Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

8 Képújság 1986. április 12. LENGYELORSZÁG Munkaerő­gazdálkodás A Warszawa kohászati üzem éveken át kiemelt vállalat volt, amely mágnes­ként vonzotta a legjobb szakmunkáso­kat. Ma a fiatalok többnyire más, köny- nyebb szakmát választanak, ahol többet keresnek. Emiatt súlyos munkaerőgon­dokkal küzd a gyár. Egyes részlegekben a létszámhiány az 50 százalékot is eléri. A kialakult helyzetben része volt a bér­politikának is, a kereseti szerkezet elmúlt negyedszázados alakulásának, ami csökkentette a kohász szakma társadalmi presztízsét. Nem csoda, hogy az 1980-81-es években mintegy 500 ta­pasztalt régi szakember ment nyugdíjba a vállalattól. Ma az üzem kollektívája nyolc­ezer emberből áll, ami másfél ezerrel ke­vesebb a 70-es évek végének átlagos lét­számánál. A hiányzók helyére nincs je­lentkező. A lengyel főváros acélüzemének nagy gondjai vannak számos munkahely - köztük a vezetői posztok - betöltésében. A LEMP KB XIII. plénumán elfogadott káderpolitikai elvek adták meg az indító lökést ahhoz, hogy a Warszawa kohá­szati üzem megkezdte a vezetői tartalék kialakítását. Mindenekelőtt meghatároz­ták azokat a feltételeket, amelyeknek a jelölteknek eleget kell tenniük: ne csak jó szakember legyen, de elkötelezett, tár­sadalmi munkára kész ember is. Emellett rendelkeznie kell szervezőképességgel, a kapcsolatteremtés képességével, és ter­mészetesen hozzá kell járulnia ahhoz, hogy jelöljék. A jelölést a pártszervezetek, műhelyi munkástanácsok, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet végzi. A műhelyekben külön bizottságok alakultak, ahová a jelö­lések befutnak. A vezetők és a párt­aktíva demokratikus, szigorú minősítése a biztosítéka annak, hogy a legértéke­sebb személyeket jelöljék. A jelöléshez bizonyos esetekben a munkahelyi ta­nácsnak is hozzá kell járulnia. A lista feltöltése a szigorú követelmények miatt meglehetősen nehéz: 272 vezető beosz­tásra jelenleg csak 218 személy szerepel a listán. Ezért az üzem azzal is próbálko­zik, hogy külső szakembereket toboroz­zon. A jelölteket fokozatosan felkészítik a jövőben a rájuk váró szerepre. Az üzem pártbizottsága kétévenként felülvizsgálja a listát. A Bányászati Kohászati Akadé­miának például kihelyezett tagozata mű­ködik az üzemben. A gyári pártbizottság kezdeményezé­sére újabban egyre több fiatal kerül a listára. Sok fiatal szakmunkás lép be a pártba is, amelynek itt 1347 tagja van. A szakszervezetben is a fiatalok adják meg a hangot. A fiatalokról általában az a véle­mény, hogy merészebben reagálnak az üzem problémáira. „Kő-bankókból„ álló kincs Szovjet régészek olyan kincsre leltek, amelyet Szibériában, a Jenyiszej folyó partján 15-20 ezer évvel ezelőtt élt ős­ember rejtett el. A tudósok tréfásan „kő­bankókkal teli bőrzsáknak” nevezték el a leletet. Bár a kincs a mai ember szemében nem fest annyira vonzónak - összesen tíz darab különböző formájú és méretű kőből áll. Azokban az időkben azonban nagy ér­téket képviseltek, hiszen ezek a kövek munkaeszközök: kézi vágóeszközök, a balták, a kaparó és lyukasztó kövek. Felte­hető, hogy a tudomány előtt ismeretes munkaeszközök közül ez a legrégibb gyűjtemény. Az SZKP XXVII. kongresszusának főbb gazdasági célkitűzései! A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának egyik legjelen­tősebb napirendi pontja volt a 2000-ig terjedő időszak gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó program. A program célja elősegíteni a gazda­ság fejlesztésének gyorsítását, a népjó­lét folyamatos emelését, az ország védelmi képességének megőrzését. A program előírja, hogy a nemzeti jövedelem 15 év alatt kétszeresére emelkedjék úgy, hogy a növekmény tel­jes egészében a termelékenység 2,3-2,5-szeres növekedéséből szár­mazzék. Az ipari termelés szintén mintegy két­szeresére bővül 2000-ig. Külön fejezet foglalkozik az energia-, tüzelőanyag- és alapanyag-termeléssel és -felhaszná­lással. Követelmény, hogy a jelentkező több­letigényt legalább 75 százalékban meg­takarításból kell kielégíteni. Ezen túlmenően, az energiamérleg javítása érdekében legalább ötszörö­sére kell növelni az atomerőművekben előállított energia mennyiségét. Részletesen szól a program a szovjet emberek munka- és életkörülményei­nek javításáról. Többek között erőtelje­sen csökkentik a kétkezi munka ará­nyát, 2000-ben ez nem lehet több 15-20 százaléknál. Az elkövetkező 15 év során a szovjet dolgozók reáljövedelme 60-80 száza­lékkal növekszik, s ennek arányában mintegy 80 százalékkal nő a kiskeres­kedelmi áruforgalom is. A nagyszabású lakásépítési program keretében mintegy 2 milliárd négyzet- méter lakásterület megépítésére kerül sor, s ezzel minden szovjet család önálló lakáshoz fog jutni. Ide tartozik az is, hogy megvalósítják a mezőgazdaság iparszerű termelését, biztosítják magasabb szinten a teljes önellátást a fontosabb élelmiszerekből. VIETNAM Nőmozgalom A Vietnami Nöszövetség jelenleg több mint 1,3 millió tagot számlál. A szövetség különböző szintű szervezeti egységei ki­emelkedő tevékenységükért eddig 57 magas kitüntetést és 108 elismerő okle­velet kaptak. A nőszervezetek tagjai közül sokan részt vettek és bátor helytállást ta­núsítottak a népi felszabadító háborúk­ban. 1952 óta a többi között 7 női katonai alakulatot tüntettek ki a Hős Egység cím­mel és 150 asszony érdemelte ki a Hős Nő címet. Ez utóbbiak közül 88 a hadsereg és 11 a Népi Biztonsági Erők köteléké­ben teljesít szolgálatot. Vietnamban ma a káderek, munkások és köztisztviselők 46 százaléka, a tudományos és műszaki dol­gozók 50 százaléka lány vagy asszony. A kis- és kézműiparban foglalkoztatottak­nak csaknem a 66 százaléka és a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben dol­gozó munkaerőnek több mint a 60 száza­léka a gyengébb nem soraiból kerül ki. Megbecsülik a nőket a közéletben is. A Nemzetgyűlés 108 küldötte, a képvi­selőknek mintegy a 22 százaléka nő. Az ország magas rangú tisztségviselői között 19 asszonyt tartanak számon. A Vietnami Kommunista Párt tagjainak 23 százaléka nő. A Központi Bizottságba 9 asszonyt választottak be. Peking „nyílt város” lesz MONGÓLIA Hidrometeorológiai szolgálat Minden Pekingben élő külföldi ismeri a gondot: az ember szeretne kirándulni a városon túlra, lehetőleg olyan helyre, ahol nem járt már számtalanszor és ahol nem ugyanazokat az arcokat látja, ame­lyekkel a külföldi negyed falai között nap mint nap találkozik. A lehetőségek azonban nem túl válto­zatosak. Vannak úgynevezett folyosók, ame­lyek a város központjából a külterü­letre és azon túl, az ismert kirándulási célpontokhoz: a Ming-sírokhoz, a Nyu­gati-hegységbe, a Nyári Palotába és a Nagy Falhoz vezetnek. Egyes folyosók 30, mások 50 kilo­méter hosszúak. Sokkal messzebbre nem lehet jutni, mert mögöttük többnyire lezárt terület kezdődik. A kínai sajtó most első ízben közölt részletes adatokat a tilalmi táblák és útakadályok számáról. Pekingben még néhány évvel ezelőt 118, „Külföldiek számára a belépés tilos” feliratú tábla volt. A katonák által őrzött útakadályok számát 23-ban adták meg. Az utóbbi időben azonban megszüntették a leg­több tilalmi táblát és akadályt - írja a kínai sajtó. Hivatalos adatok szerint Peking kör­nyékén jelenleg még körülbeliá 20 olyan terület van, ahová külföldiek nem lép­hetnek be. Egy-két év múlva ezeket is felszaba­dítják, írta egy nagy kínai napilap, és akkor Peking „egészen nyílt város" lesz - a külföldi diplomaták, üzletemberekés újságírók nagy örömére. A Mongólia területe felett végbemenő légköri folyamatok törvényszerűségeinek meghatározása, az időjárás előrejelzési módszereinek tökéletesítése, valamint számos új eljárás kidolgozása tartozik az Országos Hidrometeorológia Szolgálat munkatársainak hatáskörébe. Az intézmény története 1936-tól íródik, amikor szovjet segítséggel felállították a mongol főváros és néhány nagyobb vidé­ki település környékén az első meteoroló­giai állomásokat. Ezekből jelenleg több mint ötszázat tartanak számon, s több mint tíz előrejelző állomás is működik. Köztük a legnagyobb a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet, amely évente 360 ezer beérkezett operatív időjárás-jelentést dol­goz fel. Emellett a népgazdaság igényei­nek megfelelően több mint 9 ezer előrejel­zést állít elő 10 változatban. A mezőgazda- sági szakemberek részére rendszeresen eljuttatják az intézet agrometeorológiai je­lentéseit. Az operatív információk begyűj­tése és elosztása az Országos Meteoroló­giai Telekommunikációs Központon ke­resztül történik. A meteorológiai adatok fő felhasználó­ja: a mezőgazdaság, a légi közlekedés és az energetikai ipar. Tavaly a kelet-mongóliai Szajnsand vá­ros környékén megkezdte működését az a szovjet segítséggel épített tudományos központ, amelynek feladata a légkör felső rétegeinek vizsgálata. JURIJ GAGARIN 25 éve, 1961. április 12-én repült először ember a világűrbe. 25 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én szenzációként járta be a világot a hír, hogy emberrel a fedélzetén a Föld körül kering a Vosztok űrhajó. Jurij Gagarinnak adatott meg, hogy valóra váltsa az emberiség régi vágyát: utat nyitni a végtelen mindenség- be. A világűr kutatásában akkorra már megtették az első lépéseket: fellőtték az első műholdakat, a Luna-3 űrállomás se­gítségével lefényképezték a Holdnak a Földről láthatatlan oldalát, a szovjet boly­góközi állomást küldtek a Vénusz felé. De ember még nem járt a világűrben. A szov­jet tudósok, mérnökök, konstruktőrök te­vékenyen dolgoztak a pilóta vezette űrha­jó létrehozásán. 1960-ban megalakult a 20 főből álló űrhajós csoport, amelynek tagjait speciális kiképzésben részesítet­ték. Májusban kiválasztották azt a hat űr­hajóst, akik gyors ütemben készültek az első űrrepülésre. Köztük volt Jurij Gagarin is. Júniusban Szergej Koroljov főkonst­ruktőr megismertette az űrhajósokkal az űrhajót. Gagarin pilótatársai mesélik, hogy amikor Koroljov először mutatta be a Vosztokot, megkérdezte, ki akar felmenni a kabinba és kipróbálni az ülést Rövid hallgatás után Gagarin jelentkezett. Ko­roljov odasúgta Vasziljev mérnöknek: - Meglátod, ő repül elsőnek a világűrbe! Gagarin ezalatt megilletődötten ült a szék­ben, nem sejtve, hogy talán ebben a pilla­natban dőlt el, - ő lesz a világ első űrhajó­sa. 27 éves volt akkor... 1961 januárjában megtartották a cso­portban az első vizsgákat. Az „űrhajós ké­pesítést” mind a hat pilóta megkapta és március végén elrepültek Bajkonurba. Itt jelentették be, hogy az első űrrepülésre Jurij Gagarint választották ki. A tartalék- pilóta German Tyitov. 1961. április 12. Bajkonur... Már mesz- sziről feltűnt a rakéta ég felé törő ezüstös teste, amely hat, összesen 20 millió lóerős hajtómotorral volt felszerelve. Hatalmas vi­lágítótoronyra emlékeztetett, a felkelő nap első sugarai visszaverődtek a hegyéről. Következtek a búcsú pillanatai... Néhány perc múlva elindult a lift az űrhajó kabinja felé. Aztán csak másodpercek maradtak, és megkezdődött a visszaszámlálás: tíz... hét... három... Az „ezüstszivar” csúcsában, a hideg fémlemezek mögött, az ürruha alatt egy ember... az első űrhajós, Jurij Ga­garin!- Indulás!- Indulás! - hallatszik Gagarin hangja. A rakéta hajtóművének sokmilliós lóereje „megfeszül”, hogy leküzdje a Föld von­zóerejét. Az ezüstszivar lassan leválik az indítóállványról, és megindul az égbolt fe­lé. Sebessége egyre növekszik, majd csil­logó üstökösként eltűnik a szem elől. Ami­Start előtt kor Gagarin az űrrepülőtérre tartott, az egyik tudós odahajolt hozzá, megölelte és megszorította a kezét. 108 perccel ké­sőbb ugyanaz a tudós újra megölelte Ga­garint. A Vosztok űrhajó, miután megkerülte bolygónkat, a Volga vidékén, Szaratovtól nem messze szállt le. A repülés sikerült. Mindenki kiállta a próbát... A következő években Gagarin mérnöki diplomát szerzett. Jelentős része volt az űrhajósképzésben, és új ürutakra ké­szült... 1968. március 27-én Novoszelovo falu közelében a felhők közül egy vadászgép tűnt elő, szárnya többször megbillenve, a föld felé zuhant. A gép mégegyszer meg­próbált felemelkedni, de nem sikerült, majd hatalmas robajjal a közeli erdőbe csapódott. Ezt megelőzően néhány perc­cel a repülésirányító központban közöl­ték: „Megszakadt az összeköttetés Gaga­rin gépével". Koroljov mondta róla: „Ha a tudomány­nak szentelhette volna az életét, a legjobb tudósok között tartották volna számon”. Az ember első űrútját követte a máso­dik, harmadik, huszadik... ma már tízesé­vel számoljuk azokat az űrhajósokat, akik újabb és újabb ismeretekkel gazdagítot­ták az emberiséget.

Next

/
Thumbnails
Contents