Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
1986. május I». ( TOtNA \ 2 "KÉPÚJSÁG A szovjet sajtó Csernobilről A csernobHi atomerőművi szerencsétlenség utáni első napokban „a közhangulat rezgései abból a bizonytalanságból eredtek, amit a valós helyzetről való időnként késedelmes tájékoztatás okozott” — írja a Pravda vasárnapi számában Borisz Olej- nyik. „Begyen ez tanulság nemcsak számunkra — az emberekben bízni kell. Különösen azokban a szovjet emberekben, akik ezekben a napokban ismét higgadt bátorságot tanúsítottak az egész viliág előtt.” A cikkíró a továbbiakban tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a szerencsétlenség következményeinek elhárításában részt vettek, s szemtanúként azt hangsúlyozza, hogy nem tört ki pánik. A pályaudvarokon, amikor kavarodás keletkezett egyes hisztérikus, önző személyek körül, az emberek maguk teremtettek rendet, szolgálati karszalag nélkül is segítve a rendőröknek — írta O'.ej- nyik. Andrej Illés, az Izvesztyija csernobili különtudósítója visszaemlékezések alapján megrendítő riportban számolt be az atomerőmű tűzoltóinak haláltmegvető helytállásáról. A lap közölte annak a hat fiatal tűzoltónak a fényképét, akik belehaltak súlyos sugársérüléseikbe. Ök is tagjai voltak annak a 2» fős csoportnak, mely elsőként vette fel a harcot a lángokkal, s megakadályozta, hogy a szerencsétlenség katasztrofális méreteket öltsön. Pravik hadnagy, a tűzőrség vezetője rendelte a kijevi terület valamennyi tűzoltókocsiját az erőmű oltására, majd az erős sugárzás dacára részletekbe menően irányította az oltási munkákat. Iván Savrej tűzoltó a kórházban arról számolt be. hogy amikor társaival megérkezett a helyszínre, a lángoló tetőn küzdő másik csoport tagjai már rossz állapotban voltak, lesegítették őket a létrákon, s ők folytatták az oltást, amíg el nem fojtották a lángokat. A mentők vitték el őket, mert addigra ők is rossz állapotba kerültek. Alekszandr Pet- rovszkij törzsőrmester elmondása szerint Savrejjei mintegy 15—20 percig lehettek fent, s utána leereszkedtek, mert lehetetlen volt tovább ottmaradni. A szerencsétlenség óta eltelt 21 nap alatt a csernobili övezetben 400 tűzoltó fordult meg. Azóta pihennek, mások váltották fel őket, s új felszerelések érkeztek az elhasznált régiek helyére. Az erőmű területének térképén piros jelvényekkel jelölték az állományból kivont és félreállított tűzoltókocsikat, ösz- szesen 91 darabot. Leonyid Tyeljatnyikov őrnagyot, a csernobili atomerőmű tűzoltóparancsnokát jelenleg a moszkvai 6. számú klinikán ápolják, ö és emberei reggel ötig, vagyis megközelítőleg három órán át tartózkodtak a helyszínen. A 6. klinikán ápolnak több csernobili és pripjatyi tűzoltót, s mint Angelina Guszko- va professzor elmondta, az orvoskollektíva gyakorlatilag egész nap, pihenőnapok nélkül a betegekről gondoskodik. Az arra rászorulókon csontvelőátültetést hajtottak végre. Mindannyian vérsejt- pótlásos terápiában, valamim baktérium és mérgezés mentesítő terápiában részesülnek. De nincs minden az orvosok kezében. Sajnos nem sikerült mindenkit megmenteni... Ljudmila Petroszjan orvos szerint a betegek hősiesen tartják magukat, kitartásukkal, türelmükkel és fegyelmezettségükkel segítik a gyógyító munkát. A betegeknek, s közöttük Tyaljatnyfi- kovna'k hőemelkedése van, étvágyuk rendes. Nem hagyunk fel a reménnyel, hogy felgyógyulnak — írta végezetöl az Izvesztyija különtudósítója. G. Revenko, a kijevi területi pártbizottság első titkára az Ogonyok című képes hetilap legfrissebb