Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

2 "képújság 1986. április 11. Szovjet és amerikai nyilatkozat a tervezett csúcstalálkozóról Újabb amerikai atomrobbantás Anatolij Dobrinyin és George {Shultz washingtoni meg­beszélésük előtt „Nincsenek előfeltételek ti következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolat­ban. Az egyetlen feltétel, hogy sikeres italálkozó ‘le­gyen” — jelentette ki Ana­tolij Dobrinyin, a Szovjet­unió távozó washingtoni nagykövete szerdán az ame­rikai fővárosban. Dobrinyin előzőleg George Shultz ame­rikai külügyiminiszternél tett két és fél órás búcsú'látoga- tást. Dobrinyin hozzátette; „Mindketten (Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan) biz­tosak szeretnének lenni ab­ban, hogy sikeres llesz a csúcstalátkuzó. Egyébként mi értelme lenne megtartani?” Dobrinyin közölte, hogy még nincs pontos időpont a következő csúcstalálkozóra, de reméli, hogy a találkozóra még ebben az évben sor ke­rül. Anatolij Dobrinyin. akit az SZKP XXVII. kongresszu­sán az SZKP KB titkárává választot ta k, közel negyed- századot töltött hazája nagy­követeként Washingtonban, és az ottani diplomáciai kép­viseleték rangidőséként a diplomaták között az egyik legtekintélyesebb személyi­ségnek számított. Reagan amerikai elnök szerint kizárt annak a lehe­tősége, hogy még júniusban sor kerüljön egy újabb szov. jet—amerikai csúcstalálkozó­ra. Az elnök bizonyos esélyt lát arra, hogy a találkozót jú­liusban tartsák meg, de azt mondotta, hogy a november­ben esedékes időközi ameri­kai választások előtti négy hónapban nem lehet csúcsta­lálkozó, s ez esetben a vá­lasztások utánra kell halasz. tani azt. Reagan ezt szerda este — közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban — megtartott sajtókonferenciá­ján jelentette ki. Reagan nem volt hajlandó az esetleges csúcstalálkozó érdemi részéről s különösen leszerelési kérdésekről szólni. Az elnök egyébként egy kérdésre válaszolva kijelen­tette; Milha‘1 Gorbacsov hoz­zá intézett üzenete „a gen­fi tárgyalások széliemében” íródott és szerinte hasonló szellemben fogant az ameri­kai válasz is. Nem volt haj­landó elismerni, hogy Wa­shington újabb lépései, így például a szovjet ENSZ-kép- viselet létszámának csökken­tését követelő döntése káro­san befolyásolnák a szovjet —amerikai kapcsolatok ala­kulását és ellentétesek len­nének a genfi csúcstólálkozó szellemével. A sajtóértekezleten az uralkodó Téma Líbia volt. Reiagan ki jelentette : „nö­vekvő számú bizonyíték" van arra, hogy Kadhafi állt a legújabb amerikaiak ellen elkövetett terrorakciók mö­gött. E bizonyítékokat azon­ban nem terjesztette elő. Az elnök nem nyilatko­zott egy újabb «katonai ak­ció terveiről, bár nem ha­gyott kétséget az iránt, hogy ilyenek léteznek, s azt mon­dotta, hogy az Egyesült Ál­lamok „megvédi ‘majd ma­gát” és kész adott esetben megtorló lépésekre. Reagan közölte, hogy a Líbia elleni közös fellépés kérdését meg akarja vitatni partnereivel a májiusban ese­dékes tőkés csúcstalálkozón Tokióban. Az elnök elmondta azt is, hog-' változatlanul sürgeti a katonai segély folyósítását a nicaraguai ellenforradalmá­roknak. Egyéb kérdésekről szólva az amerikai elnök nem volt hajlandó felvilágosítást adni arról, milyen fegyvereket szállít az Egyesült Államok az angolai kormányellenes lá­zadóknak. Védelmébe vette Boltba dél-afrikai elnököt, aki szerinte „változást akar elérni” Déí-*Afrikában, s amerikai támogatást sürge­tett számára. * Washingtonban tegnap be­jelentették, hogy a nevadai sivatagban nukleáris kísérle­ti robbantást hajtottak vég­re. Aligha minősíthető „újabb rutinkísérletnek” az április 10-i nevadai amerikai atom- roblblantás — írja Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai szemleírója. A nevadai robbantás nem a jelenlegi amerikai kor­mányzat határozottságáról, hanem inkább gyengeségé­ről tanúskodik. Azt mutatja, hogy a Fehér Ház a fegyver­kezés megfékezése érdekében az utóbbi öt esztendőben nem volt hajlandó az első lépés megtételére. Az új amerikai robbantás arra vall, hogy a kormány­zat a tavaly novemberi csúcs­találkozó után aláírt közös nyilatkozat ellenére, tovább, ra is a katonai fölény meg­szerzésének ábrándját kerge­ti. A nevadai kísérlet tehát megkérdőjelezi a jelenlegi amerikai kormányzat tárgya­lópartneri megbízhatóságát — állapítja meg a kommen­tár. Bajtársi találkozó A Magyar Ellenállók An tifasiszta Szövetsége szek­szárdi klubjának tagjai teg­nap délelőtt tíz órakor ünne­pi, bajtársi találkozót tartot­tak az Ybl utcai BM-klub- ban. A találkozón részt vett Ispán ovi ts Márton, a szö­vetség főtitkára is, {képvisel­tette «magát a megyei párt- bizottság, a fegyveres tes­tületek képviselői is ott vol­taik, valamint a találkozón részt vettek megyénk váro­sainak küldöttei is. A meg­nyitót követően a Szekszárdi IV-es Számú Általános Isko­la úttörői virággal köszön­tötték a veteránókat, majd Kovács Gy. Ernő mondott ünnepi beszédet. A hozzászó­lások után a meghívottak és a klbbtagok közös ebéden, majd baráti beszélgetésen vettek részt. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön tu­dományos ülésen emlékeztek meg Jurij Gagarin űrrepülé­sének negyedszázados évfor­dulójáról. Az MTA Inter- kozimosz Tanácsának és a Magyar—szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnökségének együttes rendezvényén And- ri.jian Nyíkolajev szovjet űr­hajós tartott előadást az űr­repülés fejlődéséről. TOKIÓ A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítására, a nukleáris fegyverkezési ver. seny beszüntetésére és a mi­előbbi nukleáris leszerelésre szólított fel Japánban csü­törtökön véget ért üléssza­kán az Interakció Tanács, amely korábbi miniszter- elnökökből és államfőkből áll. Magyarország képvise­letében a résztvevők között volt Fock Jenő is. |bonn Franz Josef Strauss-szal, a CSU elnökével, Bajorország miniszterelnökével, valamint Johannes Rau-val, a SPD kancellárjelöltjével, észak, rajns vesztfáliai miniszterel­nökkel találkozott csütör­tökön Bonnban Günter Mit­tag, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja. LAHOR Hatalmas tömeg várta csü­törtökön a pakisztáni Lahor repülőterén Benazir Bbuttót, a pakisztáni ellenzék több éves száműzetéséből hazatért vezetőjét. Kitüntetik a munkaverseny legjobbjait A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a gazdasági felada­tok teljesítésében, a szocia­lista munkaversenyben ki. emelkedő eredményeket elért vállalatok, szövetkezetek, munkáskollektívák és dolgo­zók kitüntetéséről döntött, illetve munkájuk elismerése­ként javaslatot tett az Elnö­ki Tanácsnak a legmagasabb állami kitüntetések odaítélé­sére. A kitüntetésekre a vál­lalatok közül elsősorban azok pályázhattak, amelyek ága­zatukban a leginkább fokoz­ták gazdálkodásuk haté­konyságát, korszerű terméke­ik kínálatának és választé­kának bővítésével a legtöb­bet tették a hazai ellátás ja­vításáért ás az export növe­léséért. A szocialista brigá­dok közül főként azok szá­míthatnak magas elismerés­re, amelyek tagjainak kiemel­kedő teljesítményére, embe­ri példamutatásra, helytál­lására tartósan építhetnek a vállalatok. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a munkaver­seny számottevően segítette a VI. ötéves terv végrehajtá­sát, hozzájárult a népgazda­ság egészében a gondok eny­hítéséhez, aminek különösen nagy jelentősége volt a gaz­dálkodás nehezebb feltételei között, amikor a munkán nemcsak a vállalatok jelene, hanem néha a jövője is mú­lott. A Minisztertanács ör­vendetesnek tartja, hogy a szocialista brigádok vállalá­sai szorosabban kapcsolódtak a helyi gazdasági feladatok­hoz, a felajánlások teljesíté­se sok helyütt növelte a vál­lalat értékesítési lehetőségeit, elősegítette a költségek csök­kentését, a minőség javítását. Igen értékesek voltak a’ vál­lalati újítók és feltalálók kezdeményezései, javaslatai is, amelyek többnyire a mű­szaki fejlesztést és a korsze­rűbb termékek bevezetését gyorsították fel. Biztató jelen­ség, hogy a szocialista brigá­dok tagjai közül most mát' mind többen vállalkoznak második, sőt harmadik szak­ma elsajátítására, így mun­kájukat mindinkább ott hasznosítják, ahol a válto­zó feladatok ellátásához a legnagyobb szükség van szak­ismeretükre. A tapasztalatok szerint a dolgozók kezdeményezései is elsősorban ott érvényesül­nek, ahol maga a vállalat, il­letve szövetkezet is eredmé­nyesen működött. Ezeken a helyeken a vezetés többnyire rugalmasabb, és a vállalat ér­dekében fokozottan támo­gatja a hasznos javaslatokat. A gyengébben gazdálkodó vállalatoknál is sok értékes javaslatot, felajánlás*, tettek a dolgozók, gyakran azon­ban ez is kevésnek bizonyult a gazdálkodás nehézségeinek áthidalásához. A legeredményesebben dol­gozó kollektívák anyagi elis­merése még ma sem kielégí­tő, bár az utóbbi időben már sok helyütt tapaszrtalható ja­vulás. Gyakran anyagilag valóban nem is értékelhető az a je­lentős munka, amit egy-egy vállalat vagy ágazat, mint például a bányászat, n mező- gazdaság, a közlekedés dol­gozói tevékenységük javítá­sával és áldozatkészségükkel az országnak nyújtanak. A kitüntetések odaítélésénél figyelembe vették ezeknek a kollektíváknak, dolgozóknak rendkívül hasznos teljesít­ményét. A Minisztertanács rámuta­tott, hogy a szocialista mun- kaverseny-mozgalom a vál­lalati gazdasági munkaközös, ségek elterjedésével sem ve­szített jelentőségéből, sőt, egyik legfontosabb segítője a bonyolult gazdasági felada­tok megoldásának, örvende­tes, hogy a szocialista bri­gádoknak igen sok olyan tag­ja vian, aki részt vesz a gaz­dasági munkaközösségben is, amellett, hogy változat­lanul átlagon felüli eredmé­nyeket ér el a főmunkaidő­ben. A munkában élen járó kol­lektíváknak, dolgozóknak május elseje alkalmából ad­ják át a kitüntetéseiket. Olajárcsúszda Az év legelején hirtelen csúszdára került az olajár, > azon olyan lendülettel kezdett leidé siklani, hogy a ta­vasz beköszöntésekor már egyszerűen megállíthatatlan­nak látszott. Lefelé mentében áttörte a hordónként tíz dolláros határt, március vége felé pedig már olyan üz­leteket is kötöttek, amelyeken az árajánlat kevesebb mint 9 dollár volt. Aligha jósolta volna meg bárki ezt a példátlan áresést, akárcsak négy hónappal ezelőtt. Hiszen akkor az ár bar­relenként 28—30 dollár körül mozgott. Igaz, nagyon nehéz volt eladni — a piac folyvást szűkült. Akkor határozta el a kőolajexportáló országok szervezete, közismertebb rövidítéssel: az OPEC, hogy termelési háborút indít. Ki­nyitották a csapókát, s akkora túlkínálatot teremtettek az olaj világpiacán, hogy az ár szinte percek alatt a mély­be csúszott. Az elmúlt hetekben akadtak, akik már a hordónkénti 5 dolláros árat sem tartatták elképzelhetet­lennek. Ehhez érdemes felidézni, hogy az 1973-as első olajárrobbanáskor 3 dollár környékéről ugrott fel a bar­relenkénti ár 10 fölé, majd, a második robbanás idején, 1979-ben, 13-ról 34-re. A jósokra azonban ez >a hét hirtelen rácáfolt. Vasár­naptól a nyersolaj-ár váratlanul visszafelé indult a csúsz­dán. Pár nap alatt elhagyta az ominózus 10 dolláros szin­tet, s a napokban már 14 dolláros üzleteket is kötöttek Londonban. Mi történt hát? — kapta fel a fejét a világ Hiszen az OPEC-tagök és az olajkartellen kívüli ter­melők változatlanul többet kínálnak a piacokon, mint a kereslet... Nos, a fordulat oka egy látszólag nem túl jelentősnek in­dult sztrájk. Norvégiában bérkövetelések miatt állták le a munkával a fúrótornyok alkalmazottai, majd csatlako­zott hozzájuk az egész norvég olajbányászat. Norvégia, a Világ egyik legnagyobb olajexportálója az OPEC kere­tein kívül, napi egymillió hordót adott el eddig. Ennek az egymilliónak a kiesése teremtett átmenetileg jobb hely­zetet a piacokon. Az olajtermelőknek azonban ennél nagyobb lökésre lenne szükségük, hogy kiláboljanak az áresés gazdasági bajaiból. Az egyetlen út a termeléscsökkentés, a túlter­melési háború abbahagyása. S erre már azok az olaj- exportálók is hajlanak, akik korábban — éppen mert minden dollárcentre égetően szükségük volt — elzárkóz­tak az önkéntes korlátozástól. Avar Károly A francia Nemzetgyűlés csütörtökön a kormánynyi­latkozat hajnalig tartó vitá­ja után, a várakozásnak megfelelően bizalmat szava­zott a Chirac-kormány nak. Tartózkodás nem volt, 292-en szavaztak a kormány mellett, 285-en ellene a nyílt szava­záson. A vita éjfél után színpadi­as fordulatot vett, amikor Henri Emmanuelli, a koráb­bi szocialista kormány költ­ségvetési minisztere azzal vá­dolta az új kormányt, hogy saját nemzeti valutája ellen spekulálva érte el a leérté­kelést. Chirac hevesen fel­ugrott és azzal vágott visz- sza, hogy ez a kijelentés bí­rósági eljárást kíván, mire a szocialista csoport kérésére rövid időre felfüggesztették az ülést. Chirac utána lehig- gadva helyesbített, hogy egy képviselőnek természetesen mentelmi joga van, de tulaj­donképpen úgy értette amit mondott, hogyha nem kép­viselő lenne az illető, rágal- mazási pert indítana aliéné. A kormányfő a vitát össze­gező beszédében élesen tá­Szép magyar könyv Szavazhatnak a látogatók Tegnap délután a szekszár­di Tanárképző Főiskola au­lájában megnyílt a „Szép ma­gyar könyv — 1985.” közön­ségszavazással egybekötött könyvkiállítás. A megnyitón részt vett Kamarás György- né, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezető­je. Lukács József, a főiskola i ga zga«t óhe ly e 11 ese köszön t öt - te a megjelent szakmabelie­ket és a «könyvbarátokat, majd Ördögh Szilveszter író megnyitója hangzott el. A beszéd, a könyv életünkben betöltött szerepét fogalmaz­ta meg lírai hangon. iMorvay László, a „Szép magyar könyv”-verseny tit­kára elmondta, hogy 25 ma­gyar kiadó 237 műve — ez egyébént rekordszám — kö­zül a 144 legszebbet láthatjuk itt. A Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülete madta, visszaesésnek, lema­radásnak bélyegezte a szo­cialista kormányzás öt évét, ami semmi eredményt nem hozott szerinte az országnak. Giscard d,Estaing volt el­nök nagy érdeklődéssel várt beszédében egységre intette a kormány heterogén táborát, hangsúlyozva, hogy a gazda­ság liberális átalakításának programja csak teljes egy­ségben és fegyelmezetten biztosítható. André Lajoinie, a kommunista képviselőcso­port elnöke kijelentette, hogy a kormány programja „a rombolók politikája”. „A ki­zsákmányolás szabadsága ne­vében eladják a nemzet tu­lajdonát a vagyon kiváltsá­gosainak”. Lajoinie „undorí­tó kótyavetyélésnek” nevezte az állami vállalatok magán­kézbe adását, hangoztatta, hogy a kormány a legrosz- szabb tekintélyelvű hagyo­mányok szellemében akar rendeletekikel kormányozni és „frontális támadást indít a dolgozók ellen” kétségbe vonva a szakszervezeti jogo­kat. által szervezett versenyben a szakmai zsűri 25 díjat és 45 oklevelet ítélt oda, most pe­dig a nagyközönség szavaz­hat. — A kiállítás a főiskolán április 10-től 28-i'g tartó ren­dezvénysorozat első esemé­nye, a Tolna Megyei Könyv­tár és a Tanítóképző Főiskola közös szervezésében. A főis­kolai közművelődési napok során lesz még író-olvasó ta­lálkozó és előadói est is —> mondta Pajor Enikő főisko­lai adjunktus, a rendez­vénysorozat szervezője. A szép magyar könyvre az ország hat városában sza­vazhatnak a könyv,barátok, s e szavazatok alapján kerül sor az ünnepi könyvhét al­kalmával a közönségdíjak ki­osztására. A kiállítás április 18-ig lesz nyitva az érdek­lődők előtt. Bizalmat kapott a francia kormány

Next

/
Thumbnails
Contents