Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, Ilii. szám. ÄRA: 3,80 Ff 1080, május 10., hétfő. Mai számunkból VÁLASZ AZ I IMPORTKORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKRE (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) TIZENKÉT NAP A MUNDIALIG (S. old.) DOMBÓVÁR ELSŐ LIFTES HÁZA (4. old.) Érdek és a pártszervezet Sokakat foglalkoztatnak tavalyi gazdálkodásiunk ne- gátív tapasztalatai. Minit ismeretes, politikusok és ipa­runk vezetői nemrég riadót is fújtak amiatt, hogy a magyar gazdaság nem a népgazdasági tervben kijelölt pályán halad. A csökkent teljesítmény ellenére az ipar­ban nem kívánatos bérkiáramlás történt, a konverti­bilis export jelentősen elmaradt az előirányzattól, mi­közben nagyon is nőtt a behozatal. Mint kiderült, a komoly szabályozási fogyatékossá­gok mellett a vállalatok is felelősek a helyzetért. A tef- jesítm'énytől elszakadt béremelések, a nyugati export- feladatok elhanyagolása, az amortizációs alapok fel­élése béradónak mind azt mutatja, zavar támadt az ér­dekek értékrendjében. Úgy tűnik sok helyütt, hogy a pillanatnyi érdekek elhomályosították a jövő építésé­nek, megalapozásának természetes igényét, a helyi ér­dek pedig az ország gazdasági egyensúlyának szüksé­gességét, fizetőképességünk megőrzését fedte el. Meg­kérdezik, hogyan fordulhatott elő ez a pártszervezetek szeme láttára, egyáltalán, mi ma a kommunista közös­ségek feladata, amikor az új vállalati irányítási for­ma nagyfokú önállósággal párosul? Milyen érdekek vé­delmét vállalja föl a pártszervezet? A válasz egyszerű, meg bonyolult is. Egyszerű fele­let, de igaz, az üzemekben a pártszervezeteknek a párt gazdaságpolitikáját kell' képviselniük. Ez a politika az ország és az egész lakosság érdekében fogalmazódott meg a XIII. kongresszuson. Lényege a dinamizálás, kül­ső egyensúlyunk megőrzése, antiinflációs politika. Nem szükséges hosszan bizonygatni, hogy ahol visszaesett a termelés, de jelentős béremelést adtak, elhanyagol­ták az exportot, ott egészen más pályán haladtak, mint amelyet a gazdaságpolitika megszabott. Elfeledkeztek arról, hogy először az értékteremtésről kell gondos­kodni, s csak azután a boríték tartalmáról, ha nem akarjuk a belső egyensúlyunkat — a létbiztonság fon­tos feltételét — feláldozni. Az ügyeskedés, hogy a túl­zott béremelés terheit a gépek, berendezések felújításá­ra jutó pénzekből fedezzék, már azt is mutatta: nem­csak a népgazdasági érdek megsértésére került sor, ha- nem az üzemek normális működésének veszélyezteté­sére is. Ezért nem ig'az az, hogy amikor a pártszer­vezet a gazdaságpolitika irányvonalának követésére szólít fel, egyedül a népgazdasági érdeket képviseli. Az elkövetelt vállalati hibák hosszú távon az üzemeknek is csak károkat okoznának. A hetedik ötéves terv, éves tervünk semmi olyant nem követel' meg a vállalatoktól, amelynek teljesítése nem fizetődbe ki az üzemeknek. A hatékonyság, a mű­szaki fejlesztés, a jobb gazdálkodás követelménye az adott kollektíva előtt vállalandó kötelesség is. Alap­vetően ma ezek a követelmények garantálják a nyere­séget, a dolgozók jólétét, tehát összhang van a célok és az eszközök között. Persze általában. Mert előfor­dulhat olyan szabályzó, amely a célok ellen hat, s ami­kor ez az üzem gyakorlatában kiderült, ,a pártszervezet akkor sem késlekedhet a jelzéssel. Azt mondottuk, a válasz bonyolult is. Miért? Adott helyen a gazdaságpolitika primátusát hirdetni kell a helyi gyakorlattal szemben is, s ez nem egyszerű. Hagy­jak meg, népszerűnek éppen nem nevezhető szót emel­ni a béremelések ellen. Mégis meg lehet ezt tenni! Ebben a párttagok mellé áll minden olyan dolgozó, akinek tisztessége nem engedi még, hogy olyasmiért fi­zessék. amiért nem dolgozott meg. De a helytelen gya­korlatot a vállalati tanácsok döntése sem szentesítheti. E testületek tiszte, feladata a hatékonyabb gazdálko­dás előmozdítása, a vállalati stratégia kimunkálása. Az Üzemek jövőjét adták a vállalati tanácsok kezébe. Sze­reptévesztés tehát, ahol ez a testület az igazgató, a töb­bi vezető fizetésének felemelésével kezdte működését, é& nem a teljesítmények növelését célzó intézkedések meghozatalával. Erre mindenütt fel kelllett volna hívni a figyelmüket, még akkor is, ha úgy tűnt volna, hogy a bírálat türelmetlenség a működésüket éppen meg­kezdő vállalati tanácsokkal szemben. A pártszerveze­teknek különben is van módjük az új testületbe be­került kommunistákon, a tekintélyes szakembereken keresztül úgy hatni a vállalati tanácsokra, hogy az esz­mei irányítást ne tekintsék hatáskörük megsértésének, beleszólásnak. Érdekekről beszéltünk. Nem ítéljük el egyiket sem, hiszen az érdek veleszületik az emberrel, a réteg, a csoport helyzetéből adódó objektív állapot. Abban sincs semmi különös, hogy a pillanatnyi érdek eltérhet a távlatitól, egyes üzemek közvetlen érdekei is szembe kerülhetnek egymással, meg az összvállalati célokkal, és végső soron az ország gazdasági fejlődésének szük­ségleteivel. Az a pártszervezet jár el jól, amely az üzemből talán nem is látható átfogóbb, távlatibb ér­dekeket, a nagyobb közösség javát tudatosítja, más­felől, pedig jelzi, ha tartósan megbomlik az összhang a vállalati gazdálkodás feitéteíei és a célok között. Ezt jelezve egyes pártszervezetek joggal sürgetik, hogy nö­velni kellene a vállalati kollektívák és vezetők szemé­lyes érdekeltségét az üzem fejlődésében, vagyona gya­rapításában, a műszaki fejlesztésben. A kormány más intézkedésekkel is elősegíti, hogy az üzemek — űrrepülési hasonlattal szólva — a kijelölt, pályára álljanak. Ehhez azonban ..hajtóerőre is szük­ség van: ez lehet a kommunisták szava, a pártszerve­zetek figyelmes meggyőző s mozgósító munkája is. KOMORNIK FERENC Munkásőr parancsnokok III. országos tanácskozása A Munkásőrség Országos Parancsnokságán szombaton megkezdődött a imunkásőr parancsnokok IM. országos tanácskozása. A kétnapos értekezleten részt vevő mintegy félezer hivatásos és társadalmi állományú pa­rancsnok, illetve a közélet­ben kiemelkedő tevékenysé­get végző munkás őr érté­kelte a testület tevékenysé­gének tapasztalatait, és meg­vitatta az elkövetkező idő­szak főbb feladatait. A ta­nácskozás elnökségében fog­lalt helyet Orosz Károly, az. MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, valamint Lakatos Ernő, az MSZMP KB ágiit ációs és pro paganda ősz t ál y á.n ak ve­zetője. Jelen voltak a me­gyei pártbizottságok képvi­selői is. Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­noka vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrség az elmúlt időszak alatt a Magyar Szocialista M'un.káspárt politikájának cselekvő, elkötelezett része­seként eredményesen ellátta feladatait. Tovább javult a munkásőráliamány kiképzé­sének, felkészítésének szín­vonala, korszerűbbé vált a munkásőregységek szerveze­ti felépítése. Az 'Utóbbi esztendőkben tovább erősödött a testület­ben szolgálatot teljesítők közéleti aktivitása, felké­szültsége is — hangsúlyozta Borbély Sándor. A testület összetétele jól tükrözi társadalmunk szer­kezetét. Az utóbbi hat évben az állomány mintegy fele cserélődött ki, s különösen, örvendetes, hogy mind több fiatal lép a munkásőrség so­raiba. E igeneráoióváltás eredményeként ma már a munkásőrök 42 százaléka középiskolai, illetve felsőfo­kú végzettségű. A tanácskozás délutáni ülé­sén felszólalt Grósz Károly. Elöljáróban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a tanácskozás részt­vevőit, s átadta Kádár János főtitkár üdvözletét a Mun­kásőrség teljes személyi ál­lományának részére. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja ezután a testület munkáját értékelve elmondta: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése nagyra becsüli azt az áldo­zatkész helytállást, amelyet a testület tagjai tanúsítanak a mindennapi termelőmunká­ban, politikai közéletünkben, illetve a szolgálati feladatok teljesítésében. Az MSZMP Központi Bi­zottságának értékelése sze­rint a munkásőrség személyi állománya politikailag szi­lárd, elkötelezett, fegyelme­zett. Ez a testület tevékeny­ségének legfontosabb politi­kai jellemzője — mondta. A jövőben a pártszervek és -szervezetek még fokozot­tabb figyelmet szentelnek a munkásőregységek életének, különös tekintettel az egyes emberekkel való törődésre, hiszen a testület ereje, arcu­lata is az egyes emberek jel­lemétől, tudatosságától függ — hangsúlyozta Grósz Ká­roly. Vasárnap befejeződött a tanácskozás. A kétnapos értekezleten felszólaló ötvenöt munkásőr- parancsnok beszámolt egysé­ge tevékenységéről, a szolgá­lati, a kiképzési feladatok el­látásáról, a munkásőröknek szőkébb pátriájuk politikai, gazdasági és társadalmi éle­tében betöltött szerepéről. Egyöntetűen hangsúlyozták: a testület megújulási folya­maton megy át, s ez lehetővé teszi, hogy még sikeresebben oldják meg feladataikat. Szűrös Mátyás a KNDK-ba utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára vasárnap a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának meghívására baráti látoga­tásra a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba uta­zott. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjeleni Ju Jong Goi, a KNDK buda­pesti nagykövete. Ausztrál miniszter látogatása Barry Cohen ausztrál kul­turális és környezetvédelmi miniszter Köpeczi Béla mű­velődési miniszter meghívá­sára május 15—17. között Magyarországon tett látoga­tást. A megbeszéléseken átte­kintették a magyar—ausztrál kulturális kapcsolatok idősze­rű kérdéseit, megállapítva, hogy indokolt kölcsönösen tö­rekedni az együttműködés fejlesztésére, különösen egy­más irodalmának megismer­tetése terén. A miniszter találkozott Áb­rahám Károly államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével is. Barry Cohen t fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Német nemzetiségi napok Bonyhádon Magyarországi német származású művészek kiállítása szárdi és bonyhádi fúvósze­A HNF Bonyhád Városi Bizottsága mellett működő német nemzetiségi bizottság, valamint a Vörösmarty Mi­hály Városi Ifjúsági és Mű­velődési Központ a hét vé­gén — szombaton és vasár­nap — német nemzetiségi napokat rendezett. A ren­dezvényt több céllal szer­vezték. A kiét nap program­ja lehetőséget biztosított a város és városkörnyék né­met nemzetiségeiinék a ha­gy om án yápolás ük, kultúrá­júik bemutatására, egy szép hétvége Iközös eltöltésére, valamint egész napos szóra­kozásra, művelődésre, ki­kapcsolódásra. A kétnapos program szom­baton kezdődött a siöhlliienge. ni (NSZK) fúvószenekar — akik a bonyhádi német nem­zetiségi énekkar tavalyi NSZK-beli szereplését vi­szonozták — nagy sikerű koncertjével, amit hatalmas tapssal köszönt meg a kö­zönség. Az egyórás műsor után svábbállal zárult az el­ső nap. Tegnap délelőtt ki­rakodóvásárt szervezték a művelődési központ mögötti parkolóban, ahöl kosárfonó, fazekas, üvegfestő, klumpa - készítő, cukrász, bőrdíszmű­ves kínálta többek között, portékáit. Az érdeklődők ezenkívül fogyaszthattak vattacukrot, fagyit, célba lő­hettek, és felülhettek a ring- tispílre is. A schliengeni fúvószene­kar vasárnap is bemutatta tudását. Majoson és Bony­hádon, a Fáy lakótelepen, az Ifjúsági utcában és a műve­lődési központ előtt adtak térzenét. A nap kulturális kínálatából kiemelést érde­mel a magyarországi német származású művészek — Szírmayné Bayer Erzsébet, Bánsági András, Mandulás János — kiállításának ünne­pélyes megnyitója, illetve művészeti csoportok felvo­nulása és a hagyományőrző együttesek a Perczeí kerttől a művelődési központig tar. tó menettánca. A két nap programjának zárása nagy sikerű, élményt, adó műsorral zárult a szín­házteremben, ahol Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára és Ezer Mihály városi tanácselnök köszöntötte az érdeklődőket, és a fellépő scliengerti, szek­nekarókat, a var ad jai, a nagymányoki, az izményi, a márágyi, a kákasdi, a bo­gyiszlói, a bátaszékí és » lengyelt hagyományőrző együtteseket, a bonyhádi gyér me fctá nccsoportot, a Szekszárdi Német Nemzeti­ségi Baráti Kör gyermek- és felnáttcsoportját és a bony­hádi német nemzetiségi kó­rust. Eszmecsea-e Majoson Á schliengeni fű vésze nekar térzenét ad

Next

/
Thumbnails
Contents