Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. március 11. TOLNA , _ IrtHPÜJSAG 3 Folytatódik a vasútvonalak villamosítása Hús Hôgyészrôl (I.) Területi vezetés, önállóság a kerületekben ürgeváron 1972-ben építették a korszerű sertéstelepet, é* azóta már kétszer újították te( A Hampshire törzstenyészet A MAV-nál megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak villamosítási munkálatainak első szakasza: a Tárnok­Ma rtonvásár—Kápolnásnyék közötti vonalszakaszon már alapozzák és állítják a fel- sővezeték-tartó oszlopokat. Hazánkban jelenleg össze­sen 1900 kilométernyi vas­útvonal van villamosítva, a teljes vasúti hálózat egy­negyede. A szállításban be­töltött szerepe azonban en­nél nagyobb arányú, ugyan­is- itt bonyolódik le a vas­úti áruszállításnak több mint a fele. A gazdaságossági számítások alapján kidolgo­zott villamosítási terv sze­rint az elkövetkező időszak­ban a legfontosabb feladat a Budapest—Székesfehérvár —Balatonszentgyörgy—Gyé­kényes, illetve a Dombóvár— Kaposvár—Gyékényes közöt­ti. — mintegy 350 kilomé­ternyi — vonalszakaszok vil­lamosítása. A tervek a MÁV Tervező Intézetében készültek, a kivitelező szin­tén MAV-oég, a Villamos Felsővezeték Építési Főnök­ség. A munkálatokat négy ütemben végzik: az első ütemben Budapest—Székes- fehérvár—Szabadbattyán kö­zött teremtik meg a villa­mosvontatás feltételeit. A beruházásnak ez a része 740 millió forintba kerül — a teljes VII. ötéves tervi vil­lamosítási programra össze­sen 1,8 milliárd forintot szán a MÄV. A tervek sze­rint az első ütem 1987 vé­gére fejeződik be, vagyis ek­kor indulhat meg a villamos- vontatás Budapest és Szé­kesfehérvár között. A bonyhádi városszépítő és városvédő kör, fórummal egybekötött összejövetelét, a Hazafias Népfronttal közösen szervezték. Szőts Zoltán soros elnök ismertette a kör főbb céljait és feladatait. Beszá­molójában kitért arra, hogy a műemlék jellegű épületekről, szobrokról készített fotókból és gyűjtött anyagokból em­lékkiállítást kellene rendezni. Iskolák és szocialista brigá­dok felajánlásait és közre­működését várják a Perczel család sírjainak gondozására, a szovjet hősi emlékmű rend­szeres ápolására, az első vi­lágháborúban elesettek és a bonyhádi gimnáziumi taná­rok sírjainak ápolására. Per­czel Mór születésének 175. évfordulója alkalmából pedig emlékülést és ünnepséget kellene szervezni. A tagok vállalási íveket töltöttek ki, amelyben feltüntették, hogy ki miben tudna segíteni, il­letve mit vállalna szívesen. Ezek után Schuller Zoltán, a városi tanács elnökhelyet­tese ismertette a városfejlesz­tési koncepciót. Mint elmond­ta, még a vb-ülésre való elő­terjesztés előtt szükséges a széles körű véleménynyilvá­nítás. A végleges döntést en­nek figyelembevételével hoz­zák meg. A célok közt a lakáshely­zet javítása áll az első he­lyen. A Fáy-lakótelepen mér­sékelt ütemben ötszáz lakás építését irányozták elő. A vá­ros ivóvízellátottsága bizto­sított, de később új kutat kell fúrni. A szennyvízháló­zatot is bővíteni kell. A gáz­ellátás jó a városban. Cél, hogy a város lakásainak kö­zel felébe vezessék be. Egy új orvosi rendelőt kí­vánnak kialakítani, és az új lakótelepen pedig egy gyógy­szertár építését tervezik. Ezen időszakban várható, hogy háromszázötven előfize­tővel Bonyhád is bekapcsoló­dik az országos távhívó-há­lózatba. 