Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

1986. április 1. Képújság s Kosárlabda NB I. „Meglocsolták” a dózsás lányokat Christián (fehér mezben) harcol a labdáért. Fotó: Czakó A szorító sarkából Pakson tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Tolna Me­gyei Ökölvívó Szövetség, melyen részt vett Varga Ti­bor, a MÖSZ szakfelügyelő­je is. A megyei szövetség el­sődlegesen az április végén Pakson megrendezendő or­szágos utánpótlás-bajnokság feladatait tárgyalta meg. Ér­tékelésre került továbbá a megyei körverseny eddig le­bonyolított három forduló­ja, a Tolna megyei úttörők részvétele a területi úttörő- olimpián, valamint a megye versenybíróinak működéké­vel kapcsolatos szakmai elemzés is. Az elnökség tag­jai megtekintették az NB I- be jutott Paksi SE együtte. sének edzését. * A Magyar Ökölvívó Szö­vetség az 1985. évi eredmé­nyek alapján elkészítette a serdülő korosztályú verseny­zők tízes ranglistáját. Papír­súlyban Régi József (Paks), kislégsúlyban Orsós László (Dombóvár), könnyűsúlyban Györgye Edgár (Paks), kö- zépsúlyban Janecska Zoltán (Dombóvár) egyaránt az ötödik, kisváltósúiyhan Györ­gye Árpád (Paks) a harma­dik, középsúlyban Nagy Ist­ván (Paks) a második, míg nagyközépsúlyban Kónya Károly (Dombóvár) a tizedik helyen végzett. Az egyesületi pontversenyben 45 klúb szer. ze'tt pontöt. A Paksi SE he­tedik, a Dombóvári Szövet­kezeti Spartacus SE a husza­dik helyet foglalja el a ser­dülő korcsoportúak értékelé­sében. TFSE—Szekszárdi Dózsa 88-58 (32-28). Szekszárd, 100 néző. V.: Bacsfay, Farkas. TFSE: Jan'kovics (2), Konrá- dy (12), Leiner (14), Talán (21), Besenyői (3). Csere: Vass (2), Bata (14). Edző: Kil- lik László és Pálinkás János. Szekszárd: Varga (21), Chris­tián (10), Pártos (9), Bernáth (2). Smolczerné (8). Csere: Felszegi (2), Vékony (2), Gáb­ris (—), Szabó (4). Edző: Ver­texes István. Az eredmény- jelző meghibásodása miatt a mikrofonos tájékoztatásnak jutott nagy szerep. A 2. perc végén 5-0-ra elhúzott a Dó­zsa. A hazaiak irányítottak, egy kimaradt büntető után Bernáth volt eredményes : 7-0. Konrády dobta a főisko­lások első kosarát az 5. perc elején. Mindkét oldalon sza­porán gyűltek a személyi hi­bák. A 8. percben 11-8-ra fel­zárkózott a TFSE, kapkodott a Dózsa, ziccereket hibázott és enerváltan védekezett. Há­rom perccel később 13-12-nél Vertétics edző időt kért, mindhiába, a vendégek 18-15- re átvették a vezetést. Elő­készítetlen dobások, alacsony színvonal. Ki lük László a 17. percben 24-23-as fővárosi ve­zetésnél kért időt. A hajrá­ban egymás hibáiból éltek a csapatok. Szünet után Talán dobta az első triplát, majd akciókból is eredményesek voltak a fő­iskolások: 42-28. A hazai idő­kérés sem segített, a 24. perc­her már 46-28-ra növelte elő­nyét a vendégcsapat. A kö­zönség értetlenül szemlélte a Dózsa padlóra kerülését. Azt, hogy öt perc alatt a TFSE 16-0-as eredményt produkált, közben pedig Bernáth kipon­tozódott. A szekszárdiak szin­te egyetlen szerelése sem si­keredett szabályosra, s ezút­tal is gyorsan begyűjtötték a hetedik csapathibát. A 33. percben 59-43, a 36. percben 64-53 volt az állás. Ezután egészpályás letámadásra tért át a Dózsa, de csak szépítés­re tellett erejéből. Ha egy csapat kezdő ötöse formán kívül játszik, akkor egyértelmű eredmény a ve­reség. OSC—Szekszárdi Dózsa 75-69 (35-23). Budapest, Zág­rábi út, 50 néző. V.: Karner, Görgényi. OSC: Fülöp (19), Szuchy (9), Kosa (14), Kova- ük (6), Gábor (4). Csere: Scheuring (2), Beliczai (—), Tóth (19), Németh (2). Edző: Tóth Andor. Szekszárd: Var­ga (20), Felszegi (—), Chris­tián (13). Smolczerné (11), Pártos (17). Csere: Prak (—), Bernáth (5), Szabó (3), Vé­kony (—). Edző: Vertetics Ist­ván. Almos, csapkodó játék­kal kezdett mindkét csapat. A 10. percben 10-9-re a há­zigazdák vezettek. Az OSC kapott előbb lábra, s a 14. percre 24-14-es előny birto­kába jutott. Ezt a félidő vé­géig sikerült megőrizni a fő­városiaknak. Ebben a félidő­ben minden elképzelés nél­kül játszottak a szekszárdi­ak. A második félidő első öt perce kiegyenlített játékot ho­zott: 49-33. A folytatásban magukra találtak a dózsás lá­nyok, felpörgették a ritmust, s ez az erőnléti problémák­kal küszködő hazaiakat meg­lepte. A 35. percben sikerült kiegyenlíteni a szekszárdiak­nak: 63-63. A végjátékra ki­alakult ideges hangulat az OSC-nek kedvezett, ezzel si­került visszavágniuk a Szek- szárdon elszenvedett nagy különbségű vereségért. Az „A” csoport 9. és 10. helyén végzett csapatok elle­ni hétvégi kettős forduló ket­tős veresége következtében kérdésessé vált a dózsás lá­nyok „A” csoportba való fel­jutása. A hátralévő két for­duló párosítása ismeretében a szekszárdiak kezéből kicsú­szott a döntés lehetősége, a féljutást a csoport többi csa­patának jó vagy gyengébb já­téka dönti el. A Forma—I. történetéből (X.) Steward lángálló ruhája 1967. Forradalmi újítások éve a Forma—laben. Colin Chap­man új motorral küldte ver­senybe Lotusait, a Ford Cosworth nevűvel. A motor alapjait a Ford gyár szállí­totta, és két zseniális mér­nök, Mi ke Costin és Keith Duckworth csinált egy ver- senyeröművet, ami az évek során a világ legsikeresebb motorjának bizonyult, s a turbókorszakig uralta a Forma—1-et, végül 155 nagydíjgyőzelemmel vonult nyugalomba. Nevét a két konstruktőrtől kap*a, COStin és DuckWORTH neveiből. Jackie Stewart, az első sztárpilóla, aki a verseny­autók és versenyzők bizton­ságával hatékonyan foglal­kozott — ma is ebből él, fő­leg — bemutatott egy láng­álló ruhát. Ugyancsak az 5 kezdeményezésére írták fel a vezetők kezeslábasára a vércsoportjukat. Tevékenyen részt vett a biztonsági öv be­vezetésében is. Dél-Afrika volt a szezon­nyitó színhelye, méghozzá új pályán. Kyalamiban, két­ezer méterrel a tengerszint felett. A mexikói Pedro Rod­riguez végzett az élen Mase­rati motoros Cooperben. Az új-zélandi Denny Hulme a negyediknek jött be. két hellyel megelőzve a szinten Brabham Repróban verseny­ző Jack Brabhamet. Hulme megnyerte a mona­cói versenyt is, ahol a televí­ziónézők millióinak szeme láttára porig égett Lorenzo Bandini Ferrarija. Ö maga három nap múlva kórházban halt meg. A Holland Nagydíjon re­mekül muzsikált Jim Clark kezében a Cosworth motor, és az ő Lotusa előtt csapó­dott le először a célbíró koc­kás zászlója. Mögötte Brab­ham és Hulme, a két Brab- hames érkezett. Belgiumban Gurney (Eag­le—Weslake) győzött, Ste­wart (BRM) előtt. Clark ha­todik, és a tizedik helyre Guy Ligier hozta Cooper Maseratiját. Az ő nevével az idei Forma—1 futamokon is találkozunk, igaz, istállótu- lajdon okként. Franciaországban Brabham és Hulme volt az élen, Ang­liában csak Clark előzte meg Hulme-t, de az NSZK-ban már seniki. Mögötte