Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
f TOLNA ' Folytatta munkáját az HSZEP kongresszusa 2 “népújság _______________________________________________________ KISZ-küldöttgy ülések Feladat: a tömegbefolyás erősítése 1986. április 19. (Folytatás az.l. oldalról.) a központi tekintélyét a »az dasági-társadalmi fejlődés kulcskérdéseinek megulda sában, miközben más kérdé seket helyben oldanák meg, A vállalatokat, a szovhozo- kal és kolhozokat valódi önelszámolás rendszerére kell átállítani, ösztönözve öke1 ezzel az önállóságra, a felelősségre és a szocialista vállalkozó szellemre. A fejlődés meggyorsításának folyamata ba a legszélesebb tömegeket minden egyes dolgozó kollektívát, minden emberi be kell vonni. A szocializmus politikai rendszere széles lehetőségeket nyújt arra, hogy a dúl gőzök részt vegyenek a társadalmi ügyek megoldású - ban. Tény azonban, hogy a Szovjetunióban nem mindig éltek teljes egészében ezzel a lehetőséggel. Ennek óka a formalizmusban, a bürokratizmusban és az önelégültségben keresendő. A párt szilárdan eltökélte c je lens égek felszámolását, a képviseleti demokrácia további tökéletesítését, a nép szocialista önigazgatásának fejlesztését. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a XXVII. kongresszus fordulatot jelent a párt tevékenységében és az ország életében. A kongresszus nagy politikai fellendülést váltott ki. A feladat most az, hogy az elgondolások energiája a gyakorlati tettek energiájává változzék. Meg vagyunk győződve a választott út helyességéről és arról nem terünk le — húzta alá Mihail Gorbacsov. A szocialista közösség országainak együttműködéséről szólva kijelentette: a Szovjetunió jövője elképzelhetetlen a testvéri országokkal való szoros együttműködés nélkül. Nemcsak azért, mert az internacionalista meggyőződés ezt diktálja, hanem azért is, mert enélkül nem lehet megoldani a kor által felvetett bonyolult feladatokat. A szocialista országok most abba az időszakba lépnek, amikor együttműködésüket magasabb szintre kell emelni. S nem csak egykét fokkal, hanem egész nagyságrenddel. — Úgy tűnik — folytatta Mihail Gorbacsov —, hogy a gazdasági kaDcsolatok külön figyelmet érdemelnek. A korábbi években e téren szilárd és lartós alap jött létre Az integrációs munka nem kevés tapasztalata halmozódott fel a KGST-ben. Ma azonban a kérdést ílymódon kell felvetni: az együttműködés szintje és formái megfelelnek-e az előttünk átló új feladatoknak? Felhasználjuk-e az együttműködésben rejlő összes lehetőségeket a fejlődés meggyorsítására, a tőkés piactól való gazdasági sebezhetetlenség biztosítására? Ügy tűnik, hogy ezekkel a lehetőségekkel nem teljes mértékben élünk. Valameny- nyiünk érdeke, hogy javítsunk a helyzeten. A legfontosabb feladat most a tudományos szervezetek, vállalatok, egyesülések közötti kapcsolatok sz.éles körű fejlesztése, közös vállalatok létrehozása, jogi és pénzügyi problémák egész sorának megoldása. Lényegét tekintve az együttműködés új gazdasági mechanizmusáról van szó. E téren bátor kísérletezésre, a bürokratikus akadályok, az elavult gondolkodási sémák leküzdésére van szükség. Nem szabad megengedni, hogy a gazdasági vezetők egy része lebecsülje az együttműködés fontosságát. Komoly mértékben kell tökéletesíteni a KGST munkáját. Tehermentesíteni kell a szervezetet a felesleges operatív funkcióktól, s a figyelmet a gazdasági integráció nagyszabású, stratégiai kérdéseire kell összpontosítani. Természetesen ezek nem egyszerű kérdések. De meg lehet és meg is kell oldani őket. mivel ez felel meg minden egyes testvéri ország létfontosságú érdekeinek. E téren politikai akaratra van szükség. Amint a szocialista közösség országainak vezetőinek legutóbbi találkozói és tárgyalásai tanúsítják, ez az akarat megvan. Külpolitikai kérdésekre térve Mihail Gorbacsov megállapította: a kommunistáknak mindent meg kell tenniük azért, hogy megállítsák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. — Éppen e célúikra való törekvés diktálta Genfbe való utazásunkat, a nukleáris robbantások moratóriumait, s azt a januárban előterjesztett konkrét programunkat, amely a nukleáris fegyverzet teljes felszámolását tűzi ki. E nagyszabású kezdeményezések megfelelnek valamennyi nép érdekeinek és erőteljesen támogatták őket a szövetséges szocialista országok, a világ különböző államai. Az emberek reménykedni kezdtek a politikai légkör javulásában. Sajnos, e remény manapság súlyos megpróbáltatásoknak van kitéve. Az Egyesült Államokban uralkodó katonai-ipari (komplexumnak szemmel láthatóan nincs ínyére a nemzetközi helyzet normalizálódására mutató fordulat. A fegyverkereskedők idegessé válnak attól a gondolattól, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodhat a leszerelésben. A népek, köztük az amerikai nép legalapvetőbb érdekei ellenére Washington a genfi megállapodások tényleges aláásásának, s olyan akcióknak az útjára lépett, amelyek még tovább bonyolítják az egyébként is feszült világhelyzetet. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: Washingtonban, az európai fővárosokban tisztában kell lenni azzal, hogy az ilyen lépések közvetlen kárt okoznak a szovjet—amerikai és általában a kelet-nyugati párbeszédnek. A szovjet—amerikai kapcsolatok nem fejlődhetnek függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok miként viselke. dák a nemzetközi színtéren, és, hogy ennek következtében milyen helyzet alakul ki. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ki óhajtja valóban a békét és ki az, aki nukleáris pusztulás felé taszítja a népeket. Ebben a felelősségteljes pillanatban senki sem térhet ki a ma és a holnap nemzedékeivel szemben i kötelezettség teljesítése elől. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai a jövőben is felelősségük teljes tudatában fognak eljárni. Teljes határozottsággal kijelentjük: a nukleáris fegyverek felszámolására, a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tett javaslataink továbbra is érvényben maradnak. A nyugati országoknak a szavakról át kell térniük a tettekre, ha valóban aggasztja őket a béke sorsa. Egyelőre ez még nem történt még. Európa tekintetében a Szovjetunió jelentős engedményeket tett, amikor javasolta: az egész földrész területéről távolítsák el a közepes hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris rakétákat, feltéve, hogy más NATO-tagállamok — Anglia és Franciaország — nem növelik rakétapotenciáljukat. Most ugyanazok a kormányok, amelyek még a közel, múltban a szovjet SS—20-as rakétákban a Nyugat-Euró- pát fenyegető fő veszélyt látták, ^kijelentik, hogy ez kevés, nem szabad meggátolni Angliát és Franciaországot rákétáik és nukleáris robba. nótölteteik további növelésében. Nem látszik a logika az NSZK politikájában sem — húzta alá Mihail Gorbacsov. Bonn állandóan békeszere- tetéről, arról a törekvésről beszél, hogy fejlessze az együttműködést a szocialista országokkal, azt bizonygatja, hogy az ország területéről sohasem indul ki háború. De mi a valóság? Éppen az NSZK területén rejtették el a Keletre irányított Per- shingeket és robotrepülőgépeket. Ha úgy tetszik, nincs Nyugat-Európában még egy kormány, amely ennyire hűségesen támogatná az amerikai SDI militarista programot. Mi több, Bonn ezt még a „csillagháború'’ európai változatával is kiegé. szítette. Mindez annál is inkább aggasztó, mert az NSZK-ban az uralkodó osztály 'változatlanul „nyitott német kérdésiről beszél és nem mondott le revansista számításairól. A Szovjetunió nagy jelen, tőséget tulajdonít az NSZK- val, mint jelentős európai állammal való viszonyának, és kész e kapcsolatokat tovább is fejleszteni egyenrangú alapon és a kölcsönös előny érdekében. Ennek azonban mindenekelőtt az a feltétele, hogy Bonn politikája ténylegesen megfeleljen a béke és a biztonság érdekeinek. Teljes egészében támogatjuk az NDK-nak az NSZK-val szembeni jogos követeléseit, azt, hogy a közöttük, mint egyenrangú szuverén államok között fennálló kapcsolatok teljes mértékben megfeleljenek a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak. Az európai helyzet további nagy problémája, hogy ezen a földrészen hagyományos fegyverzettel ellátott jelentős fegyveres erők állnak szemben egymással. Európában a fegyveres erők két, 3 milliós csoportosulása néz farkasszemet, a legkorszerűbb páncélosokkal, rakétákkal, repülőgépekkel felszerelve. Ráadásul az úgynevezett hagyományos fegyvereket szüntelenül tökéletesítik, azok egyre pusztítóbbak és erősebbek lesznek, harci jellemzőik tekintetében a tömegpusztító eszközökhöz közelednek. Az SZKP KB főtitkára így folytatta: azt mondják nekünk, hogy Nyugat-Euró- pa nem mondhat le az atomfegyverről, közte az amerikairól sem, mert ebben az esetben kisebb biztonságban érezné magát a Varsói Szerződés országai fegyveres erőivel és hagyományos fegyverzetével szemben. Pedig az Európáiban tárolt atomfegyverek felszámolása új helyzetet teremtene nemcsak a Nyugat számára, hanem a mi számunkra is. Nem felejthetjük el, hogy az atomkorszak előtt, méghoz. zá nem is egyszer, nyugati irányból törtek be területünkre. — Szeretnék innen, a szocialista NDK fővárosából azzal a félhívással fordulni Nyugat-Európa népeihez: ne higgyenek a Szovjetunió agresszivitásáról terjesztett állításuknak. Országunk soha, semmilyen körülmények között nem indít hadműveleteket Nyugat-Európa ellen, hacsak nem válunk egy NATO-támadás célpontjává. Ezt az álláspontot szeretnénk új kezdeményezéssel alátámasztani, amely most- már a hagyományos fegyverzetre és fegyveres erőkre vonatkozik. A Szovjetunió javasolja: állapodjunk meg abban, hogy jelentősen csökkentjük az európai államok szárazföldi erőinek és harcászati légierőinek valamennyi összetevőjét, és ennek megfelelően az Európában elhelyezett amerikai és kanadai erők hasonló összetevőit. A csökkentés alá eső katonai egységeket és alegységeket leszerelnék, fegyverzetüket megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A csökkentés alá eső földrajzi övezethez tartozna természetesen egész Európa — az Atlanti-óceántól az Uráli». A hagyományos fegyverekkel egyidejűleg csökkentenék a hadműveleti-harcászati atomfegyvereket is. Ami a folyamat valameny- nyi szakaszának megbízható ellenőrzését illeti, lehet szó akár nemzeti, műszaki eszközökről, akár az ellenőrzés nemzetközi formáiról, beleértve a szükséges helyszíni felügyeletet. Ez komoly tárgyalások témája. Feltételezzük, hogy a kérdés határozottabb feltevése lehetővé teszi annak a csomónak a kibogozását, amely oly sok éve késlelteti a bécsi tárgyalásokat. Nem kisebb jelentőséget tulajdonítunk a vegyi fegyverek felszámolásának. Annak érdekében, hogy meggyorsítsuk az erről szóló nemzetközi egyezmény megkötését, a Szovjetunió a közeli napokban több új javaslatot terjeszt a leszerelési konferencia elé, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a meglévő véleményeltérések áthidalását. A szónok aláhúzta: értékesnek tartunk minden építő jellegű kezdeményezést és készek vagyunk azok megvizsgálására. így például arra, hogy Európában hozzanak létre vegyi fegy vérmentes övezetet, összhangban azzal, ahogyan a Német Szocialista Egységpárt és a Német Szociáldemokrata Párt együttesen felvetette. Politikánkban nincs semmiféle csapda. Mi a Nyugathoz jó szándékkal közeledünk. Nem gyengeségből keressük a kölcsönös megértéshez, a fegyverkezési hajsza korlátozásához vezető utat. Szükségünk van a békére, ahogyan mindenkinek. Politikánkat az emberiség túléléséről J való gondoskodás diktálja: Mihail Gorbacsov befejezésül hangsúlyozta: a kommunisták ereje az eszmei meggyőződés, az a készség, hogy önfeláldozóan küzdjenek a béke és az igazság eszményeiért, a dolgozó emberek boldogulásáért. Kongresszusuk, a többi hatalmon lévő kommunista párt kongresszusához hasonlóan, alátámasztja azt a közös eltökéltségünket, hogy fáradhatatlanul munkálkodjunk a szocialista társadalom tökéletesítésén, az új társadalmi rend vonzerejének növelésén. Dr Werner Scheler professzor, az NDK Tudományos Akadémiájának elnöke elmondta, hogy a kutató Intézmények szoros együttműködést alakítottak ki a termelő kombinátokkal. Heinz Kessler, az NDK nemzetvédelmi minisztere biztosította a küldötteket arról, hogy a nemzeti néphadsereg gondosan őrködik a béke biztosításán, hozzájárul a Német Demokratikus Köztársaság erősítéséhez. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok és a NATO fegyverkezési politikájának következtében megromloat a nemzetiközi helyzet. Ezt mutatják az Egyesült Államok agresszív kalandor cselekedetei Grenada, Nicaragua és Líbia ellen. A péntek délutáni ülésen a külföldi delegációvezetők sorában Jozef Czyrek, a Lengyel Ejgyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára üdvözölte a kongresszust. Méltatta az NSZEP és a LEMP széles körű testvéri együttműködését és hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja Mihail Gorbacsov új békekezdeményezéseit. A péntek délutáni tanácskozás befejeztével az FDJ ifjúsági szervezet tömeggyűlést tartott. A nagygyűlés résztvevőit Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára rövid beszédben üdvözölte. Tegnap délután két órai kezdettel megtartotta küldöttgyűlését a Dunataldvári Nagyiközségi KISZ-bizottság. A megjelent 37 küldöttet és a vendégeket, közöttük Várad! Lászlót, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárát, Rácz iLászlót, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának titkárát és Antal Ferenc nagyközségi tanácselnököt Kapitány Andrásné levezető elnök köszöntötte. Elsőként Puskás Ildikó, a leköszönő KISZ-bizottság titkára tette meg a beszámolóhoz szóbeli kiegészítését. Elmondta, hogy az 1984- es közigazgatási átszervezéssel megváltozott a bizottság irányítása, közvetlenül megyei hatáskörbe került, ami gyorsabb, közvetlenebb információáramlást tett 'lehetővé, kedvezően befolyásolta munkájukat. Sok éve húzódó, krónikus gondot jeleni a személyi feltételek hiánya, a káderutánpótlás biztosítása. Ez pedig a jövőt határozza meg, befolyásolja, így ter vs ze r ű bb é, folyamat ossá kell tenni. Szó esett továbbá egy, az irányító testület mellett működő, elsősorban operatív, szervezési feladatokat ellátó munkabizottság alakításáról is. A kongresszusi levél vitáját összefoglalva élhangzott, hogy az alapszervezeteknél legtöbben a fiatalok lakásproblémájával kapcsolatban szóltak hozzá, az egzisztencia és otthonteremtés nehézségeiről, kedvezőtlen feltételeiről beszéltek, A mozgalom megújítására, fiatalítására Irányuló törekvéssel mindenütt egyetértettek. Kezdeményezés, öntevékenység, érdekvédelem, — ezen kulcsszavak köré csoportosíthatók a főbb témák. Tegnap délután tartotta küldöttértekezletét az MSZMP Simontornyai Községi Bizottsága tanácstermében a KISZ Simontornya Nagyközségi Bizottsága. A rendezvényen részt vett Horváth József, az SZMT vezető titkára, és Pathóné Vajas Éva, a KISZ KB osztályvezető-helyettese. Első napirendi pontként Tauker Péter, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára tette meg az írásos anyaghoz kapcsolódó szóbeli kiegészítését. Mint elmondotta, a helyi KISZ — hasonlóan más szervezetekhez — nehéz öt esztendőt tudhat maga mögött. A fiatalok idejének nagy részét Simontornyán is az egzisztenciális gondok — a lakáskérdés megoldatlansága, a pályakezdés nehézségei, családalapítás — kötik le. Az alapszervezetek a megújulási törekvéseket aktuálisnak tartják, nem egy helyen kritikával fogadták a vitadokumentumokat. Jellemző és általános tapasztalat, hogy a vállalatok vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiatalok „testre szabott” feladatokat kapjanak munkájuk folyamán. A kiegészítést követően hozzászólások következtek. Pálmainé Mi'kó Katalin, a BSZV küldötte a közművelődés személyi feltételeinek javítására hívta fel a figyelmet. Szabó Róza, a pedagógus KISZ-alapszervezet titPANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Canaan Sodindo Bana- nat, a Zimbabwei Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken a Parlamentben fogadta Jurij Konisevet, a A vitában Pál Béláné az úttörőmozgalom és a KISZ kapcsolatáról szólt, jó példákkal illusztrálta a felkészítés fontosságát, szerepét. Csigi Judit a Magyar László Gimnázium 240 tagú KISZ-bizottságának munkáját ismertette röviden. A legfontosabb feladat, a tanulás mellett a politikai nevelés főként a történelemórákra szorul, a természet- tudományi Ismereték továbbadásának, a materialista szemlélet kialakításának már több lehetősége van a gyakori TIT -p r og r a m ok on. előadásokon. A jövőben jobban oda kell figyelni a községi KISZ-bizottság és a művelődési ház rendezvényeire és méginkább összpontosítani a fegyelemre, hangzott a hozzászólásban. Szűcs Agnes a párttaggá nevelés feladatairól beszélt, és a munkahelyi beilleszkedés helyzetéről az áfész fiataljai nak szemével. Ezután Petro- vies Józsefné a nagyközségi pártbizottság pozitív értékelését tolmácsolta, feladatként említette a tömeg- befolyás növelését, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok bevonását a mozgalomba. Rácz László megyei titkár a KISZ megújulási törekvéseinek területeit vázolta fel, megemlítve a differenciált, rétegenként! programszervezést, a tagok, kai szembeni követelmény- állítást, a politikus jelleg ki- domborítását, és mindenekelőtt az öntevékenységet. Ezt követően a küldöttgyűlés megválasztotta Puskás Ildikó személyében a KISZ-bizottság titkárát, majd a 9 tagú bizottságot és a 4 megyei küldöttet. kára a KlSZ-rendezvények fontosságát emelte ki. Bállá Éva, a BSZV KISZ-titkan, rámutatott arra, hogy szükségessé vált a függetlenített KlSZ-titkár alkalmazása ott, ahol arra a megnövekedett feladatok miatt szükség van. Győré Nándornak, a nagyközségi pártbizottság titkárának véleménye szerint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy Simontornya várossá váljon. Ebihez közös összefogásra van szükség. Török Mária, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának titkára felszólalásában kitért a fiatalítás problémájára, annak helyes értelmezésére. A régi tapasztalt vezetőkre továbbra is szükség van a mozgalomban. Ezt követően értékelte a simontornyai KISZ- szervezetek elmúlt időszakban végzett munkáját, es megállapította, hogy bizonyos hiányosságok voltak a tömegpropaganda-mun- kában, és csökkent a szervezetek tevékenysége. A helyzet javítása érdekében történtek sikeres intézkedések. Befejezésként Tauker Péter foglalta össze a vitában elhangzottakat, majd a küldöttgyűlés megszavazta a nagyközségi KISZ-titkár és a bizottsági tagok személyét, valamint a megyei küldötteket. A KISZ Simontornya Nagyközségi Bizottságának titkárává Tauker Pétert választották. Szovjetunió Minisztertanácsa Gépgyártási Bizottságának első elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Kapölyi László, ipari miniszter és jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Joseph Saidu Momoh vezérőrnagyot, a Sierra Leone Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkal- máböL Javulás tapasztalható a munkában