számában elmondta, hogy a szerencsétlenség első órájától kezdve a területi, a járási és az intézményi pártbizottságok napi 24 órában dolgoznak, bár ezt számukra senki nem írta elő. A kommunisták megértették, hogy felelősséggel tartoznak mindazért, ami a területen történik. Nem titkolom — mondotta Revenko — hogy voltak dezertálások, előfordult pánikkeltés, kísérlet a felelősség áthárítására. Minden egyes ember kemény próbának Van alávetve. Egyesektől, vezető dolgozóktól is, megszabadultunk, s ők búcsút vettek párttagsági könyveiktől. Ezek az emberek véletlenül kerültek a pártba, minthogy nem bírták ki az efcső próbát sem. Pedig nem kevés van még hátra — mondotta a területi első titkár. A Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számában megírta, hogy égési és sugársérüléseibe belehalt a szerencsétlenül járt 4. blokk két dolgozója. Alekszandr Akimov mérnök, a 4. blokk váltásvezetője, Anatolij Kurguz pedig a 4. blokk központi termének operátora volt. A csernobili atomerőművi szerencsétlenség 11 halálos áldozatának neve így ismertté vált. * A sugárszintmérések eredményei nem mutatnak változást a legutóbbi adótokhoz képest, hazánk egész területén gyakorlatilag megfelelnek a csernobili reaktor- balesetet megelőző természetes értékeknek. Lázár György Prágába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Lubomír Strou- gaínak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására ma baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. PANORÁMA BUDAPEST Losonozi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 'távi rathan fejezte ki jókívánságait V. Olaf norvég királynak, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából. * Vasárnap hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége, amely Jakab Sándornak, a bizottság elnökének vezetésével részt vett Afro- Ázsiai Népeik Szolidaritási Szervezete XIV. tanácsülésén. Szombaton hazaérkezett Budapestre az Inter parlamentáris Unió magyar csoportja magyar—firaindia baráti tagozatának küldöttsége, amely dr. Pesta Lászlónak, a tagozat elnökének vezetésével egyhetes látogatást tett Franciaországban. LONDON A Greenpeace környezet- védelmi szervezet tagjai péntek este a nyílt tengeren ügyes csellel feljutottak egy használt nukleáris üzemanyagot szállító brit hajóra, s ezzel bizonyították, menynyire nem biztonságos a nukleáris anyagok tengeri szállítása — közölték szom. baton a szervezet dél-angliai, lewesi központjában. Pillantás a Ricsire A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség május 23— 24—25-én tartja XI. kongresszusát Budapesten, a MÉ- MOSZ-székházban. A tanácskozás ideje alatt vidéken é.s a fővárosban számos, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénnyel várja a fiatalokat a KISZ. Magyar világsiker újjászületése. Hosszú évek után ismét látható lesz néhai Bodrossy Félix egyik térhatású filmje. Ezzel a módszerrel Bodrossy az ötvenes évek elején nyolc filmet készített, s munkásságát halála után senki sem folytatta. A filmek szerencsére megvannak. Rekonstruálásukra Hazai Lajos, a Magyar Rádió nyugalmazott gépészmérnöke vállalkozott. A másfél éves munkával felújított filmeket május 19-én az Optikai, Akusztikai és Film technikai Egyesület mutatja be a MTESZ Anker közi székházában. 1985 közepén gyökeresen megváltozott a téglaipar helyzete. A magánépítkezés Visszaesése nagymértékben csökkentette a keresletet az iparág gyártmányai iránt. Hogy a téglaipar ezek után milyen feltételek között képes teljesíteni feladatát, arról szól a május 19—20-án Balatonszárszón, a tégla- és cserépipari Oktatási és üdülési központban tartandó szeminárium. A tanácskozás szervezője: a Szilikátipari Tudományos Egyesület. A csepeli munkásotthonban május 20-án, kedden, 15 órai kezdettel központi munkásfórumot rendez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa „Munkások — demokrácia — népfront összefüggéseinek időszerű kérdései" címmel. Előadó: Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. Az Országos Egészségnevelési Intézet május 20-án 11 órákor sajtótájékoztatót tart az OHNI székházának földszinti előadótermében. (Budapest V., Népköztársaság útja 82.) A tájékoztató témája: társadalom — ifjúság — egészség (Az egészségnevelés lehetőségei 18 éves korig). Itt ismertetik a Szegedre május 28—29—30-na összehívott 14. országos egészségnevelési konferencia programját. A tanszéki alapkutatások és az ipar kapcsolatával a társadalmi, valamint a gazdasági innováció összefüggéseivel foglalkoznak május 20-án 14 órai kezdettel a MTESZ budapesti szervezetének elnökségi ülésén. A Kossuth téri székház 437. számú termében tartandó értekezleten mindenkit — akit e téma érdekel — szívesen látnak. A felszín alatti vízkészleteink minőségéről vitaülést tart a Magyar Hidrológiai Társaság május 21-én, Budapesten, a II. Fő utca 88. szám alatt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe tömörült szakemberek körében is — a társadalom más rétegeihez hasonlóan — megszületett az elhatározás, hogy szervezett formában hallassák hangjukat alkotásaink és az emberiség javát szolgáló értékek védelmében. E társadalmi kezdeményezés hatására a MTESZ országos elnöksége határozatot fogadott el békebizottság létrehozásáról. Az Országos Béketanács örömmel üdvözölte a Mérnökök a békéért mozgalmat, az 1986-os nemzetközi békeévben. A MTESZ békebizottsága május 22-én 14 árakor a Budapest, Kossuth téri székház kongresszusi termében bé- kefórumot rendez. „Forma—I Magyarországon" címmel tart előadást május 22-én 14 óraikor (Budapest VI., Dessewffy u 39.) Balog Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára, a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében. Dombóváron tartja legközelebbi kihelyezett ülését a Hazafias Népfront Országos Elnökségének művelődéspolitikai bizottsága. Május 23-án találkcszinak a helyi és városkörnyéki művelődési egyesületekkel, s előadásokat hallhatnak majd a videotechnika és a kábeltelevíziózás lehetőségeiről, valamint elkészítik az új városok és a szocialista városok tanácskozását. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Tavaszi csúcsforgalom zajlik a világpolitikában. Rengeteg fontos eseményt jeleznek előre a hírügynökségék, s reméljük, hogy nemcsak számúkat tekintve lesznek jelentősek ezek a tárgyalások, találkozók, konferenciák. Hétfő: Bécs vendége lesz Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. A konzervatív nézeteiről ismert politikus valószínűleg megpróbálja majd védelmi kiadásainak növelésére bírni az aktív semlegesség: politikát folytató Ausztriát. Kedd: Szovjet—amerikai konzultációt tartanak Közép- Amerikáról. A nagyhatalmak közötti érintkezésnek fontos új csatornái lehetnek a regionális kérdésekről folytatott hasonló tanácskozások. A felek álláspontjai természetesen homlokegyenest ellenkezőek, de már maga a konzultáció létrejötte is haladást jelent az előző állapothoz képest. Szerda: Általános parlamenti választásokat rendeznék Hollandiában. A kormánykoalíció, mely a szavazópolgárok többségének akarata