Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
2 Képújság 1986. március 10. Svédország folytatja ■' * Palme politikáját Újabb tanúkat keres a Palme gyilkosa után kutató svéd rendőrség — ez derül ki Hans Holmer stockholmi rendőrfőkapitány saj- tóértkezletéből. A rendőrség „igen érdekes értesülésekét tartalmazó” levelet kapott valakitől és kéri a levélírót forduljon a nyomozóhatóságokhoz. A lakosság segítségét kérik a rendőrök ,a homályban lévő részletek tisztázására, Holmer például mindazoknak a jelentkezését kérte, akik látták Palmét és feleségét az otthonuktól a moziig vezető út után vagy együtt utazták vele a metrón, a gyilkosságot megelőzően. Holmer újabb sajtóértekezletén elmondta azt is, hogy a svéd rendőrség szorosan együttműködik más országok hatóságaival, a Magyar rendezvények Japánban , Magyar idegenforgalmi, gasztronómiai és élelmiszer- ipari rendezvények színhelye ezekben a napokban a japán főváros. E rendezvények egy közös célt szolgálnak, mégpedig hazánk jobb megismertetését a távol-keleti országban, a magyar—japán kapcsolatok fejlesztését, a két ország közötti további közlekedés előmozdítását. Dr, Meggyes István, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) Tokióban tartózkodó vezetője az MTI tudósítójának vasárnap elmondta, hogy az OIH az 1986-87- es évekre Japánt kiemelten kezelő idegenforgalmi kampányt indított. E kampány kezdetét dr. Meggyes István épp a hét végén jelentette be a japán fővárosban rendezett sajtóértekezlet keretében, amelyen több mint száz szigetországi idegenforgalmi szakember és újságíró jelent meg. merénylet színhelyén talált lövedéket például az N5ZK- beli Wiesbadenben nyugatnémet nyomozók, azután Washingtonban az FBI szakértői vizsgálják majd meg. Két Ankarában megjelenő lap értesülése szerint a svéd hatóságok kurd ellenzékiekről kértek felvilágosítást Törökországtól — Holmer ehhez az értesüléshez nem fűzött kommentárt, A svéd nyomozókat — így a török újságok — állítólag a kurd munkáspárt egyik, 1975 óta emigrációban élő tagja értesítette arról, hogy egy kurd ellenzéki beleke-' veredett a Palme elleni merényletbe. Holmer elzárkózott attól, hogy taglalja a nyomozás részleteit. A meggyilkolt Olof Pálmára emlékezett mintegy 10 Adbille Silvestrini bíboros, II. János Pál pápa nemzetközi ügyekkel megbí- - zott államtitkára vasárnap délelőtt megérkezett Bej rútba, hogy megkísérelje helyreállítani a libanoni nemzeti egyetértést. A Vatikán kerüli a „’közvetítés” szót — kezdeményezésről és pozitív hozzájárulásról beszél. Rasid Karami kormányfő Silvestrini misszióját kommentálva megjegyezte: ha a bíboros azért jött, hogy előmozdítsa a libanoni felek párbeszédét — akkor legyen üdvözölve, ha viszont a libanoni válság „nemzetközivé szélesítése a célja, feladata kudarcra van kárhoztatva”. Natoih Berri az Ama] vezetője ennyit mondott: a Vatikán missziója Dzsemajel elnök utolsó esélye — ha a küldetés kudarc, akkor csak a „katonai megoldás” marad hátra. Silvestrini a hét elején keresztény és muzulmán vezetőkkel tanácskozik Bejrútban, majd Damaszkusz- ban fogadja őt AsSzad Szíriái elnök. ezer Svédországban élő bevándorolt egy szombaton, Stocholm főterén tartott gyűlésen Sten Andersson külügyminiszter arról biztosította az országban élő külföldieket, hogy Svédország folytatja Palme politikáját és „nyitott marad” a külföldiekkel szemben. Politikusok attól tartanaik, ha bebizonyosodik, hogy külföldi követte el a gyilkosságot, ez kihatással lehet az országban élő idegenek helyzetére. Svédországban egyébként mintegy 800 ezer külföldi vagy valamikori külföldi él, felük ugyanis ma már svéd állampolgár. A legtöbben a finnék vannak (120 ezren), őket a jugoszlávok (40 ezer fő) és a törökök követik (20 ezer), kisebb számban élnek az országban olaszok, latinamerikaiak, afrikaiak is. Kelet- és nyugat-bejrúti hírmagyarázók meg vannak győződve arról, hogy a pápai misszió óvatossága mögött az a tagadhatatlan felismerés húzódik meg, hogy a libanoni válság rendezésében Szíriának kivételezett szerepe van. Kelet- és Nyugat-Bejrút- han, a fővárost kettéosztó „zöld vonalon” egyaránt káosz uralkodik. A Kelet'-Bej- rútban szombaton felrobbant, autóba rejtett pokolgépnek több halottja és körülbelül félszáz sebesült je van. Szombaton — egyetlen nap alatt — 14 sebesültje volt a „hagyományos frontokon” folyó tűzpárbajaknak: a „zöld vonalon” és a fővárost övező hegyekben. A harcok megfékezésére összesen négy tűzszünetet kötöttek — ezek ideig-óráig mérsékelik is a harcokat, de azok vasárnap reggel máris kiújultak. A jobboldali keresztény vezetők azzal vádolják a muzulmán ellenzéket, hogy a harcok felújításával a pápai missziót akarják meghiúsítani. Pápai misszió és káosz Libanonban PHÊantâs a hétre A Hazafias Népfront Országos Tanácsa március 14-én a parlamentben ülést •tart. A napirenden szerepel a népfront- mozgalom 1986. évi programtervezete, valamint javaslat az Országgyűlésnek az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltésére. * A Neumann János Számitógéptüdomá- nyi Társaság, a TIT, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, az KISZ KB, az MTV és a Magyar Rádió közreműködésével — a számítástechnika társadalmasításának jegyében — szervezi meg március 14. és 19. között az első országos mikroszámítógépes találkozót Budapesten, Kecskeméten és Sopronban. Ez a rendezvény az 1986. év legnagyobb hazai mikroszámítógépes akciója lesz, amely kapcsolódik a tavaszi fesztivál eseményeihez. * Az Ingersoll-Rand multinacionális társaság termékei jóideje ismertek hazánkban. Többek között az algyői gázmezőre szállított a vállalat gázturbinákat és kompresszorokat, ezenkívül a cég berendezései — több munkafolyamatban is — megtalálhatóak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Most a társaság mérnöki fejlesztési csoportja, amely a gázkompresszo- rok és a szivattyúk különböző szolgáltatásainak ellátására alakult, a gépipari tudományos egyesület közreműködésével szimpóziumot rendez március 12— 13-án a Hotel Intercontinentalban. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Érdekes tárgyalások, sok- és kétoldalú tanácskozások, választások és népszavazások - szerepelnek a hírügynökségi előrejelzésekben. A tavasz talán gondoskodik a nemzetközi légkör langyosításáról is? Hétfő: Brüsszelben és Strasbourgban J nagyüzem kezdődik. A belga fővárosban egyidejűleg tanácskoznak a Közös Piac tagállamainak külügy-, pénzügy- és gazdasági miniszterei, a francia városban az európai parlament ülésszaka kezdődik. Kedd: Bécsbe utazik Abdou Diouf szenegáli elnök. Mióta Szenegál és Gambia formálisan egyésült és Szenegambia néven új állam megalakítását jelentette be, keveset hallottunk Dioufról és hazájáról. Szerda: Spanyolországban népszavazást tartanak a NATO-tagság kérdéséről. A legutolsó közvélemény-kutatás szerint a kilépés mellett -Voksolók valamelyest többen vannak, mint a tagság fenntartásának hívei. A különbség azonban korántsem olyan nagy, mint amekkora 1983-ban volt Csütörtök: Garret Fitzgerald ir miniszterelnök New Yorkba érkezik. Látogatása során nyilván a nagy befolyású amerikai ir lobby támogatását szeretné megnyerni Londonnal kötött ulsteri megállapodáshoz, valamint a gazdaság elodáz- hatatltan korszerűsítéséhez. Péntek: Stockholmban befejeződik az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet újabb, kilencedik fordulója. A korábbi optimista jóslatok egyelőre nem váltak be, igazi áttörést még mindig nem sikerült elérni, bár kétségtelenül van valamelyes haladás. Szombat: A világ végső búcsút vesz Olof Palmétól, a meggyilkolt svéd miniszterelnöktől. Temetése a demokratikus erők nagyszabású felvonulása lesz az általa képviselt politikai irányvonal támogatására. Vasárnap: Két fontos kérdés vár eldöntésre ezen a napon: melyik párt vagy pártszövetség kormányozza Franciaországot a következő években, s belépjen-e végre svájc is az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A választás, illetve a népszavazás iránt óriási az érdeklődés világszerte. PANORÁMA BUDAPEST Somogyi Imrének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap magyar pártküldöttség utazott Indiába. A küldöttség az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt március 12-én, Patná- ban megnyíló XIII. kongresz- szusán. A delegáció tagja Südy Zoltán, a Központi Bizottság külügyi osztályának, munkatársa. LISSZABON Vasárnap ünnepélyes keretek között letette a parlament elnöke előtt a hivatali esküt Mario Soares, Portugália új köztársasági elnöke. Az államfő első beszédében arról szólt, hogy a portugálok nemzeti egységének megteremtésén és hazája nemzetközi tekintélyének növelésén kíván munkálkodni a jövőben. ISZLÁMÁBÁD A zsákutcába jutott afganisztáni—pakisztáni tárgyalások felújításának lehetőségéről kezdett Iszlámábádban megbeszéléseket Diego Cor- dovez, az ENSZ főtitkárának helyettese. A két ország között a világszervezet 1982 nyara óta közvetít. A Diego Cordovez közvetítésével folytatott külügyminiszteri szintű genfi tárgyalások legutóbb decemberben szakadtak meg, mert Iszlámábád visszautasította azt a kabuli javaslatot, hogy a közvetett tárgyalások helyett térjenek át a közvetlen megbeszélések rendszerére. Sportszerűtlenség Kevés sportszerűtlenebb jelenet van annál, minthogy a felé nyújtott kezet kikerülve, továbbmegy valaki: csak a nagyon udvariatlan, esetleg készakarva sérteni akaró hagyja figyelmen kívül a köszöntésnek, az üzenetnek ezt a gesztusát. Óhatatlanul ez a szituáció jut az ember eszébe, amikor a jelenlegi amerikai kormányzat reagálását figyeli a Szovjetunió sorozatos javaslataira, kompromisszumot kereső kísérleteire. Mihail Gorbacsov január közepén elhangzott többlépcsős leszerelési indítványát rendkívül precízen időzítve, éppen az SZKP kongresszusának előestéjén utasította el Reagan. Az amerikai elnök ellenajánlata olyan semmitmondó volt, hogy még saját szövetségesei is nyíltan hangoztatták: többet vártak. A szovjet pártfórum szószékéről ismét csak _ tárgyilagos, nyugodt hangvétel tanúi lehettünk. A felszólalók tartózkodtak az elhamarkodott következtetésektől. Erre Washington éppen a tanácskozás befejezéséhez időzítve, egyszerre két rendkívül egyértelmű lépést is tett. Lehetetlen félreérteni, mi a célja a Fehér Háznak a szovjet ENSZ-képviseleteken dolgozó diplomaták elleni vádaskodással. A State Deparment, a külügyminisztérium közleménye a Szovjetunió, Belorusszia és - Ukrajna ENSZ-misszióinak negyven százalékos leépítését követeli, mivel szerinte a szovjet személyzet „státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet”, „az Egyesült Nemzetekben folyó munkával össze nem függő akciókat folytat, beleértve a kémtevékenységet is”. Tényekről, bizonyítékokról persze, egyetlen szó sem esik a provokatív dokumentumban. De a lényeg nem is ez, hanem a feszültség szítása, a bizalom további gyön- gítése, hiszen a nagy dérrel-durral beharangozott kampány után sokakban csak annyi marad majd meg, hogy félni kell a szovjet diplomatáktól is. Nyilvánvaló politikai töltetet hordoz James Abrahamson tábornoknak, az űrfegyverkezési program igazgatójának nyilatkozata is. E szerint szó sem lehet az atomfegyver-kísérletek befagyasztásáról, mert azokra szükség van a csillagháborús program folytatásához. Különben is, minden remekül halad, különösen az irányított energianyalábbal működő fegyverek terén „biztatóak” a kísérletek — mondta a tábornok. A világ közvéleményének jelentős része azonban nem tud együtt örülni a tábornokkal, mint ahogyan nem hiszi el az amerikai külügyminisztérium vádaskodását sem. Nagyon úgy tűnik, hogy a Fehér Ház most ismét feszíteni szeretne a genfi találkozó után kissé meglazult húron — s ebben a legkevésbé sem zavarják a Moszkvából érkező jelzések. HORVÁTH GÁBOR „Hazafias" pénzhamisítók A frankhamisítási per, amelynek tárgyalása hatvan esztendővel ezelőtt kezdődött el, méltán keltette fel annak idején a világ figyelmét, és említésre méltó még ma is. Pénzhamisításért, és más, közönséges bűncselekményekért nem kisebb személyiség, mint egészen az ügy kirobbanásáig hivatalban volt országos rendőrfőkapitány, Nádosi Imre ült a vádlottak padján, mellette a többi között herceg Windischgraetz Lajos, valamint egész sor fontos beosztású kormánytisztviselő. A tárgyalást Töreky Géza vezette, a vádat Sztrache Gusztáv királyi főügyész képviselte. Valamennyien egy célt képviseltek a tárgyalóteremben is. A Horthy-rend- szer bázisát jelentő Eksz (amit némely források Ex- nak is írnak) titkos társaságnak, az Etelközi Szövetségnek voltak a tagjai. És bár a bírósági tárgyalás bővelkedett izgalmas jelenetekben, s azt sem lehetett elkerülni, hogy szóba jöjjön egy volt (és leendő) miniszterelnök. Teleki Pál neve, kénytelenek voltak tanúként megidézni a hivatalban lévő kormányfőt, Bethlen Istvánt is, az „igazságszolgáltatásnak” sikerült elkerülnie a „legrosszabbat”: az igazság, a teljes valóság napfényre kerülését. A jó urak ugyanis a magyar kormányzat, sőt Horthy Miklós államfő támogatásával hamisítottak ezerfrankosokat. Elképzeléseik szerint a hamisított francia bankókkal az irredenta propagandához bőséges pénzforrást teremtettek volna, másrészt pedig rontották volna annak az országnak pénzét, amely a legnagyobb befolyással rendelkezett az 1920-ban aláírt békeszerződés feltételeinek megállapításakor. Arra számítottak, hogy ez elősegítheti a határok megváltoztatását. Az egész akciót évekig készítették elő, mégpedig szélső- jobboldali nyugatnémet kalandorokkal egyetértésben. A hamisítás a magyar királyi központi fényképészeti intézetben folyt, amelyet akkor Teleki Pál volt miniszterelnök vezetett. Hárman, diplomáciai útlevéllel rendelkező magyarok — természetesen szintén Eksz-tagok — azonban Hágában 1925 decemberében, amikor be akarták váltani az első hamis ezer- frankost, rajta vesztettek. A Hollandiában kipattant botrány nyomán a francia kormány nyomozókat küldött Budapestre. És mert a holland rendőrségen a megbízottak vallottak,^ethlen István miniszterelnök nem látott más lehetőséget, mint hogy Nádosi feljelentse önmagát, és veié együtt vizsgálati fogságba vessék, majd bíróság elé állítsák azokat, akiknek nevét már az oda- kinti eljárás során ismerték. A helyzetet bonyolította, ahogy a balodali liberális ellenzék a Parlamentben követelte az ügy teljes tisztázását, mert alkalmat látott a kormány megbuktatására. Maga „István gazda”, ahogy a Horthy-rendszert a terroristák rémuralma után konszolidáló Bethlen grófot nevezték, sem lehetett biztos benne, hogy a királyi Várban az ügy kapcsán nem ej- tik-e őt. Ezért is volt jelentősége minden mondatnak, amely a bírósági tárgyalóteremben elhangzott. A tárgyalás során mind a bírák és az ügyész, mind a vádlottak „hazafi módjára” viselkedtek. Ügy, ahogy ezt az Eksz és Bethlen elvárta tőlük. A miniszterelnök ugyanis a képviselőházban még a bírósági tárgyalás előtt nyíltan hazafiatlanság- gal vádolta mindazokat, akik , nem támogatták a kormányt az ügy eltussolásában. Bethlen kijelentette: a haza sorsa függ attól, hogy a nemzetgyűlés a kormányt támogassa a frankhamisítás kapcsán. Az ellenzéktől is azt követelte, hogy segítsen a hamisítás le- tagadásában, keljen a kormány védelmére, ne vesse fel a kabinet felelősségét. Hozzátette: „ha volt is frankhamisítási összeesküvés, akkor van olyan is, amely a nemzet becsülete ellen irányul”. A frankhamisítási ügy kapcsán is bebizonyosodott, hogy a jó urak a nemzet becsületét a saját érdekeikkel azonosították. Es sikerrel vívták meg a maguk csatáját. Hozzájárult ehhez, hogy a francia külügyminisztérium úgy döntött: nem kell forszírozni a dolgokat, nem szabad olyan látszatot kelteni, „mintha Franciaország újabb zavarokat szándékozna előidézni Közép-Európában”. Franciaország tehát, amely ellen az egész akció irányult, nem kívánta megbuktatni az akkori magyar rezsimet, és ezzel lényegében hozzájárult annak fennmaradásához. Azért valakit halálra ítéltek ebben az ügyben is. Hír Györgynek hívták, a Bethlen által irányított kormányzó- párthoz tartozott, s telefonon valakinek elmondta : tanúvallomásában nem fogja kendőzni a kormányzat felelősségét. A telefonbeszélgetést lehallgatták. Hír aznap egy bárónál ebédelt, utána rosz- szul lett. A Rókus Kórházba szállították, ahol Töreky kihalgatta. Hír beszélt, s amit mondott jegyzőkönyvbe is vették. Amikor azonban a lényeghez, a veszélyes részekhez érhetett volna, „orvosi tanácsra” félbeszakították tanúvallomását. Már nem folytathatta. Meghalt. A méreg, amelyet az ételébe kevertek, hatott. Töreky pedig meghozta ítéletét. Nádosit és Windisr chgraetzet négy-négy évi fogházbüntetésre ítélte, amelyet rendkívül „úri körülmények” között félig töltöttek le, akkor „hazafias indítékaikra” való tekintettel kohmányzói amnesztiában részesültek. A bírósági ítélet ugyancsak hangsúlyozta, ahogy a vádlottak nem önző célból, hanem „a haza javát szem előtt tartva” cselekedtek. A történészek véleménye megoszlik arról, hogy milyen szerepet játszott a frankhamisítási per a negyedszázados Horthy- rendszer történetében. Annyi azonban kétségtelen, hogy nagyon jellemző arra a korra, amelyben megesett. PINTER ISTVÁN
