Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

2^îrsÉPCUSÀG 198«. április 10. Mitterrand üzenete Az új kormány terveivel kapcsolatban az elnök rámu­Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök az új nemzetgyűléshez intézett üze­netében a szociális törvény­kezés fontosságára és az al­kotmányos jogkörök pontos megtartására hívta fel a jobboldali többségű testület figyelmét. Az elnök békülé- keny és igen tartózikodó üze­netében rendezett és nyu­godt együttműködésre szólí­totta fel a vele ellentétes po­litikai beállítottságú parla­mentet, s nem nyilvánított véleményt a frank leértékelé­séről, az új kormány első gazdasági lépéséről. Az elnök hangoztatta, hogy az ötödik köztársaság fenn­állása óta először „a parla­menti többség más politikai áramlatokból került ki, mint amelyek az elnökválasztás­kor fogtak össze”. Ez az új Megélénkültek a harcok az iraki-iráni fronton Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság szerdai köz­leménye szerint a legheve­sebb harcok a front északi szakaszán voltak. Az iraki hadsereg egységei felszabadí­tották Majszan tartomány egy részét, jelentős károkat okozva az ellenségnek em­beréletben és anyagiakban. Fáó kikötőváros térségében légiharc alakult ki, s ennek során az iraki repülőgépek lelőttek két iráni vadász­bombázót. Chilei szocialista vezető látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására április 7—9. között látogatást tett Budapesten Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja. A chilei politikus, akivel Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője folytatott megbeszélést, látogatást tett a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsánál is. helyzet mindkét féltől újfaj­ta magatartást követel. Em­lékeztetett az államfő és a kormány jogkörére: az ál­lamfő fő feladata a közintéz­mények folyamatosságának biztosítása, a nemze­ti függetlenség és a terüle­ti épség megvédése — a kor­mányé a politika meghatá1- rozása és végrehajtása. A parlament jogairól szól­va hangsúlyozta, hogy ez a kormány is élhet — mint elő­dei — a rendeletek eszközé­vel, ami kikapcsolja a parla­mentet, de emlékeztetett rá, hogy a szocialista kormány legfontosabb reformterveit a parlamentben hagyöfta jó­vá. Ezért fogad el ettől a kormánytól is csekély számú rendeletet, amelyek nem vonhatnak vissza szociális vívmányokat. Tizenegy halott, 89 sebe­sült, de a mérleg még nem végleges. Kedden délután negyed kettőkor egy kék színű BMW-ben felhalmo­zott, mintegy 100 kilónyi rob­banóanyag hatalmas pusztí­tást végzett a Bejrúttól pár kilométerre lévő kikötőváros- ka főterén. A célpont talán megint a Falangista Párt egyik székháza volt, amely alig 50 méterre állt a robba­nás központjától — de az áldozatok — Rasid Karami kormányfő szavaival — „mindig az ártatlanok”. A keddi merénylet volt az ötödik január 15. óta. Ekkor távolították el a hatalomból Elie Hobeikát, a „Libanoni Erők” vezérét. Hobeika, a keresztény milícista-vezér decemberben megbékélési megállapodást írt alá a mu­zulmán milíciákkal. A ke­resztény jobboldal azt állít­ja, hogy a merényleteket Hobeika emberei szervezik — Hobeika ezt határozottan cáfolja. A muzulmán tábor szerint Izrael áll a háttér­ben: Tel Aviv efféle provo­kációkkal akarja megakadá­lyozni a nemzeti megegye­zést Libanonban — mond­ják. tatott: a gazdasági fellen­dülés jó úton halad, de nem tekinthető befejezettnek, amíg „a munkanélküliség a legsúlyosabb szociális ba­junk”. Az FKP Politikai Bizott­sága kedden kiadott közle­ményében felhívta a franciá­kat, hogy állják útját a Cihi- rac-ikormány politikájának, védekezzenek az olyan intéz­kedések ellen, amelyek „sú­lyosbítani fogják a dolgozók és az ország helyzetét.” Az FKP vezető testületé hang­súlyozta, hogy megítélése szerint a frank leértékelése „olyan döntések előjátéka, amelyek újabb agressziót je­lentenek a dolgozók ellen és új lehetőségeket kínálnak a tőikének a profitszerzésre. Véres dráma zajlott le keddre virradóra egy Bejrút melletti szunnita falucskában, a Suf-hegységben lévő Bsza- bában. Az öldöklésben 14 ember meghalt, 15 ház le­égett, a szunnita lakosság pe­dig tömegesen menekül — tartván a drúzok bosszújá­tól. Az incidens azzal a koc­kázattal jár, hogy a szunni­ták és a drúzok közötti há­borúskodássá fajul. Az ügy úgy robbant ki, hogy a (zömmel) dr űzőkből álló Haladó Szocialista Párt egyik tagja megjelent a fa­luban, behajtani a „milíciák adóját”. Az illegális „adózás” tipikus jelenség Libanonban — a lakosságnak ezt a véde­lemért kell fizetnie. A Haladó Szocialista Párt helyi képviselője — a falu ugyanis Dzsuimblatt milíciái­nak védelme alatt áll — meg­tagadta az összeg kifizetését: lövöldözés robbant ki, amely­ben a két vitázó fél életét vesztette. Ezután léptek ak­cióba a két halott családjá­nak tagjai és szinte kiirtották egymást — a szunnita lakos­ság pedig menekült, rejtő­zött, közben azonban fel is készült a harcra. PANORÁMA BUDAPEST Kapolyi László ipari mi­niszter hazaérkezett a ju- goszLáviai Sibenikböl, ahol részt vett a KGST rádiótech­nikai és elektronikai ipart állandó bizottságának 51 ülésén. A tanácskozáson a többi között megtárgyalták a KGST 2000-ig szóló komplex programjáról a bizottságra háruló feladatokat, minde­nekelőtt az elektronizálás meggyorsításának tennivalóit. HANNOVER A nyugatnémet csatlakozás az SDI-hez megnehezítheti az NSZK és a szocialista orszá­gok kapcsolatainak alakulá­sát — jelentette ki Günter Mittag, az NSZEP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagja Hannoverben, ahol szer­dán felkereste az ipari vá­sárt. Günter Mittag az NDK kiállítási standjait — az idén 27 iparvállalat képviselteti magát — az Alsó-Szászor- szág bemutatóit kereste fel és találkozott Richard von Weizsäcker államfővel is. Az NSZK szerdán kiutasí­tott az országból két líbiai diplomatát. A bonni külügy­minisztérium közölte, hogy a nyugat-berlini pokolgépes robbantás kivizsgálására ala­kított különbizottság megálla­pította: Líbia bonni „népi irodájának” — követségének — két munkatársa gyanúsít­ható azzal, hogy köze volt a robbantáshoz. Wolfgang Schäuble, a kancellári hiva­tal vezetője úgy nyilatkozott, hogy Bonn értelmetlennek tart mindenfajta gazdasági szankciót Líbia ellen, s ezért nem tesz eleget az Egyesült Államok ilyen értelmű fe- hívásának. BONN A szerda délelőtti kormány­ülés második napirendi pontjaként a kabinet jóvá­hagyta az NDK-val kötendő kulturális egyezményt. A megállapodást a tervek sze­rint májusban írják alá Ber­linben. Libanoni helyzetkép Nagyitó alatt: a Gorbacsov-terv (3.) Biztonság vagy bizonytalanság? Reagan amerikai elnök nemrégiben valami olyasfé­lét mondott, ha Földünket idegen bolygó lakóinak invá­ziója fenyegetné, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok minden bizonnyal igen gyorsan megtalálná a közös nyelvet. A Fehér Ház urát valószínűleg a tudományos- fantasztikus filmek ihlették meg. amikor erre a kijelen­tésre ragadtatta magát. A valós Veszély — a rákéta-' nukleáris katasztrófa — azonban nem kívülről lesel­kedik az emberiségre ... Mihail Gorbacsov főtitkár a tömegpusztító harceszkö­zök megsemmisítését célzó i n d í tvá n ya i nak megté t e 1 ek or arról, beszélt, hagy a népek a kozmikus korszak új és válságos szakaszába léptek. Most kell cselekedni, amíg nem késő! Különös hang­súllyal húzta alá: a Szovjet­unió anyagi és szellemi po­tenciálja lehetővé teszi bár­milyen fegyver megalkotá­sát, ha erre kényszerítik. De nem ezt .az utat akarja járni. Mélységesen átérezve a mai és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősségét, minden tőle telhetőt megtesz a békésebb világ megterem­téséért, a leszerelésért. A józanság, a mértéktartó realitásérzék azt diktálja: rakéta-nukleáris korunkban újszerűén, egészen másként kell megközelíteni a bizton­ság fogalmát, mint bármikor a múltban. A hadászati pa­ritás jelenlegi viszonyai kö­zött a két vezető atomhata­lom veszélyeztetettsége nagyjából azonos. Am ha a nukleáris versenyfutás foly­tatódik, a katonai szemben­állás olyan magas szintre emelkedhet, amikor az egyen­súly már nem töltheti be többé fékező szerepét. Ma­napság abból kell kiindulni, hogy a Szovjetunió biztonsá­ga lehetetlen az Egyesült Ál­lamok biztonsága, a Varsói Szerződés tagországainak biztonsága pedig a NATO garantált biztonsága nélkül. A szovjet leszerelési terve­zetnek éppen az a legfőbb értéke, hogy a katonai kon­frontáció falainak fokozatos lebontásakor minden egyes szakaszban gondosan figye­lembe veszi mások jogos biztonsági érdekeit. E prog­ram egyik sarkallatos és mindmáig szenvedélyes vitá­kat kiváltó kérdése a nukleá­ris föld alatti robbantási kí­sérletek beszüntetése. A je­lekből ítélve, a Reagan-kor- mányzat még mindig nem hajlandó követni a Szovjet­unió példáját, mondván, amíg atomfegyverek lesznek, ad­dig folyamatosan ellenőrizni kell működési megbízható­ságukat. Persze nemcsak er­ről van szó. A moratórium elvetése szervesen össze­függ az űrfegyverkezési program új eszközeinek ki­kísérletezésével. Szovjet részről nem véletlenül hang­súlyozzák: az idén esedékes csúcstalálkozón a robbantá­sok tilalmát kimondó megál­lapodás tető alá hozása le­hetne az első legfontosabb lépés. A másik ilyen probléma az Európában állomásoztatott amerikai és szovjet közepes hatótávolságú nukleáris fegy­verék felszámolásának mi­előbbi megkezdése. Valami­lyen haladásra, érdemi dön­tésre feltétlenül szükség van e téren, ellenkező esetben az újabb Gorbacsov—.Reagan dialógus terméketlen, kandal­ló melletti csevegéssé válina. Kétséges azonban, az ame­rikai felső vezetés kész-e életben tartani Genf szelle­mét, s tartalommal megtölte­ti a néhány hónappal ezelőtt kimunkált elvi kereteket?! Nem valami bíztató jel az se.m, hogy Genfben, Becsben és Stockholmban — a vára­kozásokkal ellentétben — változatlanul egyhelyben to- pogás tapasztalható. Amikor már-már úgy látszott, sike­rült kimozdulni a holtpont­ról, a nyugatiak mindig ta­láltak valamilyen ürügyet a megoldások 'késleltetésére. Többnyire az esetleges fegy- verzetkorlátozási ellenőrzésé­nek nehézségeivel hozakodnak elő, sőt a fontossági sorren­deket megfordítva, minde­nekelőtt erre helyezik a hang­súlyt. Pedig nyilvánvaló: ha nincs tényleges leszere­lési intézkedés, akkor nincs mit ellenőrizni! Es miközben folyik a róka-fogta csulka, csulká-fogta róka játék, a szocialista békekezdeménye­zések körüli manipuláció, a SALT—I. és a SALT—II. szer­ződések elleni áskálód ás, a NATO-tagállamok — élükön az USA-val — minden irány­ban fokozzák katonai akti­vitásúkat, növelik hadilkölt- ségvetéseiket, gyorsítják fegyveres erőik korszerűsíté­sét. Mihail Gorbacsov joggal hívta fel a figyelmet - arra, hogy „a békés szavak mö­gött túlságosan gyakran a háborúra való készülődés po­litikája, az erő alkalmazásá­nak szándéka rejtőzik”. Egynémely nyugati hatalom obstrúkciós magatartását ugyanez a szándék magya­rázza a 40 ország képviselői­nek részvételével zajló gen­fi leszerelési konferencián a vegyi fegyverek teljes eltil­tásával kapcsolatosan. (A szovjet javaslat szerint az ezredfordulóig, együtt az egyéb tömegpusztító eszkö­zökkel, ezeket is meg kellene semmisíteni.) összefoglalva azt mondhat­nánk: bár a genfi csúcs, az egyszerű emberek százmilliói­nak rokonszenvét élvező szovjet békeprogram, az SZKP XXVII. kongresszusá­nak világpolitikai hatása már érezhető, a nemzetközi ka­tonapolitikai helyzet az Egyesült Államok magatartá­sa miatt az utóbbi hónapok­ban mégsem lett egyszerűbb, megnyugtatóbb. Van némi javulás, fordulatról azonban nem beszélhetünk, még ke­vésbé frontáttörésről. Igazia van Vegyim Zaglagyinnak, a neves szovjet szakértőnek, aki úgy véli, a világ most a háborús veszély megszünteté­séért vívott mind megfeszí- tettebb és szélesebb körű harc felé tart. A béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél jobban függ attól, hogy a szocialis­ta közösség, a szocialista vi­lágrendszer milyen gyorsan, és milyen hatékonyan lesz képes választ adni a Nyugat politikai, gazdasági és kato­nai kihívásaira. Serfözö I.ászló Mai kommentárunk Javaslatok és reagálások A Reagan—Dobrinyin találkozóról nyilatkozik Shultz amerikai külügyminiszter (Telefotó) Biztató jel vagy csupán átmeneti halasztás az ere­detileg keddre tervezett amerikai nukleáris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a világsajtó, azt követően, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozták: az előzetes bejelentés ellenére mégsem hajtották vég­re a Nevadá-slvatagban az Egyesült Államok bejelen­tett atomrobbantását. A Fehér Ház hivatalos megnyi­latkozásai szerint nincs összefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kapcsolatok, konkrétabban a Rea­gan—Dobrinyin találkozó között. A találgatások azon­ban tovább tartanák. Meglehet, valóban a borúlátóiknak van igazuk, s a washingtoni döntést nem lehet még szerény reagálás­ként sem tekinteni a sorozatos szovje t kezdeményezések. re, a nukleáris robbantások teljes felfügesztésére irányu­ló ismétlődő felhívásokra. Még kevésbé annak jeleként', hogy az Egyesült Államok kedvezőbben fogadná az át­fogó szovjet fegyverzetcsökkentési, leszerelési indítvá­nyokat, amelyeknek a moratórium fenntartása szintén fontos, nélkülözhetetlen tényezője. Az elmúlt hetekben Moszkvából számtalanszor hang­zott el a sürgetés, a bíztatás: a fegyverkezési hajsza erőltetése az erőpolitika folytatása helyett a két nagy­hatalom az egyenlő biztonság elve alapján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb például világszer­te érdeklődést kelltett Mihail Gorbacsovnak az a ja­vaslata, hógy — bármelyik európai fővárosban — ren­dezzenek külön csúcstalálkozót a nukleáris kísérletek leállítása ügyében. Nem maradtak visszhang nélkül azók a kijelentések sem, amelyeket a főtitkár a na­pokban Togliatti városában a Szovjetunió kül- és biz­tonságpolitikai alapelveiről mondott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés véletlene hozta, szimbolikus je­lentőségű, hogy épp a nevadai robbantás kijelölt nap­ján .terjesztették elő a Varsói Szerződés dokumentu­mát atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról, Euró­pában éppúgy, mint a világ más térségeiben. Ha a kezdeményezések sorát áttekinteni is nehéz, annál könnyebb összefoglalni a washingtoni válaszok lényegét. Hiszen az amerikai adminisztráció részéről — tegyük hozzá: sajnos — gyakorlatilag valamennyi indítványt elutasították, közvetve vagy közvetlenül ki­fejezve .az érdektelenséget a Moszkva által javasolt irányvonal követésében. A nukleáris kísérletekre vo­natkozó moratórium csupán egyetlen, bár igen jellem­ző példa e magatartásra, annak ellenére, hogy Washingtonban jól .tudják: a moszkvai vezetés külö­nös jelentőséget tulajdonít e kérdésnek. Az atomrobbantások beszüntetése ugyanis egyike azon két témának, amelyekben az előrelépést az Szov­jetunió úgy tekinti, mint a következő Reagan—Gor­bacsov csúcs feltételeit megkönnyítő, légkör javító .té­nyezőt. A másik ilyen terület, mint ismeretes, az euró­pai közép-hatótávolságú atomrakéták számának csök­kentése lenne. Moszkvában többször hangsúlyozták: ha e problémák bármelyikében sikerülne haladást el­érni, az máris jelentősen növelné a két politikus idei eredményes találkozójának esélyeit. A csúcsértekezlet mellesleg az elmúlt hetekben a nemzetközi atmoszférát egyre inkább meghatározó kérdéssé válik. Legutóbb, Genfben előzetes megálla­podás jött létre arról, hogy e találkozót az idén Washingtonban tartják, ám kétségtelen, hogy azóta egyetlen tárgyalási fórumon sem sikerült érdemleges haladást elérni a vitás kérdésekről. Márpedig — hang­súlyozzák Moszkvában — Genfben arról is megegyezés született, hogy meggyorsítják a különböző leszerelési eszmecserék. így a bécsi, a stockholmi és a genfi ta­nácskozások menetét. Dobrinyin látogatását a Fehér Házbán épp azért kí­sérte megkülönböztetett figyelem, hogy elhangzik-e valamilyen utalás a csúcs megrendezéséről. Nos, a megfigyelőknek szűkszavú megjegyzésekkel s egy ténnyel kellett beérniük: a következő hónapban Shultz és Sevardnadze az amerikai fővárosban külön talál­kozót tart a csúcs előkészítéséről, A hivatalos meg­fogalmazás szerint napirendre kerülnek a legfelsőbb szintű találkozó megtartásához szükséges feltételek. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi külügyminisz­teri eszmecseréig, .illetve az utána következő hónapok­ban hogyan alakul a két állam kapcsolata. Mihail Gorbacsov Togliattiban csakúgy, mint előző interjúi­ban, televíziós nyilatkozataiban kifejtette, hogy Genf szellemében lehetséges a csúcstalálkozó. Moszkvában cáfolták már azokat a nyugati állításokat is, amelyek szerint a moratórium ügyében javasolt európai csúcs- konferenciával a szovjet vezetés helyettesíteni akarná a másik, a washingtoni találkozót. Az időközben nagy visszhangot keltett egyéb kezde­ményezések — például a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására — azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és szövetségesei hajlandóik lépéseket tenni az eddig középpontba nem került területeken is.

Next

/
Thumbnails
Contents