Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

1986. április 26. TOLNA \ 8 tîÊPÜJSÀG Szinkofazotron Dubnában Dubna látképe - télen NDK Bitterfeld i drágakövek Száz, kétszáz évvel ezelőtt még a világ urai lehettek volna, ma csak szakmáju­kat értő és szerető, precíz mesterek a Bitterfeldi Vegyikombinát dolgozói, akik a természetessel vetekedő tulajdonsá­gú mesterséges drágaköveket állítanak elő. A bitterfeldi kövekről csak a szakér­tők képesek megállapítani mesterséges eredetüket. Érdekes módon az egyik jó tulajdonságuk árulja el őket: mindig tisz­tább fényűek, mint természetes roko­naik. A bitterfeldi drágakövek tiszta alumí- niumoxidból keletkeznek 2000 Celsius fokon, samottal kibélelt égetökemen- cékben. Bár számos más gyártásmód is elterjedt a világon, Bitterfeldben a mes­terséges kövek kialakítása úgy történik, hogy alumíniumoxid port olvasztanak nagy lángon, magas hőmérsékleten. Az olvadó alumíniumoxid cseppenként a samottlapokra hullik, majd megmereve­dik és kikristályosodik. Ezen az elven alapszik a természetes drágakövek képződése is. Az égetőkemencékben a kikristályosodott alumíniumoxid csep­pek óránként 5-20 milliméternyit növe­kednek. Sorsuk, vagyis felhasználási te­rületük attól függ, hogy milyen ügyes az olvasztó. Ugyanis rajta múlik, hogy egyenletesen képződő drágakő kelet­kezik, vagy sem. A kövek rendszerint három-négy órai növekedés után kerülnek a kemencék­ből a metszőmühelybe. A nyers kövek­ből itt csiszolnak ragyogóan tiszta, hi­bátlan kristályszerkezetű, magas fényű ékszereket. Az olvasztás közben ada­golt fémoxidoktól függően válnak hide­gen szikrázó kék zafírokká, rózsaszínű és mélyvörös rubinokká vagy más, sze­met gyönyörködtető drágakövekké. A mesterséges kövekből azonban nemcsak szép női ékszerek készülnek. Egyre inkább növekszik ipari felhaszná­lásuk. Üvegvágók, precíziós műszerek alkatrészei, textilipari szálvezetők, opti­kai lencsék és prizmák lesznek belőlük. Szívesen alkalmazza e kincseket az elektronika is, például mágneses szala­gok tisztítására. BULGÁRIA Az új kopitotói adótorony A 160 méteres kopitotói rádiós és te­levíziós adótorony büszkén nyújtózko­dik a Vitosán, s a szófiaiak joggal emle­getik a bolgár főváros legújabb jelképe­ként. A tornyot legtöbb európai „rokonától” az különbözteti meg, hogy nem sík terü­leten, hanem hegytetőn emelték, a fővá­rost övező Vitosa 1348 méter magas csúcsán, a Kopitotón. Az adó három rá­diós és három televíziós programot su­gároz. Üzembe állításával a szófiai, a perniki és a vracsanszki körzetben lé­nyegesen javultak a rádiós és televíziós vételi feltételek. Ennek a korszerű hír­adástechnikai központnak a segítségé­vel megteremtik az automata telefon­összeköttetést Szófia és Nyugat-Bulgá- ria települései között, s mód nyílik arra is, hogy telefont szerelhessenek a fővá­rosi személygépkocsikba is. A 2140-es új Moszkvics Moszkva utcáin egyre gyakrabban tű­nik fel az elegáns, új, 2141 -es Moszkvics. A karosszéria lendületes vezetésű, a gép­kocsi elsőmeghajtású, a kocsi belső tere kényelmes kiképzésű. A gépkocsi 100 ki­lométeren 7,4 litert fogyaszt, és 200 000 kilométer megtétele előtt nincs szükség a motor nagyjavítására. Az első 50 új Moszkvicsot a gyári kollek­tíva az SZKP XXVII. kongresszusának tisz­teletére állította elő. Az év végéig a folya­matos rekonstrukció bonyolult körülmé­nyei közepette is 2 ezer Moszkvics 2141 - est gyártanak. Az új típust bizonyos változ­tatásokkal a népgazdaság igényeihez iga­zodva több sorozatban állítják elő. KÍNA Országos nyugdíjalapot hoznak létre Ha valaki kínai, 80 éven felüli, erős és egészséges, önfenntartó és harmóniá­ban él a családjával, akkor esélye van arra, hogy megkapja az újonnan megal­kotott „mintanyugdíjas” címet. A króni­kus betegek, akik nem tudnak magukról gondoskodni, ne pályázzanak. Lehet, hogy Kína hatalmas népességnöveke­dése lassul az „egygyermekes” politiká­nak köszönhetően, de az öregekkel kapcsolatos problémái évről évre nő­nek. Változnak a viselkedési szokások, ebben az idős polgárok iránti tiszteleté­ről közismert kultúrában, ahogy a világ legnépesebb országa úton van afelé, hogy a legöregebb legyen. 1995-re kb. 120 millió ember - a la­kosság 10 százaléka - lesz 60-on felüli. 2025-re 270 millióan lehetnek majd, a lakosság 20 százaléka, ami két és fél­szer gyorsabb növekedés, mint az össz­lakosságé. Kína 80 éven felüli vezetősége tisztá­ban van e társadalmi és gazdasági problémákkal, és aggódik, hogy az idő­sebb nemzedék teher lesz becsvágyó modernizálási tervei megvalósításánál. 1949 előtt a várható átlagos élettar­tam 35 év volt: a kevés életben maradt öreget hagyományosan a nagycsalád látta el. Most a kínai házaspároknak, ha egyetlen gyermekek, egyedül kell visel­niük a felelősséget a négy szülőért. A kormány most bejelentette, hogy fe­lülvizsgálja az egész nyugdíjrendszert és országos nyugdíjalapot hoz létre, melyhez a vállalatok nyereségük ará­nyában járulnak hozzá. Új szociális szol­gáltatásokat vezetnek be, hogy megbir- kózzhassanak az idősek és gyámolítás- ra szorulók egyre nagyobb számával. Pekingben 20 000-nél több önkéntes csoportot hoztak létre az idősek látoga­tására, bevásárlásaik intézésére és ellá­tására. Az özvegy nőket és férfiakat újraháza- sodásra buzdítják házasság közvetítő irodái útján. Ezek ugyanis a lakások zsúfoltsága miatt egyre kevésbé akar­nak együtt lakni családos gyermekeik­kel. Ez a politika azonban csak lassan halad előre: a Tiencsinben jelentkezők közül csak minden huszadik nő, mivel sok idős ember még mindig úgy véli, hogy az újraházasodó özvegyek er­kölcstelenek. Az unalom a másik probléma. Idős emberek még télen is összegyűlnek az utcasarkokon kártyázni vagy sakkozni. Az állam ezt is kézbe veszi : új iskolákban hagyományos kínai festészetre, zenére, szépírásra, kertészkedésre vagy törté­nelemre tanítják az idős állampolgáro­kat. Dubnái Egyesített Atommagkutatási Intézet 1986 márciusában ünnepelte fennál­lásának 30. évfordulóját a Dubnái Egye­sített Atommagkutatási Intézet. E nem­zetközi tudományos központ létrehozá­sáról szóló egyezményt harminc évvel ezelőtt a szovjet kormány kezdeménye­zésére Moszkvában írták alá az alapító államok meghatalmazott képviselői. Az egyesített intézet születése a szo­cialista országok közötti együttműködés megerősödésének és fejlődésének eredménye volt és újabb lépést jelentett a nemzetközi együttműködés egyik olyan területén, mint a szellemi erők in­tegrálása. A tudományos potenciál, az anyagi és műszaki tartalékok egyesíté­se lehetővé tette a nukleáris fizika bo­nyolult feladatainak megoldását, az együttműködő országok legkiemelke­dőbb eredményeinek hasznosítását, felgyorsította a kutatást és biztosította magasan képzett szakemberek felké­szítését. Az intézet hat laboratóriumában - amelyek mindegyikének tudományos programja terjedelmét és jelentőségét tekintve, egy-egy önálló intézetnek felel meg -, összesen több mint 5 ezer kutató dolgozik. Az Egyesített Atommagkutatási Inté­zet nagy részt vállalt a korszerű atomfizi­ka fejlesztésében, kezdeményezője egész sor új tudományos irányzat meg­teremtésének és több fizikai jelenség felfedezője is egyben. Olyan fontos ku­tatási irányok és kutatási módszerek, mint a relativisztikus atomfizika, a ne­hézionok fizikája, a mezokémia, az im­pulzus-neutronokat felhasználó atomfi­zika, továbbá a dubnai elméleti fiziku­soknak az elemi részecskék és az atom­mag fizikája fejlesztésében betöltött szerepe lehetővé tették, hogy az intézet ma a világ tudományának élvonalába tartozzon. Az intézet fennállása óta folyik egy „távolsági fizika” elnevezésű együttmű­ködés is. Ennek lényege, hogy a külön­böző országok laboratóriumainak tudo­mányos kutatási célokra szállítanak a dubnai gyorsítókban előállított radioak­tív preparátumokat. Bővül a tagországok intézeteinek kooperációja a nagy meny- nyiségű kísérleti anyagok egyidejű fel­dolgozásában is. A kísérleti információk együttes feldolgozása felgyorsítja azösz- szegző eredmények értékelését. Biológusok és orvosok alkalmazzák az intézetben kifejlesztett, sok szálas kamrákra épülő automatizált műszere­ket, amelyek lehetővé teszik a vékony rétegű radiokromatogramok nagy pon­tosságú, roncsolásmentes expressz- elemzését, továbbá a biológiai struktú­rák tanulmányozását. Az intézet fazotronján létrehozott klini­kai-fizikai komplexum orvosi kutatások céljait szolgálja. Az NDK Orvostudományi Akadémiá­jával együttműködve folyik a rosszindu­latú daganatok diagnosztizálásához szükséges radiofarmakológiai készít­mények előállítási technológiáinak fej­lesztése. Széles körű kísérleteket folytattak az intézet kutatói a vetőmagoknak a ter­méshozam növelését célzó mágneses kezelési módszerével, amely igen jó eredményeket hozott. Az intézet tudósai a jelentős nemzet­közi és nemzeti tudományos konferen­ciák és tanácskozások rendszeres résztvevői. Az intézet maga évente 5-6 jelentős nemzetközi rendezvényt és több mint 20 munkatanácskozást rendez. Az Egyesített Atommagkutatási Inté­zet munkáját számtalan kimagasló tudo­mányos és műszaki eredmény fémjelzi. Az egyesített intézet 1986-1990 évekre szóló, a tagországok meghatal­mazott képviselőinek bizottsága által el­fogadott tudományos programja hang­súlyozza, hogy az új ötéves tervidőszak­ban az intézet tevékenységének fontos feladata lesz az alapkutatási eredmé­nyeknek a tudományban, a technikában és a népgazdaságban való alkalmazási módszertanának fejlesztése. Készítik az új Moszkvics modelljét A Moszkvics 2141-es a futópróba előtt Az együttműködés 30 éve

Next

/
Thumbnails
Contents