Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
1986. április 1. ^ NÉPÚJSÁG • • ON KER Levélcímünk: 7101 Sxtbzirtf, Postafiók: 71 Négy kérdés a településfejlesztési hozzájárulásról Mészáros Sándor szekszárdi olvasónk levelét idézzük: „A helyi tanács szakigaz- gátási szervétől ez év február 21-én .felhívást* kaptam adó fizetésére. Ennek első bekezdése részemfe nem egyértelmű. Ebből eredően az alábbi kérdésekre szeretnék %álaszt kapni: — A településfejlesztési hozzájárulást adóként kezelik? — Ennek az összegnek a megállapításához Szekszárd város területén hány darab .nyilatkozat’ került a lakosághoz és ebből mennyi érkezett vissza értékelésre? — A .nyilatkozat’ - ok alapján milyen volt a településfejlesztési hozzájárulás javasolt összege százalékos megosztásban? — Szekszárd város közigazgatási területén belül mennyi a nyilatkozat alapján megállapított településfejlesztési hozzájárulás összege?” A kérdésekre Kovács János Szekszárd Város Tanácsa elnöke küldte meg a választ: — A településfejlesztési hozzájárulás nem adó. Abban az esetben, ha az érdekeltek 50 százaléknál többen megszavazták. akkor március 15- ig és szeptember 15-ig két egyenlő részletben lehet kamatmentesen fizetni. 1986- ban a kamatmentesség ideje szeptember 15. — Szekszárd város .területén 11 050 nyilatkozat került a lakossághoz. A kikézbesítést jelentős részben a tanácstagok végezték, közreT elefonszámunk : 16-211 működtek a munkában főiskolai hallgatók, HNF, párt- szervezeti aktívák és tanácsi dolgozók. A visszaérkezett nyilatkozatok száma 9173 darab, melyből kitöltetlen 298, vissza nem érkezett 1877 darab. A később megjelent irányelvek alapján a mentesek szavazatát figyelmen kívül kellett hagyni, ami decemberi adatok alapján 2175 érdekelt. — A településfejlesztésnek a tanács által javasolt összegénél kisebb összeget is javasoltak, amit ellenszavazatnak minősítettünk. Szám- szerűségét nem állapítottuk meg, számuk mintegy 300-ra tehető. — Szekszárd városban 1986 —1990 'között az 51,2 százalékos „igen” válaszók alapján a tulajdonnal rendelkező fizetésre kötelezettek évi 1000 forintot, a bérlakásban élők évi 700 forintot kötelesek településfejlesztési hozzájárulás címén fizetni. Bekapcsolják-« az úttest közvilásítását? i Angyal Györgyné szekszárdi olvasónk 1982 augusztusában költözött be az Alis- ca u. 30-ba. Azóta a csatári torok felé már több házat is átadtak. „Körülbelül 2 éve az illetékesek az úttest jobb oldalán felállították a villanyoszlopokat, egészen a csatári torokig, de sajnos a beüzemelésük azóta sem történt meg. Parkoló hiányában az autók csak az úttest két szélére tudnak leállni, és a buszok is a 7-es és a 10-es járat is erre jár, tehát az út elég forgalmas. Mivel az úttest nincs kivilágítva, így adva van a lehetőség az autók feltöréséhez. Szeretném tudni, hogy’ az illetékesek mikor kapcsolják be az úttest köz- világítását?” — Az Alisca utcai közvilágítás kiépítését a TOTÊV vállalta 1985. december 31-i befejezési határidővel. Az időközben elkészült közvilágítási berendezéseket a későbbi üzemeltető DÉDASZ vállalat nem vette át a lámpakarok nem megfelelő dön. tésszöge miatt. — A TOTÉV vállalta a hiba kijavítását. A késedelmes teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazásával (kötbérezéssel) igyekszünk rászorítani a közvilágítás megfelelő elkészítésére — válaszolta Kovács János, Szekszárd Város Tanácsa elnöke. Mikor lesz jó a közlekedés? „Bonyhádon a Benczúr utcában a városi tanács társadalmi munkavégzéssel salakos út építését végezte el. — írta egy olvasónk, az utca lakóinak nevében. — Ez abból állt, hogy az alapot a tanács kiszedette, salakot hozatott és a lakók a salakot elteregették. Sajnos, amióta ez elkészült, az út járhatatlan. Két oldalon a víz elfogására nem lett árok kiképezve, így az összes víz az útra megy, a salak megsüllyedt, az út járhatatlan, ha hó van, ha sár van, száraz időben pedig hullámvasút- hoz hasonlít. Akinek nagyon muszáj — gépjárművel — bemenni az utcába, az a járdát használja, pedig az is most készült el, de már repedezik és állandóan sáros. Kérdésem: mikor tudunk közlekedni az újonnan készült salak úton?” 1 Bonyhád Város Tanácsa műszaki osztályának vezetője, Sebestyén Lajos küldte meg a választ, — A Benczúr utcában az elmúlt év közepén készítettünk sálak és téglatörmelék felhasználásával ideiglenes utat. A „burkolat” magán viseli a felhasznált anyagok és az alkalmazott technológia által eleve meghatározott jellemzőket. A korábbi tapasztalatok szerint 1—2 év szükséges ahhoz, hogy az így kialakított felület elfogadhatóan stabilizálódjon és az az év minden szálkában alkalmas legyen közlekedésre. — Jelen esetben az is rontja a helyzetet, hogy a csapadékvíz elvezetése megoldatlan. A vízelvezető árkok kialakítása a második negyedévi programunkban szerepel, melynek elkészítése a körülményeket kedvezőbbé teszi, az út járható lesz, de a szilárd burkolat hiányát nem fogja ellensúlyozni teljes mértékben. Jelenleg 28 utcában van törmelékes — salakos út, kettőben még az sem. Ezek többségében 10—20 éve laknak, a Benczúr utca lakóházait 1985-ben vették használatba. — Jogosnak tartom a Benczúr utca lakóinak is a jobb minőségű út iránti igényét, ennek ellenére arról kell tájékoztatnom, hogy ebben az utcában a következő öt éven belül nem tudunk szilárd burkolatot építeni. Ml VÁLASZOLUNK A kozüteti szervek Gépjárműveiről szól a Minisztertanács 4/1986. (II. 21.) számú rendelete s e jogszabály végrehajtása tárgyában jelent meg a közlekedési miniszter 1/1986. (II. 21.) KM számú rendelete. A minisztertanácsi rendelet szerint a közületi szerv gépjárműve rendeltetése szerint közhasználatú gépjármű, szolgáltató gépjármű, vagy üzemi gépjármű és tudni kell, hogy a köz- használatú gépjármű a kizárólag díj ellenében végzett személyszállításra vagy fuvarozásra használt gépjármű, a szolgáltató gépjármű kizárólag termelési, szolgáltatási feladatok ellátásához használt gépkocsi, az üzemi személygépkocsi pedig a közületi szerv tevékenységével összefüggő utazások és egyéb feladatok ellátására szolgáló személygépkocsi. Kihangsúlyozandó, hogy a szolgáltató gépjárművet magáncélra használni nem szabad, az üzemi személygépkocsit személytől és szervezeti egységtől függetlenül (taxirendszerben) kell üzemeltetni, s hogy az üzemi személygépkocsi használatának engedélyezése alkalmával mérlegelni kell, hogy a feladat ellátható-e más közlekedési eszközzel, vagy megoldható-e takarékosabb formában. Jó tudni ázt is, hogy az üzemi személygépkocsit a közületi szerv dolgozója vagy tagja a közületi szerv vezetőjének engedélyével betegség, haláleset, vagy különös méltánylást érdemlő magánügy miatt — költségtérítéssel vagy anélkül — magáncélból is igénybe veheti, a közületi szerv vezetője engedélyezheti, hogy dolgozója lakásépítéshez és költözködéshez üzemi tehergépkocsit — költségtérítés ellenében vagy anélkül — igénybe vegye. Az engedelyezés feltételeit és a költségtérítés mértékét a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban kell meghatározni. Esetleges munkaügyi viták elkerülése végett rögzítjük, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály nem gépjármű- vezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozót is kötelezhet gépjárművezetésre. „A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni” — mondja ki bevezetőjében az építésügyi és városfejlesztési miniszternek és az egészségügyi miniszternek a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM— EüM számú együttes rendelete, amely „Az ingatlanok és közterületek tisztántartása” című fejezetében többi között előírja, hogy a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet), b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Rendelkezik a jogszabály a köztisztasági szolgáltatás mikénti ellátásáról, a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról és hasznosításáról, és természetesen a köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzéséről is. DR. DEÁK KON RÁD A Quelle Magyarországon Mire költöttük az osztrák hitelt? Turisztikai csúcs - új szállodákkal A Quelle áruházhálózat 1982 óta forgalmazza termékeit Magyarországon. Az első közös üzletet az Ofotért Vállalattal nyitotta meg. A Centrum Áruházakkal közösen csomagküldő szolgálatot üzemeltet a devizával rendelkező vásárlók részére. Ez év áprilisától tovább bővül a Quelle magyarországi kapcsolata, a Hungarotex üzemeltetésében megnyílik a Forrás Aruház, ahol forintért vásárolhatják meg a katalógusból kiválasztott árukat. A múlt év végén befejeződött a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi célhitel felhasználása, s ezzel olyan fejlesztéssorozat ért véget, amely méretét és dinamizmusát tekintve egyedülálló a hazai turizmus történetében. Rövid négy esztendő alatt 18 százalékkal bővült az ország szállodai kapacitása — Budapesté másfélszeresére nőtt — megépült a Budapest Kongresszusi Központ, a Ferihegyi repülőtér második utasforgalmi csarnoka, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ, több sportlétesítmény és szórakozóhely, két közúti határátkelőhely: ösz- szesen 26 objektum. Talán nem haszontalan felfrissíteni emlékezetünkben az előzményeket, a hitelfelvétel indítékait. A hetvenes évek második felében turisztikai robbanás volt Magyarországon: a külföldről beutazók száma az 1970. évi 6,3 millióról 1978-ra 16,9 millióra ugrott. A fogadóbázis minden tekintetben elégtelennek bizonyult, ám számottevő fejlesztésére nem volt pénz. 300 millió dollárért Ugyanebben az időszakban, a nemzetközi enyhülés idején kezdte felfedezni Ausztria és Magyarország a jószomszédi viszony kiépítésének politikai és gazdasági előnyeit. A felső szintű magyar— osztrák találkozókon több alkalommal felmerült, hogy fejleszthető lenne a két ország közötti turizmus, ám ehhez nélkülözhetetlen a magyarországi fogadóbázis bővítése. Ausztria késznek mutatkozott ebben közreműködni, annál is inkább, mivel a dekonjunktúra következtében pangó építőipara számottevő megrendelést remélhetett a magyarországi beruházásokkal kapcsolatban, így, a kölcsönös érdekek alapján jött létre a 300 millió dolláros célhitel keretmegállapodás a Magyar Nemzeti Bank és az österreichische Kontrollbank AG között. A hitelkeret kitöltésére műszaki-gazdasági koncepció készült, mely szerint idegen- forgalmi fogadóképességünket elsősorban a budapesti, a nyugat-dunántúli és a gyógyvizekhez kapcsolódó szállodai kapacitások bővítésével célszerű fejleszteni. Emellett szükségesnek látszott az idegenforgalmi infrastruktúra bővítése, és a turisztikai szolgáltatások olyan gazdagítása, amely a vendégek pénzköltési hajlandóságát fokozza. rt. koncepciónak megfelelően a rendelkezésre álló pénz 76 százalékát új szállodák építésére, illetve régiek felújítására és kibővítésére fordították. Valamivel több, mint 15 százaléka jutott a ferihegyi beruházásra, illetve a hegyeshalmi és a kópházai közúti határátkelőhely kialakítására. és kereken 9 százaléka a turisztikai szolgáltatások színesítésére. Elsőként a négy nagy, budapesti szálló, a Fórum, az Átrium Hyatt, a Novotel és a Penta épült meg. Ezeknek részben azáltal, hogy közismert nemzetközi szállodaláncokhoz csatlakoztak — sikerült olyan vendégkört szerezniük, amelynek fizetőképessége és költési hajlandósága jóval az átlag feletti. Kapacitásuk kihasználtsága már a nyitás évében magas, 45—56 százalékos volt, ami később 65—75 százalékra emelkedett. Ezeknél is látogatattabbak a gyógyszállók — a margitszigeti, a hévízi, a sárvári —, amelyek egész éven át megtelnék, és a szokásos szállodai mellett gyógyszolgáltatá- sökat is nyújtanak, ily módon különlegesen magas bevételhez juttatják az üzemeltetőt, illetve az országot. Kongresszusi turizmus Az első nagy szállodaépítési roham után. de részben már azzal egy időben, kezdődött meg az elavult szállodák felújítása, bővítése. A sor a lágymányosi Sporttal — új nevén a Fíamencóval — kezdődött, a soproni Lővér- rel, a budapesti Békével, Erzsébettel, Regével folytatódott, és a Szabadsággal, azaz a Grand Hotel Hungáriával, az ország legnagyobb szállodájával fejeződött be. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordított mintegy félmílliárd osztrák schdl- 1 ingből négy balatoni szállodához, a Marinához, az Annabellához, az Aurórához, és a Helikonhoz építettek fedett uszodát, a Flamencóhoz fedett teniszcsarnokot, és átalakították a Belvárosi kávéházat több funkciójú szórakoztató központtá, a Lidóvá. Ebbe a körbe tartozik még két nagyobb értékű beruházás: a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és a Budapest Kongresszusi Központ megépítése. Az előbbi irodahelyiségeit külföldi vállalatok, illetve külföldi—magyar vegyesvállalatok bérlik, ami szintén konvertibilis devizaforrás. A 300 millió dolláros osztrák célhitel felhasználásával létrejött az óhajtott, és már korábban megbirtdétett minőségi turizmus alapja, tárgyi feltételrendszere. Tetemes devizahozam Érdemes lenne ismertetni a nagy értékű befektetések megtérülési idejét, ám ebben a tekintetben csak becslésekre hagyatkozhatunk. Aligha lehet ugyanis számszerűsíteni, hogy mennyi többletbevételt hoznak az infrastrukturális beruházások — például a légiforgalmi és a közúti határátkelőhelyek —, de még a szolgáltató létesítmények is inkább közvetve, mint közvetlenül térülnek meg. A Budapest Kongresszusi Központ például' nem a helyiségek bérleti díjából, hanem sokkal inkább a tanácskozásokra érkezők egyéb költései — szálloda, étkezés, fogadás, programok — révén válik kifizetődővé. Az új objektumokkal a korszerű technika is bejutott az országba — hangtechnikai és videóberendezések, uszodagépek, elektronikus szállodai eszközök stto. — és a megépült szállodáknak köszönhetően megszépült Budapest városképe, s rohamosan fejlődni kezdtek olyan dunántúli települések, mint Hévíz vagy Sárvár. A nagyszabású fejlesztés sokirányú hatása mellett azonban természetesen az a legfőbb, hogy az új létesítmények révén igényesebb turistákat tud fogadni az ország, s az ebből származó konvertibilis bevételek érezhetően javítják a devizamérleget. S nem is akárhogyan: a turizmus gazdaságosabban termel devizát, mint az áruexport általában. GÄU ZSUZSA Az Ofotért Válalattal közösen 1982-ben nyílt meg a mintegy 700 különféle fotócikket és tartozékot árusító üzlet
