Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

mammm X XXVI. évfolyam, 18. szám. AHA: 1,80 Ft 1986. április 3., csütörtök. f Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból SZELLEMI ERŐFORRÁSAINK (3. old.) IDŐSKORÚAK TETANUSZ ELLENI védőoltása (4. old.) OLV ASÖSZOLGÄLAT a prImtambukAs ÉLETtTJA <3. old.) Vita és fejlődés Az elmúlt évtizedekben az MSZMP céltudatos és fo­lyamatos erőfeszítéseket tett a pártdemokrácia fejlesz­tésére. A megtett lépések sorából is kiemelkedik az MSZMP KB 1969. november 26—28-i határozata a párt­demokrácia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ez a határozat meggyorsította a pártdemokrácia dina­mikus növekedését és ezzél együtt a legfőbb politikai feltételéit teremtette meg annak, hogy a 70-es években napirendre tűzzük a szocialista demokrácia kibontakoz­tatását társadalmunkban. Hosszú távú útmutatást és ösztönzést adott a prog­ramnyilatkozat Is amikor rögzítette: „A párt belső éle­tét olymódon kell fejleszteni, hogy az példaképe le­gyen a szocialista közéletiségnék s a majdani kommu­nista önkormányzatnak”. A pártdemökrácia fejlesztésére tett erőfeszítéseink eredményei kifejeződnek vitakultúránk gazdagodásá­ban is. Megjelenik abban a módban, ahogy a felmerülő, s a döntésre váró kérdéseket kezeljük, abban a sze­repben, amit a vitának biztosítunk éhben, azokban az elvekben, normákban, szabályokban, amelyek a vita kereteit megadják és ahogy ezek a gyakorlatban érvé­nyesülnek. Vitakultúránk gazdagodásában megjelenik a párttagság eszmei- politikai felkészültségének növe­kedése. mint ahogy tükröződnek benne a politikái gya­korlatban szerzett tapasztalatai és jártassága is. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ma már ritka a vita elfojtása, a bírálat durva elutasítása vagy megtor­lása. Erre utal az, hogy alig fordul elő, hogy a párt­tagság éljen azzal a jogával, amely szerint, ha kritika észrevétele, vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe kerül, a taggyűlés vagy a választott párt­szerv védelmét kérheti. A XII. és a XIII. kongresszus között mindössze 304 párttagot kellett pártbüntetésben részesíteni a hatalommal való visszaélés, a bírálat el­fojtása miatt. Tudjuk azonban, hogy ma is létezik a bírálatért való törlesztésnek számos rejtett, nem, vagy nehezen bizonyítható megnyilvánulása. Vitáinkra a felelősségérzet, a tárgyszerűség erősödé­se, a nyíltságra, őszinteségre való törekvés, a pártsze­rűség a jellemző. Egyre jobban érvényesül az a köve­télmény, hogy a párt fórumain bármely kis vagy nagy kérdést meg lehessen vitatni, amely a párt, a nép, az ország ügyeit érinti. A párt ösztönzi tagjait, hogy vé­leményüket pártfórumökon akkor is fejtsék ki, ha az a „hivatalostól” eltérő jellegű. Ezért is lehet üdvözöl­ni azt az általánossá vált gyakorlatot, hogy nagyobb a türelem a magunkétól eltérő vélemények elviselésében. Minden elért eredmény ellenére sem lehetünk elége­dettek vitáink hatékonyságával, érdemiségével és vita­kultúránk színvonalával. Ma viszonylag ritka az olyan eset, amikor a pártdemökrácia elveit brutálisan felrúg­ják vagy figyelmen kívül hagyják. Ma a legtöbb kárt a pártdemökráciának, ezen belül a vita konstruktív ha­tásának a formalizmus okozza. Az, amikor a vita nem érdemi funkciót tölt be, nem mint a párttagság poli­tikai akarata kifejeződésének folyamatát fogják fel és érvényesítik, hanem valami előre megkoreografált ál- vitával helyettesítik, felkért és egyeztetett felszólalá­sokkal, ahol íratlan szabállyá válik, hogy csak annak il­lik felszólalni, akit erre felkérték. Ellene vagyunk az öncélú vagy látszatvitának. Ter­mészetesnek tekintjük, hogy jól megindokolt, reális előterjesztésekkel különösebb vita nélkül egyetérte­nek. A demokratizmusnak nem az a kritériuma, hogy volt vita vagy sem, nem Okvetlenül az mutatja színvo­nalát, hogy hányán szólaltak fel. Ha a vita lehetősége megvan, ha ehhez a feltételék adottak (pártszerű lég­kör, kölcsönös türelem, tárgyilagos előterjesztés, a szükséges információk, Stb.) nem esik a demokratiz­muson csorba akkor sem, ha vita nélkül, de valódi egyetértéssel fogadják az előterjesztést. Meggyőződés­sel elfogadva és végrehajtva a benne foglaltakat. Egyesek a vitát nem a cselekvő egység megterem­tése eszközének, hanem az egység hiánya megnyilvánu­lásának fogják fel, és miután a párt egységét minden mást háttérbe szorító értéknek tekintik, a látszólag ez ellen ható vitát nem szeretik. Az álláspontok kifejezé­sének csak olyan megjelenését tartják helyesnek, amely támogatja az előterjesztéseket, nem kelt tényleges vi­tákat. Ezzel függ össze helyenként a pártdemokrácia tar­talmának, valódi értelmének háttérbe szorulása a de­mokrácia formai Oldalával szemben. Jellegzetes kife­jeződése ennek az a gyakorlat, amikor az eltérő véle­ményt akadálytalanul el lehet mondani, de a vitában elhangzott eltérő vélemények nem részesülnek érdemi kezelésben. Nem vizsgálják meg. s nem mérlegelik őket komolyan, és képviselőik nem kapnak érdemi, ér­vekkel megokolt választ elutasításuk esetén. Olyon is előfordul, hogy az elhangzott, lényeget érintő javasla­tokat nem bocsátják érdemi vitára, és szükség esetén szavazásra. Az eltérő vélemények, a felmerülő vitás kérdések helytelen kezelése adott területen gyengíti a párt egy­ségét, negatívan hat még a legjobb határozatok vég­rehajtására is. A viták során születő kezdeményezések­nek, javaslatoknak útját álló fogadtatás a párttagság között passzivitást, viszahúzódást idéz elő. Elszegényíti a párt belső életét, visszatartja fejlődését, formálissá, meddővé teszi a vitát és a pártdemokráciát. A fentiekben csak vázlatosan érintett problémák helyi vizsgálata, a negatív tünetek felszámolása szüksé­gessé teszi vitakultúránk fejlesztését is. De ezt igény­lik a fejlődés során társadalmunkban végbement vál­tozások és a szocialista közéleti demokratizmus tovább­fejlesztésének sürgető feladata is. TAKÁCS ISTVÁN Megnyílt a Bolgár KP Kill, kongresszusa Todor Zsivkov beszéde Todor Zsivkov tartja beszé dét, mögötte az elnökség egy része (Telefotó) Szófia egyik újonnan ki­alakított, impozáns város- központjában, a Ludmilla Zsivkova kultúrpalotában szerdán megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A Marx, Engels és Lenin arcképével díszített hatalmas teremben kilenc órakor elfoglalta he­lyét az elnökség, és Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának főtitkára több mint négyezer ember — kül­döttek és vendégek — jelen­létében megnyitotta a bol­gár kommunisták legmaga­sabb fórumát, amelyen a megválasztott 2661 delegátus­ból 2648 van jelen. A külföl­di kommunista és munkás­pártokat, forradalmi, demok­ratikus és egyéb haladó szer­vezeteket a megnyitón 131 delegáció képviselte, közöt­tük az MSZMP küldöttsége, élén Maróthy Lászlóval, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével. Az SZKP küldött­ségét Nyikolaj Rizskov, a KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök vezeti. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a XIII. kong­resszus napirendjét és elfo­gadták a kongresszus mun­karendjét. Ezután Todor Zsivkov szó­ban kiegészítette a Központi Bizottság beszámolóját, ame­lyet a küldöttek írásban megkaptak. Szóbeli kiegészítésben a BKP KB főtitkára megálla­pította, hogy a mostani kongresszus munkájának kö­zéppontjában az elkövetke­zendő másfél évtized társa­dalmi-gazdasági fejlesztésé­nek problémái, a gazdasági, a politikai, a kulturális élet, az irányítás, valamint az oktatás területén történő gyökeres átalakítások állnak majd. Kiemelte, hogy Bulgária számára napjaink legfonto­sabb feladata a tudományos- műszaki forradalom kibonta­koztatása, ezen az alapon a szocialista társadalmi rend­szer, a szocialista demokrácia fölényének érvényesítése, a nép anyagi, szociális és szel­lemi igényeinek teljesebb ki­elégítése. Külpolitikai téren a béke megóvása és az em­beri civilizáció megmentése jelenti a döntő fontosságú kérdést. Todor Zsivkov főtitkár szóbeli kiegészítőjét követő­en meghallgatták a küldöt­tek a BKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságá­nak jelentését. A két beszámoló felett tegnap délután megkezdő­dött a vita. Délután hangzott el Nyikolaj Rizdkovnafc, az SZKP KB PB tagjának, mi­niszterelnöknek, a kongresz- szuson részt vevő szovjet küldöttség vezetőjének be­széde, melyben tolmácsolta a szovjet kommunisták üdvöz­letét. * Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára szerdán délután fogadta Maróthy Lásálót, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a magyar de­legáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón kölcsönös megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink, orszá­gaink és népeink sokoldalú kapcsolatai töretlenül fej­lődnek. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés további bővítése mindkét féltnek ér­deke. Kádár János fogadta Zhu Ankangot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán, a Központ* Bizottság székházában be­mutatkozó látogatáson fo­gadta Zhu Anikiangot, a Kí­nai Népköztársaság új buda­ipesti nagykövetét. Magyar-osztrák pártközi megbeszélések Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára találko­zott a szabadságát hazánk­ban töltő Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Párt­ja elnökével. Az elvtársi légkörű megbe­széléseken véleményt cserél­ték a világhelyzet és a nem­zetközi kommunista mozga­lom legfontosabb kérdései­ről. Megelégedéssel szóltak a két párt közötti kapcsola­tok fejlődéséről. Az osztrák vendég tájé­koztatást kapott Magyaror­szág belpolitikai helyzetének időszerű kérdéseiről, vala­mint főibb külpolitikai tö­rekvéséiről. Sinowatz Moszkvában Fred Sinowatz osztrák szö­vetségi kancellár és Nyiko­laj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke nyitotta meg szerdán Moszkvában az ,,A korszerű osztrák ipari techni­ka” elnevezésű kiállítást. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán délután a Kremlben fogadta az osztrák szövetségi kancel­lárt. Elismerés a szovjet lapok terjesztőinek Hét magyar nyelvű szov­jet lap jelenik meg hazánk­ban, a Szovjetunió, a Lá­nyok, Asszonyok, a Fáklya, a Szovjet Sport, a Szput- nyiik, a Szovjet Irodalom és a legújabb, a Masa című gyereklap. Ezekből Tolna megyében összesen négyezer példány jár. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon Kamarás Györgyné osztályvezető kö­szöntötte a legjohb terjesz­tőket és átadta nekilk a la­pok gondozója, a Lapkiadó Vállalat ajándékát. Részt vett az ünnepségen és az azt követő baráti beszélgetésen Czamk József, az MSZBT országos elnöksége tagja, a megyei pártbizottság tárSa- dalimi munkatársa. Több éves eredményes terjesztő- munkájúk jutalntaképpen az alábbiak kaptak jutalmat. Varga József, a szakcsi ter­melőszövetkezet párttitkára, Kemler János, a Mezőgép gyönki gyáregységének párt- titkára, Nagy Ernő, a Bony­hádi Cipőgyár MSZBT-tag­csoportjának elnöke és Ha- uck Ferenc, a nagymányoki termelőszövetkezet párttit­kára. Ünnepi készülődés Megyeszerte készülnek hazánk felszabadulása 41. évfordulójának megünneplésére. A BHG szekszárdi gyárának homlokzatát már tegnap reggel zászlók díszítették.

Next

/
Thumbnails
Contents