Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
8 Képújság 1986. április 12. LENGYELORSZÁG Munkaerőgazdálkodás A Warszawa kohászati üzem éveken át kiemelt vállalat volt, amely mágnesként vonzotta a legjobb szakmunkásokat. Ma a fiatalok többnyire más, köny- nyebb szakmát választanak, ahol többet keresnek. Emiatt súlyos munkaerőgondokkal küzd a gyár. Egyes részlegekben a létszámhiány az 50 százalékot is eléri. A kialakult helyzetben része volt a bérpolitikának is, a kereseti szerkezet elmúlt negyedszázados alakulásának, ami csökkentette a kohász szakma társadalmi presztízsét. Nem csoda, hogy az 1980-81-es években mintegy 500 tapasztalt régi szakember ment nyugdíjba a vállalattól. Ma az üzem kollektívája nyolcezer emberből áll, ami másfél ezerrel kevesebb a 70-es évek végének átlagos létszámánál. A hiányzók helyére nincs jelentkező. A lengyel főváros acélüzemének nagy gondjai vannak számos munkahely - köztük a vezetői posztok - betöltésében. A LEMP KB XIII. plénumán elfogadott káderpolitikai elvek adták meg az indító lökést ahhoz, hogy a Warszawa kohászati üzem megkezdte a vezetői tartalék kialakítását. Mindenekelőtt meghatározták azokat a feltételeket, amelyeknek a jelölteknek eleget kell tenniük: ne csak jó szakember legyen, de elkötelezett, társadalmi munkára kész ember is. Emellett rendelkeznie kell szervezőképességgel, a kapcsolatteremtés képességével, és természetesen hozzá kell járulnia ahhoz, hogy jelöljék. A jelölést a pártszervezetek, műhelyi munkástanácsok, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet végzi. A műhelyekben külön bizottságok alakultak, ahová a jelölések befutnak. A vezetők és a pártaktíva demokratikus, szigorú minősítése a biztosítéka annak, hogy a legértékesebb személyeket jelöljék. A jelöléshez bizonyos esetekben a munkahelyi tanácsnak is hozzá kell járulnia. A lista feltöltése a szigorú követelmények miatt meglehetősen nehéz: 272 vezető beosztásra jelenleg csak 218 személy szerepel a listán. Ezért az üzem azzal is próbálkozik, hogy külső szakembereket toborozzon. A jelölteket fokozatosan felkészítik a jövőben a rájuk váró szerepre. Az üzem pártbizottsága kétévenként felülvizsgálja a listát. A Bányászati Kohászati Akadémiának például kihelyezett tagozata működik az üzemben. A gyári pártbizottság kezdeményezésére újabban egyre több fiatal kerül a listára. Sok fiatal szakmunkás lép be a pártba is, amelynek itt 1347 tagja van. A szakszervezetben is a fiatalok adják meg a hangot. A fiatalokról általában az a vélemény, hogy merészebben reagálnak az üzem problémáira. „Kő-bankókból„ álló kincs Szovjet régészek olyan kincsre leltek, amelyet Szibériában, a Jenyiszej folyó partján 15-20 ezer évvel ezelőtt élt ősember rejtett el. A tudósok tréfásan „kőbankókkal teli bőrzsáknak” nevezték el a leletet. Bár a kincs a mai ember szemében nem fest annyira vonzónak - összesen tíz darab különböző formájú és méretű kőből áll. Azokban az időkben azonban nagy értéket képviseltek, hiszen ezek a kövek munkaeszközök: kézi vágóeszközök, a balták, a kaparó és lyukasztó kövek. Feltehető, hogy a tudomány előtt ismeretes munkaeszközök közül ez a legrégibb gyűjtemény. Az SZKP XXVII. kongresszusának főbb gazdasági célkitűzései! A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának egyik legjelentősebb napirendi pontja volt a 2000-ig terjedő időszak gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó program. A program célja elősegíteni a gazdaság fejlesztésének gyorsítását, a népjólét folyamatos emelését, az ország védelmi képességének megőrzését. A program előírja, hogy a nemzeti jövedelem 15 év alatt kétszeresére emelkedjék úgy, hogy a növekmény teljes egészében a termelékenység 2,3-2,5-szeres növekedéséből származzék. Az ipari termelés szintén mintegy kétszeresére bővül 2000-ig. Külön fejezet foglalkozik az energia-, tüzelőanyag- és alapanyag-termeléssel és -felhasználással. Követelmény, hogy a jelentkező többletigényt legalább 75 százalékban megtakarításból kell kielégíteni. Ezen túlmenően, az energiamérleg javítása érdekében legalább ötszörösére kell növelni az atomerőművekben előállított energia mennyiségét. Részletesen szól a program a szovjet emberek munka- és életkörülményeinek javításáról. Többek között erőteljesen csökkentik a kétkezi munka arányát, 2000-ben ez nem lehet több 15-20 százaléknál. Az elkövetkező 15 év során a szovjet dolgozók reáljövedelme 60-80 százalékkal növekszik, s ennek arányában mintegy 80 százalékkal nő a kiskereskedelmi áruforgalom is. A nagyszabású lakásépítési program keretében mintegy 2 milliárd négyzet- méter lakásterület megépítésére kerül sor, s ezzel minden szovjet család önálló lakáshoz fog jutni. Ide tartozik az is, hogy megvalósítják a mezőgazdaság iparszerű termelését, biztosítják magasabb szinten a teljes önellátást a fontosabb élelmiszerekből. VIETNAM Nőmozgalom A Vietnami Nöszövetség jelenleg több mint 1,3 millió tagot számlál. A szövetség különböző szintű szervezeti egységei kiemelkedő tevékenységükért eddig 57 magas kitüntetést és 108 elismerő oklevelet kaptak. A nőszervezetek tagjai közül sokan részt vettek és bátor helytállást tanúsítottak a népi felszabadító háborúkban. 1952 óta a többi között 7 női katonai alakulatot tüntettek ki a Hős Egység címmel és 150 asszony érdemelte ki a Hős Nő címet. Ez utóbbiak közül 88 a hadsereg és 11 a Népi Biztonsági Erők kötelékében teljesít szolgálatot. Vietnamban ma a káderek, munkások és köztisztviselők 46 százaléka, a tudományos és műszaki dolgozók 50 százaléka lány vagy asszony. A kis- és kézműiparban foglalkoztatottaknak csaknem a 66 százaléka és a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó munkaerőnek több mint a 60 százaléka a gyengébb nem soraiból kerül ki. Megbecsülik a nőket a közéletben is. A Nemzetgyűlés 108 küldötte, a képviselőknek mintegy a 22 százaléka nő. Az ország magas rangú tisztségviselői között 19 asszonyt tartanak számon. A Vietnami Kommunista Párt tagjainak 23 százaléka nő. A Központi Bizottságba 9 asszonyt választottak be. Peking „nyílt város” lesz MONGÓLIA Hidrometeorológiai szolgálat Minden Pekingben élő külföldi ismeri a gondot: az ember szeretne kirándulni a városon túlra, lehetőleg olyan helyre, ahol nem járt már számtalanszor és ahol nem ugyanazokat az arcokat látja, amelyekkel a külföldi negyed falai között nap mint nap találkozik. A lehetőségek azonban nem túl változatosak. Vannak úgynevezett folyosók, amelyek a város központjából a külterületre és azon túl, az ismert kirándulási célpontokhoz: a Ming-sírokhoz, a Nyugati-hegységbe, a Nyári Palotába és a Nagy Falhoz vezetnek. Egyes folyosók 30, mások 50 kilométer hosszúak. Sokkal messzebbre nem lehet jutni, mert mögöttük többnyire lezárt terület kezdődik. A kínai sajtó most első ízben közölt részletes adatokat a tilalmi táblák és útakadályok számáról. Pekingben még néhány évvel ezelőt 118, „Külföldiek számára a belépés tilos” feliratú tábla volt. A katonák által őrzött útakadályok számát 23-ban adták meg. Az utóbbi időben azonban megszüntették a legtöbb tilalmi táblát és akadályt - írja a kínai sajtó. Hivatalos adatok szerint Peking környékén jelenleg még körülbeliá 20 olyan terület van, ahová külföldiek nem léphetnek be. Egy-két év múlva ezeket is felszabadítják, írta egy nagy kínai napilap, és akkor Peking „egészen nyílt város" lesz - a külföldi diplomaták, üzletemberekés újságírók nagy örömére. A Mongólia területe felett végbemenő légköri folyamatok törvényszerűségeinek meghatározása, az időjárás előrejelzési módszereinek tökéletesítése, valamint számos új eljárás kidolgozása tartozik az Országos Hidrometeorológia Szolgálat munkatársainak hatáskörébe. Az intézmény története 1936-tól íródik, amikor szovjet segítséggel felállították a mongol főváros és néhány nagyobb vidéki település környékén az első meteorológiai állomásokat. Ezekből jelenleg több mint ötszázat tartanak számon, s több mint tíz előrejelző állomás is működik. Köztük a legnagyobb a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet, amely évente 360 ezer beérkezett operatív időjárás-jelentést dolgoz fel. Emellett a népgazdaság igényeinek megfelelően több mint 9 ezer előrejelzést állít elő 10 változatban. A mezőgazda- sági szakemberek részére rendszeresen eljuttatják az intézet agrometeorológiai jelentéseit. Az operatív információk begyűjtése és elosztása az Országos Meteorológiai Telekommunikációs Központon keresztül történik. A meteorológiai adatok fő felhasználója: a mezőgazdaság, a légi közlekedés és az energetikai ipar. Tavaly a kelet-mongóliai Szajnsand város környékén megkezdte működését az a szovjet segítséggel épített tudományos központ, amelynek feladata a légkör felső rétegeinek vizsgálata. JURIJ GAGARIN 25 éve, 1961. április 12-én repült először ember a világűrbe. 