Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
Mai számunkból AMERIKAI FEGYVERKEZÉS <2. old.) Ápolónők, gondozónők (5. old.) HOL VOLT MIED ZIK ? (6. old.) HŐS HÖGYÉSZRÖl, (3. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 60. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. március 12., szerda. A Mecseki Szénbányák nagymányoki* brikettüzeme 1985-ben a tervezett 290 000 tonna helyett 370 000 tonna brikettet gyártott. Ezt az eredményt egyrészt annak köszönhetik, hogy nőtt a hétköznapi teljesítmény, másrészt annak, hogy két kivételtől eltekintve, minden vasárnap dolgoztak az elmúlt évben. A termékeknek nem egészen egy százalékát érte mindössze reklamáció. Az alapanyagot főként Oroszlányból kapják, ezzel elégedettek, ám a külföldi szállítások sokszor bizonytalanok. Tárolási nehézségék miatt a szilárd bitumen használatáról a folyékonyra tértek át. ■Az üzem rekonstrukciója 1984-ben kezdődött, és előreláthatóan még két évig tart. Az első ütemben elkészült két prés, és a szivaty- tyútelep, a másodikban — jórészt saját költségvetésből — majd egy nagyobb szociális épületet és a szárítót kéA folyékony bitumen tárolója Befejeződött a felújítás első üteme a brikettgyárban szítik el, új sínpárokat állítanak be, valamint növelik a szállító járművek számát. Ezekkel a felújításokkal el kell érni, hogy az üzem kapacitása évi 500 000 tonnára növekedjék. A kilátások jók. hiszen az eddig az elvégzett munka után február hónapban — egy műszak alatt — a termelés növekedése átlagosan 50 tonna volt, így ebben az évben már 380—400 ezer tonna brikett előállítására számítanak. Mennyit ér a „jogosítvány”? Egy szekszárdi középüzem szakszervezeti elnökével beszélgettünk. Gondolatok cseréje volt, de még inkább gondoké. Föloldani, pláne megoldani azokat sem ő, sem én nem vagyunk képesek, fölemlíteni azonban nem tűnik haszontalannak. A szakszervezeti jog- és hatáskörökről volt szó a beszélgetésben, ha úgy jobban tetszik, a szakszervezeti „jogosítványokról”. Megvallom, nekem ez az elnevezés nem tetszik, már csak azért sem, mert első hallásra a járművezetői jogosítványra gondolok, másrészt a valóságosan meglévő szakszervezeti jogok devalválását érzem az ilyetén elnevezés mögött. No, de most ne ezen törjük a fejünket, hiszen nem az elnevezés a fontos, hanem a tartalom, amely mögötte van. Ha irodalmias- kodni akarok, Juhász Gyulával mondom: Nem a pacsirta fontos, hanem a dal... Persze, ellenpólusa is akad, de az már Adynál: Én voltam úr, a vers csak cifra szolga... Ne tessék hinni, hogy az újságíró irodalmi ismereteit kívánja fitogtatni az idézetekkel, sokkal inkább arról van szó, hogy mind a két idézettel megegyező alapállással találkozhatni a közéletben. A demokratizmus jó, és főként hasznos dolog. Jó az, ha mindenki véleményét nyilváníthatja saját és munkahelye életvitelével, feladataival kapcsolatban. A vásár azonban kettőn áll. Az egyik oldalon vannak a vállalati-intézményi vezetők, a másik oldalon a demokratizmus fórumrendszere, a termelési tanácskozásoktól a bizalmiakig. Azt írtam az előbb, hogy egyik oldalon, meg másik oldalon. A különböző oldalról való megközelítés hasznos, sőt, egyenesen kívánatos, de ennél sokkal jobb, ha mind a két fél ugyanazon az oldalon áll, legföljebb más aspektusból közelíti meg ugyanazt a kérdést. Annak azonban, hogy azokat a bizonyos kérdéseket meg tudjuk közelíteni, megint kettőn áll a vásár. A vezetőkön, akiknek jól fölfogott érdekük, hogy kérjék a véleményeket, és a társadalmi tisztségviselőkön, akiknek ugyancsak jól fölfogott érdekük, hogy hangot adhassanak véleményüknek — az általuk képviseltek véleményének. Ehhez viszont mindkét oldalról az együttmunkál- kodási készség igényeltetik — és nemcsak a vezetés oldaláról —, másrészt pedig meg kell teremteni annak, föltételeit, hogy a nem] gyakorlott irányítók, vagy-? is a társadalmi szervek; tisztségviselői fölkészültek legyenek a beleszólásra. Volt (van?) egy magyarI közmondás, miszerint: aki-í nek az isten rangot adott, i annak észt is adott. Ebben i hiszek is, nem is. Ellenben I a rangot meg lehet kapni, j a tudást meg kell szerezni. I Fönn is. meg lenn is. L. Gy. I I Az új szivattyútelep J Országgyűlési bizottság tanácskozása az újságíró-szövetségben Napirenden: a sajtótörvény-tervezet Markója Imre beszél Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvitatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székhazában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta, s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szövegpontosító javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülésén felszólalt Péter János, az Országgyűlés alelnöke is, s az eszmecserén részt vett az újságíró társadalom számos vezető személyisége. A 'MUOSZ elnöksége nevében Pálfy József elnök köszöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségteljesebb és eredményesebb gyakorlásában. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügy- miniszter fűzött rövid kommentárt, mindenekelőtt hangsúlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelkezések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy több éves előkészítő munka, szakmai viták sorozata — s az elhangzott véleményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya eddig is népünk alapjogai közé sorolta a sajtószabadságot, az új sajtótörvény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nemcsak a szabad véleményközlés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az állampolgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak, és a sajtó kötelességét, hogy gondoskodjon a tájékoztatásról. Ezzel politikánknak az alapelve is kodifikálódik, amely „felnőttként kezeli” a lakosságot, s elvárja, hogy a sajtó a tájékoztatás, a nevelés, a szervezés eszközeivel segítse népünket az előrehaladásban, a szocialista demokrácia gyakorlásában. A demokrácia intézményrendszerében a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pedig egyik leghatékonyabb eszköze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van a sajtónak a társadalom érdekében megnövekedett mozgásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adódóan megnövekedett felelősségéről. S hogy milyen sokszínű a tájékoztatás eszközrendszere, az adaték is mutatják: 1985 végén 1720 időszaki lap jelent meg Magyarországon, összesen évi i,4 milliárd példányban. Az elmúlt harminc esztendőben mintegy hárommillió magyar család vált tv-néző- vé, s minden családban több rádiókészülék is található. A központi és vidéki napilapok példányszáma eléri a napi 3 milliót. Mintegy 120 kulturális és művészeti, 650 üzemi, 130 egyetemi és 16 egyházi lap jelenik meg nálunk. 5600 az újságíró-szövetség tagjainak száma. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte, hogy a törvénytervezet szelleme és tartalma jól segíti a tájékoztatáspolitika gyakorlatának fejlődését. Kétségtelen ugyanis, hogy egyre növekszik az állampolgárok tájékozódási igénye, s ez növeli az újságírók felelősségét a hiteles, gyors és szakszerű tájékoztató munkában. A magyar újságírók azt várják a sajtótörvény megszületésétől — amelyet jó szívvel támogatnak —, hogy a különböző állami és társadalmi szervezetek, szövetkezetek és egyesületek segítségével teljesebben elégíthetik ki az olvasók, hallgatók, nézők igényeit — hangsúlyozta. A képviselők, újságírók közös vitájában tizenketten kértek szót. A törvénytervezet egyes paragrafusaihoz fűzött módosító javaslatokra válaszolva az igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy az észrevételeket a törvényalkotók megvizsgálják és a törvény- javaslat előterjesztésénél figyelembe veszik. Ezután a kulturális bizottság — amelynek ülésén Bognár Rezső elnökölt — megtárgyalta és elfogadta idei munka tervét. Yb-ülés Tamásiban Tegnap ülést tartott Tamási Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A hatósági osztály munkájáról szóló beszámolókban eddig a részterületek, pl. családvédelem, szabálysértési ügyintézés szerepelt, önálló hapirendi pontként most tárgyalták először az egész osztály munkáját. Feladataik hatósági jellegűek, nagy ügyiratforgalommal. Az osztályon belül családvédelmi csoport működik, amely a gyámüggyel, népességnyilvántartással és az anyakönyv- vel foglalkozó dolgozókból áll. Az ügyfélforgalom szintén számottevő. Az osztály kapcsolata, együttműködése más szakigazgatási szervekkel és az egyéb társszervekkel megfelelő. A hatósági tevékenység komplex felülvizsgálatát a Tolna Megyei Tanács V. B. igazgatási osztálya végzi majd el az év második felében. A költségvetési üzem múlt évi gazdálkodásáról szóló mérlegbeszámoló, valamint az idei feladatterv elfogadása volt a következő napirendi pont. A költségvetési üzem múlt évi mérlege 1 300 000 forint nyereséget mutatott ki. Az idén a termelési érték 6 százalékában állapították meg az elérendő nyereséget. A vb elfogadta a beszámolókat, valamint a költségvetési üzem idei feladattervét. Az ülés bejelentésekkel ért véget.
