Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

198t). március 1.

6 ^ÊPÜJSÀG

Múltunkból

— Onr6l a következőket tudom; Szalay Lászlónak hívják, gépészmérnök, kalorikus, a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozik, Macl-Lacinak becézik, és egy fdtéstervező gazdasági munkaközösség képviselője. Stimmel?

— Stimmel. Ezenkívül 49 éves vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karán, a hőerőszakon — ezt ma már folyamattervező szaknak hívják — végeztem, de úgy a legpontosabb, ha kalorikusnak neveznek.

I

— Meghatározná, hogy mi a dolga a kalorikusnak?

— Tulajdonképpen az erőművek tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével foglalkozó szakember. Én módosítottam a pályámon, hisz most mint épületgépész dolgozom, ami persze rokonszakma, hisz ide tartozik az épületek fűtése,' szellőzése, ami a „kalorikus” meghatározásba bőven belefér.

— A gazdasági munkaközösségekről — noha az 1982. január elsejétől életbe lépett miniszteri tanácsi rendelet óta léteznek — lapunkban meglehetősen keveset beszéltünk eddig. Az utóbbi időben az országgyűlésen, az ágazati szakszervezeti kongresszusokon és még számos más fórumon szóba került a főmunkaidő becsülete, az hogy bizony nagyon fárasztó napi 14—16 órát dolgozni, Mondja, miért alapítottak mégis gazdasági munkaközösséget?

— Egy barátommal 1981 őszén horgászás közben beszélgettünk arról, hogyha lehetne, jó lenne legális keretek között mellékkeresethez jutni. Nekünk ugyanis erre lehetőségünk korábban nem volt. A mezőgazdasági dolgozók a háztájiban ma- szekolnak, a kőműves házat épít, az építészmérnök házakat tervez, de mit csináljon, aki szaktervező, mondjuk kalorikus. A hivatalos magántervezői jogosultságot majdnem egyszerre kaptuk meg a munkaközösség alapításának a lehetőségével. Ez egyezett a terveinkkel, hisz a szabad időt hasznosan is el lehet tölteni, és a pénzre is szükségünk volt és van ma is. A rendelet megjelenése lehetőséget adott arra, hogy legálisan dolgozhassunk, a munkaidőn túli időnket pénzkeresetre fordítsuk.

— Mielőtt megalakították a munkaközösséget, végeztek-e valamiféle felmérést, hogy milyen az Igény, mekkora a kereslet a fűtéstervezés Iránt?

— Nem végeztünk különösebb felmérést, hisz nagy kockázatunk nincs. Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, nem kellett más, mint egy ceruza, két vonalzó, rajzasztal és egy csöndes sarok a lakásban. A szellemi tőke adott. Feltételeztük, hogy lesz igény a munkánkra, hisz korábban is nagyon sokszor kerestek meg az építkezők, hogy tervezzük meg a fűtésüket, de nemet kellett mondanunk, mert a tervezésre nem volt hivatalos jogosultságunk.

— Hány tagja van a munkaközösségüknek, és milyen munkákat vállalnak?

— Fűtést, szellőzést tervezünk, Ez érdekes mód,

nincs benne kötelezően egy- egy családi ház, sorház tervdokumentációjában, az építészterveket kell elkészíteni és beadni a tanácsnak, ezenkívül a gázművek követel meg komplett tervet. A fűtésre, a vízre kötelező előírás nincs, de ha az építtető úgy dönt, hogy megtervezteti a központi fűtést, hát megtervezteti, ha meg nem, akkor rábízza a munkát a fűtésszerelőre. A jó kisiparos terv nélkül is el tudja készíteni a központi fűtést. Előfordult azonban, hogy egy már elkészült központi fűtéshez hívtak ki, mert nem működött. Kiderült, hogy a kazánt 25 centivel lejjebb kellett süllyeszteni. A fűtést ugyan lehet légköbméter alapján is megtervezni, azonban ez önmagában kevés, hisz számtalan dolgot kell figyelembe venni, így a szigetelést, a falak vastagságát, hőleadását a szobák fekvését. Nagyon aprólékos munka, de a központi fűtés tervezésének ez az alfája. Oldalakon keresztül számoljuk például egy-egy lakás hőigényét. A munka- közösségben egyébként hárman dolgozunk. Egy mérnök barátom és egy technikus kolleganőm, aki rajzol és szerkeszt. Így ennyien jól megvagyunk, jól meg tudjuk szervezni a munkánkat.

I

— A tervezés Időszakában ml a legfontosabb szempont amit az energiatakarékos fűtésnél figyelembe vesznek?

— Csúnyát fogok mondani : az energiatakarékosság nem a fűtésen, hanem az épületen múlik. Ha ugyanis hőszigetelés nincs, a lakásokban csak akkor lesz meleg, ha minél több radiátort helyeznek el benne. Az energiával való takarékosság rendkívül összetett dolog. A távfűtés kalorikusán gazdaságosabb, mint az egyedi fűtés, de rendkívül nagy a beruházásigénye, és az üzemeltetése sem olcsó. De ha mindenképpen hasonlítani akarunk, akkor a legolcsóbb, ha vesz valaki három olajkályhát, s ezzel oldja meg a lakása fűtését.

I

— Hogyan szerzik a kuncsaftokat?

— Nem kellett sokat járnunk munka után, jött magától, nemigen tétlenkedünk. Ha az árbevételt tekintjük értékmérőnek: 1984-ben háromszor annyi munkánk volt, mint 1983-ban, a 85-ös esztendő átlagév volt.

1

— Ez azt jelenti, hogy csökkent az építkezések száma, vagy a mostani építtetők kevesebbet vagy egyáltalán nem költenek arra, hogy a fűtést Is megterveztessék?

— Talán több megrendelőnk, s a munkánk egyenletesebb lenne, ha piackutatást is végzünk. Jelenleg a lakossági megrendelésünk kevesebb, zömmel közületek- nek tervezünk. Kisebb és nagyobb volumenű munkánk is adódik. Ezeket a rendelkezéseknek megfelelően mérnöknap-rendszer szerint számoljuk el, felszámoljuk a költségeinket, megbecsüljük, hogy egy munka hány nap alatt tervezhető meg, — a kettő szorzata adja a tervezésért járó összeget. Munkánk van, hisz az építtetők jól tudják, hogy nem árt az, ha szakemberekkel terveztetik meg a fűtés rendszerét, fázni ugyanis elég kellemetlen. Mint már utaltam rá, a tervezés pontos, precíz munkát igényel. Tételezzünk fel mondjuk egy ötlakásos sorházat, két szinttel, — ez két alaprajzi, egy függőleges csőtervvel, néhány részletrajzzal jár, négy-öt oldalas a műszaki leírás, hat-tíz oldalas a költségvetés, munka- védelmi leírást adunk, a hő- szükséglet-számítás 15—20 oldalt tesz ki. Mindez körülbelül egy hét alatt készül el.

I

— Milyen nagy a fűtéstervező gmk kockázata?

— Az induló alaptőke nálunk nagyon adacsony volt, a rajzeszközök, az ügyvédi költség mindössze 3—4 ezer forintot tett ki, a szellemi tőke adott volt. Ez tehát nem nagy kockázat. A másik kockázat ennél lényegesen nagyobb, hisz ha a terv hibás, s a berendezés netán felrobban, teljes anyagi felelősséggel tartozunk, s nemcsak az, aki a tervet készítette, hanem egyetemlegesen a munkaközösség minden tagja. Tehát ha az én berendezésem tönkremegy, a kollégám lakása, kocsija, vagyona is „rámehet”. Ez elég nagy kockázat, de igen kicsi a tévedés valószínűsége, hisz hosszú ideje dolgozunk főállásban, s most már formában is ugyanabban a szakmában. A vállalatnál végzett munkámmal kapcsolatban előfordult már reklamáció, de peres ügyem még nem volt. Így nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a szakmai tévedés valószínűsége és kockázata is rendkívül kicsi. Jól kell dolgozni, figyelmesen tervezni, számolni, és akkor nem történhet baj.

I

— Azt mondják sokan: manapság az élelmeseké a világ. Mennyire kell élelmesnek lenniük?

— Való igaz. Hadd mondjak erre egy példát. Mi gázt nem tervezünk, ha valaki ilyen kéréssel fölkeres, megmondjuk, hol találja meg a gáztervezőket. Amikor a gázvezetések elkezdődtek Szekszárdon, pécsi munka- közösségek utaztak a városba, bekopogtattak a lakásokba, és felajánlották a szolgáltatásaikat — háromszoros áron. Ez egyrészt élelmesség, másrészt tisztességtelen harácsolás.

— Az azonos típusú munkát végző vállalkozások tehát versenyeznek egymással, igaz, néha nem éppen korrekt módon. önöknek vannak versenytársaik?

— Vannak, több gazdasági munkaközösség foglalkozik fűtésszereléssel. Nem vagyunk túlságosan sokan, így hát a munka egyenletesen eloszlik a gmkák között. Nem irigykedünk egymásra — annyi munkája mindenkinek van, amennyit nyugodt, kiegyensúlyozott munkatempóval el tud végezni.

I

— Hányféle kimutatást végeznek, ezeket hova küldik. Milyen az adózási rendszerűk?

— Ha egy kisiparos négy beosztottal, 6 alkalmi munkással dolgozik, a pénztárkönyvhöz csatolja a számlákat és ezzel elintézte az

adminisztrációját. Ezzel

szemben nekünk naplófőkönyvet, számlákat, számlajegyzéket, bérkimutatást, egyeztető táblát, éves zárást kell készíteni. Ezt a PM bevételi és ellenőrzési főosztálya kéri. A tavalyi adóbevallásban egy sort véletlenül följebb írtam, mint kellett volna, és két számot nem adtam össze — ezután szabálysértési eljárást indítottak ellenem. Szerencsém volt, megúsztam egy írásbeli figyelmeztetéssel. .. Ami az adózást illeti. * Társasági adót, általában jövedelem- adót, forgalmi adót az elmúlt évig KÖFÁ-t, és társadalombiztosítási járulékot fizetünk. Egyszerűsíteni lehetne a dolgot olyan formán, hogyha az általános jövedelemadó összes, tételét megemelnék hat százalékkal, annyi lenne, mint a társasági adó és csökkenne az adminisztráció. Ha a jövedelem- adót újabb tíz százalékkal megemelnék, magába foglal- hetná az SZTK-járulékot. Így egyszerűbb lenne minden, hisz a pénz ugyanabba a nagykalapba kerül.

— Szabad megkérdeznem, hogy az úgynevezett nagykalapba az önök munkaközössége évente mennyit fizet

be?

— A költségekkel csökkentett bevétel 40—45 százalékot. A költségek a bevétel 20—25 százalékát jelentik, az adójellegű tételek a maradék összeg 40—45 százalékát. A megmaradó ösz- szeg a miénk.

I

— Megéri tehát, jövedelmező a géemkázás?

— Nagyon sok választásom nincs. Vagy megelégszem azzal a fizetéssel, amit a főmunkahelyemen keresek, vagy igyekszem mellékjövedelemhez jutni. Egy biztos; sok az adó, de azért marad valami.

I

Az önök érdekeit ki, milyen szerv képviseli?

— Pénzügyi szempontból a PB bevételi és ellenőrzési főosztályához tartozunk, s a városi tanács műszaki osztálya felügyel bennünket. Ellenőriznek, csupán az érdekeinket nem képviseli senki.

— A gmk és mis kisvállalkozási forma alkalmas a tartalékok feltárására, sok benne az innovatív elem. Nyilván önöknek is ismerniük kell a legújabb technikát, technológiát. A szakmai képzésre jut elég idő?