1987. április elsejé­vel. a várossá nyilvánítás 10. A hideg ellenére tervsze­rűen haladnak a munkák az első szakaszon, alapozzák és már állítják is a felsőveze- ték-tlartó oszlopokat. A munkaterület kijelölésénél figyelembe vették, hogy ugyanezen a vasútvonalon pályakorszerűsítési munkák is folynak, és a villamosí­tást célszerű a már felújí­tott pályán végezni. A ké­sőbbi építéseket úgy üte­mezik, hogy semmiképpen se zavarják a Velencei-tavi, a balatoni nyári üdülőforgal­mat. Ebben az időszakban a kevésbé frekventált Dom­bóvár—gyékényesi szakaszon dolgoznak majd. A számítások szerint a 350 kilométeres vasútvonal vil­lamosításának beruházási költségei 4 év alatt megté­rülnek, nem utolsósorban a jóval olcsóbb üzemeltetési mód következtében ; a vil­lamos vontatás költségei mindössze egyharmadát te­szik ki a dízelvontatásénak. Népgazdasági szempontból különösen kedvező, hogy drá­ga import gázolajat — a VII. ötéves tervi villamosítás el­végzésével évente 38 ezer tonnányit — lehet megtaka­rítani, ugyanakkor évi 300 millió forinttal csökkennek az_ üzemeltetési költségek. Előnyös az is, hogy a villa- mozdonyoknak egyszerűbb és olcsóbb a karbantartása, mint a bonyolultabb szerke­zetű dízelmozdonyoké, s javításuk, szerelésük kisebb létszámmal is megoldható. Az utazókat várhatóan az érinti majd a legkedvezőb­ben, hogy a villamosítás el­végzésével a személyvona­tok mintegy 20 perced ha­marabb érik el a Balatont, évfordulója alkalmából sze­retnék megnyitni a városi múzeumot. E célra a volt Dő- ry-kastély — közismectebb nevén a Hónig-ház — lenne alkalmas. A közeljövőben ké­szül el a könyvtár zenei rész­lege is. Köztéri szobrok fel­állítására is szükség van; a művelődési ház elé a képző- művészeti vállalat által kiírt pályázat alapján Vörösmarty Mihály szobrát tervezik. A III. számú iskola aulájában szükség lenne valamilyen képzőművészeti alkotás elhe­lyezésére. Befejezésül Schuller Zoltán megkérte a résztvevőket, hogy a tájékoztatóval kap­csolatos kérdéseket és javas­latokat foglalják írásba. Ezek után Müller János, a műsza­ki osztály vezetője részlete­sen ismertette a városköz­pont rendezési tervét. Négy­sávos úttal kívánják elterel­ni a város főteréről az átme­nő forgalmát. Minden hozzászóló elisme­rően nyilatkozott arról, hogy szinte egyedülállóan jól sike­rült megoldani a régi épüle­tek felújítását és újjáépítését. Ezt a koncepciót tovább kell folytatni. Lebontják a Vörös­marty iskola földszintes szár­nyát, az utcafrontra nem a tornacsarnok kerül. Az új terv elkészítésénél a város vezetői kérjék meg a terve­zőt, hogy a kétszintes épület­nél a modern anyagok beépí­tése mellett vegye figyelem­be Bonyhád házainak jelleg­zetességeit, jellemző ablak- típusait, méreteit, a homlok­zatkiképzéseket, tetőzáródá­sokat, a boltíveket, és ezek alkalmazásával illeszkedjen az iskola új szárnya a kilenc műemlék jellegű épület kör­nyezetébe. Többen kérték, hogy a gimnázium tatarozása esetén állítsák vissza az ere­deti homlokzati zárásokat, hi­szen ezek a tulipánformák döntően határozzák meg az épület szecessziós jellegét. —ér— mint most. Környezetvédel­mi szempontból is örvende­tes, hogy hamarosan Vil­lanymozdonyok válthatják fel a dízeleket: megszűnik az olaj- és füstszennyezés, és — ami a vízparti települé­sek lakóit leginkább zavar­ja — az erős zaj. A villa­mosítás egyébként más kör- nyeztvédelmi problémákat is felvet: a felsővezeték léte­sítése miatt ugyanis több helyen fákat kell kivágni. Az építők igen gondosan jár­nak el, ahol csak tehetik megkímélik a fákat, különö­sen a védett és a tájra jel­lemző egyedeket. Az elkerül­hetetlen falkivágást pedig úgy teszi jóvá a MÁV, hogy más helyen telepít fákat az or­szágban. A villamosításhoz kapcso­lódóan egyéb munkákat is elvégeznek az érinttett vas­útvonalakon, így például a postai és hírközlő vezetéke­ket biztonságos földkábelek­ben helyezik el, az állomáso­kon korszerűsítik a világí­tást, s energiatakarékos fényforrásokat állítanak fel. Ugyancsak kapcsolódó mun­kaként átépítik a vágányok felett átívelő gyalogos fe­lüljárók egy részét, s úgy alakítják ezeket, hogy a vil­lamosvontatásnak és a hely­beli lakosság igényeinek egy­aránt megfeleljenek. A VII. ötéves tervidőszak befejeztével a hazai villa­mosított vonalak hossza vár­hatóan — pótlólagos fejlesz­tési forrásokat is feltételez- vte — megközelíti a 2400 ki­lométert. Ez egyben azt je­lenti, hogy a nyolcvanas évek végétől a vasúton szál­lított áruk 70 százalékát már villamos szerelvények­kel továbbítják. Exportfejlesztés a Budalakknál A Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár évi 3,8 milliárd forint értékű termelésének csak kis töredékét, alig 3 szá­zalékát értékesíti külföldön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mérték­ben fokozta termelését, és sokféle korszerű készítmény­nyel gazdagította kínálatát, a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szakemberei kül­piaci lehetőségeik feltárásá­hoz először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cé­gekhez jutottak el olyan ma­gyar gépek, berendezések és műszerek, amelyeknek a fe­lületét a Budalakk festékei­vel védték. Kiderült, hogy 35 magyar iparvállalat közvetí­tésével a gyár felületvédő anyagai eddig már 24 ország több mint félszáz vállalatá­nál feleltek meg a követel­ményeknek. Üj, közvetlen üzleti partnereket a vállalat elsősorban ezekben az orszá­gokban keres, mivel termékei itt már nem ismeretlenek. A vállalat főként az Arab­öböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő orszá­gaiban számít új megrende­lőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen cse­kély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyan­táit, festék-koncentrátumait és intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek export­jának bővítéséről sem. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, be­rendezések karbantartásához, felújításához szükséges festé­kek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófestékkel együtt ajánlani a vevőknek. Ilyen üzleti lehetőségről tár­gyalnak éppen a Ganz-Má- vaggal. 1 A Hügyészi Állami Gazda­ságban jártunk, s ötrészes riportunkban arra keressük a választ, hogy 1986-ban mi­iyen pozícióban van a gaz­daság a hústermelést illető­en. A mai eredmények egy­ben azt is jelzik, hogy mi­iyen nehézségek vannak az állattenyésztésben, nemcsak Hőgyészen. A dinamikusan fejlődő élelmiszergazdaság­ban a szarvasmarha-, a ser­tés-, a juh- és a baromfi- ágazatot vizsgáljuk közelebb­ről. Áttekintés A huszonnyolc község ha­tárába nyúló gazdasági terü­let 13 500 hektárt tesz ki, a dolgozók létszáma pedig a másfél ezer körül alakul. A három és fél évtizeddel ez­előtti kezdés bonyolultsága, majd a későbbi évtizedek te­rületi és gazdasági átszerve­zései következtében a HÁG jelenleg mintegy 60x40 kilo­méteres körzetben dolgozik. Az éghajlati, a domborzati viszonyok, a talajérték vál­tozása, az erdősültség foka, a rétek, legelők aránya meg­lehetősen vegyes képet ad a gazdaságról. Ebből követke­zik, hogy a termelési spalet- ta is széles. A kerületi rendszerben működő nagy vállalat teljes önállóságot adott a kisebb egységeknek, a központi ter­vekhez igazodó helyi, kerü­leti növénytermesztési és ál­lattenyésztési terveket dol­goznak ki, s annak végrehaj­tásához a gazdaság központi apparátusa a feltételeket igyekszik megteremteni. Nem mindig a vezetők ál­tal várt eredménnyel jár ez a munka. Mert ha a 28 köz­ség határára nyúló területet említjük, legalább ennyi az egyes üzemek száma, kisebb- nagyobb termelési egységek ezek, magukban hordva a három évtizedes múlt min­den nyűgét is. Családi vállalkozás 1977-től számítható a mos­tani korszerű nagyüzem. Je­lenleg Nagytormás, Juhé, Lengyel, Urgevár, Tabód szá­mítanak nagyüzemi jellegű egységnek, a kisebb — néha ötven kocát tartó telep — termelési egységek mind ezekhez tartoznak. S ebből következik, hogy a gazdaság­ban a termelési költségek között első helyen a szállítá­si költségek jelentenék gon­dot. Nemcsak a munkások szállítása — a pusztákról mindenki igyekszik a közsé­gekbe költözni. Kivétel ta­lán egy ürgevári dolgozó, aki történetesen éppen Dombó- várott épített magának villa­szerű házat, amelyet átadott a leányának, s maradtak a jól karbantartott szolgálati lákásban. A jellemző azon­ban az, hogy az állattenyész­tő telepekről egyre fogy a lakók száma. Pedig az volna az ildomos, ha egy-egy tele­pen négy-öt család állandó lakó lenne, így lehetne ered­ményesebbé tenni az ágaza­tot, illetőleg a dolgozónak több jövedelmet juttatni. Például Juhén egy családi vállalkozásba került a bor- júnevelés, és kitűnő eredmé­nyeket produkálnak, hiszen a gazdaságot a továbbte- nyésztésre adott borjúk szá­ma érdekli, nem pedig az, hogy hányán végzik el a munkát. A kerületek munkájának ellenőrzése a szakmák sze­rint, illetőleg központi tá­jékoztatás alapján történik. Minden reggel tudomása van az igazgatónak, az ágazatok vezetőinek arról, hogy előző nap mennyi tejet fejtek, hol volt ál­latelhullás, milyen probléma volt a takarmányszállításnál, ki hiányzott a munkából, fial volt áramszünet. A kerületi jelentések reg­gel megfelelő fórumon „ki­váltják” az intézkedéseket, a visszajelzések megtörtén­nek. Így a kapcsolat a köz­vetlen állattal f oglalkozó és irányító szakemberek között szoros és állandó. Ki miért hajt? A valamikori gyapjúfor­galmi vállalathoz „csapó­dott” négy kicsi állami gaz­daság. például Nagytormás, s amíg a mostani termelés- szervezési rendszer kiala­kult, sok ember tisztességes munkája kellett. Az a ta­pasztalat, hogy a gazdaság­iban mindenki híve a meg­újulásnak. Ki-ki a maga módján tartja ezt fontos­nak: a többség természete­sen a magasabb jövedelem miatt „hajt”. Érthető, ha a dolgozó a munkahelyén a munkaidő alatt akar jól ke­resni. Egyébként is az állat­tenyésztők rendszerint 12 órát dolgoznak, kisebb ré­szük csak a „nyolcórás”. Van, aki a jobbítás szándé­kát egyéni becsvágyból vég­zi munkahelyén. Másokat az hajt, hogy utolérjék más gazdaságok eredményeit, vagy azt meghaladják. Van­nak persze olyan emberek is — hol nincsenek? — akik csak a nyolc órát nézik, „ami munkát adtak, elvégeztem, fizessenek!”. Éppen a nagy területi kiterjedés, a sóik üzemegység miatt van jelen­tősége annak, hogy az infor­mációk a gazdasági vezetés­től minél előbb a munkahe­lyekre kerüljenek. Az utóbbi időben jelentős eredménye­ket értek el e tekintetben. (Következik: A hatezer li­teres tejtermelés a cél.) PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY Városszépítők fóruma Bonyhádon A juhtenyésztés válságba jutott, a Szúnyogpusztán lévő anyaállományt drasztikusan csökkentettek

Next

/
Thumbnails
Contents