Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek TOLNA> MEGYEL AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 57. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1986. március 8., szombat. Történelmi felelősség A magyar társadalom és az egész nemzetközi köz- ------------—------------------------------- vélemény nagy érdeklődéssel figyelt az SZKP most véget ért rendkívül tartalmas, a lenini hagyományok szellemében lezajlott kongresszusára. A megkülönböztetett figyelem indokolt, hiszen a szovjet kommunisták tanácskozásán számos, a társadalmi és gazdasági fejlődéssel, a nemzetközi béke és biztonság megőrzésével kapcsolatos állásfoglalás született, amelyek befolyással lesznek nemcsak a szovjet emberek, nemcsak a szocialista országok népei, hanem az egész emberiség sorsának alakulására. M iként Mihail Gorbacsov fogalmazott a kongresszus utolsó munkanapján elhangzott zárszavában: a párt bel- és külpolitikájának elfogadott és megerősített általános irányvonala, a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának, az egyetemes béke megszilárdításának irányvonala, ezek az SZKP XXVII. kongresszusának legfontosabb eredményei. Az SZKP KB főtitkára utalt arra is, hogy „a szovjet kommunisták tudatában vannak annak, milyen nagy felelősséget, milyen hatalmas terhet vállalnak magukra a programban meghatározott feladatok és célok kitűzésével”. A történelmi felelősség és annak következetes vállalása tükröződött a kongresszus elé terjesztett politikai beszámolóban és a gazdasági számvetésben csakúgy, mint a küldöttek hozzászólásában és a határozatokban. Ami a párt megújított programját illeti, abban például kimondják: elsietettnek bizonyultak az előző programnak azok a megfogalmazásai, amelyekben meghirdették az áttérést a kommunizmus kiterjedt építésére, noha — miként az új program fogalmaz — belátható ideig még a szocializmus tökéletesítése lesz napirenden. Ez a bátorság és őszinteség a régi beidegződések megszüntetésére, a kezdeményezésre és az útkeresésre ösztönöz nemcsak az SZKP-ban, s nem csupán a Szovjetunióban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Ebben az egyetlen állásfoglalásban is tükröződik a kongresszus nyíltsága, kritikus, elemző légköre, a realitások figyelembevétele. Nehéz lenne másként értékelni azt a másik, ugyancsak figyelemreméltó megállapítást, hogy a hetvenes években a jelentős vívmányok mellett a társadalmi és gazdasági élet különböző területein negatív tendenciák bontakoztak ki, amelyekkel szembe kellett nézni. A központi bizottság politikai beszámolója nagyfokú nyíltsággal fogalmazta meg, hogy az ország fejlődésében egy időben gyorsabban növekedtek a problémák, mint ahogyan megoldották őket. Minden bizonnyal ezek, a kialakult helyzet gondos és realista elemzése nyomán született megállapítások is szerepet játszottak abban, hogy a párt a társadalmi és gazdasági szféra fejlődésének gyorsítását határozta el. Lényegében ezt a programot hirdette meg már a központi bizottság múlt év áprilisi ülése is, ennek szellemében dolgoztak a párt felsőbb szervei, ezt a programot fogadta el most a kongresszus. A gyorsításnak ki kell terjedni minden lényeges kérdésre. Az egyik a gazdaságirányítás, és az azzal összefüggő problémák, amelyek megoldásához új módon közelítettek. A dokumentum ezzel összefüggésben hangsúlyozza: az irányítás rendszerének folyamatos tökéletesítésében elért eredményeket nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor megállapítja: „Most olyan a helyzet, hogy a dolgokat nem korlátozhatjuk részleges javításokra, radikális reform szükséges.” Ez a megfogalmazás a kongresszus falain kívül, a Szovjetunió határain túl is nagy visszhangot váltott ki. Amint a vitát összefoglaló zárszóból, s magából a kongresszusi határozatból is kitűnik, az SZKP vezetése a „radikális reformon” belül az egyik legfontosabb kérdéskörnek az irányítás tökéletesítését, az érdekeltség és a gazdaságosság közötti kölcsönhatást tekinti. Azt, hogy érdekeltté tegyék az egyes embereket és a kollektívákat a munka jövedelmezőségében, s hogy annak arányában javadalmazzák őket. Figyelemre méltó, hogy az idevonatkozó megállapítások, egyes korábbi elméleti tételek újbóli vizsgálatát, az áru- és pénzviszonyok, a szocialista tulajdon és a vállalati önállóság kérdésének a megváltozott körülményekhez való hozzáigazítását szorgalmazzák. Ez a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is igen fontos. Továbbgondolkodásra ösztönző állásfoglalás. A változások azonban nem korlátozódnak a gazdasági megújulásra. A kongresszus a termelés és a tudomány eddiginél szorosabb összekapcsolására, a csúcstechnológiák meghonosítására és elterjesztésére ösztönöz. Hangsúlyozta továbbá, hogy a változásoknak, a fejlődés gyorsításának ki kell terjednie társadalmi viszonyokra, az intézményrendszer és az egyes intézmények, röviden a szocialista demokrácia tökéletesítésére is. Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a vezetők és a vezető testületek tevékenységének ellenőrzésére, a társadalmat érintő döntések körültekintő előkészítésére, illetve a döntésekbe való beleszólás jogának gyakorlására, e jog tágítására hangzottak el javaslatok, amelyeket a határozatokban is rögzítettek. A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felmerült problémák megoldása nem csupán a szovjet társadalom belső fejlődésének igénye, hiszen azt a merőben új nemzetközi helyzet is sürgeti. Utalás ez arra, hogy a nagyszabású, a népjólét emelését célzó gazdasági program és a társadalomformáló célkitűzések megvalósítása nem képzelhető el a kedvező külső feltételek biztosítása nélkül.. Ebben a legsürgetőbb feladat most a fegyverkezési verseny megfékezése, a különböző-társadalmi rendszerű államok együttműködésének megszilárdítása és kiszélesítése. A kongresszus és annak idevonatkozó határozata az SZKP és a szovjet állam vezetőinek nagyfokú rugalmasságáról, kompromisszumos készségéről tanúskodik. Együttműködésre szólítja fel a világ valamennyi népét és államát, mindenekelőtt az amerikai kormányt, és nyugati szövetségeseit egy olyan biztonsági rendszer megteremtésében, amelyben nem a haditechnika, nem a fegyverek nyújtanak védelmet, hanem a kölcsönös biztonság elvének elfogadása, s e biztonság garantálása. A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrkorszakban egyetlen állam sem teremtheti meg saját maga vagy szövetségesei biztonságát csupán a katonai erőre támaszkodva. A kérdés korszerű megközelítéséről tanúskodnak azok a szovjet javaslatok, amelyeket ez év január 15-én terjesztettek elő, s amelyeket a kongresszus szónoki emelvényéről Gorbacsov megismételj. Ezek konkrét leszerelési elképzelések, és abból indulnak ki, hogy a szembenállás helyett az együttműködésre kell törekedni, a saját biztonság mellett a másik fél biztonságát is figyelembe kell venni. Csakis ezen az úton, politikai és nem katonai eszközök révén valósítható meg a tartós biztonság. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a kongresszus a szocialista országok együttműködésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek. Ami az előbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együttműködését az eddiginél is jobban össze kell hangolni, egyeztetni a nemzeti érdekeket, kizárni a zavaró tényezőket. A cél a szocialista országok fejlődésének közös erővel történő felgyorsítása, hogy a társadalom és á gazdaság fejlesztésében elért eredményeikkel gyakoroljanak vonzást az őket körülvevő világra, azokra az országokra, amelyeknek népei saját útjukat keresik. Hogy milyen útat választanak, az nagyban függ attól, milyen példát mutatnak nekik a szocialista országok. Ami a nemzeközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit illeti, a kongresszus hangsúlyozta, hogy nem lehetséges, és nem is szükséges a teljes nézetazonosság valamennyi kérdésben. Az álláspontokat elvtársi vitában kell egyeztetni. Az egység tehát nem monolitikus, hanem a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen, a mozgalomhoz tartozó pártok gazdag tapasztalatainak cseréjén alapszik. Minthogy a Szovjetunió soknemzetiségű állam, érthető, hogy szó esett a nemzetiségi kérdésekről is. A kongresszus hangsúlyozta: a kommunista pártoknak különös figyelmet kell tanúsítaniuk a nemzetiségi kérdés lenini hagyományoknak megfelelő kezelése iránt. A magyar társadalom vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy szocialista ország számára ez az egyedüli, történelmileg helyes és követendő út. Mindent egybevetve megállapítható: a szovjet kom- -------------------------------------------munisták most véget ért kongresszusa a népek sorsáért viselt történelmi felelősség tudatában nagy bátorsággal és őszinteséggel elemezte az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, a nemzetközi életben mutatkozó veszélyeket, realista szemlélettel közelített valamennyi bel- és külpolitikai problémához. Olyan megoldásokat javasolt, amelyek figyelembe veszik nemcsak a szovjet emberek szükségleteit, hanem az egész emberiség legfőbb célját, a béke és a biztonság megteremtését, a tartós együttműködés útján. E zért is fogalmazott így a magyar nép üdvözletét tolmácsolva Kádár János: „ ... A kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország fejlődését fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak az egész emberiség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából.” KANYÖ ANDRÁS Nőnap ’86 A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen megjelenteket. A nők társadalmi szerepéről szólva hangsúlyozta: bármilyen részt vállal is magára az iskola — vagy általában a társadalom — az új nemzedékek formálásából, főként a jó családi légkör segíti elő, hogy gyermekeink elfogadják azokat az értékeket, és erkölcsi normákat, megszerezzék azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez és munkához nélkülözhetetlenek. E jó családi légkör legfőbb őrzői pedig — az asszonyok. További feladatainkat felvázolva kiemelte: nem csupán a közgondolkodásban és a közmegítélésben még meglevő korlátokat kell széttörni, hanem a nők szakképzettségének, általános és politikai műveltségének emelésével, a magánéletbeli — és családi terhek igazságosabb elosztásával, többszörös teherviselésük enyhítésével is lehetőséget kell adni társadalmilag értékesebb — tehát anyagilag és erkölcsileg is elismerhetőbb — munkájukra, köztevékenységükre. A kitüntetések személynek, az átlagot meghaladó egyéni teljesítménynek szólnak. Az elismerés értékét azonban csak növeli, ha tudjuk: munkatársak, dolgozó kollektívák, brigádok cselekvő támogatása, együttműködése nélkül a legmegalapozottabb egyéni szándék sem vezethet igazi eredményre — mondotta ezután, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya elismerését tolmácsolva további jó munkát, jó egészséget és sok boldogságot kívánt az ünnepségen részt vett lányoknak, asszonyoknak. Losonczi Pál ezután átadta a kitüntetéseket, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett, kimagasló munkásságuk elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át az Elnöki Tanács elnöke Gyuricza Istvánnénak, a Dombóvári Áfész személyzeti és oktatási vezetőjének, bronz fokozatát Te- mesi Ágnesnek, a Magyar Üttörők Szövetsége Tolna megyei elnökének. Kádár János táviratban üdvözölte Mihail Gorbacsovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Látos István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A végrehajtó bizottság javaslatára a .napirend a következő volt: 1. Beszámoló a pártdemokrácia érvényesülésének megyei helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. Előadó: Vánadi László, a párt- bizottság titkára. 2. Beszámoló a megye terület- és településfejlesztésének helyzetéről. Javaslat a hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepcióra, a Tolna Megyei Tanács VII. ötéves tervének irányelveire. Előadó: Császár József, a megyei tanács elnöke. 3. Tájékoztató az iparvállalatok szervezeti és belső irányítási rendjének helyzetéről, fejlesztésének megyei feladatairól. Előadó: Gyugyi János, a pártbizottság titkára. 4. Tájékoztató a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatairól. Előadó: Császár József, a megyei tanács elnöke. A pártbizottság ezt követően személyi kérdésekben döntött. Herczig Ferencet kinevezte a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjévé. A Varsói Szerződés tagállamai kiilügyniaiszter-belyetteseinek találkozója A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterhelyettesei pénteken Budapesten találkozót tartottak, amelyen Viktor Karpov különleges megbízatású nagykövet, a szovjet—amerikai nukleáris és űrfegyverekről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője tájékoztatást adott a most befejeződött tárgyalási fordulóról. Horn Gyula'külügy- minisztériumi államtitkár fogadta a találkozó résztvevőit, és ebédet adott tiszteletükre.