éllenére egyezett bele az amerikai rákéták telepítésébe, most könnyen kiszorulhat a hatalomból, s helyét átveheti a liberális ellenzék. Csütörtök: A NATO európai tagjai hadügyminisztereinek ülése után Brüsszelben megkezdődik a hadügyi ter- vezőbizottság soros ülése. Az európai NATO-országokra jelentős nyomás nehezedik amerikai részről fegyverkezési kiadásaik további növelése érdekében, ám Washington pozícióinak nem használt, hogy Reagan elnök éppen most veszített csatát ..hazai pályán” ugyanebben a kérdésben. Péntek: Több mint egy évtized után első ízben látogat brit parlamenti küldöttség a Szovjetunióba. A két ország kapcsolatai Mihail Gorbacsov látogatása után javulni látszottak, ám az azóta eltelt időben ismét erősödtek a negatív tendenciák. Szombat: Esquípulasra, a guatema'lai kisvárosra figyel a világ: hosszú előkészítés után végre itt találkozik öt közép-amerikai ország államfője, hogy megegyezésre jusson a térség problémáinak megoldását illetően. A Conta- dora-csoport közvetítésével létrejött fórum sokaik szerint az utolsó esély a válság békés rendezésére. Vasárnap: Stockholmban befejeződik az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet tizedük ülésszaka. Előre nem lehet megjósolni az eddigi munka eredményét, ám világszerte komoly reményeket és elvárásokat hangoztatnak a svéd fővárosban zajló tárgyalásokkal kapcsolatban. Mai kommentárunk Kölcsönös remények Hétfőn Moszkvába repül Felipe González spanyol kormányfő, hogy ötnapos hivatalos látogatás keretében a legfelső szintű szovjet vezetés tagjaival találkozzon Nem túlzás, ha azt állítjuk, kölcsönösen nagy rémé nyékét fűznek e megbeszélésekhez a vendégek és a házigazdák. A Szovjetunió és Spanyolország kapcsolatai meglehetősen tekervényesen alakultak a történelem utolsó évtizedei alatt. A mostani, szocialista párti spanyol kormány vezetője, már hatalomra kerülése előtt is hangoztatta, hogy javítani szeretné a Kelet-Európával korábban kialakított — meglehetősen szerény nagyságrendű — kapcsolatokat. Ennek természetesen vannak politikai és gazdasági okai is. Egyrészt a Gonzalez-kormánynak fontos, hogy ellensúlyt képezzen az Ibériai-félszigeten jelenlévő amerikai befolyással szemben; másrészt, most, o NATO-referendum után lényeges, hogy a csalódott választóknak legyen mit felmutatni. A PSOE ugyan megváltoztatta álláspontját az Atlanti Szövetséggel kapcsolatban, de ez nem jelenti, hogy általában megváltozott volna a világról kialakított képe. Ez a kormány üzenete politikai téren. A gazdasági kapcsolatok pedig valósággal létfontosságúak a spanyol gazdaság számára. Az itteni ipar ugyanis aligha állhatja a fejlettebb technológiával rendelkező nyugat-európai konkurencia, vagy az olcsó munkaerővel operáló dél-ázsiai országok által támasztott versenyt, ha nem tud részesedni a szocialista országok, s főként a Szovjetunió gazdaságfejlesztési programjaiból. A Szovjetunió is komoly elvárásokat hangoztat Madriddal szemben. Moszkva számára az lenne az ideális, ha a kialakult helyzetben Gonzalez meg tudná őrizni a spanyol külpolitikai önállóságot, s a NATO-tagság dacára sem hódolna be Washington követeléseinek. Erre utaló jelként lehet fölfogni egyébként azt a tényt, hogy Spanyolország nem járult hozzá a Líbia ellen induló amerikai repülőgépek áthaladásához területei fölött, vagy az, hogy Gonzalez személyesen is elítélte az agressziót. Hasonló nézeteket vallanak Madridban és Moszkvában a közép-amerikai válságról és néhány más kérdésről is. Ez jó alapja lehet a továbblépésnek — még akkor is, ha két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más katonai szövetségi rendszerhez tartozó országról'van szó. HORVÁTH GÁBOR Felderítő feladata volt a dél-koreai utasszállító repülőgépnek „A CIA küldte-e pusztulásba a KAL 007-es járatát?” címmel a Sunday Telegraph két teljes oldalon szenzációs tálalásban közöl szemelvényeket egy oxfordi politológus új könyvéből, amely szerint „ha nincs is füstölgő pisztoly, elegendő közvetett bizonyíték támasztja alá azt a feltevést, hogy a KAL 007-nek felderítő feladata volt”. R. W. Johnos, az oxfordi Magdalen kollégium profesz- szora eleve kizártnak tartja, hogy a tapasztalt dél-koreai vadászrepülő pilóta eltévedt volna. Ellenkezőleg: minden adat, tény, bizonyíték arra mutat, hogy 269 utasának biztonságát veszélyeztetve, felderítő missziót teljesített az Egyesült Államok számára. „Két eset lehetséges — írja. — Az egyik az, hogy a gépet kamerákkal és érzékelő berendezésekkel látták el, és »aktiv« felderítési feladatot kapott. A másik, hogy »passzív« szonda volt. Vagyis: az volt a cél, hogy a Szovjetunió területe fölé mélyen berepülve, minél több olyan műszert hozzon működésbe, amelyek megfigyelésére az USA-nak eddig nem volt lehetősége”. Megállapítja, hogy az első változat már csak azért is valószínűtlen, mert bizonyosan előre kiszivárgott volna a híre annak, hogy egy utasszállító gépre katonai felderítő berendezéseket rakodnak be. Mint írja, „a második változatot valószínűsíti, hogy a pilóta, szándékosan félrevezetve az Ancho- rage-i (alaszkai) és a tokiói repülésirányítókat, olyan útvonalon repült, amelyen az amerikai RC—135-ös felderítő gépek csak egészen rövid időt tölthetnek el, éppen hogy »megcsiklandozva« a szovjet radar-rendszereket”. Johnson szerint „mindenképpen mély berepülést akartak, de ezt katonai felderítő gép a lelövetés, vagy leszállásra kényszerítés és teljes lelepleződés veszélye nélkül nem tudta volna vég rehajtani... A CIA korlátlan dél-koreai befolyását figyelembe véve, logikus, hogy a választás a dél-koreai CIA-ra, illetve légitársaságra esett... Ügy vélték, hogy a szovjetek felismerik majd az utasszállító gépet. A legrosz- szabb esetben leszállásra kényszerítik, és miután fedélzetén nem találnak felderítő felszereléseket, elhiszik, hogy eltévedt és útjára bocsátják a KAL—007-es járatát... Nem így történt. A tragikus következményeket ismerjük” — írja. A szerző úgy véli, hogy a missziót WMMiaim Clark, az amerikai elinök akkori nemzetbiztonsági tanácsadója és William Casey CIA-főnők hagyta jóvá. Az oxfordi politológus, könyvében egy amerikai folyóiratból vett idézettel is alátámasztja azt a meggyőződését, hogy a dél-ikoreai gép nem tévedt el. Johnson megjegyzi hogy „egyedül a Szovjetunió folytatott le alapos . vizsgálatot az ügyben, sem az Egyesült Államok, sem a dél-koreaiak, sem a japánok nem tették ezt meg”. „Ha az Egyesült Államok véget akar vetni a s pékül á- oi óiknak, akikor nyilvánosságra kell hoznia az összes adatot és tényt. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy beismerik: felderítő küldetésről volt szó. Ami magát az elnököt illeti, nem kellett szükségszerűen tudnia a dologról. Még a Fehér Ház munkatársai is megjegyzik időről időre, hogy .Reagan elnök odafigyelési képessége korlátozott’. Különösnék tűnhet ugyan, hogy vezető kormánytisztviselők az elnök tudta nélkül kezdeményezhetnék olyasmit, untait a KAL 007-es küldetése, de a Reagan-féle Fehér Házban még ez is lehetséges” — írja új könyvében R. W. Johnson.
