Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
986. április 12. NÉPÚJSÁG 7 kidolgozott a bedolgozás? Egy túlságosan jól sikerült akció nyomában „Tisztelt Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet Igazgatósága! Alulírott az alábbi kéréssel fordulok a fenti címhez. Hirdetésüket a Népújságból tudtam meg. Mozgássérült vagyok. Kézügyességem van, mert balesetem óta (lábtörés) 7 éve kézimunkázom. Nagyon jól jönne egy kis kereset. Segélyem 2150 forint. Nagyon szépen megkérem a Tisztelt Igazgatóságot, szíveskedjék számomra a bedolgozást engedélyezni, és a feltételekről, megbeszélésről értesíteni szíveskedjenek. Válaszukat várva a kesztyű kézivarrás bedolgozása végett”. Egyetlen levél csupán a sok közül. HIRDETÉS A Tolna Megyei Népújság 1986. március 17-i és 19-i számában hirdetés je- ent meg. A szövege a következő: „Bedolgozás. A Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet együttműködve a pécsi kesztyűgyárral 1986 áprilistól bedolgozóhálózatot létesít, kesztyűk kézi varrására. Jelentkezni, és bővebb tájékoztatást kapni személyesen, vagy levél útján a szövetkezetnél lehet...” BESZÉLGETÉS I. Az időpont: 1986. március 19., a helye: a szövetkezet központi irodája. Hussy Károly elnök: Az első hirdetés megjelenésének napján kora reggeltől szüntelenül csengett a telefon, egymásnak adták a kilincset az érdeklődök. A vidékiek azonnal levelet írtak, s március 18-án és 19-én kétszáz érdeklődő levelet bontottunk föl.- Milyen létszámmal akarták indítani a bedolgozó-hálózatot?- Eredetileg az volt az elképzelésünk, hogy 30-40 dolgozót foglalkoztatunk. Ez az akció azonban, úgy látszik, túl jól sikerült, a jelentkezők létszámából már most többek között azt a következtetést vonhatjuk le, hogy igen sokan vállalnának otthon munkát. A bedolgozási rendszerrel kapcsolatban igen jók a tapasztalataink: 1983-ig bűvös kockával foglalkoztunk. Miután a kockagyártás megszűnt, nem találtunk olyan munkalehetőséget, ami minden szempontból megfelelt volna.- Milyen típusú munkát kerestek?- Elsősorban olyat, amely nem beruházásigényes, hanem otthon, a konyhaasztal mellett is elvégezhető. Szövetkezetünk a Pécsi Kesztyűgyárral a Tolna Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodán keresztül vette föl a kapcsolatot - itt tudták, hogy nekünk a bedolgozói munkában már van tapasztalatunk.- A ma megjelent hirdetés után várható, hogy még többen jelentkeznek erre a munkára...- Igen, erre mi is számítunk. A természetes szelekció következtében azonban már többen kiesnek, hisz például nem mindenki tudja vállalni, hogy - a kézügyességtől függően - négy, illetve 8 hétig a napi minimum 6 órás tanfolyamra bejár, előnyben részesülnek azok, akik főállásban végzik ezt a munkát, azok, akiknek gyakorlatuk van, továbbá azok, akik olyan helyen laknak, ahol 25-30-an varrnának kesztyűt, mert az alapanyagot, a készárut túrajárat hozza és viszi, egy bedolgozóért viszont a kocsinak nem érdemes a távoleső településre elmennie. TÁJÉKOZTATÓ Kapták mindazok akik bedolgozónak jelentkeztek: „Szövetkezetünk a Pécsi Kesztyűgyárral együttműködve bedolgozóhálózatot létesít. A jelentkezőknek lehetőséget biztosítunk Szekszárdon a kesztyűvarrás ismereteinek »betanított munkás« szintű elsajátítására. A jelentkezőkkel három hónapos időtartamra próbaidős szerződést kötünk. Ha ez idő alatt egyik fél sem mondja fel a szerződést, az határozatlan idejűvé válik. A betanulási idő első hat hetére, ameny- nyiben a közös betanulási helyen tölt a dolgozó legalább napi 6 órát, 11,- Ft/óra díjazást fizetünk. Az önálló munkára képes dolgozók lakásukon végezhetik a munkát. A kiszabott anyagot, valamint minden egyéb kelléket szövetkezetünk biztosítja. Az anyagot elvinni, a készterméket leadni hetenként egyszer kell a szövetkezet által megjelölt helyen. A lakáson végzett munka díjazása a kesztyűgyár által jelenleg is alkalmazott darabbér, és költségtérítés alapján történik, kesztyűtípustól függően. Az a dolgozó, aki a havi törvényes munkaidőt ledolgozza, kb. 2500-3500,- Ft/hó jövedelemhez jut. A főállású bedolgozóknak - amennyiben keresetük az adott hónapban legalább 500,- Ft-ot eléri, 310,- Ft bérkiegészítés jár. Jelentkezni a név, a lakcím pontos közlésével, írásban, telefonon vagy személyesen lehet. A jelentkezőket, akik vállalni tudják, hogy a betanulásban rendszeresen részt vesznek, egy meghatározott időpontban és helyen összehívjuk, és a munka betanulása mellett egyéb felvetődő kérdésekre is válaszolunk. Nem zárjuk ki azok jelentkezését sem, akik egyéb munkavégzés mellett kívánnak bedolgozók lenni, de betanításuk - így önálló munka- végzési lehetőségük - más módszert és hosszabb időt vehet igénybe. Nyugdíjas is vállalhat munkát, munkakönyvvel, gyesen lévő a gyermek másféléves korától. ÉRTESÍTÉS „Kesztyűvarrással kapcsolatos jelentkezését köszönettel vettük. Mivel ön más munkavégzés mellett kíván bedolgozó lenni, a 4-8 hétig tartó betanítását munkaidőn kívül jelenleg nem tudjuk megoldani. Miután a főállású bedolgozók a kesztyűvarrást szervezett keretek között elsajátították - ha a piaci igények indokolják -, lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy egyénileg munkaidő után a főállásúak mellett megtanulható legyen a kesztyűvarrás. Amennyiben az előzőekre mód nyílik, nálunk lévő lakcíme alapján értesíteni fogjuk. Kérem a fentiek tudomásulvételét. Szekszárd, 1986. március 28.” JELENTKEZÉSI LAP „Kesztyűvarrással kapcsolatos jelentkezését köszönettel vettük. Úgy értelmeztük, hogy ön vállalja a kézi kesztyűvarrás ismereteinek közös betanulási helyen történő elsajátítását. A betanulás helye Szekszárd, esetleg egy csoportnak Tolnán. A betanulás idejére a telepített üzemekre vonatkozó munkarendet és munkafegyelmet be kell tartani. A későbbiekben otthon készített kesztyűt leadni, és a kiszabott anyagot elvinni hetenként egyszer kell Szekszárdon, illetve a kijelölt elosztó helyről. Külön utazási térítést ezért fizetni nem tudunk. Azok a dolgozók, akiknek a korábban megküldött tájékoztatóban, és jelen levelünkben foglaltak megfelelnek, 1986. április 7-én 14 órakor Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ kistermében jelenjenek meg. Ekkor gyakorlatban bemutatjuk a kesztyűvarrást, és a felvetődő konkrét szakmai, munkajogi, vagy egyéb kérdésekre is válaszolunk. A jelentkezőknek erre a napra sem utazási, sem egyéb költségtérítést nem fizetünk. A konkrét folyamatos átképzési tevékenység várhatóan április 14-én kezdődik. Ennek helyét és idejét a bemutató napján fogjuk közölni. Az adminisztráció meggyorsítása érdekében kérjük, hogy az alábbi adatlapot töltse ki, és az április 7-én tartandó bemutatót követően, ha munkavégzési szándékát fenntartja, a helyszínen adja le az ott lévő illetékes dolgozónknak. Név, leánykori név, születési hely, év, hó, személyi szám, személyi igazolványszám...” BESZÉLGETÉS II. Időpont: 1986. április 6. Hussy Károly, a szövetkezet elnöke:- Eddig 432 levél érkezett, közöttük akad olyan is, amelyikben 10-15 aláírás szerepel. Sajnos, nem tudunk mindenkit, csupán 70 bedolgozót foglalkoztatni. A termék exportra megy, s a Pécsi Kesztyűgyár csupán ennyi kesztyűt tud jelenleg a külpiacon értékesíteni. Azoknak a címét, akik nem vállalják ezt a munkát, illetőleg akiket foglalkoztatni nem tudunk, átadjuk olyan ipari szövetkezeteknek, amelyeknél bedolgozói hálózat működik.- Hányán szeretnének főmunkaidőben kesztyűt varrni?- Száznyolcvannégyen, mellékállásban 133-an jelentkeztek, 36 a gyesen lévő kismamák száma, s 74-en tartoznak az egyéb kategóriába. A megye 64 településéről érkezett levél. Gazdasági okokból a szekszárdiak, illetve a megye- székhely környékén lakók részesülnek előnyben.- Mi a szövetkezet haszna a bedolgozói tevékenységből?- Nem kell üzemet telepíteni, utaztatni, az irányítás egyszerű, a munkaerő-túlkínálat miatt a minőséget maximálisan meg lehet követelni, a nem mobilizálható munkaerő bevonható a termelésbe, továbbá az ország konvertibilis valutához jut. A szövetkezet haszna ebből a tevékenységből évi egy, másfél millió forint között mozog. A KAMARATEREMBEN Április 7-én, hétfőn 14 órára több mint 200-an jöttek el a tájékoztatóra, és a gyakorlati bemutatóra, amit Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ kamaratermében tartottak. Az érdeklődőkön kívül jelen van a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója, főmérnöke, a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet elnöke, továbbá három oktató, aki megmutatja, hogyan kell a kesztyűt varrni. Hussy Károly röviden ismerteti a tényeket, majd bejelenti, hogy mindössze 80 embert tudnak foglalkoztatni. A hallgatóság felszisszen. Következik a bemutató: a teremben 3 asztalt helyeznek el, mögötte az oktatók, kezükben kesztyűbőr, tű és cérna. Rengeteg a kérdés, alig győznek rá válaszolni. Lábujjhegyre állok, s 14 óra 32 perckor egy aranyhajú kisbaba és egy ősz néni feje között bekukucskálva végre meglátom: hogyan kell szált szálba öltve autóskesztyűt varrni... D. VARGA MÁRTA Fotó: Kapfinger András Szolgáltatás és munkaszervezés Nehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteségszámítások néha megdöbbentő adatokat produkálnak. A nem megfelelő munkaszervezés, a kooperációs gondok, a szerződéses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gátolja a folyamatos termelést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A tanácsi, s más hivatali fogadóórák például hiába hosz- szabbodtak meg, az ügyfeleknek nem aka- ródzik ilyenkor jönni, hanem továbbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő félnapokon, néha napokon át a szolgáltató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél- vagy egész napokat a szabadsága bánja, amely ilyen módon szét- forgácsolódván, kevesebb pihenésre ad lehetőséget. Ilyenkor dolgozzon a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, utánjárásunkat is bekalkuláljuk - teljes joggal -, s így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindezt felismerve rendelet-tervezet született a közelmúltban: a szolgáltató, amikor felveszi a megrendelést, legyen köteles kétórás időszakaszt megjelölni, s kötbért fizetni, ha mondjuk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályozás nélkülözhetetlen, fontos dolog, ám semmiképp sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyanis felhördültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja szerint, okkal. Azt mondták: a műszerész a szerelő sohasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövekben, a mosógép, a hűtőszekrény, s más, elromlott berendezés belsejében. Előfordulhat hát, hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben összecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a következő címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elindulni, hogy mindegyikük biztonsággal, sőt, rátartással beleférjen az időbe. így viszont a műszerészek teljesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következtében a keresetük is kevesebb. Ezt meg nyilvánvalóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállalhatja... Ember és technika csak együtt lehet igazán hatékony, és a korszerű megoldások a szolgáltató iparban sem odázhatók el sokáig. A munkaszervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségével az újabb címeket a szerelők a központtól anélkül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük a központba. így időt, energiát takaríthatnának meg, a megrendelők pedig sokkal kevesebbet várakoznának. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel párhuzamosan másra is. Például arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásához lehetne alkalmazkodni. Ez többletkiadással jár, mint ahogyan a technikai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszakpótlékot kellene fizetni. így viszont esély van rá, hogy - rendelet nélkül, inkább a feltételek megteremtésével, és jobbá tételével - javuljon a szolgáltatás. VARGA ZSUZSA A zsúfoltságig megtelt kamaraterem. Hussy Károly: „Sajnos nem tudunk mindenkit foglalkoztatni”.
