Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
lííKfi. április í). rtÉPÜJSÁG 3 Tanácstagok - áj szerepben A hetedik ötéves tervek-------------------- negtárgyalása é s elfogadása kapcsán az elmúlt hetekben minden megyében megélénkült a tanácstestületek vitakozó kedve, s a tavalyi választást követő kezdeti nekibuzdulásra, majd az ezután tapasztalható kisebb visszaesés után újra aktívabbak, dolgosabbak lettek a tanácstagok, nemcsak választókerületük ügyeiben, hanem a település, a község, a város egészét érintő elhatározásokban, döntésekben is. Most kezd igazán érzékelhetővé válni, hogy az új választási rendszer által megnövelt demokratizmus a hétköznapi munkában is folytatódik. A körülmények kényszerítik a tanácstagokat arra hogy új felfogásban tevékenykedjenek, ne térjenek vissza régi, megszokott sablonokhoz. Az egyik ilyen tényező mindenképpen a tanácsok új gazdálkodási rendje, amely immár a valóságban váltja aprópénzre az elvileg évek óta fennen hangoztatott önállóságot. Hiszen az idei évtől a megyék a fejlesztési pénzeket már mindenütt az állandó lakosságszám arányában, a fejkvóta szerint osztják el a községek, városok között, és felülről nem szólnak bele, mit csináljanak ezzel az összeggel. A helyi tanácstagok testületé dönt! ti saját belátása szerint, hogy belefog-e egy új beruházásba, vagy néhány évig takarékoskodik, esetleg kölcsönadja a pénzét — persze, tisztes kamattal — egy másik település tanácsának. Dönthetnek úgy is a tanácstagok, hogy a fejlesztési lehetőségeket szorosabban hozzákötik a lakosság pénzéhez. Ahol például megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást, ott az ebből összejövő összeget egészítheti ki a tanács a saját pénzével, annak érdekében, hogy a lakosság által leginkább megvalósítani kívánt célok valóban meg is valósulhassanak. így. ha az emberek értelmét látják az önkéntes adófizetésnek, biztosan legközelebb is ráállnák majd. A korábbinál jóval nagyobb tényleges döntési lehetőségük van a tanácstagoknak abban is, hogy különböző pénzösszegeket az egyik feladatról a másikra átcsoportosítsanak. Köztudott, hogy korábban teljesen külön volt a különféle intézmények — egészségügyi létesítmények, iskolák, óvodák, művelődési házak — működtetésére, üzemeltetésére szolgáló költségvetési és a fejlesztési alap. A városok, községek a fejlesztésekre is általában konkrét feladatokhoz kötve kapták a pénzt, s azt nem használhatták másra. Az idei évtől ezek a kö- --------------- töttségek csaknem teljesen megszűntek, az átcsoportosításoknak többnyire csupán a józan ész szab határt. Mert nyilvánvaló, hogy sehol nem lehet azért bezáratni egy iskolát, hogy a működtetéséből megtakarított pénzen például egy uszodát építsenek. A tanácstagok azonban határozhatnak úgy, hogy a költség- vetésből bizonyos összegeket takarékosabb gazdálkodással „átmentenek" fejlesztési célokra. De születhet olyan döntés is, hogy az egységes pénzalap nagyobb hányadát fordítják például az iskolákban az oktatási feltételek javítására, vagy az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelésére. A lényeg az, hogy úgy tűnik: végre a gyakorlatban is megvalósulhat az az elv, hogy csaknem valamennyi helyi dologról helyben döntsenek, hiszen ott ismerik a legjobban a lakossági igényeket és a lehetőségeket. S ez nyilvánvalóan sokkal nagyobb felelősséget ró a tanácstagokra, akiknek szinte mindennapos közvetítő szerepet kell vállalniuk a lakosság és a tanácsi apparátus között. 1 A megnövekedett lehetőségeket, s az azokkal együttjáró fokozott felelősséget « tanácstagok is egyre inkább érzik. Ezt bizonyítják azok a tanácsülések, amelyeken nemcsak a vitatkozó kedv élénkült meg, hanem nagyobb az igényesség is a különféle előterjesztésekkel és az előterjesztőkkel szemben Néhány éve még sorra fogad tak el — pusztán az apparátus iránti bizalomból — olyan írásos anyagokat a tanácstagok, amelyeknek — őszintén szólva — a felét sem értették. Hiszen laikusként ki tudja felfogni, áttekinteni a bonyolult táblázatokat, a különböző terv- számításokat, normatívákat és naturáliákat, amelyekről egy-egy terv elfogadása kapcsán szavazni kell. Az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban hallani olyan tanácsülésekről, amelyeken a tanácstagok közérthetőbben megfogalmazott, alternatívákat is tartalmazó előterjesztéseket kértek. Teljes joggal, hiszen, ha a döntés felelősségét nekik kell viselniük, akkor mérlegelhessenek, választhassanak is. Akadt olyan tanácsülés, amelyen felvetették a lakosság választott képviselői : legyen nagyobb beleszólásuk abba, hogy milyen napirendeket tárgyal a testület. Túlságosan sok ugyanis az úgynevezett kötelező napirend, s közben olyan témák alapos megtárgyalására nem jut idő, amelyek pedig a településen élő lakosságot élénken foglalkoztatják. Talán ezek a példák is------------- bizonyítják, hogy ú j szelek fújdogálnak a tanácsháza körül. Reméljük, az aktívabb testületi munka, a tanácstagok élénkebb közéleti tevékenysége végsősoron valamennyiünk hasznára lesz. DEÁK ANDRÁS Újabb őskori leletek a Dunából A Béri Balogh Adám Múzeum — a neandervölgyi koponya után — ismét nagy szakmai érdeklődésre szá- mottartó régészeti leletekkel gazdagodott. A legrégebbi, egyben a legnagyobb méretű lelet a korai és középső bronzkor határáról való edény. Jelentőségét a rajta lévő plasztikus ábrázolás adja. A néhány vonallal kirajzolt emberi arc egyedi megfogalmazása az őskori művészet fejlettségének ritka és nagyon szép példája. A késői bronzkorban készült a második lelet egy bronzkés. Tolna megyében ilyen típusú kés eddig nem került elő, pedig helyi készítésére is vannak adatok. Wosinsky Mór már lengyeli ásatásai során is talált olyan öntőmintát, amelyben az új lelettel csaknem megegyező alakú és méretű kést tudtak készíteni. A kés szép for. mája, gondos megmunkálása a bronzkor végének magas színvonalú fémfeldolgozására utal. A harmadik lelet, egy bronz zablapálca, a Kárpát- medence keleti felében a korai vaskorban betelepült lovasnomád népesség hatását jelzi. Hazánkban eddig ilyen zablaforma nem került elő. A lelet értékét ritkasága mellett, növeli az a tény, hogy segítségével a sztyeppén át egészen a Kaukázusig nyúló kapcsolatokat lehet kimutatni. A három tárgyat összekapcsolják az. előkerülés körülményei: a földvári omladozó löszpartaknál, a Duna medréből kerültek elő, és Dánó Lajos dunai öld1vári nyugdíjas közreműködésével jutottak méltó helyükre, a szekszárdi múzeumba. Edény a kora és középső áronkor határáról Dunai öldivárnál a folyó mentén, a magas löszpa-rto- kon az őskorban földvárak sora húzódott. Sajnos, ma ezek a nagy jelentőségű régészeti lelőhelyek az erózió következtében rohamosan pusztulnák, a Dunába omlanak. Várható, hogy a Duna még sok meglepetést tartogat a régészéknek. Ahlhoz azonban, hogy ezek a leletek — amelyek a nemzet kincsei — a szakemberekhez eljussanak, szükség van a becsületes emberek további segítségére. A szekszárdi múzeum legújabb szerzeményeit — restaurálás után — a nagyközönség októberben láthatja a múzeumi és műemléki hónap alkalmából készülő kiállításon. Szabó Géza régészgyakornok Fotó: Gottvald Bronz zablapálca és krs Pontos aranykorona Ötévi munkával befejezték a földértékelés első szakaszát Tolna megy«* földértékelési körzetei A föld értékét aranykoronában mérték, s mérik még ma Is. Van ahol nyolctíz egy aranykorona érték, van ahol eléiti a harmincat. Az adásvétel, a termelési helyzet megítélése is a föld értékétől függ, függött. Most van kidolgozás alatt az új értékelési pontrendszer. Ha játszadozunk a fogalmakkal, akkor azt mondhatjuk, hogy már van pontos aranykoronánk. A föld a mező- és erdőgazdálkodás alapvető termelőeszköze. Ez a termelési eszköz azonban csák korlátozottan áll rendelkezésre, sőt, már ,intézkedni kellett a föld védelméről, hogy az ésszerűség határán belül foglaljanak el földet. Utak, gyárak, egyéb objektumök építésére a korábbi „normánál” kisebb területet szabad csak felhasználni. A föld értékét már a múlt században felismerték, hiszen 1875-ben rendelték el a földek minősítését, vagyis a földek kataszteri tiszta jövedelmén alapuló adózási rendszert. Ma ez a módszer nem elégíti ki a jövedelemszabályozással kapcsolatos igényeket, mert alkalmatlan a végzett munkától független járadékszerű jövedelmek elvonására. Ezért a kormány az 1980. évi 16. számú törvény- erejű rendeletével elrendelte az űj földértékelés végrehajtását. A rendelet értelmében a földértékelést a genetikus talaj térképes módszerrel, és a mintateres módszerrel kívánták megoldani. Költségkímélés miatt az utóbbit, tehát a mirttateres földértékelést választották. A lényeg, hogy ez felhasználja az aranykoronás rendszer — tiszta kataszteri jövedelem — által használt úgynevezett becslőeljáráso- kat, amelyek a mostani föld- értékelési körzeteket képezték. Ezenkívül a földek alap- termékenységének megállapítása mintaterek, talajszelvé- nyék feltárásával történt, ahol is a vett minták megyénkben átlagosan 109,9 hektár földterületet reprezentálnák. Ez a munka fejeződött be, s a megyei földhivataltól kapott tájékoztató alapján foglaljuk össze. A talaj alaptevékenysége azt mutatja, hogy az objektív természeti tényezők alapján egy adott földrészlet — az átlagosnál legjobb és leggyengébb talajhoz viszonyítva — milyen termőhelyi értéket képvisel. Ehhez a munkához felhasználták a talajminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit is. A termőhelyi értéket 1—100 pontszámig jelölték, s végeredményben ez fejezi ki a múltbeli aranykorona értéket, illetve majd ez a pont- szám lesz a végleges. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a földértékelés ‘.második szakaszában genetikai biológiai vizsgálatokkal egészül ki a mostani pontértékelés. A most .megállapított termőhelyi értékszám azonban nem azonos az aranykorona- rendszerrel. A kataszteri tiszta jövedelmet kifejező aranykorona-rendszer magában foglalta az értékesítési viszonyokat — közgazdasági tényezőket —, a termőhelyi értékszám pedig csak a talajok alaptermékenységét fejezi ki. A középfokú oktatási intézményekben használt számítógépek közül mintegy háromezret a Híradástechnika Szövetkezet készített. A modern oktatási eszköz iránt változatlanul nagy az érdeklődés, ezt igyekszik kielégíteni a szövetkezet, amely űj A földértékelést a földhivatalok dolgozói hajították végre. Együttműködtek a növényvédelmi és agrokémiai állomással. Kezdetben a szekszárdi ág-labor vállalta a mintavizsgálatot, de anyagi okok miatt ezt a munkát felmondta és így a megyei földértékelés .laboratóriumi munkáit a pécsi szakszolgálati állomás végezte el, a szakemberek szerint nagyon jó eredménnyel. A megye teljes területére kiterjedő vizsgálatot öt év alatt kellett elvégezni, összesen kilenc személy foglalkozott ezzel a munkával. Nagy segítségére volt a földértékelőknek számos nagyüzem, ahonnan nemcsak terepjáró gépkocsit, hanem alkatroan- két a mintagödrök ásásához embereket is adtak. Ugyanis a mintagödröt, megfelelő tájékozódás után ott ástak, ahol a minta a területet reprezentálja. Egy talajszelvény mérete: 80 centi széles 180— 200 hosszú és 150 centiméter mély. Általában három lépcsővel érték el a 150 centis mélységet, s a függőleges, egyenes falból 3—5 helyről, körülbelül egy köbdeciméter mintát vettek. Majd a mintavétel után a gödröt visszatemették. (Több helyen sajnálatos félreértésre adott okot ez a sírhalom-szerú domborulat, ugyanis úgy vélték, hogy rablók kincse fekszik a mélyben, vagy éppen legyilkolt embert temettek el. Jobb tájékoztatás után ilyen félreértésekre nem kerülhetett volna sor. Bár, a községekben kihirdették, plakátokon ismertették: a földértékelés új módszerét jelzik a kertékben, szántókon lévő halmok.) A földértékelést, a sok nehézség ellenére is, a megfelelő szervezettség és mun- kakedv nyomán sikerült határidőre befejezni. Az értékelés során feltárt mintaterek száma 2969 volt. Egy mintatér által reprezentált terület 109,9 hektár Tolna megyében 109 településen, nyolc földértékelési körzetben összesen 326 340 hektár termőterületen végezték el ezt a munkát. Ebből külterületen 315 367 hektár vdlt, a zártkert 9546 hektárt tett ki, típusú, nagy teljesítményű iskolaszámítógépet fejlesztett ki. A magasabb műszaki színvonalú, nagyobb tudású gép színes képernyővel, és beépített finom írószerke zette 1 készül. A korábbi gépek programja is felhasználható míg a nagyüzemi belterület 1426 hektárnyi volt. Az értékelés összesítése során számos érdekes új megái 1 apítással találkozh atunk Például az átlagos termőhelyi értékszámok szerint Fejér megye van az első helyen, második Tolna, majd Békés következik, az Utolsó Szabolcs megye. A földértékelés folyamán nyolc körzetet tartanak nyilván: 1. Dunaföldvár első: 2.- Dunaföldvár második: 3. Iga- 11 első: 4. Mágocsi első: 5. Szekszárdi első: 6. Szekszárdi második: 7. Szekszárdi harmadik: 8. Tamási egyetlen. A területi értékszámok, a fentebb sorolták szerint: 54, 46, 54, 40, 59, 52, 47 és 61. Nézzük közelebbről néhány község határában a megállapított értékszám-aranykoro- na összehasonlítást. Dalman- don a termőhelyi értékszám 67, az aranykorona érték 33,98 volt. Pincehely: 60, illetve 26,10; Kéty: 57. illetve 20,47. A legkisebb pontszámat Kisvejke kapta, harminchetet, itt az aranykorona érték 7,85 volt. A legkisebb aranykorona érték Bá- taapátiban volt 5,01, a pontszám pedig most 48. Megállapítható a községek sorrendje is a termőhelyi értékszámok szerint, így: első Dombóvár, Nagymányok, Nak, Dalmand, Pári, Sár- szentlőrinc, Fürgéd, Kurd Kismányök és Nagyszokoly a sorrend. Az utolsó tíz, tehát a leggyengébbek ott a földek: Jágónák, Szálka, Báta- apáti, Závod, Oikó, Mőcsény, Alsónána, Grábóc, Mucsfia és Kisvejke. Az új földértékelési rendszert a gazdasági irányítás — tekintettel a még folyamatban lévő szabályozók bevezetésére — csak 1988. január elsejétől alkalmazza. A MÉM vezetése ügy döntött, hogy a következő tíz évben el kell készíteni az ország nagyméretű genetikus talajtérképét. Ezt a feladatot is a földhivatalok kapják, s bízunk abban olyan sikerré! birkóznak meg vele. mint a földértékelés első részével. Pálkovács Jenő az új berendezéséken, s így több gép összékapcsolá- sával akár egész rendszer kialakítására is lehetőség nyílik. Az iskolaszámítógépék legújabb típusából a szövetkezet még az idén több százat gyárt, de ha igény lesz rá, jövőre akár több ezer darabot készít. Új típusú iskolaszámítógép
