt vele a bemutató, kiállí­tó. Makovnyik István vállal­kozását csak Magyarország határain belül található és kristályos megjelenésű kö­vek között, bányákban végzi, magánerőből, két fiával. Évente 25 ezer kilométert tesznek - meg előre tervezett túráikon. Amit ilyen kiállí­tási alkalmakon közreadnak, elsősorban az iskolák föld­rajzóráihoz kötődik. Állandó kiállítással Fertődön rendel­keznek, ahol 1200 védett kristályban gyönyörködhet­nek az érdeklődők. Hang­súlyozni kell az esztétikai él­ményt, amit ad minden egyes darab. Jóllehet, a természet munkája, de, aki lehetővé tette, hogy szemtől szembe találkozzunk vele, dicséret il­leti. Akik látják dr. Kalotás Zsolt fotóit, bizonyára más­ként figyelnek majd min­dent. Ez volt a célja, elérte. Makovnyik István: Kőcsip­ke a Mecsekből Ezentúl észre kell venni a csigák szerelmét, a fiókáját etető madarat, a felkelő Nap erőt adó, holnapot ígérő su­garait. Látni tanítanak a képek. Észre venni, és örö­möt lelni a hétköznapi apró csodákban. Megtanulni a természet rendjét. Ezt segíti sikerrel a tengelici kiállítás. — decsi — Nemcsak büszke férfiaknak Ilyenkor az év közepe táján gyakori, hogy a nők azért panaszkodnak, mert a férfiak az év egyetlen 24 órájával, a nőknapjával mintegy letudják a hálájukat feleségük, női munkatársaik, környezetük gyengébb nemihez tartozó tagjai iránt. Vannak persze — szerencsére egyre többen —, akik a hét­köznapi figyelmesség egyik lehetőségét ép­pen abban látják, hogy részt vesznék a háztartási ügyek intézésében. Például az-' za!, hogy a bevásárlás egy részét átvállal­ják a nőiktől. Az igazsághoz tartozik, hogy manapság a fejlett technika korában a háztartáshoz szükséges holmik bevásárlása körültekintő figyelmet kíván. Ezzel kapcsolatosan érde­kes vásárlói vélemény jelent meg az egyik megyei lapban, ahol egy férfi fogalmazta meg gondját. Történt pedig, hogy az illető férjnek az AiBC-árüház polcain elhelyezett újdonságo­kon akadt meg a szeme. Nevezetesen a To­mi Gála mosópor ízléses csomagolása, fi­gyelmet vonzó világos meggypiros doboza csábította vásárlásra. Azt rögtön látta e vevő, hogy energiatakarékos és univerzá­lis mosópor van a dobozban és mivel az egész ára 67 forint volt, remélte, hogy fe­lesége megdicséri majd a beszerzésért, örült annak is, hogy a csomagoláson fel­tüntették, hogy bizonyos ruhaféléket mi­lyen hőfokú vízben ajánlatos mosni, és azt is hasznosnak tartotta, hogy feltüntették, milyen keménységű vízben mennyi port használjon a háziasszony. Kétségtelen, hogy az emberek többsége nem tudja, hogy lakó­helyén milyen a víz keménysége, és ezért esetleg nem teljes értékűen alkalmazza a használati utasítás különben valóban hasz­nos tanácsait. A vásárlók Véleményére mindig figyelmet fordító Tiszaimenti Vegyiművök igyekszik a Tomi mosóporok használóinak segítségére lenni. Az alábbiakban közreadjuk megyeszék­helyünk víZkeménységi fokát, melynek for­rása a budapesti KÖJÁL-tól kapott adat: összkeménység: NK° 29 Szekszárd A TVM jogos büszkeséggel veszi tudomá­sul, hogy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet véleménye szerint a Tiszamenti Ve­gyiműveket minősíti az első olyan hazai mosószergyártó vállalatnak, amely többlet­terheket vállalva, a neves nyugati cégek­hez (pl. Henkel, Palmolive, Unilever) ha­sonlóan a mosószer adagolását a v-íZke- ménység függvényében is feltünteti. A KERMI véleménye szerint ez a dicséretes kezdeményezés segít a mosószer gazdaságos felihasználásában, a hatékony mosás bizto­sításában, a környezetszennyezés csökken­tésében. Megnyugtatjuk a Tomi mosószerek hasz­nálóit, hogy ha nincs kéznél éppen megfele­lő ismertetés, akkor az illetékes szervek —- például városi vízművek, a megyei KÖJÁL — az érdeklődőiknek telefonon is felvilágo­sítást ad airról, hogy az adott településen milyen a víz keménysége. Megtörténik, hogy egyetlen városiban kétféle vízkemény­ség is adódik. így például a Fővárosi Víz- művök vegyészeti osztálya szerint Pesten és Pest megyében a vízkeménység 16 NK" feletti, tehát a víz kemény, Budán azonban 10—16 NK° közötti, tehát valamivel kevés­bé kemény. Bizonyára az is segíti a vásárlók eliga­zodását, hogy a magyar mosóporok dobo­zán a vízkeménységet a számok mellett olyan fogalmaik (kemény, közepesen ke­mény, lágy, mérsékelten kemény stb.) is jelzik, amelyek a koztudlatban ismertek és elterjedtek. Ha megkérdezünk egy vidéki embert, miért gyűjti az esővizet, pontos választ ad, mondván, hogy a bút vize ke­mény, a paták vize közepesen kemény, az esővíz pedig lágy. Helyes tehát, amíg nem kapható olyan tesztanyag, amivel a víz ke­ménysége a háztartásokban is pontosan meghatározható, addig az újságnak, a tö­megkommunikációs eszközöknék megfelelő információkkal, az eddigieknél jobban nép. szerűsítsék azt a törekvést, ami a gazdasá­gos és hatékony terményfelhasználás, illet­ve a környezetvédelem irányában azzal hat, hogy a mosópor felhasználója ismeri a la­kóhelyének háztartási vízkeménységét. IÁ vásárlóik körében az is sikert aratott, hogy a Tami-döbozokban elhelyezett mű­anyag adagolópohár megkönnyíti a mosópor felhasználását. A TVM mosószerei révén az elmúlt években sokféle hivatalos dicsé­retben, kitüntetésiben is részesült. A Tomi Brill például megkapta a BNV nagydiját is. A gyárban azófla sem ülnek a hivataliból nyert ,.babérokon”, hanem — folyamatod piackutatásuk révén — a legkülönbözőbb vonatkozásokban követték és követik a nemzetközi és házai igényeket. A Tomi Gá­llá után a Tomi Korall 3 kg-os, új termékkel jelentkeztek. Ez egy univerzális mosópor, de főleg gépi mosásra ajánlott. Rendkívül kellemes, új illattal készül. A Tomi mosóporok használhatóságához tartozik az is, hogy a gyár igyekszik ter­mékeinek gazdaságos felhasználására rá­vezetni a vevőt. Elsősorban azért, mert az adagolási tanácsok figyelembevétele a mo- sóhátás maximális érvényesülését teremti meg, amiből egyben a ruha tisztítása, op­timális feltételek között megy végbe. Az sem mellékes, hogy sikerüljön elkerülni a túladagolást, ami részben a vásárló szá­mára talkaréíkosság, részben a környezet kí­mélését is szolgálja. (x) PETŐFI NÉPE Különböző hangsúlyokkal sok szó esik mostanában a nyugdijasokról. Azokról az emberekről, akiknek aránya hazánkban a népességen be­lül már meghaladta a hu­szonegy százalékot, a részük­re kifizetett nyugdíjak éves összege pedig a nemzeti jö­vedelem tizenegy százalékát. Ritkán teszik ehhez hozzá, hogy a nyugdíjak egy főre jutó havi átlaga alig haladja meg a háromezerlkétszáz fo­rintot, de a nyugdíjasok, já­radékosok jelentős részénél ennél is jóval alacsonyabb. Az elmúlt időszakban kí­sérletek történtek arra néz­ve, hogy a társadalmi szer­vek, intézmények felmérjék a saját hatáskörükbe tartozó nyugdíjasok tényleges körül­ményeit. így került sor pél­dául a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa javaslata alap­ján arra, hogy mintegy ki- lencszáz szervezett dolgozót kivételes nyugdíjemelésre terjesszenek fel. A megítélés alapja az indokolt szociális helyzet mellett a korábbi években végzett átlagon fe­lüli politikai, társadalmi te­vékenység volt. Hasonló se­gítségben még mintegy öt­száz nyugdíjas részesült a közeli években egyéb társa­dalmi, párt- és tanácsi szer­vek javaslatai alapján. Mindez arr a utal, hogy eb­ből a rétegből a leginkább rászorulók, ha szerény mér­tékben is, de támogatást kap­nak, nem kerülik el az ille- tékesék figyelmét. Bar meg kell jegyezni, hogy „felderí­tésük” sokszor igen nehéz, mert a tapasztalatok szerint éppen az ilyen helyzetben lé­vők szerényebbek, vissza- húzódóak. ÁM ez olyanokra is, akik pedig korábban je- . lentős érdeméket szereztek a közösségért végzett áldoza­tos munkájukkal. Mondjuk ki nyíltan, sok közmegbecsü­lésnek örvendő ember — volt földosztó, tsz-szervező, falu­si, üzemi párttitkár, tanácsi vezető, társadalmi tisztségvi­selő stb. — jutott időközben az alacsony nyugdíjasok ka­tegóriájába. A megye politikai, gazda­sági, kulturális fejlődésében kiemelkedő közéleti munkát végzett nyugdíjasok hely­zetéről szólva természetesen nemcsak az anyagi megbe­csülés kérdése került előtér­be. Mint ahogy a többi nyug­díjas életében, sorsában sem kizárólag ez játszik szerepet, bár fontos tényező. Legalább ugyanilyen súllyal vetik fel mindenütt a kérdezettek a társadalom, a volt munkahe­lyek politikai, társadalmi szerveinek figyelmét és gon­doskodását, mint közérzetük lényeges motívumát. Nem az alkalmi meghívások, látoga­tások hiányoznak, bár a ki­sebb figyelmesség is jólesik a magára maradt nyugdíjas­nak. Ennél is lényegesebb a „társadalmi megrendelés”, munkájukra, tudásukra való igénytámasztás, amely a hasznosság érzésével tölthet­né el őket, amíg valóban használni tudnák a közösség­nek. Az a hatalmas tapasztalat, amely az ember életében fel­halmozódik a munkában el­töltött évtizedek alatt, senki sem hiheti, hogy elmúlik, el­felejtődik egy csapásra a nyugdíjba kerüléssel. Hogy nápgazdaságitag és a társa­dalomban milyen vesztesé­gek keletkeznek ezek fel nem használása miatt, erre senki sem tudna felelni. Talán ép­pen azok a hiányok pótlód­nának általuk, amelyekről napjainkban oly sokat be­szélnek országos fórumokon Somogyi Néplap A pedagógusjelöltek nap­jainkban képzésük során va­lamennyien megtanulják: a jövő embereszményének ki­alakításában a legdöntőbb té­nyező a pedagógus személyi­sége. A pedagógussal szem­ben támasztott követelmé­nyek a társadalmak változá­sai során ezzel párhuzamo­san változtak. Korunk az if­júság szocialista emberré formálását tűzi ki célul és várja el a ma pedagógustár­sadalmától. A szocialista embertípus vonásait birtokló felnőtt em­berré válásig hosszú a fo­lyamat. Különböző a színtér is: falun avagy városban fo­lyik-e a személyiségalakítás. Még manapság is vidéken, falvaikban, a kisebb iskolák­ban van jelentősebb szerepe (ennélfogva nagyobb rangja) a pedagógusnak. Kérdésként fogalmazódik meg : tanuló­ink tiszteletlen megnyilvánu­lásai, a szülői ház érdekte­lensége (gyermekeik iránt is!) a nevelői munka erköl­csi-anyagi elismertségének hiányosságai valóban a peda­gógusi tekintély visszaesését tükrözák-e, avagy a pedagó­gus iránti követelmények változtak meg? Az igazság a kettő között van. A nevelői személyiség iránt nemcsak városban, ha­nem falun is új, olyan köve­telmények fogalmazódnak meg napjainkban, amelyeke nek jói megfelelni „csak” önfeláldozó pedagógusi mun­kával lehet. A családok anyagi gyarapodásának vá­gya megköveteli manapság szánté mindenhol, hogy mindkét szülő munkát vál­laljon, így a gyermekneve­lésnek színtere fokozottab­ban az oktatási intézmény. Az egésznapos oktatás, a napközi, tanulószoba felöleli a tanulók csekély szabad­idejét is: hasznos eltöltésé­nek megszervezése, vezetése, ellenőrzése — értékelése — nem jelentett oly nagy prob- ■ lémát . a múlt pedagógusá­nak. A tananyag megnöve­kedett halmazának alapos el- sajáttítatása előtérbe állította a pedagógusi szervezőkész­ség. módszertani fejlettség magas szintjének domináló jellegét. Az iskolán kívüli nevelés pedig a részletesebb személyiségismeret lehetősé­gét tárta elénk. A pedagógusnak egyben pszichológusnak is kell len­nie. Olyannak, aki a szülői ház mellett (gyakorta, saj­nos, helyette) ha nem is pél­daképül, de mindenképpen modellként áll az ifjúság A partner — jelen esetben a nevelés alanya — személyi­ségének tüzetes feltérképezé­se, szűkebb-tágabb környe­zetének részletes vizsgálata ma már konkrét feladatokat kijelölő osztályfőnöki hely­zetelemzésekben realizáló­dik. A hiba e téren sok he­lyütt abban mutatkozik, hogy a nagy számok adta sta­tisztika tükrében néhol az egyén „elveszik”, holott a mindennapos munka során az egyének nevelése, felhozá­sa, beépítése eredményezhe­ti csupán a közösség kiala­kulását, továbbfejlődését. Az egyéni bánásmód — külö­nösen a sok sérült tanulót tekintve — alapkövetelmény. A pedagógus olyan ember legyen, akinek élete elkép­zelhetetlen munkája nélkül, akit a nap minden percében a gyermekek szeretete vezé­relv FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Hogyan boldogul az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség a kiejnelkedő értékű építé­szeti alkotások megóvásával, sikerül-e gondos gazdára lélnie műemlék épületeink­nek? Ezekről a kérdésekről tájékoztatták nemrég, hely­színi bejárással egybekötve a saijtó képviselőit az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint az OMF illetékesei. A tájékoztató je­lentős részben érintette Fe­jér megyét, hiszen a majki kastély mellett a már új funkcióra talált seregélyesi kastélyt, és a most felújítás alatt álló fehérvárcsurgói kastélyépületet és parkot mu­tatták be az újságíróknak. A tájékoztatón elmondot­ták, hogy immár egy fél év­tizede támogatási rendszert dolgoztak ki a naigy műem­léki jelentőségű várak, kas­télyok építészeti értékeinek megmentésére, s a felújítás után mai életünkben való használhatóvá tétele érdeké­ben. Mindeddig 117 értékes műemlékünk megóvásához juttatták állami támogatást. Államunk évi 50 millió fo­rintot fordít a naigy építé­szeti értékű régi épületek felújításának támogatására, de nagy része van ebben a munkában a helyi tanácsok­nak és a különféle intézmé­nyeknek, vállalatoknak is. íMegnyugtató azoknak a műemlékeknek a sorsa, ame­lyek már beilleszkedtek mai funkciójukba, mint például a Fejér megye területén be­mutatott seregélyesi kastély. Más értékes épületek — mint a tájékoztató útitervé­ben ugyancsak szerepelt fehérvárcsurgói kastély — megóvásához, helyreállításá­hoz még csak nemrég fogott hozzá az Országos Műemléki Felügyelőség. A fehérvár­csurgói egykori Károlyi-kas­tély, mint ismeretes, a fel- szabadulás után jó ideig ne­velőotthon volt, hét éve azon­ban használaton kívül áll. Felújítására mintegy 300 mil­lió forintot terveznek fordí­tani az ötéves tervidőszak végéig. Dunántúlt napló A lézer egyre inkább be­tör a biológia, az orvostudo­mány, a gyógyítás területé­re. Pécsett 1982 óta folynak különböző egészségügyi in­tézményekben kísérletek. A napokban a lézerrel foglal­kozó, kísérletező fizikusok, orvosok, és a lézer iránt ér­deklődők találkozójára került sor Pécsett, a PAB székhá­zában. A Pécsi Akadémiai Bizottság lézerdiagnosztikai és lézerterápiás munkacso­portja tartotta első olyan ülését, amelyen már tudo­mányos eredményekről hang­zottak el beszámolók, elő­adások, és amelyre az ország különböző intézményeiből is meghívtak lézerrel dolgozó előadókat. Az ülés résztvevőit dr. Tö­rök Zoltán, a munkabizottság elnöke üdvözölte és elmond­ta, hogy ez a lézerrel fog­lalkozó munkabizottság 1985 decemberében alakult, még­pedig a matematikai, számí­tástechnikai és fizikai tudo­mányok szakbizottságán be­lül. A cél az volt, hogy azok­kal az orvosi és fizikai ku­tatóhelyekkel együttműkö­dést hozzanak létre, amelyek a lézerrel valami módon kap­csolatban vannak, és ho^y fórumot biztosítsanak ezek­nek a kutatásoknak, eredmé­nyeknek. Kozma László dékán, a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem fizika tanszékének professzora ezt követően megnyitó beszédében el­mondta, hogy gyógyítással foglalkozó bizottság fiziku­sokat, számítástechnikusokat összefogó tudományos cso­porton belül jött létre, bizo­nyítja, hogy ma már a ku­tatók különböző tudomány­ágakkal együttműködve tud­nak csak eredményt elérni. A cél érdekében közösen kell kihasználni nemcsak a szel­lemi erőket, de a rendelke­zésre álló eszközöket is. Jó példa erre Pécsett a lézer- kutatásiban létrejött gyakor­lat, ahol az egyes különböző profilú intézmények, kórhá­zak, klinikák, kutatóintéze­tek egymásnak kölcsönadva a készülékeket, koordinálják a munkájukat. A lézerkuta­tások a gyógyításban még az első lépéseket teszik, de ezek­nek az első lépéseknek is már vannak bíztató eredmé­nyei.

Next

/
Thumbnails
Contents