Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

2 NÉPÚJSÁG 1986. március 8. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Szociáldemokrata előretörés, CDU-visszaesés az NSZK-beli Schleswig-Holstein helyi választásain — Cisz-Jordániában meggyilkolják a nabluszi polgármesteri — Vihar a Marcos-vagyon körül. Héttő: Folytatja munkáját, mad csütörtökön befejezi tanácskozásait az SZKP XXVII. kongresszusa — Észak- Írországban sztrájkot szerveznek a protestáns unionisták — Mitterrand televíziós beszéde. Kedd: Genf ben befejeződik a fegyiverzetkorlátozási tár­gyalások újabb fordulója, folytatás május 8-án — Átala­kítják a líbiai kormányt. Szerda: Éleződik a vita Spanyolországban a NATO- tagságról tartandó népszavazás közeledtével — Űjabb terrorhullám Dél-Afrikában, a pretoriai vezetés az An­golában lévő kubai csapatok visszahívásától kívánja füg­gővé tenni a Namíbiával kapcsolatos ENSZ-határoaatok megvalósítását. Csütörtök: A magyar külügyminiszter kubai tárgyalá­sai — Több képviselőházi bizottság Washingtonban le­szavazza az elnöki előterjesztést, és tiltakozik a nioara- guai kontráknak szánt százmilliós segély ellen. Péntek: Szovjet és amerikai kommentárok az idei csúcs­találkozó kilátásairól — Üjabb ütközetek Irak és Irán kö­zött — Tárgyalások Gibraltáron. A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakul az idei csúcstalálkozó lehetősége? A XXVII. kongresszus dokumentumai — amelyek meg­határozzák a Szovjetunióban folyó építőmunka forradal­mi feladatait, s egyúttal egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer kiépítését — hosszú távú programot jelentenek, és várhatóan sokáig a figyelem középpontjában állnak majd. A kongresszuson azonban hangsúlyt kapott egy, ha úgy tetszik, napi világpolitikai esemény is: az idén esedékes csúcstalálkozó lehetősége. Annál inkább, mert a washingtoni válasz a január 15—i Gorhacsov-javaslatokra közvetlenül a kongresszus előestéjén érkezett meg, s az első hivatalosnak mondható moszkvai véleményt a főtit­kári beszámoló tartalmazta. A Szovjetunió változatlanul a párbeszéd fenntartása mellett száll síkra — nincs is más ésszerű alternatíva —, a maga részéről nem kívánja becsapni az ajtókat. Érvé­nyesnek tartja tehát a genfi csúcstalálkozón lefektetett menetrendet, hogy a dialógus folytatódjék a legmagasabb szinten, az idén Mihail Gorbacsov washingtoni, jövőre Ro­nald Reagan moszkvai utazásával. Ezzel kapcsolatosan Parlamenti küldöttség élén a héten Japánban tett látoga­tást Sarlós István, akit fogadott Nakaszone kormányfő is. (Fotó: AP — Reuter — MTI — KS) szovjet részről7 nem támasztanak semmifajta előfeltételt az újabb eszmecserékhez. Az a rendkívül negatív válasz azonban, amelyet az amerikai elnök Moszkvába küldött, óhatatlanul okot szolgáltat bizonyos — óvatosságra. Wa­shington ugyanis még saját korábbi javaslatait is megta­gadja, pedig a Szovjetunió a kompromisszum, s a tár­gyalási készség jegyében, hajlandó volt azokat mérlegelni. (Ez elsősorban az „eurorakétákra”, vagyis a földrészün­kön elhelyezett közép-hatótávolságú hordozó eszközökre vonatkozik. A Szovjetunió, a megállapodás érdekében kész külön tárgyalni erről a kérdéskörről, s hajlandó a kölcsö­nös leszerelésre, a nemzetközi ellenőrzés mellett történő megsemmisítésre. Amerikai részről viszont most be akar­ják vonni a majdani megállapodás körébe az ázsiai te­rületen lévő szovjet rakétákat is, amelyek köztudomású­lag egy más irányú katonai egyensúly részesei. Elég utalni a távol-keleti és délkelet-ázsiai amerikai bázisokra, s a hetedik amerikai flottára.) A kérdés tehát a maga komolyságában vetődik fel: van-e értelme egy önmagáért való összejövetelnek, amely semmifajta kézzelfogható eredményt, előrelépést sem hoz, s olyan látszatot kelt, mintha minden rendben lenne, ami­kor semmi sincs rendben. Pedig egy csúcstalálkozón, s a csúcstalálkozókon lenne miről tárgyalni. A távlati szov­jet békeprogram megfelelő kereteket rajzol, s ezen belül megtörténhet a lépésről lépésre történő „fegyverzetcsök­kentési visszaszámlálás”. Első lépésként logikusan felve­tődik a nukleáris robbantások beszüntetése, az euroraké- ták kiküszöbölése, de indításnak kedvező lenne a korlá­tozás a vegyi fegyverkezésben, igazi haladás a stockholmi és bécsi konferenciákon. Szovjet részről ezért nem tarta­nák tanácsosnak a túlzott sietséget, s inkább őszi időpon­tokat mérlegelnek, mint az amerikaiak által előterjesztett júniusi—júliusit. Reagan viszontreagálása során póker- játékosi tulajdonságokat próbált csillogtatni: ha Gorba­csov nem jön — jelentette ki —, eleve lemondja a moszk­vai utat. Csakhogy most nem a zsarolás és blöffölés ideje van, hanem a komoly tárgyalási előkészületeké: az olyan A múlt hét végén meggyilkolták a svéd kormányfőt. Olof Palmét gyászoló svédek Stockholm utcáján. szakasz, amelyet nem lehet kiiktatni a csúcsra való fel- . készülésből. Z. Hogyan további Svédországban, a gyilkos merénylet után? A világot a héten a megdöbbentő Palme-gyilkosság sokkolta, és sökan, sokféleképpen kommentálták a történ­teket. Egy találó lapvéleményt idéznénk: „Azt nem tudni, hogy ki sütötte el a gyilkos fegyvert, de azt tudni, kik gyűlölték halálosan a svéd miniszterelnököt”. Palme élet­műve a békés kapcsolatok erősítésének, a leszerelés elő­mozdításának, a válsággócok felszámolásána!k\ jegyében állt, ellenfelei és ellenségei a feszültség szítóinak köréből kerültek ki. A meggyilkolt miniszterelnököt feltámasztani nem le­het, de biztatok azok a stockholmi nyilatkozatok, hogy őrizni kívánják az eddigi út folyamatosságát. Oarlsson, az új ügyvezető kormányfő, Palme barátja és harcostársa bejelentette: sor kerül arra a moszkvai útra, amelyre még Palme kapott meghívást. Az Északi Tanács e heti soros ülésén egy széket üresen hagytak, s virágot helyez­tek rá: Palme helye lett volna, s a svéd küldöttség a meg­gyilkolt miniszterelnökük által kidolgozott terveket ter­jesztette elő. Bennünket, magyarokat közvetlenül is ér­deklő bejelentés hangzott el Arbatov akadémikus részé­ről: a Palme-bizottság Októberben, Budapesten tartja ta­nácskozását. Sokan, a kommentárok közül azt mondják, Svédország Palme nélkül nehezen lesz képes eddigi világpolitikai sze­repének betöltésére. Nyilván mindig vannak nehezen pó­tolható személyiségek, de a hátrahagyott politikai örök­ség, az őszinte igény a kontinuitásra segítheti az eddigi pozitív irányzatok folytatódását. 3. Melyek a közel-keleti válság legújabb, fejleményei? Joggal tűnhet közhelynek a közel-keleti válság bonyo­dalmairól beszélni, de hát mit lehetne mást mondani? A nabluszi polgármester Al-Maszri lakását mindössze két­száz méter választotta el a városházától: reggeli gyalogúlt­ja során végezték vele a merénylők golyói. A meggyilkolt városi vezető palesztin volt, a jelenlegi jordániai külügy­miniszter a nagybátyja, s tavaly novemberben nevezték ki az izraeli hatóságok egy másik, leváltott palesztin pol­gármester helyébe. Al-Maszri igyekezett bizonyos gesztu­sokat tenni a PFSZ Arafat vezette szárnyának irányába is, de köztudomásúlag most ismét megszakadták a jordá­niai—PFSZ tárgyalások, és a polgármester temetésén a jelenlévő tízezrek egy része Arafatot, a többi Husszeint éltette... A jordániai—PFSZ szakítás a logika szerint közelítené Ammant és Damaszkuszi (az ellenségem ellensége a ba­rátom), ám nem ez történt. Sőt, mivel a merényletért két olyan szélsőséges palesztin csoport is felelősséget vállalt, amely köztudomásúlag szíriai kapcsolatokkal rendelke­zik, a két szomszéd ország nehezen megjavult viszonyá­ban ismét a feszültség jelei mutatkozhatnak. Szíriának közben a libanoni helyzet alakulásával bapcsoltosan lehet­nek gondjai: újabb tárgyalások zajlottak Damaszkuszban, de ismét „faghíjas megegyezés” született, márpedig elég, ha egy-két milícia robbantja ki az összetűzéseket, azok lavinaszerűen gördülnek tovább, s pillanatok alatt min­denki bekapcsolódik. RÉTI ERVIN Az angol—ír megállapodás ellen tiltakozó nap volt hétfőn Észak-frországban. Égő barikád Belfastban. Várkonyi Péter befejezte kubai tárgyalásait Várkonyi Péter külügymi niszter maroius 4—7. között Isidoro Malmierca Peoli ku­bai külügyminiszter meghí­vására hivatalos baráti lá­togatást tett Kubában. Vár­konyi Pétert fogadta Raul Castro Ruz, a Kubád Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának másodtitkára, az Államtanács és a Miniszter- tanács első elnökhelyettese és Jose Ramon Fernandez, a Kubai Kommunista Párt Po­litikái Bizottságának póttag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese.. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista építő munkájáról: Megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—kubai kapcsola­tok a marxizmus—leniniiz- mus és az internacionalista együttműködés elvei alapján az élet minden területén eredményesen fejlődnek, és kifejezték kormányaik hatá­rozott szándékát azok továb- • bi elmélyítésére. A külügyminiszterek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott, teljes nézetazonosságot tükröző vé­leménycseréjükben hangsú­lyozták, hogy a két ország a jövőben is következetesen sükraszáll a nemzetközi-eny­hülésért, annak á világ va­lamennyi térségére ' történő kiterjesztéséért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének megszilárdításáért. Kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó eredmé­nyei, az ez év január 15-én közzétett nagy horderejű szovjet javaslatok érdemi előrehaladásához vezetnek a fegyverzetkorlátozási és lesze­relési tárgyalásokon. Síkra- szálltak az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat további kibontakoz­tatásáért, a földrész orszá­gai közötti építő párbeszéd elmélyítéséért. A külügymi­nisztereik állást foglaltak a világ különböző részein tá­madt konfliktusok mielőbbi igazságos és békés rendezése, és minden nép azon jogának tiszteletben tartása mellett, hogy saját maga dönthessen sorsáról. Behatóan foglalkoztak a közép-amerikai és a kari’b- tengeri társégben kialakult veszélyes helyzettel és hang­súlyozták a feszültség felszá­molásának szükségességét a szuverenitás és a belügyik­be való be nem avatkozás maradéktalan betartása alap­ján. Kiemelték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság nagy jelentősé­get tulajdonít az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak, szolidáris Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az imperializmus, az újgyar­matosítás és a faji megkü­lönböztetés minden formája ellen, a nemzeti és társadal­mi felszabadulásért folyta­tott harcával. Várkonyi Péter hivatalos baráti látogatásra hívta meg Isidoro Malmierca Peolit, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Várkonyi Péter, külügyminiszter havannai tárgyalásai so­rán José Ramon Fernandez miniszterelnök-helyettesseljg találkozott (Telefotó) PANORÁMA PÉCS Ajánlások megfogalmazásá­val fejezte be pénteken két­napos munkáját a Pécsett megrendezett országos kül­kereskedelmi konferencia. Gombocz Zoltán külkereske­delmi miniszterhelyettes a záróülésen hangsúlyozta, hogy a piacközpontú szemlé­letnek fokozatosan át kell hatniá a műszáki és techno­lógiai kutatásokat és fejlesz­téseket is. GYŐR Magyar—osztrák vízügyi tárgyalások színhelye volt ezen a héten Győr. A pén­teken befejeződött megbeszé­lések során a két ország szakemberei áttekintették a határvizeken folytatott kö­zös munkákat, elfogadták az idei és a jövő évi terveket. BERN Március 5-én és 6-án a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége eszme­cserét folytatott Bernben a vegyi fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról. A találkozóra annak a megál­lapodásnak az értelmében került sor, amelyre Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan amerikai elnök jutottak gen­fi csúcstalálkozójukon a té­mában való tanácskozások szükségességéről. BÉCS Szíria egyértelműen eluta­sít minden erőszakos cselek­ményt külföldön, a közel- keleti konfliktus területén kívül. Ezt hangsúlyozta pén­teken Faruk as-Saraa szír külügyminiszter osztrá/k kol­légája, Leopold Gratz előtt. WASHINGTON Üj vezetőt kapott az ame­rikai Országos Űrhajózási Hi­vatal, a NASA: Reagan el­nök ismét James Fletdhert kérte fel a .tisztség ellátásá­ra. Elődje, James Beggs nem a Challenger űrrepülőgép ka­tasztrófája miatt mondott le állásáról, hanem azért, mert bírósági eljárás folyik ellene üzleti szabálytalanságokért, amelyeket még korábban, a General Dynamics nagy ha­diszállító vállalat egyik ve­zetőjeként követett el. MANILA Az Egyesült Államok vám­hatósága a mandlai vezetés rendelkezésére bocsájtja azoknak a javaknak és ok­mányoknak a listáját, ame­lyeket Marcos volt elnök és társai menekülésükkor vit­tek magukkal. Sorsukról a washingtoni Legfelsőbb Bí­róság dönt majd — mondot­ta Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője. y

Next

/
Thumbnails
Contents