Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

2 Képújság 1986. április 24. Támogatjuk a szabadságukért és függet/onségükért küzdő népok harcáti Szovjet kormánynyilatkozat Szerdán Moszkvában az ázsiai és csendes-óceáni tér­ség helyzetével foglalkozó szovjet kormánynyilatkoza­tot tettek közzé. A világon és az említett térségben előállt helyzet ál­talános elemzése kapcsán a nyilatkozat a többi között rámutat: a Szovjetunió fel­tétlenül figyelemmel kíséri az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak érdekeit. E térségben ugyanis fontos folyamatok mennek végbe, amelyek érintik a Szovjet­unió, mint az egyik legna­gyobb ázsiai és csendes-óce­áni hatalom, barátai és szö­vetségesei álláspontját, az egyetemes béke és biztonság érdekeit.-Az Egyesült Államok és .szövetségesei — folytatódik a nyilatkozat — olyan lépé­seket tesznek itt, amelyek mérgezik a térség politikai légkörét, gátolják azon po­zitív folyamatok megerősö­dését és fejlődését, amelyek elősegíthetnék a párbeszéd folytatását, a 'nemzetközi helyzet javítása lehetőségei­nek felkutatását. Úgy tűnik, bizonyos amerikai és japán politikai körök csupán a kü­lönböző országok szemben­állásának formájában tud­ják elképzelni az ázsiai és csendes-óceáni térség jövő­jét. E célból akarják kiala­kítani az úgynevezett Csen­des-óceáni Közösség szerke­zetét és működési mecha­nizmusát, hogy az a későb­biekben zárt regionális cso­portosulássá, újabb milita­rista tömbbé legyen átala­kítható. A szervezet létrehozásá­nak kezdeményezői, akik teljesen szelektíven válogat­ják meg a Csendes-óceáni Közösség szóba jöhető részt­vevőinek körét, nyilvánvaló­an nem érdekeltek abban, hogy a szervezet a térség régen megoldásra érett gaz­dasági problémái megvitatá­sának és megoldásának szé­leskörű képviseleten nyugvó fórumává váljon. Nem érde­keltek abban sem, hogy megváltozzék a térségben kialakult egyenlőtlen állam­közi és kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok rendszere. A szovjet kormány véle­ménye szerint — ha nem vetnek véget az események ilyen alakulásának, akkor az BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadták Celso Dinizt, a Bra­zil Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. • Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese szerdán a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Miroslav No­vakot, a Csehszlovák Népi Milicia törzsparancsnokát, aki a munkásőrség országos parancsnokának meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Borbély Sándor, a munkásőrség or­szágos parancsnoka és Ond- rej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának meghívására ápri­lis 23-án hivatalos, baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Állambizton'sági Bizottságá­nak elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Hor­ázsíiai és csendes-óceáni tér­ségben, ahol a világ sók or­szágának érdekei fonódtak egybe, nagyon kiéleződhet a feszültség. A szovjet kormány véle­ménye szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség népeit politikai rendszereik, ideo­lógiájuk és világnézetűik kü­lönbözősége ellenére össze­köti a létfontosságú érdekek azonossága. (Ha a Szovjetunió javasla­tának megfelelően — han­goztatja a szovjet kormány nyilatkozata — évszázadunk végéig felszámolnák a Föl­dön a nukleáris és vegyi fegyverekeit, s nem kerülne sor a Világűr milútarizálásá- ra, akkor a vlillág, s termé­szetesen az ázsiai és csen­des-óceáni térség valameny. nyi népe is megszabadulna a nukleáris és vegyi veszély­től. Alapvetően megváltoz­na a helyzet, minőségileg új sztritre emelkedne az álla­mok