— Ebből a szempontból kivételesen jó helyzetben vagyok. hisz főállásban ugyanazt a munkát végzem, mint a gmkban. Nem szabad, s nem is tudok lemaradni — kötelező ismernem a legújabb eljárásokat.*

I

— Eléggé elfoglalt, így hát meg sem merem kérdezni, hogy odahaza szokott-e kötényt kötni a derekára...

l

— Miután elkezdtem gazdasági munkaközösségben dolgozni, átalakult a családunk életvitele. A korábbinál sokkal többet vállalt magára a feleségem a háztartási munkából, — s azt is megérti, ha pihenésképpen elmegyek kergetni a halakat.

[ — Köszönöm a beszélgetést.

D. VARGA MÁRTA

Hőgyész bemutatkozik a Tolna megyei nagyközségek sorában. A kiállítás, amelyre oly lelkesen készültek a községben, a Tolna Megyei Népújság galériájában látható. A község nem játszott sohasem döntő szerepet a megye gazdasági, politikai életében, de minden — a megyére kiterjedő — esemény élénk visszhangra talált, s esetenként az felerősödve visszahatott a megye életére. S ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a község fontos közlekedési csomópont. Stratégiai helyzetéből következik, hogy Itt mindig mindenről tudnak, ami eseményszámban ment Tolna megye térségében. Innen ágazik az út Dombóvár, Tamási—Siófok, Gyönk— Simontornya és Szekszárd irányába. A község — némi túlzással — joggal tarthatja magát a „megye közepének”. . Nyilvánvaló, hogy ilyen község gyakran szerepel a megyei, járási szintű iratokban. így volt ez a forradalmak korában, 1918— 1919-ben is. Most ezekből mutatunk be néhányat.

A polgári demokratikus forradalom mozgalmas napokat hozott a község életébe. Ezt a gyönki járási főszolgabírónak a budapesti Nemzeti Tanácshoz november 3-án küldött táviratából tudjuk: „Simontornyán,

Gyönkön és Hőgyészen zavargás és fosztogatás folyik. Kérek legsürgősebben mindhárom helyre egy-egy század megbízható karhatalmat, mert e nélkül életbiztonság és állami érdekek legnagyobb veszélyben vannak. Hőgyészen megbízható magánértesülés szerint (a) jegyzőt súlyosan megsebesítették. Telefon el van vágva.”

Többet tudunk meg az eseményről a november 12-én kelt főszolgabírói jeléntésből, amelyet a telefonon adott al* ispáni utasításra készített : „Szombat este Hőgyészen lövöldöző katonacsoport felszólította a jegyzőt, jöjjön velük a csendőrséget lefegyverezni. Jegyző ezt megtagadta és csitította őket, mire lövéssel a fején megsebesítették és ablakára sortüzet adtak. Jegyző családjával életveszélyek között menekült. Nagyobb üzleteket és kereskedők lakásait kirabolták.” A forradalmi mozgalmak élén a községben a baloldali szociáldemokraták álltak. ök 1918. december 18- án levelet küldtek a megye főispánjának, tájékoztatásul a lezajlott eseményekről:

„Mink már felébredtünk az álomból és megszabadítottuk a népet az uzsorásoktól. A kereskedőket, a vér- szopókat, akik az egész háborúban a népet nyúzták, elkergettük, és ami volt nekik, a népnek felosztottuk. Mink nem vagyunk gyilkosok, mink nem bántunk senkit sem, csak aki mindig lopkodott és kihasznált és magának sok milliót szerzett, attól elvettük.'..”

Ezt követően kicsit elcsendesedett a község. A megalakult katonatanács tartotta fenn a közrendet. Tudomásul vették, hogy március 14-én a megyeszékhelyen öttagú direktórium vette át a megye irányítását. A Miagyar Tanácsköztársaság kikiáltása sem váltott ki tömegmegmozdulást. Április elején megválasztották a munkás-, paraszt-, katonatanácsot. Ez a tanács 1919. április 26-án ülést tartott, s a következő határozatot hozta:

„A községi tanács a szocialista párt indítványát magáévá teszi, kimondja, hogy folyó évi május elsejét ünneppé avatja, megtiltja, hogy ezen a napon bárki is bármilyen munkát végezzen, vagy végeztessen. Ezen határozat a községben a legkiterjedtebb módon közzéteendő, megszegői a tanács által vonatnak felelősségre”.

Alig telt el az ünnep, a községi munkás-, paraszt- és

katonatanács fontos határozatot hozott. Ismét idézzük a jegyzőkönyvet:

„Beck Antal szükségesnek tartja a Gottlier-féle téglagyár szocializálását, nemcsak azért, mert ezen üzem munkáslétszáma meghaladja a 20 számot, hanem különösen azért, mert ezen üzem magánkézben igen sok visszaélésre és uzsoráskodásra ad alkalmat.”

Az indítványt a tanács magáévá tette és háromtagú bizottságot választott a leltár felvételére. Oberitter János, Ift András és Mayer Mátyás végezte el a munkát.

A hőgyészi Apponyi-kas- tély gyakran szerepel a korabeli levelekben, rendeletekben. így többek között a megyei levéltár őrzi azt a leltárt, amelyet a szocializáláskor vettek fel a kastélyban talált eszközökről. Az állami birtokrendező bizottság közölte május 5-én a megyei intézőbizottsággal,

hogy a kastélyt a budapesti proletárgyermekek üdülésére kívánja hasznosítani. Aztán ellenforradalmi szervezkedés megakadályozása érdekében a szekszárdi burzsoázia számos képviselőjét ebbe a kastélyba internálták (később, a proletárhatalom megdöntése után a volt foglyok arról emlékeztek, hogy szinte üdülés volt számukra az a pár nap, amit ott voltak kénytelenek eltölteni).

Az Igazság című megyei Lap május 18-án arról adott hírt, hogy a megyeszékhely élelmezésére Hőgyészről több őzt szállítottak Szekszárdiba, ahol a vadhúst jutányos áron mérik majd ki.

A községi tanács május 18- án elrendelte, hogy a községben húsjegyet adjanak ki. Egyidejűleg korlátozó intézkedést hozott az élelmiszer- forgalmazásról. Idézzük a jegyzőkönyvet:

„A községi tanács, tekintve, hogy a község élelmezését a legkomolyabb veszély fenyegeti, kimondja, hogy a községből semminemű élelmiszert kivinni nem enged, az egyes községi lakosok nagyobb mennyiségű élelmiszert össze nem vásárolhatnak, a községen átvonuló idegenek átvizsgá- landók, minden nemű élelmiszer, melyből a jogos beszerzést a beszerző községből való kivitel engedélyezését igazolni nem tudják, elkobzandók, itt össze- gyűjtendők és egy összegben a budapesti közélelmezési hivatal rendelkezésére bocsátandó.”

A Tanácsköztársaság idején is a felfegyverzett katonatanács tartotta fenn a rendet a községben. Idevonatkozó rövid jelentést a megyei intézőbizottság július 27-én küldte a Székesfehérvár hadseregparancsnokának.

„Folyó évi május hó 515/56 számú távirati rendeletre jelentem, hogy a vörös őrség és a vörös hadseregbeli csapatokon kívül Hőgyész községben van egy 13 emberből álló szervezett munkás alakulat 30 fegyverrel, melynek parancsnoka Hopp Vin- cze, a hőgyészi szocialista pártkör titkára.”

Nem tudjuk, történt-e intézkedés a községben a menekült vasutasok elhelyezésére. A megyei intézőbizottságnak a megye területén 300 vasutas családot kellett elhelyeznie. Minden vasúthoz közel fekvő községben a terv szerint 10—12 család elhelyezéséről és élelmezéséről kellett gondoskodni. A felsorolt községek között találjuk Hőgyész nevét is.

A községi tanács egyébként igen intenzíven dolgozott. Erre utal a fentieken túl az is, hogy ő hozott intézkedést arra, hogy a községi pártszervezet készítse elő a pártvezetőség választását és rövid időn belül újítsák meg a vezetést.

K. BALOG JANOS

Szaiay László gazdasági munkaközösségi képviselővel