Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

a Képújság 198«. április 23. „A dal szüli Negyven esztendeje járja országot-világot. Közel két­millió (!) kilométert utazott szülőhazája területén, s újabíb félmilliót szerte a világban. Énekelt mindenhol, ahol csak magyarok élnek, és athol a magyar dalkultúra befoga­dására érzékeny hallgatóság­ra lelt. Béres Ferenc nevét, arcvo­násait, s nem utolsósorban énekét, sajátos csengésű, vi­lágos, hegyipatak-tisztasá- gú hangját csaknem minden­ki ismeri Közép-Európa ma­gyarok lakta vidékein. A ma hatvannégy esztendős diai- mester közel kilencezer kon­certet adott az elmúlt négy évtized alatt, számtalanszor szerepelt a rádióban, televí­zióban, hanglemezei a leg­népszerűbbek közé tartoznak. — Legfontosabbnak -min­dig az aprófalvak szolgálatát tartottam — mondotta nem­rég egy interjúban a műviész, a régi Abaúj megyei kisköz­ség, Ga-gybátor szülötte, aki nagyapjától, a falu köztisz­teletben álló kovácsától a természet, az erdő szeretetét, a vadrózsaoltás műveletét, a madarak, fák, füvék isme­retét kapta örökségül. De a magyar dal szeretetéhez, mű­veléséhez nem kevésbé jó „előtanulmány” volt a besz­tercei havasokban eltöltött négy esztendő, sem a negyve­nes évek elején, az erdőgaz­daság műszaki tisztviselője­Béres Ferenc ként, amikor Béres Ferenc egyedül járta a csúcsokat... — Hallgattam az erdő ze­néjét, a más-más fenyőfé­lék különböző hangú sutto­gását, a lombos erdők zúgá­sát .... A dalénekléshez talán in­nen is, és persze a szülőföld közösségétől kapta a legtöbb indíttatást. — Már egyetemi hallgató koromban rendszeres falu- járó voltam, ismerkedtem, a magyar népd-alkinccsel, s ízlelgettem az éneklés örö­mét. Hamarosan felismer­tem, hogy a csodálatos hazai dalkultúra magas szintű tol­mácsolásához csak elmélyült tanulmányok után juthatok el. Nagyszerű tanáraim, Ad- ler-Aquila Adelina, Keré- n-yi Miklós, Farkas Ilonka révén megtanultam a sajátos, míves-magyar éneklést, fel­tárultak előttem az ősi ma­gyar dallamok, történelmi dalok, egyházi énekek, virág­énekek, parasztdalok és né­pies műdalok minden szép­sége, Bartók és Kodály ma­gasrendű alkotóművészete ... Amikor Béres Ferenc el­határozta, hogy a magyar dálkultúra ápolását választja élethivatásának, lemondott egy másik, talán nem kevés­bé ígéretes lehetőségről: az operaénekesi pályáról, amely­re — különösen Mozart-sze- repekre — az adottságai ré­vén alkalmas lett volo-a. — A dalban, s különösen a magyar népdalban, a legmé­lyebb emberi érzések sűrít­ményét érzem. Ápolását, ter­jesztését a legszebb hivatá­sok egyikénék tartom. Mert igaz, sokan énekelnek, de ke­vesen dalolnak! Én csak esz­köz vagyok, akit ez a nemes kultúra magához vonzott; miként Babits mondotta: „A dal szüli énekesét...” És, hogy jól választottam, bizo­nyítja, hogy százezrek hall­gatják ma is szívesen ének­lésemet — mondotta az idén kiváló művészi címmel ki­tüntetett őszhajú fiatalem­ber. Sz. Gy. Képzőművészeti Kiadó Bővülő tevékenység és választék Házi Jogtanácsadó Iratminták magánszemélyeknek Olvasóinak -kérésére a Há­zi Jogtanácsadó ismét közre adja a magánszemélyek ál­tál leggyakrabban kötött tí­pusszerződ ésék mintáit. Néhány cím a tartalomból: Ingatlan adásvételi szerző­dés öröklakásnál. I-ngatlian adásvételi szerződés 'kezes. ségi kikötéssel. Gépkocsi adásvételi szerződés. Jótállás vállalási nyilatkozat. Jótál­lási megállapodás. Vállalko­zásiból eredő egyezség. Hibás teljesítésiből származó igény érvényesítése. Keresetlevél szavatossági igény érvénye­sítéséről. Lakásbél leti szer­ződés. Albérleti szerződés. Műhelyhelyiség bélibe­adás, óvadék kikötésével. Haszonbérleti szerződés. La­kás-bérleti szerződés felmon­dása. Kölcsönszerződés. Ha- szonköl-csön-szerződés. Aján­dékozási szerződés. Tartási szerződés ingatlan átruhá­zással. Tartási szerződés la­káshasználattal. Tartási szer­ződés megszüntetése. Adás­vételi szerződés foglalóval. Kezességi szerziődés. Kezes­ségi nyilatkozat. A Képzőművészeti Kiadó több, mint 3 évtizede szol­gálja a -művészeti ismeret- terjesztést. Tevékenységét — az ötvenes évek közepén — a -képes levelezőlapok, mű­vészeti könyvek és repro­dukciók kiadása jellemezte. Ma -már évente kereken 3000-féle képes levelezőlap jelenik meg, mintegy 90 mil­lió példányban. 1975-ben je­lentette meg a Képzőművé­szeti Kiádó az első posztere­ket. A robbanásszerű siker -után ma már általánosan el­terjedtek a fotótapéták. A kiadó gondozza az összes ha­zai gyártású -barkácstapétát is, melynek 30 változata kapható — -tájékoztatta munkatársunkat Geröly Ti­bor a vállalat osztályvezető­je. Az utóbbi évek vállalko­zása a játékgyártás, -mely­nek célja a logikai és kom­binációs készség fejlesztése. A napákban megjelent „Ma­gyarország növényvilága” című memóriajáték a ter­mészeti ismeretek bővítését szolgálja. A Képzőművészeti Kiadó fontos feladatot teljesít a magyar képző- és iparmű­vészet népszerűsítésében. A kiad ásában megjelenő köte­tek jelentős része a magyar könyvkiadást reprezentálja. A kiadó törekvése, hogy -még közvetlenebb kapcsola­tot teremtsen a piaccal, a vásárlókkal. Ezzel a céllal nyitottá meg 1978-ban Buda­pesten, majd Kőszegen, és Szegeden mintaboltját. Ápri­lis 16ján Kecskeméten nyí­lik Képesbolt, mely ha­sonlóan a kiadó minden ter­mékét árusítja. A Képzőművészeti Kiadó szolgáltató törekvését bizo­nyítja a Győrött és Miskol­con épülő Képeslbolt, vala­mint az a tény, hogy Siófok után rövidesen Debreceniben, Győrött és Szegeden is ke­reskedelmi irodát nyit. Martonvásári üeethoven­program Elkészült a nyári marton­vásári Beethoven-hang ver­senyek programja. Júliusban és augusztusban a Magyar Állami Hangversenyzenekar három alkalommal ad kon­certet az MTA Mezőgazda- sági Kutatóintézetének park­jában levő hangversenyszige­ten. Július 26-án, a nyitó­koncerten Jurij Szimonov szovjet karnagy vezényleté­vel és Szenthelyi Miklós he­gedűművész közreműködé­sével a Coriolan-nyitányt, a D-dúr hegedűversenyt és a II. szimfóniát tolmácsolják. Augusztus 9-én Kovács Já­nos vezényletével, a Magyar Állami Énekkar és Szelecsé- nyi Norbert zongoraművész közreműködésével a III. Leo- nóra-nyitány, a c-moll Kar­fantázia és a VIII. szimfónia csendül fel. A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT felvételre keres víztechnológiai berendezéskezelő és pót vízelőkészítő-kezelő váltóműszakos munkakörbe: — VEGYIPARI SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS — VEGYIPARI GÉPÉSZ SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBEREKET. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + műszak- pótlék + munkahelyi pótlék és rendszeres prémium. Munkaidő heti 36 óra. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. 45 éven aluliak jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban — részletes szakmai tevékenységre is kiterjedő önélet­rajzzal — az üzemgazdasági főosztály munkaügyi osztályán. Cím: 7031 Paks, Pf. 71. (339) Somogyi Néplap A nagybajomi általános is­kola pedagógus KlSZ-alap- szervezetének titkára és az intézmény igazgatóhelyettese egy és ugyanaz a személy, Balogh Á-rpád fiatal pedagó­gus. Ebben a faluban szüle­tett és nőtt fel. Ugyanazok a tanárok a kollégái, akik nem is olyan régen tanították. Matematika szakos egyete­met végzett. 1982-től KISZ- titkár, 1986-tól igazgatóhe­lyettes. — Jól megfér együtt a ket­tő, nekem ebből még semmi gondom nem volt. Igaz, nem régóta gyakorlom a hivatali beosztásomat. Elmosolyodik. — Sajátos helyzetben van­nak a pedagógus-alapszerve- zetek, hiszen jórészt fiatal tanárok és tanítók, eseten­ként képesítés nélküliek és óvónők tartoznak ide. Isme­rem a városkörnyék összes alapszervezetét, így van az mindenhol. 1979-ben alakul­tunk meg. Kezdetben nehéz volt megtalálni, hogy mi is a feladatunk, hiszen a peda­góguspályán dolgozóknak a tanításon kívül sok minden­nel illik foglalkozni. Ar-r-a törekedtem, hogy ne látvá­nyos dolgokat csináljunk, hanem sok apró, néha jelen­téktelennek tűnő feladatot megoldva segítsük a kollé­gákat, feleljünk meg a KISZ támasztotta követelmények­nek. A tantestületben 15-en va­gyunk KISZ-tagok. Tapasz­talataim szerint csak akkor lehet tartalmas a KTSZ-élet, h-a ^ tagság az érdeklődési körének megfelelő tevékeny­séget végez. Egy szombati rendezvényre például nem hí­vom azt, akiről tudom, hogy hétvégeken építkezik. A konfliktusbelyzetekel éssze­rűen föl lehet oldani. A gye­rekeket is játékosan nevel­jük a komoly munkára, mi­ért ne lehetne ugyanezt ten­ni a KISZ-'ben? Amikor értékeltük az ed­digi munkánkat, kiderült, hogy évente két-'három tag­gyűlést tartunk, és mégis mindent közösen beszélünk meg és döntünk el. Egy pe- dagógus-al apszervezet a tan­testület légkörét is színesíti. Mi hagyományt teremtettünk azzal, hogy a pedagógusgye­rekek részére minden évben megrendezzük a télapó-ün­nepséget. Kiemelt feladatunk a hetedik és nyolcadik osz­tályos rajok felkészítése a KISZ-életre. Fórumot, vetél­kedőt, versenyeket szerve­zünk a részükre. Az iskolá­ban mi kezdeményeztük a számítástechnikai oktatás fakultációban történő beve­zetését. Négy számítógépünk van. PETŐFI NÉPE Nemrég fejeződött be la­punkban a megye városai­nak az általános rendezési tervét ismertető sorozatunk. Ennek kapcsán értesültünk róla, hogy a Bácsterv új megoldást dolgozott ki és ve­zetett be — egyelőre három településen, kísérleti jelleg­gel — a településrendezési tervekben megfogalmazott elképzelésék megvalósításá­nak segítésére. A helyi taná­csokkal kötött megbízási szerződés alapján, átalány­díjért közreműködik a ren­dezési tervet korábban elké­szítő szakember az egyéb építési, műszaki feladatok megoldásában. E kapcsolat tartalmáról s előnyeiről kér­deztük dr. Bozsó Ferencet, a Bácsterv igazgatóját. — Mióta foglalkozik a vál­lalat rendezési tervekkel? — 1972-ben kezdtük. Mi­vel a budapesti VÁTI készí­tette akkoriban az általános rendezési tervét a városok­nak, mi az ötezer lakosnál kisebb településeket fedeztük • fel magunknak. Az akkori ki's csoportból jött létre a településfejlesztési osztály, amelyik az évek során alkal­massá vált nagyobb felada­tokra is, mivel rendelkezünk a megfelelő képzettségű és tudású szakemberekkel. Igyekezetünket támogatta az az öt éve kialakult álláspont is, amely szerint a rendezé- siterv-készíitést közelebb kell vinni a településekhez. — Miit jelent a közelség a tervezésben ? — Természetesen nem tá­volságot. Napi munkakap­csolatot, amelynék keretében az együttműködés szálait akarjuk szorosabbra fűzni. Ennek pedig az az alapja, hogy a VÁTI-val dolgoztató öt város — Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyhá­za és Kiskunhalas — kivéte­lével csaknem minden más megyebeli településnek vé­geztünk már átfogó vagy részletmunkát. Ezekre az előzményekre építettük az átalánydíjás megbízásos szerződést. — M;i ennek a lényege? — Az, hogy az a műszaki szakember, aki a rendezési tervet készítette, vagy abban közreműködött, továbbra is dolgozzon együtt a helyi ta­nács munkatársaival, segítse az általános előírások gya­korlati megvalósítását. Még­pedig a bizonyos időközön­ként egyébként is szükséges tervfelülvizsgálatok közti periódusban is — folyamato­san. így hozhatók összhang­ba a helyi igények és lehető­ségek. — Mit vállalnak konkré­tan? — Szaktanácsadóként köz­reműködünk bármely épít­mény, épület műszaki terve­zésének előkészítésében, vé­leményezzük, javaslatot te- s zü-nk épület el h el yezésekr e, elvégezzük a rendezési terv lényegét nem érintő részlet­módosításokat. Ha igénylik, részt veszünk tanácsülése­ken, lakossági fórumokon. A helyi építészeti sajátossá­gok megőrzése és az építés­ügyi előírások helyes alkal­mazása érdekében konzultá­ciókat tartunk a magánter­vezőknek. — Hány szerződést kötöt­tek eddig? — Érvényben van Bácsal­mással, Kiskunmajsával, Ti- szakécskével és aláírás előtt áll a kunszentmiklósi meg­állapodás. Dunántúlt napló A szemben lévő házban egy egyedül élő mozgássérült fiatalember lakik. Saját ere­jéből úgy-ahogy boldogult egészen addig, amíg a közeli gondozási központról hallva a tanácstag bejelentette, hogy jól jönne neki a segít­ség. Azóta minden reggel a hivatásos gondozónő csatol­ja fel a művégtagjait, ő se­gít neki a nagyabb háztar­tási munkában. — Januárban hoztuk lét­re a Lvov-'kertvárosi gondo­zási központot — mondja Kanczler Csaba, vezető gon­dozó. — Az a célunk, hogy mind a hivatásos, mind a társadalmi segítők közelebb legyenek a támogatott idős emberekhez. Az első ilyen központ az Ágoston téri, ez itt a második, a későbbiek­ben pedig a Nyugdíjásház- ban, illetve Üjmecsekalján akarunk hasonlót létrehozni. Április elejétől munkana­pokon, délelőtt 10-;től 12 órá­ig ügyeletet is tártának. En­nek lényege, hogy bárki sze­mélyesen felkeresheti őket, vagy beszélhet velük a 41-248-as telefonon. Érdek­lődhetnek, kérhetnek a-z em­berek. A gondozási központ itt­léte, a napi telefonügyelet sokat jelenthet azoknak, akik még nem tudnak arról, hogy a házi gondozás magányos, rászoruló embereket támo­gat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Évtizedeket lép vissza az időben, aki benyit a móri Radó Antal Városi Könyv­tárnak abba a szobájába, ahol hatvan óvóda pedagó­gusai és szülői munkaközös­sége áltál összegyűjtött régi játékokból rendeztek kiállí­tást. Valami bámulatra méltó leleményességre vall az a tény, hogy hajdanában szinte nem létezett olyan ház körüli hulladék, tönkrement, elnyűtt használati tárgy, amit ne lehetett volna fel­használni a gyerekek szóra­koztatására. Szabásnál le- nyiszált rongydarabok, törött nyelű fakanalak, kukorica­csutka, csuhé, szalma, törek, faforgács, drót, fémlemez, pitykegomb, gyöngyszem, tü­körcserép, és ki tudja, még mi minien épült be ebbe a r ekon s tr u ált gyér ekk u ck óba. Takács Imre kedves mese- figurái, Torzsa Juli és Cson-t Ferkó minden bizonnyal ott- honéreznék magúkat ebben a tarkabarka összevisszaság­ban. A játék-készítés módja és a talált tárgyakból kikerülő anyagok alkalmasak voltak a fantázia és a kézügyesség próbájára s a gyerekeket is arra serkentették, hogy utá­nozzák a játék-teremtő szülőt vagy idősebb testvért, hiszen a munkaeszközök — tű, cér­na, bicska, kalapács — hasz­nálata sem igényelt különö­sebb ördöngösséget, ellenben fejlesztette a készségeket. Persze, látunk a kiállítá­son gyári és kisipari játéko­kat is. Ezek meg — a minia­tűr szobabútor, a tűzhellyel, edényekkel teljes konyhafel­szerelés, a talicska, a kis- szekrény, az öltöztetés baba — az eljövendő felnőtt élet kellékeit kicsinyítették le gyermekléptékűre. Azaz há­zilagos készítésű társaikkal együtt teljes mértékben meg­felelnek annak a neveléslé­lektani követelményeknek, hagy a játék célja a társada­lom tapasztalatainak átadá­sa a felnövekvő nemzedé­keknek.

Next

/
Thumbnails
Contents