25 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én szenzációként járta be a világot a hír, hogy emberrel a fedélzetén a Föld körül kering a Vosztok űrhajó. Jurij Gagarinnak adatott meg, hogy valóra váltsa az emberiség régi vágyát: utat nyitni a végtelen mindenség- be. A világűr kutatásában akkorra már megtették az első lépéseket: fellőtték az első műholdakat, a Luna-3 űrállomás segítségével lefényképezték a Holdnak a Földről láthatatlan oldalát, a szovjet bolygóközi állomást küldtek a Vénusz felé. De ember még nem járt a világűrben. A szovjet tudósok, mérnökök, konstruktőrök tevékenyen dolgoztak a pilóta vezette űrhajó létrehozásán. 1960-ban megalakult a 20 főből álló űrhajós csoport, amelynek tagjait speciális kiképzésben részesítették. Májusban kiválasztották azt a hat űrhajóst, akik gyors ütemben készültek az első űrrepülésre. Köztük volt Jurij Gagarin is. Júniusban Szergej Koroljov főkonstruktőr megismertette az űrhajósokkal az űrhajót. Gagarin pilótatársai mesélik, hogy amikor Koroljov először mutatta be a Vosztokot, megkérdezte, ki akar felmenni a kabinba és kipróbálni az ülést Rövid hallgatás után Gagarin jelentkezett. Koroljov odasúgta Vasziljev mérnöknek: - Meglátod, ő repül elsőnek a világűrbe! Gagarin ezalatt megilletődötten ült a székben, nem sejtve, hogy talán ebben a pillanatban dőlt el, - ő lesz a világ első űrhajósa. 27 éves volt akkor... 1961 januárjában megtartották a csoportban az első vizsgákat. Az „űrhajós képesítést” mind a hat pilóta megkapta és március végén elrepültek Bajkonurba. Itt jelentették be, hogy az első űrrepülésre Jurij Gagarint választották ki. A tartalék- pilóta German Tyitov. 1961. április 12. Bajkonur... Már mesz- sziről feltűnt a rakéta ég felé törő ezüstös teste, amely hat, összesen 20 millió lóerős hajtómotorral volt felszerelve. Hatalmas világítótoronyra emlékeztetett, a felkelő nap első sugarai visszaverődtek a hegyéről. Következtek a búcsú pillanatai... Néhány perc múlva elindult a lift az űrhajó kabinja felé. Aztán csak másodpercek maradtak, és megkezdődött a visszaszámlálás: tíz... hét... három... Az „ezüstszivar” csúcsában, a hideg fémlemezek mögött, az ürruha alatt egy ember... az első űrhajós, Jurij Gagarin!- Indulás!- Indulás! - hallatszik Gagarin hangja. A rakéta hajtóművének sokmilliós lóereje „megfeszül”, hogy leküzdje a Föld vonzóerejét. Az ezüstszivar lassan leválik az indítóállványról, és megindul az égbolt felé. Sebessége egyre növekszik, majd csillogó üstökösként eltűnik a szem elől. AmiStart előtt kor Gagarin az űrrepülőtérre tartott, az egyik tudós odahajolt hozzá, megölelte és megszorította a kezét. 108 perccel később ugyanaz a tudós újra megölelte Gagarint. A Vosztok űrhajó, miután megkerülte bolygónkat, a Volga vidékén, Szaratovtól nem messze szállt le. A repülés sikerült. Mindenki kiállta a próbát... A következő években Gagarin mérnöki diplomát szerzett. Jelentős része volt az űrhajósképzésben, és új ürutakra készült... 1968. március 27-én Novoszelovo falu közelében a felhők közül egy vadászgép tűnt elő, szárnya többször megbillenve, a föld felé zuhant. A gép mégegyszer megpróbált felemelkedni, de nem sikerült, majd hatalmas robajjal a közeli erdőbe csapódott. Ezt megelőzően néhány perccel a repülésirányító központban közölték: „Megszakadt az összeköttetés Gagarin gépével". Koroljov mondta róla: „Ha a tudománynak szentelhette volna az életét, a legjobb tudósok között tartották volna számon”. Az ember első űrútját követte a második, harmadik, huszadik... ma már tízesével számoljuk azokat az űrhajósokat, akik újabb és újabb ismeretekkel gazdagították az emberiséget.