biztonsága, könnyeb­ben megteremthetők lenné­nek a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődése szá­mára kedvező feltételek. A Szovjetunió javasolja azt is, hogy két- és sokolda­lú konzultációk segítségével oldják meg a Vitás kérdése­ket, alakítsák ki a térség államai közötti kölcsönös megértést és erősítsék egy­más iránti bizalmukat. Ezzel létrejönnének a konstruktív döntések közös felkutatását szolgáló ázsiai fórum meg­tartásának feltételei. Megfe­lelő módon elő lehetne ké­szíteni és meg lehetne tar­tani a csendes-óceáni álla­mok külön tanácskozását, amelyen a biztonság külön­böző kérdéseit, többek kö­zött annak gazdasági vonat­kozásait tárgyalnák meg. A Csendes-óceán medencéjé­ben lévő államok politikai és gazdasági lehetőségeit fi­gyelembe véve egy ilyen ta­nácskozás — feltéve, hogy fontos döntésekkel ér véget — nagyon jelentős esemény lenne a térség szempontjá­ból, s kedvezően halnia az egész világhelyzetre. Stabilizáló hatásuk lenne a bizalomerősítő intézkedé­seknek, s a haditengerésze­ti flottatevékenység beszün­tetésének is a Csendes-óce­ánon. A Szovjetunió üdvözölné váth István, az MSZMP KB titkára és Kamara János belügyminiszter fogadta. Je­len volt B. I. Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete is. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese fo­gadta Edmund G. Brown volt kaliforniai kormányzót és a vezetésével Magyaror­szágon tárgyaló amerikai üz­letemberek egy csoportját. Az üzletemberek hazánk idegen- forgalmi helyzetét tanulmá­nyozták és a kétoldalú szál­lodaipari együttműködés to­vábbi bővítésének lehetősé­geiről tárgyalásokat folytat­tak az Országos Idegenfor­galmi Hivatal, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vál­lalat, valamint a magyar pénzügyi szervek képviselői­vel. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására szerdán a Szovjetunióba uta­zott. Kíséretében van Ri.tter Tibor, a KB osztályvezető- helyettese és Bereczky Gyu­la, a KB alosztályvezetője. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlad­len Puntusz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének követtanácsosa. nukleáris fegyverektől men­tes övezetek létrehozását az ázsiai és csendes-óceáni tér­ségben. A Csendes-óceán dé­li részén lévő államoknak az a döntése, hogy nukleáris fegyverektől mentessé nyiil. yáníltjiák az övezetet, a leg­kedvezőbb visszhangot vál­totta ki a Szovjetunióban. Magától értetődik, hogy a cs e n des -óceáni biztonság kérdéseinek áttekintésében, a döntések (kidolgozásában részt kell vennie a térség minden olyan államának, amely ezt kívánja. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy a Szov­jetunió gazdaságilag meg­különböztetett figyelmet szentel Szibériának és a szovjet Távol-Keletnek, amelyek az ázsiai és csen­des-óceáni térséghez tartoz­nak. A térség számos or­szágával kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatai alakultak ki. Éppen ezért széles körű eszmecserét kíván kezdeni a világ e térségének államai­val az egyenjogú, kölcsönö­sen előnyös és stabil keres­kedelmi és gazdasági, tech­nológiai, tudományos és kul­turális együttműködés kér­déseiről. Nyilvánvaló, hogy ezek a bonyolult, sokrétű és nagy problémák megköve­telik jelentős és hosszú táv­ra szóló tervek és progra­mok közös kidolgozását, va­lamint azt, hogy ezek vég­rehajtásában minden érde­kelt ország részt vegyen. Az erre vonatkozó terveiket az ENSZ biztosítottá megfelelő keretek között, például az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bi­zottságban lehetne megvizs­gálni. A Szovjetunió kész részt veninii ebben a regionális bé­kés együttműködésben, mert meggyőződése, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térség or­szágai egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös együttműkö­désének kialakítása — füg­getlenül ezeknék az orszá­goknak a társadalmi beren­dezkedésétől — megfelel a térség államai érdekeinek, s előmozdítja a nemzetközi kapcsolatok egyenlő, demok- ratikus alapokra helyezését — fejeződik be a szovjet kormány szerdán közzétett nyilatkozata. A Magyar—Francia Tudo­mányos-Műszaki Együttmű­ködési Vegyes Albizottság április 21—22-én ölésit tár­tott Budapesten. A tárgya­lás ökon áttekintették az ösz­töndíjasok és a szakértők cseréjének tapasztalatait, új együttműködési területeket htároztalk meg, és megvizs­gálták a budapesti és a pá­rizsi 'tudományos-műszaki tájékoztató központok hely­zetét. Bemard Poncet kiüli - ügymiinisztériumi főosztály­vezető-helyettest, a francia delegáció vezetőjét fogadta Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. WASHINGTON Egy Tomahawk típusú amerikai manőverező robot- repülőgép első ,Jharoi próbá­járól” készített videofilm­felvételt mutattak be kedden Washingtonban. Az április elsején végrehajtott próba keretében egy, a Csendes­óceánon, a víz alatt tartóz­kodó amerikai terageralattjá­róról bocsátották útjára a robotrepülőgépet, amely 758 kilométeres út megtétele Után elérte a dél-kaliforniai San Clemente szigetet. A ro­botrepülőgép ^’hagyományos” töltete itt, az előre beprog­ramozott helyen robbant — harminc méterre egy mélye­désben elhelyezett repülőgép felett. A repülőgép megsem­misült. PANORÁMA Losonczi Pál nigériai látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap Nigéria 19 szövetségi államának egyikével, Ogunnal ismerkedett. Este vendéglátója, Ibrahim Babangida, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnöke díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére, amelyen pohárköszöntők hangzottak el. Ibrahim Babangida pohárköszöntoje Ibrahim Babangida tábor­nok, nigériai államfő pohár- köszöntőjében először szintén arra emlékeztetett, hogy Lo­sonczi Pál 1973-<ban már járt Nigériában és Magyarország már akkor is részt vett .a ni­gériai egészségügy, oktatás és mezőgazdaság fejlesztésé­ben. Ibrahim Babangida remé­nyét fejezte ki, hogy a ma­gyar—nigériai tárgyalásökon sikerült megoldani a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­nek különböző feladatait. Megemlítette azt is, hogy 1981-ben, az akkori elnök Shehu Shagari járt hivatalos látogatáson Magyarországon, s őt követően számos minisz. ter is felkereste hazánkat. Ezek a látogatások, a bővü­lő kapcsolatok, valamint a magyar kormány képviselői­nek és szakértőinek nigériai látogatásai nemcsak újabb megállapodások aláírásában, a két ország közötti gazdasági akt vitás növekedésében csú­csosodtak ki, hanem mind­két félnek lehetőséget nyúj­tott a világ eseményeinek áttekintésére és számos ak­tuális kérdésben az egyetér­tés, a nézetazonosság meg­erősítésére. Kölcsönösen nagy figyelmet fordítottunk a le­szerelés kérdéseire, az igaz­ságos és méltányos világgaz­dasági rendért folyó küzde­lemre. valamennyi ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására és a belügyekbe va­ló be nem avatkozásra — je­lentette ki a nigériai állam­fő. Ibrahim Babangida leszö­gezte: Nigériában nagy ér­deklődéssel figyelik a ma­gyar kormány építő hozzájá­rulását az afrikai problé­mák megoldását célzó erőfe­szítésekhez. Nigéria el nem kötelezett politikát folytat, elkötelezett azonban az afri­kai egység, a felszabadító harc, valamint a nemzetközi béke és biztonság mellett. A dél-afrikai helyzet re­ménykeltő abban az