Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

( TOLNA \ 4. NÉPÚJSÁG 1986. április 9. fllmási Éva - Kiváló Művész Almás! Éva arra is képes, ami talán a legnehezebb: két órán keresztül egyedül ural­ni a színpadot, lekötni a né­ző figyelmét, ezernyi színt felvillantani egyetlen nagy — dalokkal megszakított — mo­nológban. Egyedül — annak a drá­mának is ez a címe, amely­ben partnerek nélkül játszik, amelyben torokszorítóan idé­zi fel egy színésznő, egy ma­gányossá vált ember: Dóm­ján Edit portréját. Almás! Éva éppen csak érettségiző diáklány volt, amikor Dómján Edittel fel­váltva játszotta el Polly sze­repét a Petőfi színházbeli Koldusoperában. — Még el sem kezdtem fő­iskolai tanulmányaimat, ami­kor Szinetár Miklós, a Pető­fi Színház alapítója és igaz­gatója szerződést ajánlott. Melyik tizennyolc éves lány tudna visszautasítani ilyen lehetőséget? Egy hályogko- vács öntudatával játszottam, s tulajdonképpen csak a nyolcadik, .tizedik előadás után döbbentem rá, hogy odaíönt vagyok a trapézon, de nincs alattam védőháló, hogy mennyire nem tudok mozogni, beszélni, jelmezt viselni. Egy év múlva vették fel a főiskolára, Simon Zsu­zsa osztályába kerültem, s boldogan ittam magamba a tanárok szavait, örömmel ta­nultam, készültem a nagybe- I űs Pályára. 1965-ben végzett, aztán négy évadot töltött Angyal­földön. a József Attila Szín­házban. Sorozatban játszott el kihívó, dekoratív nőket, könnyűvérű lányokat. A ska­tulyán ez volt a címke: dé­mon. Tizenhat éve. 1970-bsn ke­rült jelenlegi munkahelyére, a Madách Színházba. S lett egyik vezető színésze, akiire — mint mondani szokás — színházat lehet alapítani. Aki egyforma magas színvonalon játszik Shakespearet, musi­calt, mai magyar drámái, akitől nem áll távol a hu­mor, a zene és a tánc sem. Nem panaszkodhat arra, hogy sok a szabadideje, a színhá­zán kívül foglalkoztatja a szinkron, a rádió, .a televízió. — Az évek során sok sze­repet eljátszott. Melyeket tartja fontosnak, emlékeze­tesnek ? — A Gellérthegyi álmok lányalakját, azt hiszem ez hozta .meg számomra az igazi kiugrást. A Vígszínházban vendégként játszottam el a Popfesztivál női főszerepét, nagyon szép feladatnak tar­tom ma is. De említhetném Ibsen Hedda Gablerjét, vagy a Spanyol Izabellát Illés Endre drámájában. S termé­szetesen nagyon közel áll a szívemhez az Egyedül szí­nésznőhőse, Zsuzsa, már csak azért is mert Dómján Edit jó barátom volt. De nem akarom kihagyni a Macská­kat sem, amely talán még húsz év múlva is telt házak­kal menne a Madáchban. — Milyen újabb feladatok­ra készül, min dolgozik? — Két filmben kaptam na­gyon szép szerepet, mindket­tő a televízió számára készül. Az egyik a Bánk bán, Szőnyi G. Sándor rendezésében, (eb­ben Gertrudist játszom), a másik Kreutzer szonáta, ame­lyet Zsurzs Éva rendez. Tolsztoj híres regényének té­véváltozatában Liza szerepét alakítom. Kárpáti György Házimuzsika - emberközelben--...^—.—- ■—----—.--.—.----------—--:-------------—,—;—.----—........................ '.....- - • -** A kölesdi művelődési ház „választékbővítés”-; célzattal elindította a „Házimuzsika” című zenei sorozatot. Tette ezt azért, hogy a képzőművé­szetek mellett a társművé- szetek, ezen belül is főleg a zene helyet kapjon. E sorozatban legutóbb Hu- sek Rezső nyugalmazott ze­neiskolai igazgató, zongora- művész ült a pianinó mellé. Az egyórás műsor méltán váltott ki elismerést a mint­egy hatvan főnyi közönség körében. Husek Rezső Liszt Ferenc művészetét méltatta, és hozta emberközelbe, — hiszen a nagy muzsikusra kettős évforduló keretében is megemlékezünk. Élete, elő­adói, alkotói és irodalmi munkássága éppen úgy meg­elevenedett ezen az estén, Áhítattal mint a Szekszárdon eltöltött időszaka, barátsága, levele­zése. Mindehhez a bemuta­tott zenei anyag is méltó il­lusztrációnak bizonyult. KONRAD LASZLÚ Költészet napja Április 11.. József Attila születésének évfordulója im­már 23. alkalommal ünnepe a magyar lírának. A költészet napja alkalmából ország­szerte írók és olvasók talál­kozóira kerül sor. A Magvető Könyvkiadó a magyar líra ünnepe alkalmá­ból közreadja népszerű an­tológiáját, a szép versek 1985. kötetét. A könyv ápri­lis 11-én. illetve majd az ün­nepi könyvhét idején féláron lçsz kapható. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ez alkalomra je­lenteti meg A költészet más­napja című antológiát, amely­ben 13 fiatal, kötetben eddig nem publikáló költő művei­ből adnak válogatást. A Szépirodalmi Könyv­kiadó Garai Gábor, Géczi János, Lator László, Szüdi György, Takáts Gyula és Zsadányi Dezső versesköte­tét jelentette meg az ünnepi alkalomra. A TOLNA MEGYEI TANÁCS KÓRHÁZ— RENDELŐINTÉZETE, SZEKSZÁRD, felvesz dolgozókat az alábbi munkahelyekre: ÉLELMEZÉSRE: ételszállítót, diétás tálalóst és kisegítőt (konyhalányt), MOSODÁBA: centrifuga-kezelőt, kalanderkezelőt, TMK-CSOPORTB A : villanyszerelőt, lakatost és segédmunkást, ENERGIACSOPORTBA : villanyszerelőt kazánfűtői vizsgával, lakatost kazánfűtői vizsgával, MÜSZERÉSZCSOPORTBA : elektroműszerészt, G YÓG YITÓOSZTÁLYRA : egészségügyi kisegítőt. Jelentkezni az intézet munkaügyi osztályán lehet. Bérezés a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet alapján. (650) Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A szocialista országok fej­lődésének további gyorsításá­val foglalkozott a KGST Moszkvában megtartott 41. (rendkívüli) ülésszaka. Itt fogadták el a tudományos- műszaki haladás 2000-ig szó­ló komplex programját. E fontos nemzetközi dokumen­tumhoz Gurij Marcsuk aka­démikus, a KGST Tudomá­nyos-Műszáki Együttműkö­dési Bizottságának elnöke fű­zött magyarázatót, amelyet az Együttműködéssel — a kö­zös célért címmel közöl a lap. Még évszázadok múlva is szerepelni fog a kalendáriu­mokban az ember első űrre­pülésének dátuma. Bárhova is vezessen az elkövetkező nemzedékék kozmikus útja, az emberiség emlékezetéből soha nem tűnik el annak a napnak az emléke, amikor első ízben hagyta el az em­ber földi „bölcsőjét” — azé a napé, amelynek éppen ne­gyedszázados évfordulójára emlékezünk. A Világűr című cikk az űrkutatás jelenébe, jövőjébe enged bepillantást. Programok — a közgazdász szemével. — Ez a címe an­nak az írásnak, amely a 12. ötéves terv, valamint a hosz- szú távú tervek alapvető ré­szét képező programokról szól. Az olvasói levelekre L. Umanszkij, a közgazdasági tudományok kandidátusa vá­laszol. 11 ezer divatszalon és fel­vevőhely (ezek 700 különféle szolgáltatást biztosítanak), egy tudományos-termelési egyesülés és egy ágazati szá­mítóközpont tartozik Alla Grifa asszonynak, Belorusszia szolgáltatásügyi miniszteré­nek az irányítása alá. Emel­lett vannak egyéb kötelezett­ségei is, hiszen feleség, két fiú édesanyja és nagymama. A miniszterasszony című cikk révén hétköznapjaiba, sokrétű munkájába, életébe pillanthatunk be. Adnyepropetrovszki szer­számgépipari egyesülésben három és fél ezren dolgoz­nak, közülük kétezren tanul­nak különböző iskolákban, felsőfökú intézményekben. Az öten egy gyárból című írás­ban azokról a körülmények­ről és kedvezményekről ol­vashatunk, amelyeket a vál­lalatok kötelesek biztosítani azöknak a dolgozóknak, akik a munka mellett tanulnak. Ennek kapcsán az egyesülés öt dolgozója nyilatkozik ar­ról, hogyan -tudja összeegyez­tetni a munkát és a tanulást, milyen segítséget, támogatást kap a munkahelyétől. „Meg kell gyorsítani azok­nak a moszkvai és leningrádi vállalatoknak a felszámolá­sát, amelyek további fejlesz­tése gazdaságilag nem cél­szerű.” E szavak A Szovjet­unió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai cí­mű dokumentumban olvasha­tók. Vajon mi lebegett az irányelv megfogalmazóinak szeme előtt? A Valamit va­lamiért című cikk két szem­szögből közelíti a problémát: a leningrádi vezető testületek szempontjából, valamint a Pigment termelési egyesülés dolgozóinak oldaláról. LÁNYOK,ASSZONYOK Munkával és lelkesedéssel hazánkért! címmel három küldött kongresszus előtti nyilatkozatát közli a Lányok, Asszonyok áprilisi száma. Óvjuk a békét! címmel Gor­bacsov új békejavaslatainak magyar visszhangjáról olvas­hatunk. A moszkvai utcák őrzik emléküket sorozatban jelenik meg G. Korotkevics A Kreml, Lenin dolgozószobája című írása. Andrej Taraszov Szvetlána Szaviekaja című elbeszélésé­nek harmadik folytatását közli a lap új száma. Védjük meg a békét és az emberiség jövőjét! Az ENSZ 1986-ot nemzetközi békeév­nek nyilvánította. Ezzel kap­csolatban nyilatkoznak a Lányok, Asszonyokban az NDN prágai ülésének részt­vevői. A jakul ai vázlatok című írás Jakutföldre kalauzolja az olvasókat. A -divat-rovat az Ashabadi Modellház népmű­vészet ihlette modelljeit mu­tatja be. A Melléklet kötött pulóvereket, hímzett füg­gönymintákat, ételrecepteket, gyerek- és felnőttrejtvényt tartalmaz. szputnyik A műszaki-tudományos forradalom révén újabb és újabb eredményeket érnek el a szovjet népgazdaságban, s eközben egyre nagyobb jelen­tőségűvé válik a természet- védelem, az ország ökológiai egyensúlyának megóvása. Szovjet írók, tudósok, poli­tikusok egyre gyakrabban emelik fel szavukat a termé­szet védelmében. A Szputnyik korábbi számaiban is foglal­kozott már a Szovjetunió ter­mészetvédelmi területeinek bemutatásával. A folyóirat áprilisi száma Marietta Sagi- nyar írónő tollából Meleg kövek — északi ég címmel a Dél-Urali Ilmenyi Nemzeti Parkot ismerteti. „Midőn elkészült az atom­bomba, Albert Einstein azt mondta, hogy ha az emberi­ség életben akar maradni, és szeretne tovább fejlődni, ak­kor új gondolkodásmódra van szüksége. Pontosan erre az újfajta gondolkodásmódra szólít föl a Szovjetunió a nukleáris korban, s javasolja, hogy a népek küzdjék le az egymással szemben táplált bizalmatlanságukat...” E gondolat a vezérfonala a Mindnyájunk közös ügye cí­mű cikknek, amelyet A szerkesztő noteszából címmel közöl a folyóirat. Az SZKP közlemúltban le- zaljott XXVII. kongresszusá­ról még sokan és sokáig fog­nak beszélni, gondolatokat cserélni mind a Szovjet­unióban, mind az ország ha­tárain túl. A folyóirat közli Borisz Krotkov A cél válto­zatlan: a kommunizmus cí­mű írását. Alesz Adamovics író Az atomkorszak logikája című cikkében így szól az olvasó­hoz: „Az atomkorszak szük­ségszerűen újfajta gondolko­dást, újfajta látomást követel meg az embertől...” Sok megszívlelendő, okos, nemes gondolattal találkozik az olvasó ebben az írásán. A Szputnyik új számában olvashatjuk Leonyid Lesz- kovnak, a fizikai és mate­matikai tudományok dokto­rának Ipartelepítés a világ­űrben a következő évezred­ben című dolgozatát. E tu­dományos jövőbelátás abban tér el az izgalmaktól bővel­kedő sci-fiktől és más tu­dományos fantasztikumoktól, hogy nemcsak a fantáziára épít, hanem szigorúan a tu- damányok révén várható eredményekre. Leonyid Lesz- kov írásában az olvasó egy hosszú távú prognózissal is­merkedhet meg, amelyet szovjet és külföldi szakiroda- lom alapján készítettek, és napjainktól háromezerig ve­títi előre a jövőt tizenkét kor­szakra bontva, amelyből ter­mészetesen az első korszakot prognosztizálja a legnagyobb valószínűséggel, és a legrész­letesebben. Nagy megpróbáltatást je­lenthet bárkinek, ha három héten keresztül magányosan kell élnie egy elhagyott szi­geten. És ha az illető gyerek? a hétéves Szerjozsa Dobri- nyin és a tizenegy éves Al- josa Popov huszokét napot töltött a kora tavaszi nyir­kos hidegben, minden élelem nélkül egy szigeten, az or­szág egyik legzordabb, leg­hidegebb vidékén. Rafail Bikmuhametov és Andrej Illés egy tragikus esetről számol be az Egyedül a fo­lyó közepén című írásban. A színházkedvelők körében aligha akad olyan ember, aki ne ismerné a Moszkvai Akadémia Művész Színházát. Mikor és hogyan született ez a színház? Hogyan dolgozott a nagy rendszeralapító, Szta- niszlavszkij ? Kik voltak ké­sőbb az olyan népszerűvé vált munkatársak? Konsztan- tyin Sztaniszlavszkij A Mű­vész Színház születése című írása sok más kérdésre is válaszol. Van-e biotér, hihetünk-e telepátiában, a jövendőmon­dásban, és az álmokban? Ezeket a kérdéseket a Szputnyik egy franciaország­beli olvasója tette fel. A választ Vágyakozás a termé­szetfeletti után című cikk­ben Vlagyimir Konovalov, az orvostudományok doktora adja meg. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom ápri­lisi száma Valentyin Rasz- putyin új, Tűz van! című kisregényét közli Harsányi Éva fordításában. Az író, akárcsak korábbi regényei­ben, e művében is a mai szi­bériai emberekről, gondokról ír. Szosznovka lakói a két évtizeddel ezelőtt elárasz­tott szibériai falvakból szár­maznak, akik azonban új lakóhelyükön nem tudtak igazán gyökeret verni. Ez olyan problémákat okoz az emberek életében, annyira eltorzítja jellemüket, lelkű­ket, hogy amikor tűz üt ki a raktáraknál, és közösen kel­lene cselekedni, arra is kép­telenek. Vlagyimir Rudnij Elsőfokú készültség című kisregénye Kuznyecov tengernagy élet­útját vázolja. Kuznyecov ten­gernagy a háborút megelő­zően és a háború alatt a szovjet hadiflottát irányí­totta. A könyvet a történelmi dokumentumok, az író fog­lalkozásából adódó gazdag is­meretanyag — maga is ten­gerész volt — teszi még hi­telesebbé. A Líra rovat Konsztantyin Vansenki Állami díjas költő verseiből állított össze egy csokorra valót. A verseket Képes Géza, Horváth Ferenc, Kiss Benedek, Konczek Jó­zsef és Polgár István fordí­tották. Polgár István ezt írja bevezetőjében : Konsztantyin Vansenkin néhány versének műfordítását a szokásosnál is szívesebben vállaltam, mert a költő nemzedékemben, mert költészetéből kitetszik, egyívásúak vagyunk; ha rég­óta személyesen ismernénk egymást, talán cimborákká váltunk volna előbb-utóbb.” A versösszeállításhoz Tatjana Bek írt utószót. Írásában hangsúlyozza, hogy „a korai élmények meghatározták Vansenkin költészetét”. önálló rovatban Jurij Guszev Írásával emlékeztet a folyóirat a száz éve született Tóth Árpádra. Natella Gorsz- kaja fordításával két nyelven olvasható a rovatban a Kör­úti hajnal című költemény. A Közös dolgaink rovatban Bata Imre köszönti a 75 éves Georgij Markovot; Volodimir Koval Olesz Honcsarról szóló életrajzi esszéregényének részlete, valamint Temirkul Ümötalijev írása Magyaror­szág felszabadítására emléke­zik. Az Irodalom és élet rovat­ban Jevgenyij Bogát buzdít a családi felolvasások fele­désbe merülő szép hagyomá­nyának felelevenítésére. Az Irodalomról rovatban Valen­tyin Oszkockij méltatja Jurij Davidov G. L. visszatér Cí­mű, magyarul is megjelent új regényét. Almási Éva portréja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents