Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

1986. április 12. 2 MËPÜJSÀG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Pekingbe érkezett Papandreu görög miniszterelnök. — Izraeli harci gé­pek palesztin menekülttábort bombáztak Libanonban. — Weinberger amerikai had­ügyminiszter a Fülöp-szigetek után Thai- földön tárgyal. Kedd: A Varsói Szerződés tagállamai­nak felhívása a nukleáris veszély felszá­molására. — Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban. — Reagan amerikai elnök fogadta Döbrinyin volt szovjet nagyköve­tet, az SZKP Központi Bizottságának tit­kárát. — Elhalasztották a korábban be­harangozott amerikai nukleáris robban­tást. — Bush amerikai a 1 elnök Szaud- Arábia után Bahreinban tárgyal az Olaj árának alakításáról. Szerda: A Obi rác-kormány beterjesz­tette programját, a nemzetgyűlés kis több­séggel bizalmat szavazott a kabinetnek. — Befejezte bonni tárgyalásait a lengyel külügyminiszter. — Az NSZK kiutasított két líbiai diplomatát. — Megnyílt az Olasz Kommunista Párt kongresszusa. Csütörtök: Reagan beszéde heves kiro­hanásokat tartalmazott Líbia ellen. — Shultz újabb megbeszélést folytatott Dob- rinyinnal. — Ezt követően sor került az amerikai kísérleti robbantásra, amelyet még e hónapban két másik követhet. — Chirac bejelentette, hogy a parlament fog dönteni az állami vállalatok reprivatizá- lásáról. Péntek: Amerikai repülőgép-hordozókat irányítottak Líbia partjai felé, a CBS té­vétársaság értesülése szerint újabb kato­nai provokáció készül. — Günter Mittag befejezte bonni tárgyalásait. — A Fran­cia Kommunista Pártban frakciónak mi­nősítik a rendkívüli kongresszus össze­hívását sürgető csoportot. A hét 3 kérdése 1. Melyek a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának lehetőségei? A héten újból bebizonyosodott, milyen szoros összefüggés van a szovjet—ameri­kai párbeszéd folytatásának feltételei és a között, hogy sikerül-e továbblépni a nuk­leáris fegyverek korlátozása irányában. S természetesen nemcsak Moszkvában sür­getik a határozott cselekvést az emberi­séget fenyegető nukleáris veszély felszá­molására, hanem a Varsói Szerződés tag­államai együttesen is felhívást adtak ki európai atomfegyvermentes övezetek ki­alakítása végett. Mihail Gorbacsov Togliattiban tartott beszédében kijelentette: az újabb csúcs­találkozó megrendezése mellett van, azt semmilyen előfeltételhez nem köti. De azt szeretné, -hogy abban az értelemben ke­rüljön rá sor, ahogyan Reagan elnökkel Genfben megállapodott: a találkozónak gyakorlati eredményeket kell hoznia a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Az SZKP főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és a negatív amerikai válaszokra is. Gorbacsov üzenetet küldött Reagan el­nöknek, s ezt Döbrinyin, a Szovjetunió volt washingtoni nagykövete, jelenleg az SZKP Központi Bizottságának a külügyek- kel foglalkozó titkára adta át, amikor a héten — forma szerint! — búcsúlátoga­tást tett Washingtonban. Nemcsak a Fe­hér Házban töltött több Időt, mint ameny- nyit a protokoll előírt volna, hanem két­szer találkozott Shultz külügyminiszterrel is. Máris megegyezés született a tekintet­ben, hogy májusban az amerikai főváros­ban Shultz—Sevardnadze találkozó lesz, amelyen feltehetően a csúcstalálkozó elő­készítése, az időpont kijelölése lesz a fő napirendi pont. Az, hogy júliusban vagy kora ősszel, esetleg pedig a november ele­ji amerikai kongresszusi választások után utazik az SZKP főtitkára Washingtonba, az nem csupán taktikázás az időpontok­kal. Világos, hogy ha már nem befolyá­solják választási szempontok, a republi­kánus párt szűkebb érdekei, akkor az amerikai tárgyalási álláspont rugalmasabb lehet . . . Kérdés, hogyan befolyásolja az esemé­nyeket, hogy a nevadai sivatagban még­Olaszországban tovább gyűrűzött a bor­hamisítási botrány, a halálos áldozatok száma már meghaladja a húszat. Csend­őrök vizsgálják egy római üzlet borkész­letét. Kedden a Fehéfl Házban Reagan elnök fogadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjet­unió eddigi washingtoni nagykövetét iscsak végrehajtották a korábban bejelen­tett atomkísérletet. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint ezzél az USA min­denesetre átlépte az „atomrubikont”. 2. 