Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
86. április 4. NÉPÚJSÁG 9 A lengyel-magyar együttműködés 40 éve Lengyelország-szerte ünnepségeken emlékeztek meg március elején a magyar-lengyel együttműködés történetének elmúlt 40 esztendejéről. A Szabad Nép 1946. március 2-i számában irta, hogy „az MTI jelentése szerint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesítsen Lengyelországgal. Ennek alapján a magyar külügyminisztérium a moszkvai nagykövetségen keresztül kapcsolatba lépett a lengyel kormánnyal és kijelentette, hogy Magyarország kormánya a legnagyobb örömmel készen áll a diplomáciai kapcsolatok felvételére és javasolja a követek kölcsönös cseréjét.” A háború utáni első lengyel diplomáciai képviseletet 1946. június 9-én akkreditálták Budapestre, a magyar képviseletet pedig Varsóban 1946. október 26- án hozták létre. A kölcsönös kapcsolatok fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű volt a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet 1948. március 18-án írt alá a két ország miniszterelnöke. A 7 cikkből álló történelmi jelentőségű dokumentum befejező részében az áll, hogy a szerződés a két nemzet közötti sok évszázados hagyományokra támaszkodik, valamint az, hogy mindkét nemzet szükségesnek tartja az együttműködés elmélyítését a gazdasági fejlődés meggyorsítására, az általános béke és biztonság megszilárdítása céljából. Húsz év elmúltával, 1968-ban a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság újabb két évtizedre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. A két ország 1984 októberében több éves komplex együttműködési programot fogadott el 1990-ig szólóan. A kölcsönös kapcsolatok ápolását segítik elő a hivatalos párt- és állami kül- ■ döttségek látogatásai. E csúcstalálkozók alkalmat adnak a testvéri szövetség szálainak szorosabbra fűzésére, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekben való konzultációra, illetve a tapasztalatcserére a saját problémák megoldásában. Az együttműködés úgyszólván az élet minden területén érezteti jótékony hatását. Látogatói egymásnak a minisztériumok, politikai, társadalmi, ifjúsági és nőszervezetek képviselői. Széles körű együttműködés folyik a két ország szak- szervezetei között is. Erős a segítségnyújtás gazdasági téren is. A második világháború után Lengyelország volt az első állam, amely felújította kapcsolatait Magyarországgal, s szenet szállított a magyar gyógyszerekért és bauxitért cserébe. Az áruforgalom lassan, de fokozatosan emelkedett. Majd meglódult, s 1958 és 1965 között megháromszorozódott. A kölcsönös gépszállítások 1971 és 1975 között is az átlagosnál magasabb mértékben növekedtek. Az árucsere-forgalom 1984-ben haladta meg először az egymilliárd rubelt, az idén pedig további növekedés várható. A lengyel-magyar kereskedelem legnagyobb részét, mindkét oldalon több mint 60 százalékát, a gépek és berendezések szállítása teszi ki. Idővel szoros kooperációs kapcsolatok is kialakultak a két állam között. Létrejött a HALDEX közös vállalat, amelynek keretében jelenleg már 5 üzem működik, ahol a sziléziai szénmedence meddőhányóinak széntartalmát hasznosítják. A kooperációs együttműködés újabban kiterjed az elektronikai és a járműiparra is. Tavaly augusztusban írták alá a két ország képviselői az 1986-1990-es évekre szóló gazdasági együttműködés jegyzőkönyvét. Atomerőművek építési tervei Lengyelországban most épül az első atomerőmű. Az atomerőművek mellett nemcsak a fűtőanyaghiány, az atomerő- művi villamos energia olcsósága és az energiatakarékosság szól, hanem fontos ökológiái szempontok is. Az atomerőművek nemcsak hogy nem szennyezik a levegő , de környékükön hulladékgyűjtő, hamulerakodó helyekre sincs szükség. A tervek szerint az évszázad végéig három atomerőmű létesül az országban. A most épülő zarnowieci erőmű összteljesítménye 1860 megawatt lesz. Első blokkját a nyolcvanas évek végén állítják üzembe. Rövidesen megkezdik a másik két erőmű építését is. Ezeket egyenként 4000 megawattosra tervezik. A becslések szerint így az ezredfordulón már 9860 megawatt teljesítményt nyújtanak a lengyel atomerőművek. Ezenkívül a század végéig megkezdik három további atomerőmű építését, de ezeket már a 21. században helyezik üzembe. A nyolcvanas évek első felében a csehszlovák üzemekben egyre több olyan munkahely létesült, ahol gyakorlatilag csak ellenőrzik az automata gépek és berendezések önálló munkáját. 1976 óta, amikor Csehszlovákiában részletes statisztikai felmérést végeztek a gépek összetételéről, a részben automatizált berendezések mennyisége 1984-ig majdnem kétharmadával nőtt, s az ipar energetikai- és munkagépparkjának 46 százalékát teszi ki. A teljesen automatizált gépek volumene az említett időszakban több mint kétszeresére nőtt, s az összlétszámból 14 százalékkal veszi ki részét. A nyolcvanas évek első felében tovább folytatódott a megmunkáló és kiformázó folyamatok automatizálása. Növekvő tendenciát mutat a számtárcsás irányítású szerszámgépek száma is; 1984-ben a csehszlovák gépipari vállalatok 700 ilyen nagy teljesítményű gépet szállítottak le. Ezek választéka is egyre bővül, s ma már különböző esztergapadokat, marógépeket, szerszámfrézereket, vízszintes fúrógépeket, koordinált fúrógépeket és egész megmunkáló berendezéseket foglal magába. A csehszlovák vállalatok beszerelnek egyes gépeket is, de egyre gyakoribb BULGÁRIA A mezőgazdaság útja valutabevételeknek pedig a 20 százalékát teszik ki a mezőgazdasági termékek. 1984-ben egy főre 71 kg hús, 214 liter tej, 237 tojás, 14 kg olaj, 35,5 kg cukor és 220 kg zöldség és gyümölcs jutott. A mezőgazdaságban képzett vezetők és munkások dolgoznak. Több mint 20 ezer az egyetemi végzettségűek száma és ennek több mint kétszerese a középfokú végzettségű. A mezőgazdasági akadémián 2400 tudományos munkatárs dolgozik. A foglalkoztatottak több mint a fele szakoktatási intézményekben szerezte képesítését. A Bolgár Kommunista Párt mezőgazdasági kérdésekről szóló 1985. évi plénumán meghatározták a párt 2000-ig szóló mezőgazdasági stratégiáját, valamint a következő ötéves tervidőszak feladatait. Kijelölték az ágazat fejlődésének alapvető irányait és nagy hangsúlyt helyeztek a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására. N. BEREMSZKA teljes egységek összeállítása, amelyek így integrált gyártási részlegeket képeznek. így például a prágai Rudy' Letov Vállalatban egy 12 számtárcsás irányítású gépből álló gyártási részleg működik, amely repüléstechnikai alkatrészeket gyárt, s 33 klasszikus gépet helyettesít. Hasonló automatizált megmunkáló munkahely létesült számos más gépipari vállalatnál is. Fontos automatizálási eszközt jelentenek a Kirim-i TOS Vállalat megmunkáló gépsorai ia. A vállalat a hazai és külföldi vásárlóinak több mint harminc egycélú gépsort gyártott. így például a brnói Agrozet Vállalatban 1984 óta működik ilyen gépsor a Zetor traktorok forgattyústengelyéhez szükséges öntvények megmunkálására. A 17 állomást és 45 orsót magába foglaló gépsor egy óra alatt 12 öntvényt munkál meg. A gyártási folyamat automatizálását elősegítette a robotok és manipulátorok egyre szélesebb körű alkalmazása is a gyakorlatban. Az eperjesi Fémipari Kutató Intézet összerakható robotcsoportot szerkesztett. Eperjes lett a Robot elnevezésű nemzetközi tudományostechnikai egyesülés székhelye is csehszlovák-szovjet egyezmény alapján. A robotok és manipulátorok legnagyobb termelője az eperjesi Ipari Automatizációs Üzemek. További üzemek építését is megkezdték, amelyek szintén robotizáló eszközöket gyártanak majd. A robotok gyártását a turócszent- mártoni Nehézgépipari Üzemek, de több más csehszlovák vállalat is besorolta gyártási programjába. A becslések szerint a nyolcvanas évek közepén a csehszlovák iparban mintegy 3500 robot és manipulátor működik. Ezek a gépek hozzávetőlegesen 5500 dolgozót pótolnak. 1990-ben a csehszlovák vállalatokban körülbelül A bolgár mezőgazdaság sikerei szorosan kapcsolódnak az anyagi-műszaki bázis állandó bővüléséhez. Az 1970-1984-es időszak alatt megkétszerezték a termelési alapokat. 1970-1984. között a mezőgazdaságban 209,7 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. Jelentősen nőttek a hozamok. 1984- ben hektáronként 4296 kg búzát takarítottak be, 1970-ben csak 2590 kg-ot, kukoricából az arány 5536 - 2727 kg, az árpánál 4062 kg - 2891 kg, hároszoro- sára nőtt a szőlő mennyisége, míg a dohánytermelésben ötszörösek a terméseredmények. Említésre méltóak a bolgár nemesítök eredményei - különösen az új búza és kukorica hibridek. Nagyüzemi termelési feltételek közepette hektáronként 7-8 ezer kg búzát és 12-13 ezer kg kukoricát takarítanak be. Egyre sikeresebben érvényesítik az új technológiai eljárásokat. Az eddigi eredmények alapján nagy feladatot tűztek ki - 300 ezer hektár öntözött területről hektáronként 10 ezer kg gabonát akarnak betakarítani. Az állattenyésztés területén kedvező fordulat következett be. Javult a tenyészállomány, a takarmányozást és a gondozást is tudományos alapokra helyezték. A szarvasmarha-állományban túlsúlyba került a fekete-tarka fajta. A sertéstenyésztésben a camberaw hibriddel dolgoznak s ez a fajta jó eredményeket mutatott Bulgáriában. A baromfi- tenyésztést teljesen ipari alapokra helyezték, sikerrel honosítják meg a négyvonalas hibrideket. A birkaállomány átállítása most folyik egy gyapjútermelő és egy hús, illetve tejtermelő fajtára. Az állattenyésztés jelenleg már a nyereséges ágazatok közé tartozik. A háború előtti időszakkal összehasonlítva a mezőgazdaság termelése több mint háromszorosára nőtt, míg a harmadára csökkent az ott foglalkoztatottak száma. A nemzeti jövedelemből 1984-ben a mezőgazdaságra 26 százalék jut, az ország árualapjának 46 százalékát, a 13 ezer robotnak kellene működnie, s a munkaerő-megtakarítás több tízezer személyre vonatkozik majd. A robotizált gépsorok sikerrel állnak helyt például a hegesztési munkálatok automatizálásában. Más munkahelyeken robotok működtetik a megformázó, kovácsoló és öntő berendezéseket. Jó eredményről tanúskodnak a lakkozó és dukkózó műhelyekben alkalmazott robotok is. Az automatizálás továbbfejlesztését elősegítik az irányítóberendezések konstruktőrei és gyártói is. A Kolin-i Tesla Vállalat új generációs automatákat fejlesztett ki a közepes nagyságú gépek és technológiai folyamatok irányítására. Az elkövetkező években ez a gyártó évente mintegy 1000 irányítóberendezést szállít majd. Rendelkezésre állnak már energetikai, kohászati, vegyipari és más ipari ágazatok Technológiai folyamatát irányító berendezések is. ZOENEK M. VESELY Ipari robotok Csehszlovákiában A Mikrovel rendszerű irányítóberendezés tartozékainak életre keltése a Óako- vicei Ipari Automatizációs Üzemekben (ÖTK-ORBIS-KS) Automatikus hegesztőműhely a Kdyne-i Elitex Vállalatban Híd a Csonevo-gáton EHBBHHHHHB
