Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 58. szám. ARA: 14« Ft 1986. március 10., hétfő. Mai számunkból KEDVEZMÉNYES KÖLCSÖN LAKÁSÉPÍTÉSHEZ.-vásárláshoz (3. old.) A GEMENC SZÁLLÓ BAJNOK FELSZOLGÁLÓI” (4. old.) VÁLTOZÁSOK SZOKE-KOBOLYAN (3. old.) A formalizmusról Az utóbbi évek egyik legtöbbet kárhoztatott jelensége a formalizmus, amely megtalálható közéletünk szinte minden területén. Jelen van a tanácsi, az állam- igazgatási munkában, tetten érhető a gazdasági vagy a kulturális élet szféráiban csakúgy, mint a tömegszervezetek vagy a pártszervezetek életében. Azt hiszem, ennek oka a formalizmus természetében, s bennünk, felkészültségünkben, hozzáértésünkben, a változó feltételek késlekedő felismerésében, s az új körülményekhez való alkalmazkodó képességünk elégtelenségében keresendő. Mert mi is a formalizmus? A közéleti, a mozgalmi munka tartalma és formája közötti egységnek megbomlása, amikor a forma kerül előtérbe a tartalom rovására. Ott figyelhető meg, ahol szem elől tévesztik a munka tartalmát, tulajdonképpeni értelmét, célját, s beérik a munka szervezeti kereteivel, sőt, nemegyszer a munka látszatával. Az ilyen helyzet, úgy vélem, összefügg társadalmi viszonyaink, feladataink és munkánk feltételeinek dinamikus, gyors változásaival is. Ezek a változások objektíve olyan következményekkel járnak, hogy ha nem ismerjük fel őket időben, s nem igazítjuk hozzájuk munkafelfogásunkat, az alkalmazott stílust és módszereket, amelyek bár korábban eredményesek voltak, az új helyzetben üressé válnak. Így erőfeszítéseink nem váltanak ki érdemi, vagy elegendő hatást a társadalmi ' folyamatokra, munkánk formális, hatástalan, vagy csak kis teljesítményű lesz — bármennyire el is fáradunk benne. A pártmunkában is a folyamatos megújítás elmulasztása, a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodás olyankor is, amikor a feladatok és feltételek megváltoztak — a formalizmus egyik szülőanyja. A formalizmus okainak másik nagy csoportja szemléletbeli. Ezek között olyan jelenségeket kell megemlíteni, mint az élő szó becsületének gyengülése a pártmunkában, a meggyőzés, az aktív vita szerepének háttérbe szorulása, a dolgozók kezdeményezéseinek lebecsülése. Az adott munkaterület kollektívájának tényleges politikai vezetése helyett valamiféle papírszemléletű vezetés, szóban világosan elmondott dolgokról feljegyzések igénylése, önigazolásként az ügyek dokumentálása ahelyett, hogy megoldanák őket. A határozatok mindenhatóságába vetett hitet mutatják azok a jelenségek is, amikor egyesek minden felmerülő új problémára azonnal új jogi szabályozást, új határozatot követelnek. Szemléleti fogyatékosságokra vall az is, hogy a pártmunkában nem eléggé a cselekvés, a problémamegoldás, a határozatok végrehajtása van előtérben, ehelyett általában az adott témával valamilyen mutatós rendezvény keretében foglalkoznak. Bizottságokat hoznak létre, s nem egyszer felesleges, időtrabló értekezleteket tartanak, amelyeken a résztvevők ismételten próbálják meggyőzni egymást, sokszor olyan kérdésekben, amelyekben már korábban is egyetértettek. Hogyan küzdjünk a formalizmus ellen? Nem ajánlhatunk olyan receptet, amely alapján radikálisan, egy csapásra megoldható ez a probléma. A formalizmus számtalan formában jelenik meg. Az ellene való küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha nem külön napirendet csinálunk belőle, hanem mindennapi munkánk szoros részeként konkrétan akkor, és ott lépünk fel ellene, ahol felismerhetően megjelenik. Vegyük például a pártmunka megtervezését, a taggyűlések, vezetőségi ülések napirendjeinek kiválasztását. Tulajdonképpen gyakran itt van a kiindulópontja-»-formalizmusnak, mert itt dől el, hogy meny- E nyire lesz érdemi vagy formális a munka. Minden olyan téma, amely nem tényleges politikai szükségletből, hanem csak azért kerül napirendre, mert már régen tárgyalták, szinte automatikusan formalizmushoz vezet. Elsősorban olyan fontos kérdések kerüljenek a taggyűlés elé, amelyekben a tagság egységes állásfoglalása, döntése, ellenőrzése szükséges, és ahol a párttagság érdemileg fejezheti ki akaratát, s cselekvőén vehet részt a munka bármely mozzanatában. A másik kérdés, amelynek megválaszolása sokat segíthet a formalizmus elleni harcban: Hogyan foglalkozzunk a napirendre tűzött ügyekkel? Azért kell ezt szóvá tenni, mert az utóbbi időben kezd szokássá válni, hogy az alapszervezetek a taggyűlésen csupán tájékoztató jelleggel foglalkoznak a felsőbb szervek olyan határozataival is, amelyeknek valóra váltásában az alapszervezeteknek konkrét teendőik vannak. Nem várhatunk érdemi eredményeket olyan helyileg hozott határozatoktól sem, amelyek úgy szabják meg a teendőket, hogy „különös figyelmet kell fordítani a vezetés színvonalának megjavítására”, vagy „erősíteni kell a munkafegyelmet”. Az ilyen kívánságok nem mondanak senkinek semmit. Az alapszervezetek világosan jelöljék meg a fel- akár a vezetés színvonalának a javításáról, akár a adatokat, hogy konkrétan mit kell tennie a tagságnak munkafegyelem erősítéséről, vagy bármely más kérdés- I ről van is szó. A párttagság részvétele a pártéletben, a párt politikájának alakításában így lehet érdemibb, az alapszervezeti munka pedig bizonyíthatóan eredményesebb, s így szorul vissza közéletünk ellensége: a formalizmus. Elismerő oklevél a „Palotának” Termékek szovjet exportra Készülnek a diplomatatáskák Elismerő oklevéllel jutalmazta a Raznoexport Külkereskedelmi Egyesülés a Palota Bőrdíszműgyárat, mert pontosan és kiváló minőségben teljesítette a szovjet partner megrendeléseit. Az elmúlt évben több mint kétmillió táskát és bőröndöt gyártottak, ennek kétharmadát a szovjet piacra. A megrendelés egyik tétele az úgynevezett diplomatatáska. Ebből .tavaly a szekszárdi gyárban 355 ezer darabot gyártottak és szállítottak ki a Szovjetunióba, mintegy nyolcvanmillió forint értékben, összehasonlításul: a szekszárdi gyár elmúlt évi összes termelési értéke 96,3 millió forint volt. Az idén 113 milliót terveznek, 346 ezer diplomatatáskát. A darabszám azért kevesebb és a termelési érték pedig azért nagyobb, mert most munkaigényesebb termékre érkezett a megrendelés. Üj termékkel is megjelenik a piacon a vállalat és ezt éppen a szekszárdi üzem termelési tapasztalatainak felhasználásával teljesíti a zalaegerszegi gyár. Itt már korábban is készítettek utazótáskát, amiből a szovjet fél ez évre mindjárt ötvenezer darabot rendelt. Szek- szárdon ekkora mennyiséghez nincs munkaerő, ezért korszerűsítik a zalaegerszegi üzemet, hogy eleget tudjanak tenni a megrendelésnek. Szekszárdon 4400 darabot gyártanak az új termékből. Sarlós István Indiában Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke küldöttség élén vasárnap hivatalos látogatásra Indiába érkezett. Meghívója, Bal Ram Dzsakhar. az indiai szövetségi törvény- hozás alsóházának, a Lók Szabhanak az elnöke. A magyar parlamenti küldöttség gazdag program keretében ma Dzsaipurba utazik, ahol találkozik Ra- dzsasztán állam politikai közéletének képviselőivel és megtekinti a város történelmi nevezetességeit. Visszatérve a fővárosiba, Sarlós István tárgyalásokat folytat majd a szövetségi törvény- hozás és a kormányzat vezető tagjaival a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi kérdésekről. A Vega-program sikere Vasárnap, közép-európai idő szerint 8 óra 20 perckor a Vega—2 űrszonda elérte pályájának a Halley- üstökös magjától számított legközelebbi pontját. Ekkor a mesterséges és a természetes égitest 8 200 kilométerre volt egymástól. Hl o ti a ki neDuiseletben Készülődés. Kőműves Sándorné Becsről érkezett. * ~ - . ■ ; 1 - ~ jggfg : - I ág , ' - ----------------- um V-'.V, " BB „ Fején a menyetske festett kendőt visel, melly alatt főkötő galand és {tsipke szélekkel... innepí alkalommal a pártát is feltüzi! Vápáikról ’s gömbölyű karjaikról a patyolat ingujj fekete szőr, selyem vagy pillangókkal kihimzetten omlik. Derekukat szintén kihimzett ’s tziff- ráaott fűző váll övedzi, melly alatt a’ habos Vagy tarka rokoja alig ér térdig, ’s ezer meg ezer redőkben rán- tzolódva katzéron hullámzik felalá...” — ilyennek látta 1833-ban Garay János a sárközi „szépek” r— asszonyok — viseletét. A ma krónikása ezt merősítheti, hangsúlyozva, hogy ma igen ritkák az „innepi alkalmak”, amikor a sárközi leányok, asszonyok pompázatos ruháikat letöltik. Az elődök iránti tisztidet, a hagyományok őrzése megtalálja a módját, hogy a szekrényekből, ládafiákból előkerüljenek a „borotvált-selyem és ternó- szoknyák”, a „rostoskötények”, „tornyospárták”, a különböző fej- és nyakékek. Az őcsényi Móricz Zsigmond művelődési ház évről évre úgy köszönti a falu női lakosságát, hogy március 8-án táncos mulatságot rendez. A belépés egyik feltétele, hogy aki teheti, az égy kori népviseletben jelenjen meg. így volt ez idén is... d. k. j. Puskás Zsuzsika Táncban TAKÁCS ISTVÁN Ülni som egyszerű... Csomagolják a készterméket