Brabham érkezett. Kanadában fordít­va történt, Brabham, Hulme volt a sorrend, így az első Kanadai Nagydíjat az előző évi világbajnok nyerte. Monzában az utolsó kör utolsó kanyarjában vágott az élre Hondájával Surtees és nyert. A világbajnokság pedig Hulme-nek állt, aki harmadik lett az USA-ban, és Mexikóban is. Mindkét­szer Clark nyert, de még így is csak a harmadik lett az összesítésben. Kettőjük közé került a végelszámolásnál Hulme és a Brabham főnöke, Jaok Brabham, aki a konst­ruktőrök világbajnokságának megnyerésével vigasztalód­hatott. 1968. Megint Chapman. A Lotu- sok fehér-arany-piros színeké ben pompázva jelentek meg a rajtoknál, a Gold Leaf ci­garettagyár feliratával. S ez­zel is korszakot nyitottak. Dél-Afrika rögtön a ciga­rettagyári kocsi sikerét hoz­ta, illetve Clarkét. Márka­társa, Graham Hill, aki már egy éve hozzájuk, a Lotus- hoz szerződött, a második lett. Spanyolországban már a kyalami győztes nélkül in­dult a Lotus. Jim Clark — minden idők egyik legna­gyobb autóversenyző egyé­nisége — egy Forma—2 ver­senyen a Nürbunrgringen életét vesztette. Harminckét éves volt. A spanyolországi versenyt márkatársa, Graham Hül nyerte, talán ezzel is adózva barátja és csapattársa em­lékének. Monte Carlóban is győzött, a negyedik körtől vezetve negyedszer lett első a rulett fővárosában. Belgiumban megjelentek az első szárnyak. A Ferrari- kon. Ám a versenyt egy McLarenben nyerte egy McLaren nevű úr. Hollandiá­ban Stewart, Franciaország­ban Ickx, Angliában Siíferf nyert. A Nürburgring megint Stewart-sikert hozott, Hili második lett. Olaszországban Hulme diadalmaskodott, Ka­nadában szintén. Az USA-ban, Watkins Glenben új fiú mutatkozott be, Mario Andretti. S ho­gyan! Edzéselső lett, így ő indulhatott az első sorból Stewart és Hill mellől, akko­riban ugyanis még mindig hármas sorokban rajtoltak. A versenyen aztán csak a 33. körig jutott, onnan az edzSés- sorrend szerint alakult a ver­seny, s a befutó is. Persze nélküle. Nyert Stewart, má­sodik Hill. Mexikó Graham Hill győ­zelmét és világbajnoki első­ségét hozta, Stewart csak féltávig tudott lépést tarta­ni vele. Második McLaren lett McLaren típusú kocsi­ban. A konstruktőrök világbaj­nokságát megint a Lotus nyerte. Colin Chapman örö­mére és Jim Clark emlékére. Ott a dzsungelfolyónál Elleshetett valamit a nagyoktól Sok sápadt arcú, köhéoseiő, influenzától szenvedő arc után üdítő látvány Nagyvá­radi Tibor kajakos alakja, napbarnított arca. A Szek­szárdi Spartacus kajakozója egyenesen a tengeren túlról, a Karvb-tenger térségéből, Kubából érkezett. Tibort az a megtiszteltetés érte, hogy a magyar sport hírnevét nagyban öregbítő felnőtt vá­logatottakkal, világbajno­kokkal, szupersztárokkal együtt alapozhatott a nap­fény országában az idei év nagy feladataira. — Most visszatérve ebbe a furcsa hőmérsékleti érté­keket produkáló közép-euró­pai tavaszba — fázhat egy kicsit. — Az egyszál íürdőnadrág után picit fura módi az it­teni nagykabát, de nálam nem okoz különösebb gon­dot az akklimatizálódás, sőt a „visszavedlés” sem. (Tény­leg nem. Január 25-én dacol­va a hideggel elindult a SporTolna téli trlation ver­senyen, melynek keretében 16 km-t futott és másfél ki­lométert úszott — a szerik.) Az ellátásról, s körülmé­nyekről, a zavartalan munka feltételeiről ő is felsőfokon beszél. Minden együtt volt, ami az edzőtáborozás sike­réhez szükséges. Még az ínycsiklandozó hazai ízek is ott szállingóztak a levegő­ben az önellátás jóvoltából. Tibor a kecskehúsból és kagylóból készült ételfélék fogyasztásakor döbbenhetett rá: a hazai nélikül olyan pu­hák lennének, mint egy pis­kótatekercs. — Azért ne bántsuk a ku­bai étkeket! — szól közbe —, a teknősbéka meg a rak nem­csak nekem ízlett. Az edzőtáborozáson az úgynevezett kilométergyűj- tésen volt a hangsúly, úgy­mond a sikerek erőnléti fe­dezetét itt kellett biztosíta­ni. De a karibi napok sem múltak el versenyek nélkül. A hozzánk képest ebben a szakmában inasnak számító házigazdák igazán nem hagyhatták a lehetőséget, hogy összemérjék tudásukat a világ kajak-kenu sportjá­nak magyar nagyjaival. Mert tanulni ugye a jobb­tól... — A szemtelenül fiatal Nagyváradi emlékezetében a rnaratonverseny marad meg. — Nem szabad különösebb következtetést levonni ebbői a harmadik helyből. Ezt az eredményt nem veszik ko­molyan. — Mégiscsak ott a dzsun­gelfolyónál, a szakvezetésnek is kellemes meglepetést okoz­va, maga mögé utasított két világbajnokot. — Ezen a meglehetősen keskeny folyón, ahol két kajak is alig fér el egymás mellett. A partról olyan volt az egymás hegyén-hátán tor­lódó kajakok látványa, mint­ha a Forma—1-es futam me. zőnyét indították volna Mon­te Carlóban. — Egy fiatalnak a klasz- szisokikjai való többnapos együttlét a lehetőségek neto­vábbját kínálja, a magától jövő, egyébként taníthatat- lan fogások elsajátításához. — Lestem is Petrovicsot, a kis Tóthot, Niebert. Figyel­tem, mikor pihennék rá, mi­kor gyorsítanak. Ezeket igyekszem mihamarabb hasznosítani. Erre most a Dunavarsány- ban folytatódó edzőtáborozá­son lehetősége lesz. Aztán hazai vizeken evezve jöhet­nek az év hazai fő verse­nyei, majd a várva várt IBV a Szekszárdi Spartacus re­ménysége számára. Hatodik hely Cannes-ban A cannes-i nemzetközi if. júsági labdarúgótornán hét­fő délelőtt a magyar fiata­lok Spanyolország ellen lép­tek pályára, az 5. helyért ví­vott mérkőzésen. Spanyolország—Magyaror­szág 3-2 (0-0). A találkozó rövid króni­kája: 48. p.: Kanál beadását Jónás a spanyol kapuba vág­ta (0-1). 52. p.: Somogyi ki­lépett a védőkk őzül, s a há­lóba talált (0-2). 62. p.: A spanyol szélső, Emilio szépí­tett (1-2), majd a vállán megsérült Jónás a pálya el­hagyására kényszerült. 63. p.: Garitano egyéni akció után egyenlített (2-2). 64. p.: A kitörő Rugovicsot a 16- oson belül felvágták, a bün­tetőt azonban Orovecz a ka­pusba rúgta. 66. p.: Kanál nagy lövését a spanyol ka­pus bravúrral hárította. 80. p.: Javirey közvetlenül a le fújás előtt ikapush ibából megszerezte a spanyolok győztes gólját (3-2). A mérkőzés után Czékus Lajos, az MLSZ főtitkárhe­lyettese értékelte röviden a magyarok teljesítményét az MTI-nék: — Célunk az volt, hogy a tornán tapasztalatokat gyűjt- sünk a bolgárok elleni EB- selejtező előtt. Három talál­kozónk közül a brazilok el­len szépségdíjas mérkőzést játszottunk. Vasárnap Ang­lia ellen nem volt szeren­csénk, mi támadtunk, ők szerezték a gólokat. Az utol­só összecsapáson pedig, a spanyolok ellen a jőbb hely­zetkihasználás döntött ellen­felünk javára, összességé­ben megállapíthatjuk, hogy hasznosan szolgálta a felké­szülést a torna. Nagyváradi Tibor „kilométergyűjtés” közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents