Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

1986. április 12. ^ËPÜJSÀG 9 Másodlagos nyersanyagok A Szovjetunióban is egyre több terü­leten ismerik föl a másodlagos nyers­anyagok hasznosításának jelentőségét. Egyre több közgazdász, újító, feltaláló állítja tudását az ésszerű takarékossági törekvések szolgálatába, s sorra szület­nek a jobbnál jobb és mind ötletesebb megoldások. Tavaly például az üvegiparban 770 ezer tonna üvertörmeléket hasznosítot­tak, s ezzel 50 millió rubelnyi beruházást takarítottak meg a népgazdaságnak. Hasonló eredményeket értek el a textil­ipari szakemberek, akik textilhulladé­kokból állítottak elő útburkoló adalék­anyagot, amely kitűnő szigetelő, csök­kenti a vízszivárgást, s így főleg a Szov­jetunió északi területein alkalmazzák. Ezzel a adalékanyaggal kilométeren­ként 25 ezer rubel takarítható meg az útépítkezéseken. Az össz-szövetségi bútoripari egye­sülés szakemberei a faforgács felhasz­nálásával értek el termelési többletet. A forgácsból farostlemezeket, majd ezek­ből új bútorokat állítottak elő. A gyártást pedig oly módon növelték, hogy az előírt mennyiségnél nem használtak fel több nyersanyagot. Az Orosz Föderáció nem fekete földű övezetében a talajjavító munkálatok során sikeresen helyettesí­tették a kerámiából formázott alagcsö- veket műanyag hulladékból készültek­kel. Ezek épp úgy beválnak, mint a kerá­miacsövek, de jóval olcsóbbak. Tény, hogy a most véget ért ötéves tervidő­szakban a hulladékok újrahasznosítá­sával 308 millió tonna nyersvasat, 230 millió köbméter farostot, 2,7 millió tonna fonalat takarítottak meg a Szovjetunió­ban. Az összérték meghaladja a 45 milliárd rubelt. Am a tiszta anyagi haszon mellett megmutatkozik a másodlagos nyersanyagok alkalmazá­sának jótékony hatása a természetvé­delemben is. Ugyanis az ipari hulladé­kok ismételt felhasználásával csökken a környezetszennyeződés mértéke. Tűzálló falemez Előállítható-e olyan fa, amelyet nem fog a tűz? Igen, válaszolták határozottan a Kaluga megyében működő balaba- novi faipari tudományos kutatóintézet munkatársai. ...Feltobbant a gyufa lángja, majd hidegvérrel felgyújtották a televíziós készüléket, pontosabban annak fából készült házát. Az alkohol lángja is fellob­bant, majd hőtartalékait kiadva az is ki­aludt. A készülék faháza épségben maradt. Természetesen nemcsak a tv- gyárakat érdekli a kalugai tudósok újdonsága, a tűzálló faszálas lemez. Az ország minden részéből, szálloda- és turistaház-tervezőktől, hajóépítőktől, vasutasoktól érkeznek a megrendelé­sek. Egy személyszállító vagon 10-15 perc alatt porrá éghet. A „balabanovi- lemezből” épült vagon azonban kiállja a tűzpróbát. Csehszlovák-magyar gazdasági együttműködés-’ufntr . 31 fßiD A második világháború óta eltelt negyven év alatt a csehszlovák-magyar kapcsolatok jelentősen változtak, ehhez kedvező feltételeket teremtett a két országban végbement politikai fejlődési folyamat és a két ország politikai párt­jainak és kormányának az alapvető politikai kérdésekben elfoglalt egységes álláspontja. A kétoldalú gazdasági együttműködés sikeres fejlesztésének döntő tényezője volt, hogy mind Csehszlovákia, mind Magyarország a szocialista táborhoz, vala­mint a KGST alapító tagországai közé tartozik. E közösség keretén belül fejlesz­tik két- és többoldalú gazdasági kapcsolataikat és részt vesznek a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésében. További fontos ténye­ző, hogy alapjában véve mindkét ország már kimerítette az extenzív gazda­sági fejlesztés lehetőségeit és nemzetgazdaságaik további hatékony fejleszté­sét elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intenzív fejlesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való egyre szélesebb körű részvétel biztosít­hatja csupán. A két ország földrajzi közelsége és a csaknem 500 kilométer hosszú közös határ ugyanakkor nagyon jó feltételeket teremtett a kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, a határ menti övezetekben történő együttműködésre, a közlekedési és az energetikai jellegű problémák közös megoldására stb. A Magyarország és Csehszlovákia közti árucsere-forgalom már az első háború utáni években megkezdődött Azonban míg 1949-ben a kölcsönös kereskedelmi forgalom értéke megközelítőleg 40 millió rubel volt, 1985-re már meghaladta az 1,5 milliárd rubeles értéket. A kölcsönös árucsere-forgalom volumenje tehát csaknem a negyvenszeresére növekedett. Magyarország Csehszlovákia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, Csehszlovákia pedig Magyarország külkereskedelmében a negyedik helyet foglalja el. A két ország gazdasági struktúrájának változásával fokozatosan az árucsere­forgalom összetételében is jelentős változásokra került sor: csökkent az alap­vető nyersanyagok részaránya és jelentősen növekedett a feldolgozóipar ter­mékeinek (gépek, berendezések és fogyasztási cikkek) aránya. A gépek és berendezések az utóbbi időszakban a kölcsönös árucsere-forga­lom több mint a felét teszik ki, miközben a szállítások értéke megközelítőleg ki­egyensúlyozott. További kooperációs és specializációs szerződések megköté­sével ez a részarány a jövőben még tovább emelkedik. A magyar ipar fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek a csehszlovák energetikai-gépipari szállítások az inotai és a százhalombattai hőerőműnek, a Tisza-Leninváros-i villanyerömú, valamint a paksi atomerőmű számára. A cseh­szlovák hengersorok behozatala nagymértékben hozzájárult a magyar kohóipar korszerűsítéséhez. A csehszlovák-magyar gazdasági együttműködés legjelentősebb létesítmé­nyei közé tartoznak a közös erővel megvalósított nagyberuházások: a 750 kV-os Vinnica-Albertirsa-i és a 400 kV-os Albertirsa-Göd-i villamos távvezeték, ame­lyet a közös KGST távvezeték-hálózat létrehozásának keretén belül építettek. A Haldex csehszlovák-magyar közös vállalat, az ostravai kőszénfejtéskor keletkező meddőhányás feldolgozásában magyar technológiát alkalmazva hozzá­járul a másodlagos nyersanyagok közös felhasználásához Továbbá: a szakosított csehszlovák építési vállalatok részt vettek a magyar vasutak és a városi tömegközlekedés villamosításában, a magyar építők Csehszlo­vákiában péküzemeket, szállókat, szennyvíztisztító-állomásokat építettek. Az együttműködés legjelentősebb formái közé tartozik a közúti, a mezőgazda- sági és építésipari gépek gyártására vonatkozó nemzetközi együttműködési szerződés, amely a csehszlovák teher- és személygépkocsikra, tűzoltókocsikra, darukra, traktorokra és kotrógépekre, a különféle magyar futóművekre, csuklós­buszokra, mezőgazdasági gépekre és adapterekre vonatkozik. Termelési kooperá­ció elsősorban a gépiparban, a kohászatban és nehéziparban, az elektronikai ipar­ban, és a vegyiparban jött létre. A csehszlovák-magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködésben elért eddigi eredmények jó alapokat teremtettek az 1986-1990 közti időszakban való további együttműködéshez. A kétoldalú együttműködésnek eddig még nagyon sok fel nem tárt lehetősége vár kihasználásra a jövőben. így az egyes vállalatok közti közvetlen kapcsolatok fejlesztése, a harmadik világ piacain való szorosabb együttműködés, a külföldi szabadalmak és know how-ok egyeztetett vásárlása és felhasználása. STANISLAVA RAMESOVA Száz éve született Ernst Thälmann életútja „Aki Hitlert választja, a háborút választ­ja!” Ernst Thälmann 1932-ben elhangzott történelmi szavai ezek. Hamarosan bebi­zonyosodott Thälmann jóslatának igaza. Hitler a fegyvergyártó konszernek és a mi­litarista junkerek támogatásával 1933- ban hatalomra került, és 1939-ben, Len­gyelország lerohanásával, megkezdődött a második világháború. Ernst Thälmann 100 évvel ezelőtt, 1886. április 16-án szü­letett. Gyermekkora ínséges volt, fiatal emberként mint kikötőmunkás, szénhor­dó és építőipari segédmunkás dolgozott. Hamarosan megtalálta az utat a munkás- mozgalomhoz. Az első világháború népir­tása megerősítette meggyőződését, hogy béke csak akkor lehetséges, ha a gazda­sági életet nem a fegyverkezés haszonél­vezői irányítják. 17 évesen belépett a szo­ciáldemokrata pártba, 18 éves korában a szakszervezetbe. Az 1918-ban megala­kult Kommunisták Németországi Pártja antimilitarista és antisoviniszta politikájá­ban ismerte fel a lehetőséget, hogy a dol­gozó nép békés Németországáért harcol­jon. 1920-ban belépett a kommunista pártba. 1925-ben a párt elnöke lett. Képvi­selő volt a parlamentben, az 1925-ös és 1932-es elnökválasztáson jelöltként lé­pett fel. A német és a nemzetközi munkás- mozgalom egyik legnépszerűbb vezetője lett. A nép érdekében végzett tevékenysé­ge, határozottsága, logikája és meggyőző ereje polgári körökben is elismerést ara­tott, sok értelmiségi követte. írók, mint Heinrich Mann és Ludwig Renn, művé­szek, mint Otto Nagel és Käthe Kollwitz, megértették, hogy igaz emberség és egy békés világ csak a haladó munkásmoz­galom oldalán érhető el. Az erősödő fa­siszta veszély láttán a kommunista párt hamarosan felismerte egy széles antifa­siszta front megteremtésének szükséges­ségét, hogy megakadályozzák a fasizmus hatalomra jutását Thälmann ismételten felajánlotta a közös fellépést a Szociálde­mokrata Párt vezetőségének, de nem ka­pott pozitív választ így az egységfront nem jött létre időben. Hitler 1833. január 30-án hatalomra került Emst Thälmann az elsők között volt akit a fasiszták börtön­be vetettek. Február 7-én még egyszer összeült a központi bizottság illegális ülé­se Berlinben, hogy a megváltozott körül­mények között kidolgozza az antifasiszta harc új taktikáját Árulás folytán Thälmann ezt követően 1933. március 3-án került rendőrkézre. A fasiszták azonban soha nem mertek pert indítani ellene: féltek a munkásvezér népszerűségétől, attól, hogy a vádlottak padján vádlóvá léphet elő. Tizenegy évig tartották Ernst Thäl- mannt különböző börtönökben. Nem tud­ták megtörni. Amikor a végső veresé­güket közeledni érezték, Hitler személyes parancsára 1944. augusztus 18-án a buchenwaldi koncentrációs táborban meggyilkolták. Ernst Thälmannra, a német és a nemzetközi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjára mély tisztelettel emlé­kezik az egész haladó világ. 1946-ban Németország keleti részében egyesültek a kommunisták és a szociáldemokraták, megalakult a Német Szocialista Egység- párt, 1949-ben megszületett az első né­met munkás-paraszt állam, a Német De­mokratikus Köztársaság, amely a szocia­lista közösség megbecsült tagjaként, az emberiség haladó részével összefogva elszántan harcol földünk békéjéért. GÁTI ISTVÁN Százezres tömeg előtt beszélt Thälmann a Német Kommunista Hiúsági Szövet­ség lipcsei nagygyűlésén, összefogásra hívott fel a fasizmus veszélyével szemben Ernst Thälmann BULGÁRIA Kapcsolat száz országgal Bulgária külkereskedelmi forgalma 1985-ben elérte a 27,7 milliárd levât. A nemzeti jövedelemnek több mint a fele a külkereskedelemben realizálódik. Ez jelzi a külkereskedelem szerepét az ország gazdasági életében. A külkeres­kedelem az ország leggyorsabban fej­lődő ágazata: az utóbbi öt évben évente átlag 10%-kal növekedett. Bulgária csakúgy, mint Magyaror­szág, nyersanyagban szegény ország. Ez magyarázza a külkereskedelmi ága­zat nagy jelentőségét. Az ország aktívan részt vesz a nemzetközi munkamegosz­tásban, s több mint száz országgal tart fenn állandó kereskedelmi kapcsolatot. Az utóbbi évtizedben a bolgár gazdasági élet fel­építésében jelentős válto­zások történtek. Ezek az ország kivitelében az első helyre emelték a gépeket és berendezéseket, amelyek aránya 1985-ben 59% volt. Bulgária jelenleg a világ nagy exportálói közé tarto­zik az emelő-szállító és rak­tár-technikai, az elektroni­kai és a modern fémvágó berendezések területén - ezek a gyártmányok több mint 80 országban ismer­tek. Gyorsan növekszik a vegyipari termékek kivitele is, mindenekelőtt a szódáé, a műtrágyáké, a műszálaké, a gépkocsigumiké. Annak ellenére, hogy Bulgária hagyományosan mezőgazdasági ex­portőr, ennek viszonylagos aránya csökken, abszolút aránya azonban továbbra is emelkedik. A külkereskedelmi forgalom 4/5-e a KGST tagállamaiba irányul. A központi helyen a Szovjetunió áll, ahova az áruki­vitelnek majdnem a fele kerül. A Szovjet­unió biztosítja szinte teljesen Bulgária alapnyersanyag-szükségletét, valamint a szükséges berendezések nagy részét. Ezzel párhuzamosan Bulgária a szovjet A Bal ka near gyártmányainak 90%-át exportálják piacon adja el az elekrotechnika és elektronika 80-90%-át, az emelő-szál­lító technika 70%-át, a vegyipari és köny- nyűipari termékek jelentős részét. A Szovjetunió után Bulgária legjelentő­sebb külkereskedelmi partnerei az NDK, Csehszlovákia, Románia és Magyaror­szág. Az integrációs kapcsolatok előnyei meggyőzően látszanak Bulgária szállí­tógép-gyártásban elért eredményein. Bulgária még az ötvenes években aján­latot kapott a KGST-országoktól, hogy erre az ágazatra szakosodjon. Rövid idő alatt több mint 20 gyár épült fel, amelyek ma a Balkancar-ban egyesülnek. A Bal- kancar a világ legnagyobb motorostar­gonca-, és villamosműhelydaru-gyártói közé tartozik, ezeknek 90 százalékát exportálják. Gyorsított ütemben fejlődik az együttműködés olyan átfogó problé­mák megoldására, mint pl. az energia és nyersanyag problémája. Fontos helyen szerepel Bulgária részvétele a Szovjet­unióban és más szocialista országok­ban épülő közös objektumok létrehozá­sában, nyersanyag- és energiaforrások kiaknázására. A bonyolult és feszült nemzetközi helyzet ellenére Bulgária kitartóan szé­lesíti árucsere-forgalmát a kapitalista országokkal is. Ez 1984-ben elérte a 2,9 milliárd levât. A nyugat-európai piacon a hagyományos könnyűipari és mezőgaz­dasági termékek mellett egyre széle­sebb skálájú ipari terméket is értékesít az ország. Bulgária széles kapcsolato­kat tart fenn a fejlődő országokkal is. CSAVDAR NIKOLOV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents