Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
1986. március 12. ^NÉPÚJSÁG 3 Az Országgyűlés Ipari bizottságának Az Országgyűlés ipari biHús Hogy észről (II.) A hatezer literes tejtermelés a cél Évente félezer tonna marhahús A ridegen tartott hízó bikák alól a trágyát hordják ki zottsága, Gorjanc Ignác elnökletével kedden ülést tartott a Parlamentiben. A testület megvitatta az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól az országgyűlés legközelebbi ülésszakára készített beszámolóját. A beszámoló szövegéhez Szűcs Endre építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az ’építőanyag-ipari termelés szerkezete 1980 és 1985 között jelentősen átalakult. Tavaly öt százalékkal csökkent a termelés mennyisége, emelkedett viszont a lakossági felhasználásra gyártott termékek aránya. Energiameg- ta'karítási céllal új technológiák jelenték meg az építőanyag-iparban, s gyarapodott az olyan termékek száma, amelyek a."'épületek fokozott hővédelmét szolgálják. Az építőanyag-ipar 1985- től kielégíti a mennyiségi igényeket, sőt bizonyos iparágakban kínálati helyzetet teremtett. A jövőben a piaci viszonyok prognosztizálásában nagyobb pontosságra kell törekedni, s a tervező munkában több figyelmet szükséges szentelni ennek a kérdésnek. A VII. ötéves tervben a kínálati helyzet fenntartása, az építőanyagok -minőségének javítása, választékának bővítése a legfontosabb feladat — emelte ki a miniszterhelyettes. Tovább szélesítik a többcsatornás forgalmazási rendszert, a közvetlen gyári értékesítést. A szövetkezti kereskedelem naA dombóvári városi művelődési ház színháztermében tartotta háromszázötven tag részvételével a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet az 1985-ös évet záró és az 1986-os évi feladatokat megtárgyaló, jóváhagyó közgyűlését. A beszámolóban a szövetkezet elnöke, részletesen elemezte az ágazatok munkáját. Az év során lezajlott főbb eseményeket, a szétválás okozta gondokat, problémákat és azok megoldását. Külön kiemelte az építőszakszerelő ipari ágazat 1985. évi hatékony termelését. Szólt a faipari üzem munkájáról is és jó tervlel- jesítéséről. A szövetkezet az elmúlt évben tizenhét millió forintos nyereséget ért el, ez az érték és a tervezettnél mintegy tizenhárom százalékkal magasabb volt. Sokat javult a szövetkezet építőipari tevékenysége, hosz- szú évek óta először volt nyereséges. Sőt, a korábbi évekhez viszonyítva az építőipari és a Megtartotta mérlegismertető küldöttgyűlését a Báta- szék és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A küldötteket és a megjelent vendégeket Bodony Lajos, az igazgatóság elnöke tájékoztatta az elért eredményekről, a múlt évi üzletpolitika végrehajtásáról. Az írásos előterjesztés csakúgy, mint az elnök szóbeli beszámolója arról tanúskodott, hogy a nehezedő gazdasági körülmények közepette is erdedményes volt a lakosság áruellátása. A kiskereskedelmi forgalom 7,4 százalékkal, a vendéglátó 4,6 százalékkal volt magasabb az elő2ő évinél. A szövetkezet dolgozói — hazánk felszabadulása 40. évfordulója, később a párt- kongresszus tiszteletére indított — szocialista munka- versenyben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek. gyobb arányban kíván közvetlenül beszerezni az ipartól. Bővül a márkaboltok és a „Házépítők Boltja” hálózata. Az év első két hónapjának termelési, gazdálkodási eredményei 1985 hasonló időszakához képest kedvező képet mutatnak. Jövőre megkezdődik a Váci Cementmű rekonstrukciója, s a korszerűsítés után a gyár fajlagos energiafelhasználása 26 százalékkal lesz kevesebb és környezetszennyező hatása is számottevően mérséklődik. A tervidőszakban a tégla-, a kőbánya-, a mész- és a cementiparban visszafejlesztésekre is lehet számítani a gazdaságtalanul, alacsony hatásfokkal üzemelő gyárakban. A vitában felszólalók közül WeiszböCk Rezsőné (Győr-Sopron megye) arra hívta fel a figyelmet: a korszerű építőanyagok a nem megfelelő csomagolás miatt gyakran sérülten érkeznék a Tüzép-telepekre, s nem ritka az sem, hogy a raktárhiány miatt szabadban tárolt cement használhatatlanná válik. így jelentős népgazdasági károk keletkeznék. Juhász Mihály (Budapest) a Szolnoki Papírgyár 6 miilliárd forintos állami nagyberuházást hozva példaként elismeréssel szólt az építőipar teljesítményéről, a követésre méltó tervezői-kivitelezői együttműködésről. Kovács László (Pest megye) javasolta, hogy a versenytárgyalásokat tartsák szigorúbban kézben, mert nem ritkán tapasztalható ár- felhajtás, manipuláció ezeknél a szerződéskötéseknél. Dudla József (Borsod-Abaíaipart kiegészítő szállításigazdálkodási ágazat lényegesen hatékonyabb munkát tudott végezni. Az 1986-os tervek ismertetésénél a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a 202 millió forintos termelést kell elérni az ágazatoknak és legalább húszmillió forintos mérleg szerinti nyeA több mint 362 milliós árbevételük 6,2 százalékkal, az árrés 6,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az ésszerű takarékosság 5 százalékos költségcsökkentést eredményezett. A közel 9,5 millió forintos nyereség 18,1 százalékkal magasabba tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy minden 1 százalékos árbevétel-növekedést mintegy 3 százalékos eredményjavulás követett. Javultak a hatékonysági mutatók, emelkedett a dolgozók bérszínvonala. Nemcsak az 1985-ös, de a VI. ötéves terv utolsó éveire a szövetkezet dinamikus fejlődése volt a jellemző. A felügyelőbizottság elnöke a tagsági ellenőrzés tapasztalatairól, a külső és belső ellenőrzések tanulságairól tájékoztatta a tagság képviselőit. ülése új-Zemplén megye) az építőipari vállalkozások segítését szorgalmazta, s rámutatott: az építőanyag-iparban a vállalatokon belüli szervezeti korszerűsítések váratnak magúkra. Mint mondotta, a lakásellátásban társadalompolitikai szempontból a kulcskérdés az ár, ezért fontos, hogy a jövőben az árnövekedés elviselhető mértékű legyen. Jura- tovics Aladár (Csongrád megye) a panelházak szigetelési gondjaira figyelmeztetett. Lékai Gusztáv (Hajdu-IBi- har megye) felvetette a garanciális, illetve a szavatossági jogók kérdését. Az energiamegtakarítást szolgáló építőanyagok felhasználásáról szólva hangsúlyozta: az állampolgárokat nem ösztönzik kellően arra, hogy a hagyományossal szemben a korszerű építőanyagokat válasszák. Lotz Ernő javasolta, hogy a környezetet szeny- nyező hulladékanyagokat a mainál nagyobb mennyiségben használja fel az építőanyag-ipar. László Ferenc (Fejér * megye) úgy vélekedett: a szakemberhiány a későbbiekben is súlyos gondokat okoz majd az építőiparban. Ehhez a témához kapcsolódva Gágyor Pál (Budapest) a képzés-továbbképzés fontosságára figyelmeztetett, továbbá javasolta, hogy dolgozzanak ki programot a környezetbe nem illeszkedő, ízlésromboló épületek átalakítására. A képviselők kérdéseire Szűcs Endre válaszolt, majd az ipari bizottság Gorjanc Ignác zárszavával fejezte be munkáját. reséget, változatlan létszám mellett. Javítani kell a jövedelmezőséget és a hatékonyságot. A közgyűlés befejező részében külön köszöntötték a jelenlévő nődolgozókat, akik a munkában, a társadalmi életben, a családban igen fontos szerepet töltenek- be. A felszólalók is eredményesnek ítélték a szövetkezet munkáját. Köszönetüket fejezték ki a zömében nő- dolgozóknak, akik sokszor nehéz fizikai munkát végezve látják el feladataikat. Az igazgatóság beszámolójának és a felügyelőbizottság jelentésének elfogadása után a küldöttgyűlés jóváhagyta a szövetkezet 1985. évi mérlegét, az eredmény felosztására tett javaslatot, az 1986. évi tervet é^ üzlet- politikát, majd készülve a mozgalom V. jubileumi kongresszusára, újjáválasztották a megyei küldötteket, akik a megyei szövetségben 5 éves megbízatással képviselik szövetkezetük érdekeit. Ugyancsak 3 küldöttet vá- lasztöttak a kongresszusi küldöttválasztó megyei gyűlésre is. Sz. J. A szarvasmarha-ágazat is öt „főközpontban” helyezkedik el. A régi telepek megszüntetésére nincsen mód. A hőgyészi tsz-től örökölt hatvanállásos istállóból sürgősen ki kell költöztetni a jószágokat, mielőtt az épület összedőlne. A szarvasmarhalétszám március elején négyezer volt. ebből 1450 volt a tejelő tehén. Az egész gazdaságban a Holstein-Fríz fajtát tartják, 1972-től. Előtte volt törzstenyészet Juhén, a bonyhádi fajtából. 1960-ban a Yersey-t javítónak hozták be, így a fajtaátalakítás sikeresnek mondható. A tejtermelés, egy tehénre vetítve tavaly 5080 liter, míg ez állománynak a javító munka előtt 2900 liter volt a tejtermelése. Korszerűsítés Nagytormáson A szarvasmarha-ágazat fejlesztése nemcsak a tejtermelés növelése, nemcsak az elavult üzemek miatt vált égetően szükségessé, hanem azért is, mert az állattartásban a korszerűsítés egy sajátos ágára léptek: növelték a tömegtakarmány-felhasz- nálást, ennek termelését a növénytermesztési ágazatban, s felszámolták a takarmányozás korábbi hiányosságait. Jobb pozícióba kell léptetni a szarvasmarha- ágazatot. Ezért a nagytormási tehenészetet korszerűsítik elsőnek. A munka végeztével 650 férőhelyes, korszerű üzem lesz Nagytormáson. A telep — és a későbbiekben másik telepek — korszerűsítésével egy időben a tenyésztői munka színvonalának növelése is cél. A növendék üszőket főleg az Alföldről jövő vevők keresik. S ez jó pénz, hiszen az ötezer literre „garantált” szűz- és vemhes üszők a korábbi évek példái nyomán jó hírt adnak a hőgyészi tenyésztőknek, áruk darabonként elérheti a 40 ezer forintot. Az a cél, hogy ne csak a gazdasági saját igényeket elégítsék ki, a szarvasmarha-tenyésztés utánpótlásával, hanem a jövőben is piacra tudjanak adni évente úgy 300—400 üszőt. Még mindig standfejés A tejtermelési produktumok ma még nem tartoznak az országos értékelt elsők közé, bár a hőgyésziek már voltak országos harmadik helyezettek, négyszer megyei győztesek, dicséretet is kaptak. S a mostani állományban, a tartástechnológia fejlesztésében van annyi tartalék, hogy a bátran megcélzott hatezer literes tejtermelést elérjék. Az idén már 5200 literes tejtermelést várnak. és a tervidőszak végére kívánják elérni a hatezer litert. Ma naponta 22 ezer liter körüli tejet fejnek a gazdaság üzemeiben. Az egy liter tej termelésére fordított összeg 7,05 forint, az állami kiegészítéssel együtt a 9,5 forintos árbevételt érik el. A minőségi értékelés a legfontosabb a tejtermelésben, mert itt még mindig stand fejősek vannak. Nincsen olyan üzem, amelyet korszerű tejkonyhával láttak volna el, egyedül a tej hűtését oldották csak meg. Tehát a következő években sok-sok tízezer forintot kell elkölteni, hogy ne csak télen, hanem nyáron is kedvező legyen a tej csíratartalma, amely alapja a minőségi prémiumnak. Az előbb szóltunk a tenyésztői munkáról. Szorosan hozzátartozik a jelentős fejlesztői munkához, hogy Ka- posvölgyében kialakítottak — nem kevés költséggel, valamivel több mint száz hektáron öntözött legelőt, amelyet szakaszosan hasznosítanak. A jószág jártatása, tavasztól őszig a legelőn tartása olyan eredményt is hozott, hogy jobb a vemhesülé- si arány, az utódok egészségesebbek, jobban öröklik a szülők jó tulajdonságait. A szelekciós munka évente úgy ezer szarvasmarha között folyik. Ezek közül körülbelül a 30 százalék selejt — nem ajánlják továbbtenyésztésre, a többit azonban piacra küldik. A kedvezőbb .gazdasági eredmények érdekében történt ez a legelőprogram bevezetése. Az intenzíven kezelt gyepterületen 800 mázsa zöldtömeget „takarítanak be” a jószágok hektáronként, ezt átszámítva .körülbelül 200 mázsa fűszénával — takar- mány-megtaikarítással hozhatjuk egyenlegbe... Gondosabb nevelői munka A húsprogramhoz kapcsolódik az a munka is, amelyet Urgeváron kezdtek el. Ott egy rideg tartásra alkalmas telepet létesítettek, ahol a jószágok vannak. Intenzív takarmányozással tartják a bikákat. S ez az alapja annak, hogy a hústermelés az utóbbi években jelentősen nőtt. Évente most már meghaladja a félezer tonnát. Ez a mennyiség körülbelül 30 százalékkal több, mint korábban — nem számítva a selejtezésre eladott állományt. A hústermelési program már azért is üzlet a gyepesített szakterületen kívül — mert olyan állatokat tudnak itt meghizlalni, amelyek saját nevelésűek — sokat vásárolnak — sa takarmányozási program korszerűsítése révén jobban hasznosítják az abrakot, a szálast is. A gondosabb nevelői munkának köszönhető az is, hogy az elhullás igencsak csökkent. Néhány százalékra tehető ez csupán, márciusban például, az első héten két borjú pusztult el, s naponta húsz-harminc körüli volt az ellések száma. A hústermelés nem hoz látványos eredményeket. Az egy tehénre jutó ágazati eredmény 12,5 ezer forint körül van. De az ágazatban csak 130 személy dolgozik. A program az, hogy az egy tehén vemhesülése közötti idő a négyszáz nap alatt legyen — ebben is érdekeltté tették a dolgozókat. Az évi nyolcvanezer forintos átlagbért több érdekeltségi intézkedés meghozatalával érték el. Tabódon, ahol igen jó a tenyésztői munka, öt dolgozó jövedelme meghaladta egyenként az évi százezer forintot. 1986-os tervek A nagytormási és a tabódi családi vállalkozás, a tejprémium, a húsmarhák gyarapodásának milyensége ugyancsak szerepel az érdekeltségi programban. Szükség is van a pénzügyi „biztatásra”, hiszen idén az ágazatnak le kell adni 7,5 millió liter tejet. A vágóhídra kell küldeni 517 tonna hízott marhát — amelynek önköltsége kilónként a 36 forintot nem haladhatja meg. Az állami támogatás ellenére azonban a gazdaságban lassú a szarvasmarha-ágazat fejlesztés lehetősége. Az országos program .késik. Ugyanis több szisztéma támogatását lehetett megpályázni. De még mindig nem dőlt el, hogy az országos támogatás melyik építési, szerelési, fejlesztési módszert részesíti előnyben. Így a nagytormási korszerűsítés támogatása sem végleges, s hátra van még ebben az ötéves tervben Tabód és Lengyel korszerűsítése is. A korszerűsítéshez, a több hús termeléséhez azonban pénz kell. Sok pénz. Egy szarvasmarha-férőhely korszerűsítése most 60 és 100 ezer forint körül mozog. PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY (Következik: A sertéságazat felfuttatása napi gond.) A szarvasmarha-hizlalóba is a központi takarmánykeverő üzemből viszik az etetni valót, s a gép szórja ki a szabadtéri etető be az abrakot * Eredményes évet zárt a Bátaszéki Áfész Mérlegzáró közgyűlés a dombóvári Uniónál A tagság megszavazza a határozatokat
