Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

198«. április 19. rtÉPÜJSÂG 3 Párttagnak lenni Csak meggyőződésből Mi az emberek vélemé­nye a párttagokról? Lát­ják, tudják-e, hogy mi történik egy-egy pártszer­vezetben? Miért lesznek egyes emberek tagjai a pártnak, miért nem lesz­nek mások? Olyan kérdé­sek ezek, amelyek minden kommunistát kell, hogy foglalkoztassanak, bizony­nyal nem érdektelen vé­giggondolni a témát má­soknak sem. A Szekszárdi Húsipari --------------------------- Vállalat­nál a beszélgetés a pártveze­tőség titkárával kezdődött, később alakult ki az először kerekasztal-beszélgetésnek indult eszmecsere, ami aztán átváltozott elvtársi, baráti beszélgetéssé. M erk János nincs könnyé helyzetben, amikor a jelen­ről kell szólnia, mert nem lehet kikerülni az indulási helyzetet, tehát akaratlanul is véleményt kell .formálnia mindarról, ami megválasztá­sa előtt történt a vállalatnál és a pártszervezetben. Többször is hangsúlyozta, hogy korábban, míg egyik üzemben már folyt a terme­lés — élelmiszeriparról lé­vén szó, igen szigorú felté­telek között —, ugyanakkor másutt még az építők dol­goztak. A vállalat létszáma ugrásszerűen nőtt. Ilyen kö­rülmények között indokolt és szükséges volt a közpon­tosított vezetés a gazdálko­dásban éppúgy, mint a párt- életben. Aztán megváltozott a helyzet, mára, az üzemi és a pártdemokrácia működte­tése és a kiszélesítése a leg­fontosabb feladat — mondta, s ennek eredményeit a be­szélgetés is bizonyította. A vállalat létszáma 2600 körül van, a pártszervezetek tagjainak létszáma 200—210 között mozog. Ezt szó szerint kell érteni, mert évente 10— 14 „saját nevelésűt" vesznek fel párttagnak, a létszám mégsem növekszik, mart kö­rülbelül ugyanannyian el is mennek a vállalattól. A fel­vettek több, mint a felének a KISZ-szervezet az egyik ajánlója, mindez a tervsze­rű, következetes tagfel vél eh munka eredménye. — Nem voltak könnyű helyzetben az elődeink, és itt most nem csak a párt­munkáról beszélek. Szekszár- don nem voltak hagyomá­nyai a húsiparnak, hiányoz­nak a munkásdinasztiák, akik átadhatják a többiek­nek is a szakmai és a moz­galmi tapasztalatokat. Ide mindenki — a párttagok is — más-más környezetből ér­kezett, eltérő hagyományok­kal. A párttagok létszáma is ugrásszerűen nőtt meg. Egy pártszervezetbe összeková­csolni ennyiféle embert nem lehetett könnyű dolog. Ma már, úgy érzem, mindenki magáénak érzi a gyárat, a pártszervezetet. Kialakult az összetartozás érzése. — Tudnak a pártszervezet munkájáról, tevékenységé­ről? A kérdésre persze Merk János is válaszolt, de a va­lódi bizonyítékot nem az ő véleménye jelentette, hanem Tóthné Erdősi Julianna mér­legelő — ez a munkaköre — véleménye, aki pártonkívűli- ként is pontosan tudja, hogy kik az öt alapszervezet tag­jai, titkárai, és mit csinál a pártszervezet, ö fogalmazta meg azt is, hogy itt minden­ki egyet akar; jól dolgozni. Nemcsak az egyes ember, hanem a párttagok sem te­hétnek semmit a közösség nélkül. Eredményt elérni csak együtt lehet, függetle­nül attól, hogy ki milyen formában veszi ki' a részét a mozgalmi életből. Tóthné Tolnáról jár be, korábban a PATEX-ben dolgozott, ott volt KISZ-vezető, a húskom­binátban ma főbizalmi. Vé­leménye szerint az emberek többsége nem azért nem tag­ja a pártnak, mert n,em ért egyet annak politikájával, hanem egyszerűen azért, mert így alakult az élete. Rajta kívül rés5 ,yett-----!---------------- a beszélge­tésben, Bece Ferenc gép­lakatos, csoportvezető, aki a legutóbbi választáskor került be az üzemi pártvezs- tőségbe, és Wirth Jánosné szociálpolitikai és munkás- ellátási osztályvezető, erede­tileg óvónő, aki egy megbe­szélésről érkezett — kissé később, mint a többiek —, ahol a VII. ötéves terv mun­kavédelmi kérdéseiről volt szó. Többek között arról is, hogy mennyi pénze l'esz majd a vállalatnak erre a célra. A z első témakörben------------------ mindenki e gyetértett abban, hogy a pártszervezet szerepe min­denki számára nyilvánvaló, akit érdekelnek a gyár ügyei, de azoknak is észre kell venniük tevékenységét, akiket ez nem foglalkoztat. Arra a kérdésre, hogy való­ban a legjobb dolgozók-e a pártszervezet tagjiai, tiltakoz­nak, mondván, hogy a párt­tagok is emberek, nem pe­dig a kommunista embertí­pus két lábon járó képvise­lői. Egy teljesítménybéres szalagmunkánál pedig nem is lehet nagy különbség em­ber és ember között, illetve ha van, akkor azt nem a vi­lágnézet határozza meg. Érdekes gondolatként ve. tődött fal, hogy ha egy párt­tag megsérti a munkafe­gyelmet, netalán más erköl­csi vétséget követ el, mind­járt kimondják, nahát, ilye. nek a párttagok. .. Termé­szetes dolog, hogy a pártta­gokkal szemben nagyobbak a követelmények, de a hamis általánosítás azt is jelenti, hogy a párttagok azért fó­kuszban vannak, jobban fi­gyelnek rájuk, a iközvéle. menynek nagyobbak velük szemben a követelményei. Az üzemben egyébként, statisztikai szempontból romlott a pártfegyélem, de ez mindössze annyit jelenít, hogy a megnőtt követelmé­nyeik szerint jár el a párt­vezetőség. Általában a mun. kafegyelmet, a munkaidő­alap kihasználását is javíta­ni szeretnék. Abban a kérdésben is egyetértés alakult ki, hogy a párttagságot illetően meg­határozó a család szerepe. Először ez úgy vetődött fel, hogy a nyugodt munkához és az önként vállalt társa, dalmi tevékenységhez nyu­godt, kiegyensúlyozott csalá­di háttér szükséges. Csak ennek segítségével lehetséges, hogy az ember önmagábóíl a legtöbbet ad- ja a közösségnek. Egyönte­tű volt az a vélemény is, hogy ma már nem érdek párttagnak lenni, mindenki meggyőződésből kéri a felvé­telét a párttagok sorába. Ez önmagában senkinek nem biztosít előnyt az életben, az érvényesülésben, a tár­sadalmi megbecsülésben. Csiak akkor, ha párosul hoz­zá a ki váló murtkia és emberi maga tartás. A család szerepe már a pártépítés során is jelentke­zik, például abban, Ijogy kit hogyan nevelték, miilyen életformát, családi modellt alakítottak ki otthon. Van­nak, akik „beleszületnek és belenőnék” a mozgalomba. Hogy lesz-e belőlük párttag, az azonban sok mindenen múlik. Közéleti tevékeny­séget ugyanis lehet végezni a népfrontban, a szakszer­vezetben, a szocialista bri­gádokban, a szülői munka- közösségekben, a Vöröske. resztben és más helyen és fórumon is beleszólhat az ember a munkahely, a lakó­hely, a közösség dolgaiba. Ma a tagfelvétel nehe­zebb, mint korábban volt, ennek okairól akár külön írás is születhetne, a beszél­getésekből azt érdemes ki­emelni, hogy mindenkinek, különösen a családalapító fiataloknak sókat kell dol­gozniuk. Nemcsak a munka, helyen, hanem másutt, pél­dául háztájiban is. Ez is le­het egyik oka a távolmara­dásnak. Provokatív volt a kér­---------------------- des, hogy e zek szerint a párttagság hátrány, hiszen aki elfog­lalt, annak kevesebb ideje jut arra, hogy pénzt keressen. A beszélgetések résztvevői még a kérdésfeltevést is vissza, utasították. Sok érv elhang­zott, az önkéntesség, a tan- niakarás, az elkötelezettség és a belső meggyőződés vol­tak azok az érvek, amelyek mindenki számára meggyő­zőek lehetnek. Hogyan le­hetne hátrányban a-z, aki meggyőződése szerint', teret kap arra, hogy cselekedjen? — kérdeztek vissza a beszél. gefcőtársaík. IHÄROSI ibolya Olcsóbb búzaőrlés Oj, úgynevezett intenzív száraztisztításos módszert dolgoztak ki a Malomipari Kutató Intézetben a búza őrlésre való előkészítéséhez. Az eljárás megoldja a ma­lomipar néhány régi gond­ját: csökkenti a gabona elő­készítésére fordított energia­szükségletet, és a hagyomá­nyos technológiához képest a tizedére mérsékli a búzasze­mek héjának mosására fel­használt vízmennyiséget, a környezetet is jobban kíméli. A Malomipari Kutató In­tézet eljárását a közelmúlt­ban a budai, a tótkomlósi, a nyíregyházi, à nagykállói és a baktalórántházi malomban vezették be. Nemrég hozzá­láttak a technológia megva­lósításához a makói, a hód­mezővásárhelyi, a szegedi, a kalocsai, a jánoshalmi, a fe­rencvárosi és az érdi ma­lomban is. A tapasztalatok szerint az óránként átlago­san öt tonna gabona őrlésé­re az üzemeltetési kiadások az új tisztítási módszerrel a felére csökkennek, és így a beruházás viszonylag gyor­san megtérül. A szeszélyes április ezen a héten a maga teljességében kibontakozott. Akik a meleg napök hatására már a strandok korábbi nyitását követelték, azok lelkesedését a ta­vaszba költözött téli zimankó lelohasztotta. (Ettől függetlenül a szeszélyesség e sorok megjelenésére feledtetheti minden „bűnét”, nincs kizárva, hogy rövid időre a hideg után kánikulai meleget varázsoljon. Felad­va a ledkét az orvosmeteorológusoknak is a tanácsadásban ............ E zeken a bolondos napokon is komolyan kellett koncentrálni sokhelyütt a munká­ban. Például az ifjúsági mozgalom terüle­tén. Ifjúságunk politikai tömegszervezeté­nek, a KISZ-nek a májusra összehívott kongresszussá belpolitikai életünkben is jelentős esemény lesz. Előkészítését szol­gálandó, megyénkben is zajlanak a kül­döttgyűlések, kettőről tudósításban már be­számoltunk. Egy hete tartotta tisztújító küldöttközgyűlését az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége. A héten rangos vendége is volt megyénknek: egynapos munkalátogatásra ideérkezett Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke. Sarlós István, Kiss István szobrászmüvész. szel is találkozott Haladni a korral Fejlődésünk egyik kulcskérdése: csök­kenteni a különbségei köztünk és a tech­nikai-, technológiai színvonal tekintetében élenjáró országok között. Mikroelektroni­ka, (mikroprocesszorok, számítógépek . . . Nincs hét, hogy valamilyen formában ne írnánk a számítástechnika térhódításáról. Nagyszabású számítástechnikai kiállítás nyílott a megyei művelődési központban, A fiatalok, pontosabban az egészen fiatalok érdeklődése mintegy demonstrálja a hely­zetet. Megfogta őket a technikai csoda. Ne­künk pedig élnünk kell a játszva .tanulás kínálkozó tehetőségével. Azzal, hogy a jö­vő nemzedéke ne kerüljön lépéshátrány­ba, ne legyen szükség a termelésből való kieséseket előidéző át-, illetve továbbkép­zésekre. Mint ahogy általában a nyelvtanu­lásnál megfigyelhető, ilyen korban fogé­konyabb az agy, a gyermeki elmének nem is olyan bonyolult ez a szimbólumrendszer. A középiskolákban már csaknem min­denhol otthonra lelt a számítógép. Most az általános iskolák „felfegyverzésén” a sor. Mint ahogy megtudtuk, az iskoláknak kell „kigazdálkodni” az anyagi fedezetet. S ha az igazgatók ebből presztízskérdést csinál­nak, előteremtik, akkor ott a másaik kérdés : Van-e vagy lesz-e hozzáértő, aki át tudja adni az ismereteket az általános iskolás gyerek életkori sajátosságainak megfelelő­en? A Számítástechnikai Üzemszervezési Vállalat iagzgatója, Nándor Iván elmondta, hogy szívesen vesznek minden érdeklődést és ha a konkrét segítség meg is haladja erejüket, az általános iskolai számítás­technikai oktatás elvi és gyakorlati kérdé­sében segítenek. Említette: van arra mód és tehetőség, hogy TIT- vagy SZÜV-tanfolyamon felké­szítsék a reálszakos, no meg az egyéb ér­deklődő pedagógusokat. Csak a művelő­désügy irányítsa, koordinálja, szervezze! Tüdőnk, a fa Lehet, hogy olvasóink közül sokan gyor­san átsiklottak a faültetéssel és parkgon­dozással kapcsolatos szekszárdi tudósítá­sunk felett, ám úgy érzem, nem haszonta­lan ezen hasábokon újfent szólni, s elmedi­tálni róla. Nemcsak a környezetvédelem, s az esztétikum aspektusából, bár az alábbi szempont ettől elválaszthatatlan. Tudjuk, hogy a motorizáció folytán a városokban, nagyobb településeken mind több az oxi­génfogyasztó. Ezzel együtt egy sajnálatos fordított arányosság figyelhető meg: növe­kedésükkel az oxigénelőállító növényzet csökken. Környezetvédelmi mérések szerint egyetlen személygépkocsi harmincszor any- nyi oxigént fogyaszt el az üzemanyag elége­téséhez egy év alatt, mint amennyi egy em­ber éves szükséglete, azaz 175 kilogramm, Ugyanakkor egy nagyon idős, kiterjedt lombkoronájú fa a bonyolult fotoszinteti­záló képessége jóvoltából meg tudja ter­melni egy ember akár egyéves oxigén­v'‘i' KORi ,AZ RENDELŐ INTÉZET A megyei kórház és rendelőintézet szak­emberei a számítástechnikai kiállításon szükségletét. Földcsuszamlás következtében Balaton - földváron kilencven nyár- illetve fenyő­fa dőlt ki. A hírből megtudjuk, hogy — bi­zonyára a közelgő idegenforgalmi csúcs mi­att is — azonnal hozzáláttak a kidőlt, illet­ve a kidőléssel fenyegető fák elhordásához. Egy újabb tudósításban arról olvasnék szívesen, hogy megkezdték a parlagon ma­radt területen a fásítási akciót. Havat hozó szeszélyes április Szabadidős társaság - falun Merő cáfolata annak az alsónyéki szabad­idős társaságról íródott riport, hogy a kis­településeken a nagy „hajtásban” a sza­badidő csupán regenerálódási idő, amikor az emberek munkaerejük újratermelődésé­hez szükséges, biológiai, fiziológiai szük­ségleteiket elégítik ki. Mert ott búvik az emberekben a szórakozás, a művelődés, a kikapcsolódás iránti igény. Csak gyakran nincs, ami vagy aki kiaknázza. Mert vi­dékre, távolabbi községbe, körzetközpontba nem szívesen mozdulnak ki az emberek. Ott helyben viszont egy szabad kezet ka­pó, lelkes, agilis szervező révén „vevőik” voltak az emberek a programokra. Telita­lálat volt olyan rendezvényékkel nyitni, amire valóban van igény. így a könnyedebb szórakoztató, táncos rendezvényektől el le­het jutni az előadásokig, a speciális érdek­lődésre építő programokig. S a nehezebb gazdasági helyzetben még egy lényeges adalék az alsónyékekről: bevételek kép­ződtek és csaknem önfinanszírozóikká vál­tak. Kezdeti sikereik lelkesítőek, most pedig ahogy olvasom — kivetik hálójukat a fia­talokra, megpróbálják leszoktatni őket a munkaidő utáni, szokásos „lötyögés a sem­mibe” elnevezést viselő programjaikról, így legyen! BÁLINT GY. Balról jobbra Bérc Ferenc, Tóthné Erdösi Julianna és Merk János

Next

/
Thumbnails
Contents