Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

12 KÉPÚJSÁG 1986. április Üli. Terméketlen cecelegyek Színes dia - egy perc alatt MAGAZIN Jl MAGAZIN /: MAGAZIN MAGAZIN <■ MAGAZIN «Ilii!;- | , MAGAZIN , .. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN I MAGAZIN 1 Levé/te/en Egy nyugatnémet—francia kutatócsoport nagy francia tudományos díjat kapott a cecelégy elleni küzdelem je­gyében Afrikában végzett kutatásaiért. Mint ismeretes, a cecelégy az álomkár okozó­jának, a Trypanosoma-nemibe tartozó élősdiek köztes gaz­dája, terjesztője. A kutatók eljárásának az alapelve nem új, csak azt ed­dig eeCelegyekre még nem alkalmazták. Abban áll, hogy a cecelegyeket nagy telepek­ben laboratóriumokban te­nyésztik, a hímnemű egyede- ket besugárzással terméket­lenné teszik, majd a megvé­dendő területen szabadon bo- csájtják őiket. Mivel életében a cecelégy csaik egyszer pár- ziik, ha a nőstény steril hím­mel párosodik, utód nélkül marad. Ezzel az eljárással a cecelegyek egy-egy terület­ről teljesen kiirthatok. Az el­járást most sok ceceléggyél, és nagy területen kívánják kipróbálni. A Polaroid vállalat olvan színes diafilmet hozott for­galomba, ameíly minden 24x36 mm-es kamerában használható, és egyetlen perc alatt kiadja a kész diát. Az új színes diafilmet a szok­ványos filmhez hasonló ka­zettában helyezik be a gép­be és cserélik vissza felvétel után. Majd egy előhívó cso­maggal együtt beleteszik egy kis helyen elférő önműködő feldolgozó készülékbe, s ab­ban átcsévéLik. E közben megy végbe az előhívás meg a fixálás, és mintegy egy perc múltán kézbe vehető a kész, száraz, színes dia. Az új színes film nem a hagyományos módon szub- trlaktlim (,/kivonás”), hanem additív (,,hozzáadós”) színke­veréssel működik. A képme­zőt 8 mikron szélességű pi­ros, zöld és kék színszűrő ele­mekből álló hálózat fedi le. A film egy centiméter szé­lességén négyszáz ilyen hár­mas csík raszterelem fér el. Az új Polaroid „rögtön dia- film” érzékenysége 40 ASA (17 DIN), s rendes nappali megvilágításban kifogástalan képet ad. Az új filmmel jól hasznosíthatók a nagy fény- erejű kisgépek előnyei is. A Polaroid gyár két másik — fekete-fehér — diafilmet is kínál : egy 400 ASA érzékeny­ségű kontrasztos pankroma- tikius, és egy 124 ASA érzé­kenységű féltónusú f ilmet. borsó Angliában új, levéltélen borsót tenyésztettek ki. Le­vél helyett levélkacsot — ka­paszkodószervvé módosult le­velet fejleszt. Egyébként va­don is megtalálható a borsó- mák olyan rokona — a levél- télen lednek —, amelyen csak levélkacsok nőinek. E levéltelen változatban a borsóhüvelyre nagyobb sze­rep hárul a magoknak táp­anyagokkal való ellátásában és védelmében, mint a leve­les növények borsóhüvelyére. Valószínű, hogy akárcsak a levelek, a borsóhüvely is megköti a széndioxidot és az ezt követő fotoszintézis során megtermelődnek a magok fejlődéséhez szükséges anya­gok. Az angol kutatók kísérleté­be bevont kétfajta levéltelen borsó az első évben kétszer akkora termést hozott, mint a rendes, a másodikban azon­ban amazénál jóval keveseb­bet. Most ennek az ingado­zásnak az okait kutatják. Azt már megállapították: ha a növényt — például szá­razság vagy a hőmérséklet­nek hirtelen megváltozása miatt — stressz éri, úgy vé­dekezik, hogy feláldozza a hüvelyben lévő magjait. A szélre kevésbé érzékeny levéltelen borsó kiválóan al­kalmas volna arra, hogy olyan — meredek vagy nagy szélnek kitett — terepen ter­messzék, ahol már növény nem él meg vagy csak nagyon csekély termést hoz. Sajnos — Kaphatok valamit en­ni? — kérdezi a turista a menedékházban. — Nem. — És itt éjszakázhat­nék? — Nem. — De legalább meleg­vizük van? — Az van. — Akkor kaphatnék? — Sajnos, már kihűlt. Hajécsavar helyett delfinuszony Tízévi kutatás eredmé­nyeképp Japánban bemutat­tak egy olyan hajómodeMt, amelyet nem hagyományos hajócsavar, hanem a delfin farkuszonyának mozgását utánzó szerkezet ihaj.t. A ,-gu­mis zélű, vékony, hajlékony al umíniumlemezbő! készült „uszonyt” a hajómodell mo­torja rudakkal és egy .'büty­kös görgővel hajítja meg. A víz alatt az Uszony föl-le mozog, s minden dsâpâs — miként a delfin uszonyáé — egy-egy gyors rántással ér véget. A .próbák azt mutait, ták, hogy kis sebességen az uszonyos hajtás hatásfoka mintegy 30 százalékkal na­gyobb a szokásos hajócsavar­nál. Vírusos elhízás? Régóta tudjuk, hogy a közti agyibeli hipotalamusz-r na-k és a belső elválasztású rendszernek a működési za­vara, bizonyos örökletes íté. nyezők, bőséges táplálkozás és a mozgáshiány elhízást Okozhatnak. Amerikai kuta­tók most kísérleteik alapján árrá a következtetésre ju­tottak, hogy a vírusos fertő­zés is elhízásra vezethet, le­galábbis egereknél. Amikor a kísérleti állatokat megfer. tőzték az emberi kanyaróví- rusSal rokon vírussal, négy­öt hónap múltán jókora há­nyaduk elhízott. A vizsgála­tok .kimutatták, hogy a ví­russal fertőzött egerek has­nyálmirigyének inzulint ter­melő része túltengett, s a zsírszövetük tömege .teteme­sen .megszaporodott. Azt még nem tisztázták, hogy hol van a .vírus fáma- dáspontja. Az agy szöveti szerkezetében nem találtaik szembeszökő elváltozást, és vírusántigémt. sem .tudtak az agyiban kimutatni. A kutatók feltételezik, hogy a vírus azokat az lidegsejteket káro. sí't'ja, amelyek a tápiád éleiéi- véteí-t és az energiafel­használást szabályozó hor­monhatású anyagot termelik. Felvetődik a kérdés : okoz­hatnak-e a Vírusok elhízást az emberben is? Ezt még nem .tudjuk. Azt semmi eset­re sem gondoljuk, hogy az elhízásért mindig vírusok vonhatók felelősségire. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a Coxsackie B4 vírusok cukorbajt kelthetnek, s mert a cUkorbaj gyakran elhízás­sal társul, ez az eshetőség sem zárható ki. A hót karikatúrája Az északi csíkos egér gyakran él a bokrok gallyain Az egyiptomi ugróegér bosszú farkával támasztja magát A ré.gehbi időkben az egyes egérfajok elterjedése egy-egy kontinensre korlátozódott, legújabban a kontinenseket összekötő hajózás révén azon­ban az egerek kozmopoliták lettek. Mint nemkívánatos be- és kivándorlók a hajóra­kományba rejtőzve beszivá­rognak mindenhova, idegen földrészekre, a iegelihagyot- tabb szigetedre is. Először a kikötőket árasztották el, az­után innen kiindulva meg­hódították az egész száraz­földet. Az egerek általában rend­kívül kártékony állatolk. El­sőrendű állati kártevőnek számítanak, mert az élelmi- szerkészletetóben súlyos ká­rokat ökoznak, és emberre, állatokra veszedelmes beteg­ségeket terjesztenek. Van azonban az egérfélék­nek egészen különleges cso­portja. Egyrészt ezek nem hódították meg az egész vi­lágot, jól körülhatárolható területeken élnek, másrészt ugrálva közlekednek, innen az elnevezésük: ugróegereik. Ilyen például az északi csí­kos egér, vagy tudományos neve után nyírfaegérnek is nevezhetjük. Eddig Lengyel- országban, Csehszlovákiában, Ausztriában a két Németor­szágban, és a Szovjetunióban találtaik rá. Jellemző rájuk, hogy a fejük tetejéről egy fe­kete csík húzódik a hátukon, egészen a farkuik tövéig. A növényi eledelek közül külö­nösen kedvelik az erdei gyü­mölcsöket és a magvakat, de rovarokat is fogyasztanak. A hegyekben 1600 méter ma­gasságig hatolnak fel, Leg­szívesebben lomboserdőkben, erdei réteken, sziklás oldala­kon tartózkodnak. Érdekes­ségük, hogy októbertől ápri­lisig téli álmot alszanak. Ilyenkor az állat a maga váj­ta föld alatti fészekben fek­szik, jól összegömböjödve, a farkát maga köré csavarva. Ha tavasszal fölébred, szíve­sen mászik fel a bokrokra, némelykor kis nyári fészkét is ide függeszti fel. Egy másik ugróegér, az úgynevezett nagy lófejű egér egykor Közép-Európában is élt, ma már inkább csak Bel. ső-Azsiában. A kis állat úgy néz ki, mint egy miniatűr kenguru, mozgása is rá em­lékeztet. Az ember ritkán pillanthatja meg, mert ha­talmas, gyors ugrásokkal el­menekül, még a vágtató ló sem tudja utolérni. Ugrálás közben a farkára támaszko­dik és egyensúlyozza magát, közben rövid mellső lábait a melléhez szorítja. Rokona az egyiptomi ugróegér, amely színével a sivatag homokjá­hoz alkalmazkodik. Észaik- Afriikában, Szudánban és az Arab-félszigeten a homokos sztyeppék és a sivatagok la­kója. Csontváry Az ózonpajzs mérése - a földről Nyugatnémet kutatók a Zugspitzén üzembe helyez­ték az első olyan földi mé­rőállomást, amelyről nagy pontossággal és folyamato­san mérhetik — 10—40 ki­lométeres magasság között —a légkör ózontarbalmát. E méréshez az úgynevezett lé­zer nad-ar-technikát alkalmaz­zák: mintegy 10 megawatt teljesítménnyel másodper­cenként száz, 85 százalék­ban 308 nanométeres és 15 százalékában 338 nanométe­res ultraibolya fényből álló lézerfényiimpulzust lőnék a magasba. A röviidebb hul­lámhosszúságú összetevőt a légköri ózon elnyeli, míg a másikat átereszti. Ez a kü­lönbség módot ad arra, hogy a lézersugár visszaverődő csekély hányadénak hullám­hossz-összetételéből és a Visszatéréshez szükséges idő­tartamból kiszámítsák: a különféle magasságokban mennyi az ózon. A visszave­rődő rádióhullámokat a ki­lövésük helyén egy 60 cen­timéteres tükrös távcső fog­ja fel; a mérés pontossága mintegy 4 százalékos.» A .kutatók remélik, hogy e távérzékelő berendezés ré­vén adatokat kapnak arról: váltó zik-e, s ha Igen, mikép­pen és mely magasságokban az ózon mennyisége az év­szakok szerint, vagy a nap- tevékenység hatására, illető­leg választ vannak arra a sokat vitatott kérdésre, hogy az emberi tevékenység nyo­mán a magasba jutó fluor­és klórvegyületek. Illetőleg szénhidrogének elvékonyít- }ák-e Földünk ózonpajzsát. Rejtvényünkben Csontvá­ry Kosztka Tivadar, korának legnagyobb magyar festője, három művének címét talál­ják. Vízszintes: 1. Csontváry el ső főműve 1903-ból való. 13. Klasszikus görög piactér. 14. Hónap nevének rövidítése. 15. Keresztülhajít. 16. Szolmizá- ciós hang. 17. Vonatkozó név­más. 19. Járom. 20. Bácsi, né­piesen. 21. Két névelő. 23. Firenzei tengerész, utazó, Amerika névadója (Vespuc­ci). 26. Valamely együttes­hez tartozik. 27. Román né­pi tánc. 29. Francia táncdal- énekes. 30. Jár. 31. Gazdasági épület. 32. Járdaszél! 34. Ré­gi óbudai sportegyesület név­betűi. 35. Szolmizációs hang. 36. Azonosak. 37. Via ... (John Knittel regénye.) 39. A sakkjátszma egyik lehet­séges befejezése. 41. A festő egyik legismertebb műve; 1907-ben festette. 45. Ezen akad fenn a hal. 46. Perjel. 48. Csillagkép. 50. Ingszerű római ruhadarab. 51. Vízi ál­lat. 52. Feltette az ... a pon­tot. 54. Mondatrész! 55. Gyu­la egynemű betűi. 57. Női név. 59. Te meg ő. 60. Gö­rög betű. 62. Szorongatott. 64. Csúf. 65. Kisebbre vált. 67. Mongol fejedelmi cím. 68. A Rába római neve. Függőleges: 1. ... Európá­ban (magyar film). 2 Tisz­táz. 3. Csapadék. 4. Papagáj­fajta. 5. Margarin. 6. Bizta­tás. 7. önfejű 8. Locomotív... 9. Hegyeken át vezető út. 10. A jelzett időtől kezdve. 11. üres rúd! 12. Trinidad és .... (szigetország). 18. Fohász. 19. Színművész (Éva). 22. Az ar­gon vegyjele. 24. Tokió egy­kori neve. 25. Lám. 26. Meg­szólítás. 28. Részekre osztás. 30. Ütemmérő eszköz. 33. A talpa alá helyez. 35. Radio­aktív elem. 37. Hirdetőiro­da névbetűi. 38. Napamasz- szony. 39. Mely okból, népie­sen. 40. Itt hunyt el Kossuth Lajos. 42. Mitológiai alak, Bazan óriás termetű királya. 43. Kanadai hírügynökség. 44. Expresszionista jellegű fest­ménye. 47. Hangnem. 49. Zi- lahy Lajos regénye. 52. Alko­hol, tréfásan. 53. Elveszté ér­deklődését. 56. Rénszarvas- tenyésztő északi nép. 57. Za­mat. 58. Rangjelző. 59. Fú­vós hangszer. 61. Férje. 62. Észak része! 63. Kopasz. 64. Büntetését tölti. 66. Fontos kormányszervünk návbetűi. 69. A tetejére. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 4L, a függőle. ges 44. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztő­ségének címére: 7101 Szek- szárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határidő: május 2. A borítékra, levelezőlap­ra kérjük írják rá: Rejtvény! A 15. heti, Tavasz előtt cí­mű rejtvényünk megfejtése a következő : „S a jegenye a komoly ősi strázsa Már tiszteleg felé ki eljövendő" A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Gál Tamás, 7020 DunaföLdvár, Duna u. 20., Arkiné Frei Bor­bála, 7100 Szekszárd, Reme­te 86/9., Sehneringer Jáno6- né, 7100 Szekszárd, Munká­csy u. 15/a., Fáfhné Halász Judit, 7130 Tolna, Ságvári E. u. 4., Kántás Jánosné, 7200 Dombóvár, November 7. u. 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents