Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

1986.április 26. «ÈPÜJSÀG 9 „Holdkrónika” a Földről? A Hold évente mintegy 4 centiméter­nyit távolodik a Földtől. Ezt állapították meg a lézerlokációs módszert alkalma­zó tudósok mérései. Ennek alapján ki­derül, hogy 4 milliárd évvel ezelőtt a bolygónk és kísérője közötti távolság a mainak harmadrésze volt. Mivel a Hold fontos szerepet játszik a földi folyama­tokban (például az ár-apály jelenség­ben), a holdpálya változásának kiszámí­tása lehetővé teszi bolygónk geológiai történetének részleges rekonstrukció­ját. A szovjet geofizikusok által javasolt módszerrel nyomon kísérhető például a Föld szárazföldi területeinek fokozatos növekedése. Megközelítőleg 1,6 milliárd évvel ezelőtt a szárazföldek területe a mainak alig harmadrésze volt. 1 milliárd évvel később már csak 20 százalékkal volt kisebb ez a terület, mint napjaink­ban. Hegedű alumíniumból Szokatlan hangszeren, alumíniumból készült hegedűn adja elő kedvenc zene­műveit Je. Burcev harkovi mérnök. Több tucat próbálkozás és kísérlet után szüle­tett meg a hangszer mintapéldánya. Kis­sé más formájú a hegedű íve, másképp készült a húrvezető, amelyre a húrok tá­maszkodnak, s a hangszer más alkatré­szein is változtatni kellett. A fémből ké­szült hangszer súlya gyakorlatilag meg­egyezik a fából készítettel. A szokásos­tól eltérő hangszer megalkotása a mér­nöktől komoly kutatómunkát követelt az akusztika, az anyagtan, a hangszerké­szítés témakörében. A szokatlan újdon­ságot az elsők között próbálta ki Sz. Sztadler ismert szovjet hegedűművész, aki kedvezően nyilatkozott az alumí­niumhegedűről. Kiemelte a hangszer nagy hangerejét, ami különösen akkor fontos, ha a hatalmas, modern koncert­termekben szólaltatják meg a hegedűt. Tudomány és mezőgazdaság Tizenhatezer kombájn segíti a termelőszövetkezetek munkáját A fejlett iparral rendelkező Német De­mokratikus Köztársaságban jelentős si­kerek születnek a mezőgazdaságban is. Erről tanúskodnak a statisztikai adatok. Gabonából például az 1976-80-as hektáronkénti 3,58 tonnás átlagtermés 1981-85. között 4,13 tonnára emelke­dett, 1985-ben pedig 4,6 tonnás rekor­dot értek el. Az össz-gabonatermés 11,6 millió tonna volt. Burgonyát 450 ezer hektáron termeltek. A terméshozam itt is rekordmagasságú: 25,6 tonna termett hektáronként. Az idei terv a növényter­mesztésben 6 százalékos további növe­kedést irányoz elő. Az állattenyésztés adja az NDK mező- gazdasági termelésének 56 százalékát. A növekedés itt is számottevő. A szarvasmarha-állomány 5,8 millió, eb­ből 2,2 millió a tehén. 12,8 millió a serté­sek és 2,65 millió a juhok száma. Szakképzett dolgozók A 80-as évek elejétől a mezőgazdasá­gi termelésre is a fokozott intenzivitás a jellemző. A cél: a tudományos-technikai haladás eredményeinek felhasználásá­val növelni a termelést. E tekintetben el­sőként a szakképzettség növekedését kell megemlíteni. Míg 1960-ban a mező- gazdaságban dolgozóknak csupán 5,9 százaléka rendelkezett szakképzettség­gel, ma ez a szám 90,2 százalék. Több mint 9 százalékuk végzett fő- vagy szak­iskolát. Az anyagi-technikai bázis egyre bő­vül. A termelőszövetkezetek jelenleg 156 ezer traktorral, 53 ezer tehergépko­csival, 16 ezer kombájnnal, 7700 burgo­nya- és 5700 répabetakarító géppel rendelkeznek. Az állattenyésztés gépe­sítése is jelentősen előrehaladt. A tehe­nek etetése 80 százalékban gépesített. Gépesítették az itatást és a fejést is. Tudományos központok Minden mezőgazdaságilag hasznosí­tott területre 250 kg műtrágya jut hektá­ronként. Nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A növényvédő szerek ésszerű használata jelentős ter­mésnövekedést eredményezett. A meg­művelt terület 18 százalékát, kereken 1,1 millió hektárt öntöznek. Csak 1984-85-ben majdnem félmillió hektár újabb földterületre juttatták el az éltető vizet. Az öntözés a legszigorúbb tudo­mányos elemzések alapján történik. A mezőgazdaság egyre inkább az alkal­mazott tudomány egyik ágává válik. Az NDK-ban több mint 2500 agrártudós szorgoskodik azon, hogy a tudományos felismerések minél magasabb fokra emeljék a növénytermelést és az állatte­nyésztést. A mezőgazdasági üzemek­ben 40 konzultációs központ működik, a tudósok és a gyakorlati szakemberek rendszeresen kicserélik tapasztalatai­kat. Mikroelektronika és biotechnika A termelés irányításában és ellenőr­zésében egyre nő a mikroelektronika je­lentősége. A növényházakban mikroelektronikai eljárással szabályozzák a klímaberen­dezéseket. A szarvasmarha-tartásban használa­tos eljárások eredményeképpen a vizs­gált 500 ezer tehéntől, azonos takar­mányfelhasználással 170 ezer tonnával több tejet nyertek. Jelentős eredményeket várnak mind a növénytermesztésben, mind az állatte­nyésztésben a biotechnika fokozott al­kalmazásától. Gondolkodó atomok Egy négyzetméternyi felületen 10 mil­lió alkatrészt tartalmazó mikroáramkö- rök képezik majd az új szovjet számító­gép „agyának” legfontosabb elemeit. Ilyen - már az ötödik generációhoz tar­tozó - számítógép létrehozásán dolgoz­nak a Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi tudományos-műszaki egye­sülésének szakemberei. „Gyakorlatilag a tervezés és az össze­szerelés atomszintű technológiájának kifejlesztése a feladat - mondta Mak- szim Alekszandrov, az egyesülés vezér- igazgatója, a tudományos-műszergyár­tás elismert szovjet szakembere. - Ter­veink szerint másodpercenkénti 10 mil­liárdos műveleti sebességet kívánunk elérni”. Az eljövendő szuperszámítógép egy­idejű és párhuzamos adatfeldolgozást biztosít, ugyanakkor alkalmas lesz képi és beszédinformáció érzékelésére. Az ember így közvetlen beszédkapcsolat­ba kerül a géppel. Az ehhez szükséges szótárak összeállítása már folyamatban van. Az új generációs számítógépek létre­hozása során a fő gondot Makszim Alekszandrov a „gondolkodó atomok” - a nagy műveleti sebességű elemekhez szükséges új anyagok megtalálásában látja. Az „intelligens gépek" létrehozásá­nak reális határidejeként a professzor a 90-es évek elejét jelölte meg. A lengyel anyáknak Lézeres szedőgép A Lengyelország középső részében fekvő Lódz városában társadalmi ösz- szefogással és állami pénzügyi segít­séggel egy új kórház épül a második vi­lágháború nőmártírjai emlékére. A tár­sadalmi számlán szinte minden nap gyarapodik a befizetett összeg, mintegy 2 milliárd zloty, több mint 140 ezer dollár és 130 ezer rubel gyűlt már össze rajta. Ennek a létesítménynek az építését sok jóakaratú ember támogatja a világ szá­mos országából. A kórház alapvető feladata a nők és gyermekek egészségügyi gondozása lesz. Épül itt egy szakrendelővel ellátott szülészeti és nőgyógyászati kórház 359 ággyal a nők, 236 ággyal a csecsemők számára, közvetlenül mellette pedig egy 483 ágyas gyermekgyógyászati részleg. Összesen mintegy 1800 fő dolgozik majd itt, ebből 260 magas képzettségű orvos és mintegy 1000 ápolónő. A léte­sítmény gyógyászati funkciója kiterjed a szülészettel és nögyógyászattal kap­csolatos valamennyi részterületre, külö­nösen pedig a veszélyeztetett terhessé­gekre. A jól kiépített diagnosztikai rész­legnek köszönhetően lehetőség nyílik majd a fejlődési rendellenességek korai felismerésére a magzatoknál és a cse­csemőknél. A kórházban gondot fordítanak a ge­netikai zavarokban szenvedő szülők or­vosi kezelésére. Az Emlékmükórháznak tehát sajátos szerepe lesz az anyaság támogatásában nemcsak a lódzi, ha­nem a Lengyelország minden részében élő nők számára. A kórházban az első betegek fogadására 1987-ben kerül sor. Diagnózis az ujjhegyen Valószerűtlennek tűnik egyelőre a beteg számára az a lehetőség, hogy a másodperc tört része alatt megha­tározhassák az érzelmi és fizikai ál­lapotát. Nem lehetetlen ez azonban a Belorusz Tudományos Akadémia Technikai Kibernetikai Intézetének a tudósai számára, akik eredménye­sen munkálkodnak azon, hogy ép­pen ilyen expressz-vizsgálatokhoz készítsenek műszereket. Már csaknem 40 éve ismert a szovjet szakemberek által felfede­zett úgynevezett Kirlian effektus, amelynek lényege a következő: ha biológiai objektumokat nagy frek­venciájú elektromos kisülésben fényképezünk le, akkor körülöttük jól megfigyelhető fényvillózás keletke­zik, amely a szervezet állapotától függően változik. A belorusz tudósok kutatásaikban a Kirlian módszerből indultak ki, nem alkalmazták azonban a fényké­pezést, hanem a fellépő fényjelen­ség mennyiségi értékelésének egy­szerűbb és pontosabb, elektroni­kus-optikai módszeréhez folyamod­tak. Nagy frekvenciájú impulzus töl­tést adnak a műszernek, amelyhez odatették a beteg ujját. Ebben a pil­lanatban az ujj mintegy második elektródává válik, ezért közötte és a lemezelektróda között fénynyaláb keletkezik. Ezt azonnal továbbítják a másik műszerhez, amely regisztrálja intenzitását és formai sajátosságait. Ezek alapján határozzák meg az ille­tő érzelmi és fizikai állapotát, mun­kaképes. Mindössze három és fél órára van szüksége a leningrádi nyomdaipari gépgyárban kifejlesztett, automatizált szöveg- és fekete-fehér illusztrációt szedő rendszernek a „Pravda” teljes számának előkészítéséhez. Az elektronikus számítógépet és lé- zeroptikát alkalmazó új fényszedési technológia az újságkészítés folyamatá­nak felgyorsítása mellett feleslegessé tesz egy sor munkaigényes és egész­ségre ártalmas folyamatot. Feleslegessé válnak a szedőtermek, betűtartalékok, matricák. A rendszert hamarosan a „Pravda” kiadó moszkvai nyomdájában állítják üzembe. Több mint egymillió utas Érdekes felvétel a prágai metróról. A földalatti vasút jelenlegi hossza 30 kilo­méter, 32 állomással. Naponta több mint egymillió utas veszi igénybe. A lódzi egészségügyi központ modellje

Next

/
Thumbnails
Contents