'Kudarcot vallottak-e a közép-ameri­kai válságban közvetítő országok? Döntő jelentőségűnek látszanak ezek a napók: most kell válaszolnia az öt közép- amerikai országnak a Contadora-csoport és még más latin-amerikai államok kép­viselőinek felhívására, kész-e Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Sal­vador június 6-án Panamában aláírni a közép-amerikai békéről és együttműkö­désről szóló okmányt? Három napon át vitatkozott 13 latin-amerikai külügymi­niszter Panamában, míg ezt a „békés ul­timátumot” megfogalmazta. De az vilá­gossá vált, hogy ha június 6-án nem jön létre az a megállapodás, akkor ez a köz­vetítési kísérletek kudarcát jelenti. Milyen alapon kívánják a rendezést? A béke elengedhetetlen feltétele, hogy min­den ország állítsa le a felkelőknek nyúj­tott támogatást. A 13 állam többsége az USA közép-amerikai politikájában látja a megbékélés fő akadályát, de a megfo­galmazás olyan, hogy értelmezhető a sal- vadori felkélők feltételezett nicaraguai támogatására is. S amikor a 13 külügy­miniszter egyszerre kövétel nemzeti meg­békélést Nicaraguában és Salvadorban, akkor Managuában joggal mutathatnak rá, hogy ez az álláspont eltér a még ez év januárjában aláírt caraballedai nyilat­kozattól: annak ugyanis az volt a kulcs­mondata, hogy az USA szüntesse be a térségben a nem reguláris erőknek nyúj­tott támogatását. A megállapodás látható és várható leg­nagyobb akadálya, hogy miként oldják meg a térségben -tartózkodó külföldi csa­patok kivonásának problémáját, hogyan szervezzék meg a fegyverzétellenőrzést. A javasölt rendezés szerint a közép-ameri­kai országoknak korlátozniok kellene fegyvertárukat, nem lenne szabad megen­gedniük, hogy területükét egy másik or­szág elleni támadásra használják fel, vagy hogy ott külföldi erők katonai művelete­ket, hadgyakorlatokat -folytassanak. Ha június 6-ig nem jön létre a megálla­podás, az USA törvényihozása egészen bizonyosan megszavazza a Reagan kor­mányzat által szorgalmazott 100 millió dollárt a nicaraguai „contráknak”, az el­lenforradalmároknak. 3. Mit vár a nemzetközi munkásmozga­lom az Olasz Kommunista Párt kongresz- szusától? A tőkés világban, s így Nyugat-Európá- ban is megnehezedett a munkásmozga­lom, a kommunista pártok helyzete. A gaz­dasági válság s a nyomában járó .munka- nélküliség, a helyett, hogy harcosabbá tet­te volna a dolgozó tömegeket, megfélem­lítette őket. A technológiai forradalom a korszerűsítés címén mindenütt munkahe­lyeket szüntet meg, a helyett, hogy újakat teremtene. Ahol baloldali megoldással -kí­sérleteznek, ott a jobboldal egyfelől de­magóg módon a baloldali kormányzás nyakába varrja a gazdasági bajokért a fe­lelősséget, ahol pedig a konzervatív kor­mányzással szemben sztrájkharcokkal pró­bálna fellépni a baloldal, ott kíméletlen megtorlás a válasz, vagy éppen az, hogy az ott is jelenlévő gondokért — épp a szakszervezetét okolják ! Olaszországban a kommunisták egyszer az „eurókommunizmusban” keresték meg­oldást, ugyanakkor a kereszténydemokra­tákkal való megegyezésre, „a történelmi kompromisszumra” törekedtek. Hiába. A párt, amely pedig a tőkés világ legnagyobb kommunista pártja, visszaesett az egy­mást követő választásokon. Az olasz pártkongresszuson megannyi nézet jelentkezik, amelyeknek tisztázása, persze, a nemzetközi munkásmozgalom jövője szempontjából igenis jelentős. Nyis­son-e, nyithat-e, szábad-e nyitnia a kom­munista pártnak a nyugat-európai szo­ciáldemokrácia felé? Űj alapokon keres- heti-é ,az együttműködést a mai olasz kor­mánykoalícióval? A kérdésekre sokan nemmel válaszolnak a kongresszuson. De mi hát akkor a teendő a válság sújtotta, viszont rohamosan modernizálódó gazda­ságban, az átrétegződő társadalomban új­ra döntő és befolyásoló szerep kivívásá­ért? Pálfy József Az Ipari vállalatok vezetőinek tanácskozása Kapolyi László beszél az ipar helyzetéről, feladatairól Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet több mint két­ezer vezetője és a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar előtt ál­ló feladatokat. Az elnökség­ben helyet foglalt Grósz Ká­roly, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Baliái László, a Központ Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Hété- nyi István pénzügy-, és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter; ott voltak a gaz­dasági élet és a társadalmi szervezetek képviselői és or­szággyűlési képviselők. Kapolyi László ipari mi­niszter beszédében minde- n ekei ott azt sürgette, hogy a vállalatok gyorsabb ütemben csökkentsék a termelés költ­ségeit. A miniszter arról is szólt, hogy fokozni szükséges az erőfeszítéseket a hazai ter­mészeti erőforrások haszno­sítására, az anyag- és ener­giatakarékos technológiák elterjesztésére. Az anyagi és szellemi erőket ezekre a te­rületekre kell összpontosíta­ni, egyszersmind fel kell gyorsítani a technikai fejlő­dést. Ennek kapcsán megje­gyezte, hogy mindinkább előtérbe ikerül olyan gépeik gyártása, amelyeknél figye­lembe veszik ,a szigorú kör­nyezetvédelmi előírásokat. Elmondta, hogy a követ­kező években erőtéljesebben kívánják fejleszteni a köz­úti járműgyártást, az '.elekt­ronikai alkatrészek és termé­kek gyártását, a biotechnoló­giát, egyes könnyűipari ága­zatokat, a vegyiparon belül pedig a növényvédő szerek és a finomvegyipari termékek termelését. Az ipar exportáru-szerke­zetéről szólva kifejtette, hogy a jelenlegi arányókon rövid időn belül változtatni szük­séges. A miniszter rendkívül fon. fosnak mondotta a vállalatok közötti információcsere ha­tékonyságának javítását és a kooperációs fegyelem lazasá­gainak felszámolását is. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László is. A minisz­terelnök-helyettes a part Központi Bizottsága, és a kor­mány nevében köszöntötte a résztvevőket. Majd arról szólt, hogy az ipar meghatá­rozó szerepet tölt be a nép­gazdaságban. Kifej tétté, hogy az előző tervidőszakban a talponma- radás programja valósult meg, a gazdaság intenzívebb kibontakozása még előttünk áll, s ennek érdökében. rend­kívül nagy erőfeszítésekre van szükség mind az ipar­irányításban, mind a válla­lati gazdálkodásban. Rámutatott, hogy 1985daen az ipari kivitel bővülése az export struktúrájának kedve, zőtlen irányú változásával, hatékonyságának romlásával párosult. 1986 első negyedévé­ben nem csökkentek a gon­dok. Annak érdekében, hogy a népgazdaság idei célkitű­zései valóra váljanak — ami egyúttal megalapozza a VII. ötéves terv sikerét is —, termelékenyebb, jobb minő­ségű munkára van szükség. Gyorsítani, fokozni kell a sze­lektív fejlesztést, rangsorol­ni az erőforrások felhasználá­sát. Ezután arról szólt, hogy a kormány, a hibákat számba véve nem mutogat a vállala­tokra; tőlük színvonalasabb munkát vár. Ennek jobb fel­tételeit a kormány az irányí­tási rendszer további korsze­rűsítésével, az irányítói mun. ka hatékonyságának javítá­sával, a kormányzati szervök cselekvési-szemléleti egysé­gének erősítésével kívánja megteremteni. A miniszterelnök-helyet­tes kifejtette, hogy megfelelő mozgásteret és működési fel­tételeket kell teremteni a vállalatok számára, mert csak így biztosítható az eddiginél aktívabb ás hatékonyabb vállalati gazdálkodás. Végül arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusán el­határozott célok megvalósí­tása érdökében, a világpiac­hoz igazodó gazdálkodás fel­tételeit biztosító irányítási mechanizmust tovább kell fej­leszteni és fokozottan ki kell bontakoztatni a demokrati­zálódás folyamatát. Ez, azon­ban nem egyirányú utca — mondotta —, a jogok mellett kötelezettségek is vannak, s ezek csak együtt érvényesít­hetők személyi és anyagi fe­lelősség terhe mellett. A tanácskozáson felszólalt Herczeg Károly, a vasas­szakszervezet főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke is. a vállalati kapacitások egyre romló kihasználtságára fi­gyelmeztetett. Az ipari vezetők tanácsko­zása Kapolyi László zársza­vával ért véget. PANORÁMA Szovjet nyilatkozat A legutóbbi amerikai atomrobbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mostantól fogva nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkísérlet-moratóriumot — olvasható a szovjet kor­mány pénteki nyilatkozatá­ban, melyet a TASZSZ kö­zölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét: bármikor hajlandó tárgyalásokat kez­deni az atomfegyverJkísérle­tek teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet ar­ra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet ta­núsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a morató­riumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kez­deményezést, lehetővé vált volna a nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fej. lesztésének, új atomfegyver- fajták létrehozásának. BUDAPEST Pénteken befejeződött az a gazdaságpolitikai szeminári­um, amelyet a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség és az NSZK Szociáldemokra­ta Pártjához tartozó Ifjú Szocialisták (JUSO) rende­zett. A JUSO küldöttséget Ulf S kinké, a szervezet elnö­ke vezette. A delegációt fo­gadta Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke és Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására április 3—1T. között hazánkban tar­tózkodott Jack McPhillips, az Ausztrál Szocialista Párt elnöke. Az ausztrál vezetőt fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. SIÓFOK Országos családvédelmi ta­nácskozás kezdődött pénte­ken Siófokon a Magyar Vö­röskereszt, a Művelődési Mi­nisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös rendezé­sében. A tanácskozás mun­kájában részt vesz Csöháik Judit miniszterelnök-helyet­tes is. WASHINGTON ötvenkét amerikai szená­tor sürgette Ronald Reagan elnököt, hogy továbbra se sértse meg — az egyébként amerikai résaröl nem rati­fikált — SALT—II. szerződés előírásait, még akkor sem, ha betartásuk két nukleáris ten­geralattjáró leszerelését von­ná maga után a következő hónapban.

Next

/
Thumbnails
Contents