értelem­ben, hogy a Dél-Afrijkán be­lüli folyamatok kérlelhetet­lenül a gyűlölt apartheid­rendszer felszámolásához ve­zetnek. Ugyanakkor óriási aggodalmat vált ki a dél-af­rikai rendszer magatartása, mely más afrikai államok el­len végrehajtott, ismétlődő, esztelen és brutális agresszi­ókban nyilvánul meg. Nigé­ria növelte a felszabadító mozgalmaknak nyújtott anya­gi, politikai és diplomáciai támogatást, a közvetítő tevé­kenységet a frontországok kö­rében, annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a dél-afrikai apartheid-rend­szer destabilizációs politiká­jának hatása. Ibrahim Babangida leszö­gezte: bátorító, hogy az ENSZ-ben Magyarország és Nigéria azonos nézeteket vall a fontos nemzetközi kérdé­sekben, például támogatják a nukleáris leszerelést és elítélik a világűr milifarizá- lását. A továbbiakban Ibrahim Babangida méltatta Magyar- ország politikai, gazdasági és Losonczi Pál pohárköszön­tőjében mindenekelőtt kö­szönetét mondott a nigériai vezetőknek a meghívásért és a meleg fogadtatásért, majd 1973-as hivatalos nigériai lá­togatására emlékezve megje­gyezte : már akkor is meggyő­ződött arról, hogy a Nigériai Szövetségi Köztársaság nagy történelmi múltra Visszate­kintő, ősi kultúrával rendel­kező népei fontos szerepet játszanak az afrikai konti­nens jelenében és jövőjében. Losonczi Pál a továbbiak­ban kijelentette: a magyar nép tisztelettel és baráti ér­zésekkel viseltetik a nigériai nép iránt. Ismerjük és nagy­ra értékeljük országuk ered­ményeit, amelyeket a füg­getlenség elnyerése óta eltelt 25 évben értek el. Ismer­jük gondjaikat és nemzet- gazdaságuk megszilárdításá­ra irányuló programjukat. Őszintén kívánjuk, hogy ezt siker koronázza. Becsüljük országuk erőfe­szítéseit, amelyeket az afri­kai egység megőrzéséért, a kontinens országai önálló, idegen beavatkozástól men­tes fejlődésének biztosításá­ért tesz. Nigéria Afrika leg­népesebb, gazdasági forrá­sait tekintve pedig egyik leg­gazdagabb országa, s ez nö­veli felelősségét a kontinens egységének, függetlenségének és gazdasági előrehaladásá­nak biztosításában. Szolidá­risak vagyunk küzdelmükkel, amelyet más afrikai orszá­gokkal együtt folytatnak a térséget és a világbékét egy­aránt fenyegető dél-afrikai apartheid-politika mielőbbi megszüntetéséért. Losonczi Pál a továbbiak­ban kitért a magyarországi építömunkára és hazánk kül­politikai tevékenységére. Egyebek mellett leszögezte: népünk elítéli a dél-afrikai kormányzat fajüldöző, a szomszédos országokat nyíl­tan zsaroló politikáját. Szo­lidaritásunkról biztosítjuk az apartheid-rendszer ellen küz­dő erőket és a Délnyugat-af­rikai Népi Szervezetet, a szociális fejlődését, majd ki­jelentette: Nigéria kormánya és népe nagyra értékeli az Oktatás, az egészségügy, va­lamint a kultúra területén fo­lyó gyümölcsöző nigériai- magyar együttműködést. Nagyra tartjük azoknak a magyaroknak a szerepét, akik gazdaságunk különböző te­rületéin dolgoznak. Néhány év óta a világgaz­daság visszaesést él át, ami nehézségeket okoz a fejlődő országoknak. Ezen nehézsé­gek ellenére az Önök kor­mánya hitelek nyújtásával következetesen támogatja Ni­gériát. Magyarországnak ez a magatartása a Nigéria és a nigériai gazdaság iránti biza­lom megnyilvánulása. Babangida elnök végezetül kifejezte meggyőződését, hogy Nigéria és Magyarország kö­zött a jövőben is erősödik a barátság és a gyümölcsöző SWAPO-t, amely a namíbiai nép egyetlen törvényes kép­viselője. Az afrikai népek mellett állunk abban a küz­delemben, amelyet a gyarma­ti múlt terheinek felszámo­lásáért, függetlenségük meg­őrzéséért és megszilárdításá­ért, önálló nemzetgazdaságuk megteremtéséért folytatnak. A magyar—nigériai kap­csolatokról szólva kijelentet, te: kapcsolataink gerincét a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés je­lenti. Magyar közreműködés­sel jött létre Nigériában több vízgazdálkodási, oktatási és egészségügyi intézmény, élel­miszeripari vállalat. Számos nigériai diák és szakember hazánkban szerzett diplomát, gyarapította tudását, míg ma­gyar szakemberek segítették és segítik az Önök ország­építő munkáját. Nigériában eredményesen működnek ve­gyes vállalataink az egész­ségügy és a gyógyszergyár­tás terén. Eredményesen fej­lődnek kulturális és sport­kapcsolataink is, mondotta Losonczi Pál. Mostani látogatásom során igen hasznos tárgyalásokat folytattunk arról, hogyan fejleszthetnénk tovább az országaink közötti együttmű. ködést — jelentette ki Lo­sonczi Pál. A megbeszélése­ken mindkét fél kifejezte a kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándékát. Magunk részéről készek vagyunk a konkrét lehetőségek további feltárására. A kapcsolatok fejlesztéséhez a jelenlegi ked­vezőtlen nemzetközi és világ- gazdasági helyzetben kölcsö­nös akaratra, közös érdekelt­ségre és kellő rugalmasságra van szükség. Biztosíthatom önt, Elnök úr, hogy a Magyar Népköz- társaság, az eddigiekhez ha­sonlóan, a jövőben is korrekt partnere lesz Nigériának. Lá­togatásom megerősíti azt a szándékunkat, hogy a jövő­ben is munkálkodjunk népe­ink barátságán, együttmű­ködésünk erősítésén — mon­dotta végezetül az Elnöki Ta. nács elnöke. együttműködés. Losonczi Pál pohárköszöntője Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szerdán ülést tartott. Baranyai Tibor fő­titkár és Nagy Sándor titkár előterjesztésében megtár­gyalta a SZOT vezető-irányí­tó munkájának továbbfej­lesztésével összefüggő felada­tokat, áttekintette a népgaz­daság helyzetét, különös te­kintettel az 1986-os év in­dulásának tapasztalataira. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa határo­zatának végrehajtása érde­kében a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának az a tö­rekvése, hogy tevékenységét egyre jobban igazítsa a vál­tozó körülményekhez, a nö­vekvő feladatokhoz, azért, hogy még alkalmasabbá vál­jon hivatásának ellátására. Szükséges a mozgalom egy­ségének további erősítése, és ez járjon együtt a szakszer­vezeteken belüli nagyobb önállóság érvényesülésével a legfelsőbb testületektől, az ágazati és a területi szervek­től az alapszervezetekig. Fontos a mozgalmi jelleg, a tagsággal való kapcsolat erő­sítése, a feladatok konkré­tabb elhatárolása. Növelni kell a legfelsőbb szakszerve­zeti testületek szerepét a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő átfogó kérdések kidolgozásában, el­döntésében, valamint a ha­tározatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Biztosítani kell a testületek munkájának nagyobb nyilvánosságát. A SZOT ismételten megfo­galmazta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tának és a VII. ötéves terv céljainak teljesítéséhez meg­vannak a reális lehetőségek. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán a dol­gozók is hiltet tettek a prog­ram mellett. Vállalták annak teljesítését, de elvárják a feladatok pontos meghatáro­zását, a folyamatos munka feltételeinek biztosítását és a végzett munkának megfe­lelő anyagi és erkölcsi elis­merést. A tanácsülés résztvevői fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy a szak- szervezeti mozgalom terme- lést-gazdálkodást segítő te­vékenysége révén fokozot­tabb mértékben járuljon hozzá a társadalom előtt álló feladatok megvalósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents