Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
ISM. március I. Képújság 7 Az ígéretekből elég volt - a tetteken a sor Fából vaskarika...? A tagság 24 százaléka nemmel szavazott Valószínű, a iából lehet vaskarikát készíteni mert történetünk Is ezt bizonyltja: a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet 1985-ben 7,1 millió íorint veszteséget „hozott össze”, ezenfelül jelentkezett még 3,8 millió érdekeltségi alaphiány is. A szövetkezet tagsága kérte az egyesülést a bátaszéki Báta- fémrnel, ott azonban a tagok 24 százaléka nemmel szavazott. A házasság 1986. január 1-ével azonban létrejött ... Kitüntetésük volt, pénzük nem A kádárszövetkezet 1980 ' tavaszán kiváló címet nyert, mivel 1979-ben 37 százalékkal növelte exportját, s így termelésének 72 százalékát a tőkés piacon értékesítették. De már akkor látszott, hogy ; a szövetkezet gazdaságilag nem a legjobbak közé tartozik. A kitüntetés évében a 48 milliós termelési érték ! mellett hatmillió nyereség, : 1981-ben a szintén 48 milliós termelési értékből már csak kétmillió forint nyereség keletkezett... És ez 1983- ban, 1984-ben egymillióra csökkent, végül az 1985 már totális veszteséget hozott... Lapunkban végigkísértük a szövetkezet útját, már csak azért is, mert a történelmi borvidéken feltétlenül szükség van — vallottuk ezt akkor is és ma is — hordó- gyártásra, s mivel ez csak a bátaszéki szövetkezetiben volt, így az érdeklődés középpontjában volt a szövetkezet is. Azonban archívumunk tanúsága szerint 1982- ben január 27-én már leírtuk: „Bátaszéken az elmúlt évben nagy veszteségek keletkeztek. Ez a belső gondok-, ból is adódik, a rosszul megválasztott 'külkereskedelmi konstrukcióból is.” Már akkor látszott, hogy a szövetkezet a bukás felé halad, ennek ellenére úgy éreztük, hogy hurráhangubatban élnek a kádároknál. S ez a bizodalom a jövőben szembekötősdinek mutatkozott. Mert gyógyír nem volt. Az előbbieket azért is figyelembe kell venni, mert gazdasági elemzésekkel, szigorúbb ellenőrző munkával — 1985-ben már késő volt — ■meg lehetett volna előzni a bajt, vagyis a veszteségek növekedését, mivel arról nemcsak Bátaszéken tudtak ... Kisszövetkezet vagy... beolvadás Tavaly ősszel kristálytisztán látszott, hogy tenni kell valamit a szövetkezettel. Két lehetőség látszott: kisszövetkezetté alakulnak át, vagy — egyesülnek az azonos profilú, de jól gazdálkodó Tolnai Gemenc Ipari Szövetkezettel. A harmadik variáció „jött be”, vagyis helyben való •megoldás mutatkozott végül a legkézenfekvőbbnek. A bátaszéki Bátafém jó és évtizedek óta a kiegyensúlyozott szövetkezetek közé tartozott. Az utóbbi években 100 millió forint fölött alakult a termelésük, s 16 százalékos a nyereségráta, ami a mai világban jó. Csak hát a továbbfejlődés lehetőségét gátolta, hogy termelését nem növelhették, már csak azért sem, mert a nagyközség központjában lévő telephely már így is zsúfolt, pedig a termelésnövelésnek a terjeszkedés az egyetlen lehetősége. Nyereségüket növelni nem tudták, mert lehetőségeik határán voltak. Gyártmányaik nyereségtartalma az évek alatt — a költségcsökkentés ellenére is — szinten maradt. Tehát a szövetkezetnek mindenképpen szüksége volt területre, létszámra ... mozgási térre. Ezért kérték — nem ajánlották nekik —, hogy ha már a Kádár- és Faipari Szövetkezet ilyen helyzetbe került, akkor oldják meg helyben a dolgot. S ez volt végül a legjobb megoldás. Ehhez azonban meg kellett győzni a szövetkezet tagságát is, hiszen ők joggal féltették az addig elért eredményeiket, mert a tapasztalatok szerint egy-egy ilyen egyesülés után visszaesés szokott következni. Végül is az egyesülést kimondó közgyűlésen a szövetkezet tagságának 76 százaléka igennel és 24 százaléka nemmel szavazott. A nemmel szavazók nem a jövőre, hanem a mára szavaztak ... Fazekas Pál szövetkezeti elnök szerint azonban az idei eredmények alapján biztosan megértik majd ők is, hogy a jövő — vagyis a mozgási tér miatt — vállalni kell : az igaz, több munkát kell befektetni, de az eredmény kárpótolja a befektetett energiát... Fa is, meg vaskarika is ••• — Lehet fából vaskarikát készíteni ? — Nem is alkarunk — mondja Fazekas Pál a szövetkezet elnöke. — Továbbra is kell foglalkoznunk fával és fémmel is. Tehát nem akarjuk felszámolni a faipart. Olyannyira nem számolják fel Bátaszéken a faipart, hogy 1986-ban 40 millió forint árbevételt terveztek. A tény azonban, hogy jelenleg még csak mintegy 18 millió forintos rendelésállományuk van. Pontosabban olyan 18 millió forintos rendelésállomány ez, amelynek már van nyereségtartalma. Hiszen az első teendője az volt a szövetkezetnek, hogy a veszteséges termelést azonnal megszüntették, csak azt fejezik be, ami még az 1985-ös kötelezettségekkel jár. A későbbi terveikben a faipar visz- szaszorulása szerepel, 1987- ben már csak 20 millió forintot terveznek gyártani, de a hordógyártás feltétlenül megmarad. — Az emberek? —- A foglalkoztatás megoldott. Most olyan stádiumban vagyunk, hogy évekig csak ígérgettek nekik, mi is csak azt tudtuk tenni januárban, és az emberek úgy gondolják az ígéretékből elég — a tetteken a sor. Szóval március 1-től új tel- jesítményrendszert vezetünk be. Komoly követelménnyel és az ehhez járó elismeréssel, vagyis fizetéssel... Nem zökkenőmentes az átállás. A közös szövetkezet vagyona 25 millió forinttal nőtt. Van egy félig kész 560 négyzetméteres üzemcsarnokuk, a terjeszkedéshez szükséges területük ... azonban gondoskodni kell a faipari munkát értő emberek átképzéséről ..., s feltétlenül eredményeket kell ehhez felmutatni, hogy mindkét — ma már egy — szövetkezetben megnyugodjanak a kedélyek. A Bátaszéki Bátafém 1986- ban 150 millió forintos termelési érték előállítását tervezi, 18 millió forintos nyereséggel és 6,5 százalékos bérszínvonal-emeléssel. A tervek szerint a faipari részleg 1,5 millió forintos nyereséget hoz... Hazafi József — Gottvald Károly Olvasóink kérdezték Kik és hogyan alakítják ki a fogyasztói árakat? BőszéIgetés Mátyás Tiborral, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének vezetőjéről Olvasóink levelekben, személyes beszélgetésekkor gyakran mondják : vannak központilag bejelentett áremelések és vannak olyanok, amelyek csak az új árcédulákon jelennek meg. Hányféle ár van ma Magyarországon, kik és hogyan állapítják meg az árakat? — kérdezik. Olvasóink kérdéseivel kerestük fel Mátyás Tibort, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének vezetőjét. I — Mi az ár szerepe a szocializmusban, és mitől függ az árak alakulása? — Az árpolitika a gazdaságpolitika szerves része, egyben a gazdasági célok megvalósításának egyik eszköze. Az árpolitika feladata az árak színvonalát és arányait tartalmazó irányelvek és intézkedések kidolgozása, valamint az ármechanizmus főbb elveinek meghatározása. Szocialista viszonyok között alapvetően a gazdaság fejlettségi szintjétől, a rendelkezésre álló fogyasztási alap és a vásárlóerő nagyságától függ, hogy mekkora szerepet lehet és kell engedni a piaci mechanizmusok és az anyagi ösztönzési rendszer működésének. — Az ötvenes években államilag szabályozott árak voltak, most pedig vegyes árrendszer van. — A szocializmus kezdeti szakaszában, a tervutasításos irányítási rendszerben államilag szabályozott árakkal biztosították a gazdaság fejlődését. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után — 1968-tól — az ármozgások élénkebbé váltak, mivel az ár az egyensúly biztosításának egyik legfontosabb eszközévé vált. A jelenlegi vegyes árrendszer, az ármechanizmus lehetőséget teremt a rugalmas, reális vállalati árpolitika folytatására, az árak szükséghez mért időszaki változtatására. Az árrendszer ösztönzi, vagy korlátozza az áruelőáúítást- forgailmazást, a vevő-eladó kapcsolatot, a kereslet-kínálat alakulását, a fogyasztást. — Ezek szerint a kereskedelem is érdekelt abban, hogy olyan árakat alakítsanak ki, amelyek ösztönzőleg hatnak a már említett kapcsolatokra. — A kereskedelmi munka egyik fontos részterülete az általa forgalomba hozott áruk árának a meghatározása. Ugyanis a beszerzési és eladási árak kttlönbözete mutatja a ráfordítási költségek megtérülését, a kereskedelmi munka elismerését, illetve az eredménytelenség mértékét. Az árszabályozás, az árképzés általános elveit, szabályait, az egyes árformákat és az árhatóságok meghatározását a 38/1984. (XI. 5.) MT. sz. kormányrendelet tartalmazza. — Olvasóink közül nagyon kevesen ismerik ezt a kormányrendeletet. Osz- szefoglalná ennek lényegét? — Nagyon szívesen. Az említett kormányrendelet alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a következő árformákat határozta meg. Rögzített fix hatósági ár. Ettől az ártól sem lefelé, sem felfelé nem lehet eltérni, kivéve a minőségi hiba miatti kötelezően nyújtandó árengedményt. Ebbe az árformába tartozik p>éldául a villamos energia, a gázolaj, a motorbenzin, a lakossági ivóvízszolgáltatás, postai díjszabás ... i — Ezek szerint van olyan árforma is, amelynél el lehet térni: lefelé is, felfelé is. — Először arról, amelynél szabadon el lehet térni lefelé. Ez a legmagasabb (maximált) hatósági ár. Mint említettem ennél az árformánál lefelé szabadon, félfelé semmilyen címen nem lehet eltérni. Ebbe az árformába tartozik például az ipari- és háztartási villamos berendezések egy része — villamos tűzhely, főzőlap, sütő, hőtárolós villanykályha, villamos hűtőszekrény... Ebbe az árkategóriába sorolták a faipari termékek egy részét is: a gerendát, a fűrészárut. Maximált áras bébilábbeli, a bébdcipő, a darabolt sertéshús és húsrész egy része, a csecsemöruházat, amely hurkolt-kötött technológiával készült, kivéve, ha félévenként, cikkenként és termelőnként 200, vagy az alatti mennyiséget gyártottak belőle. — Ës melyik árkategóriába tartozik például a pörkölt kávé? — A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított ár kategóriájába. Ebben az árformában az árhatóság által megállapított, vagy az előírásai alapján kialakított, úgynevezett centrum-árhoz képest engedélyezett felső határt nem szabad túllépni. Lefelé az eltérés nincs korlátozva. A centrum-árhoz viszonyított eltérés mértékét az árhatóság termékektől függően állapítja meg. A kávét már említettem, példaként említem még a melegítve tartósított húsos ételkonzerveket, a vizes tésztából készült péksüteményt, a kalácsféléket, a kekszek egy részét, a kon- zum szaloncukrot, a diabetikus csokoládét, az alkohol- mentes üdítőitalokat. — Eddig még nem esett szó a szabadáras termékekről. Mely termékek sorolhatók ebbe az árformába? — Mindazok a termékek, amelyeket az árhatóság a már említett árformákba nem sorolt be. A szabad árformába tartozó cikkek órát a vevő és az eladó megegyezéssel alakítja ki. E megegyezés során mérlegelik az indokolt költségeket és a piaci viszonyokat, ideértve a hasonló, illetve helyettesítő termékek tulajdonságait és használati értékét, valamint az árképzés általános elvei között felsorolt arányosítást is. A szabadár alkalmazását befolyásolhatja az árhatóság is. Az árhatóság a szabad árformában is jogosult hatósági irányárat — vagy irány- haszonkulcsot — közzétenni. Ez azonban nem korlátozhatja az ettől való eltérés lehetőségét. — Ügy tudom, van olyan ár is, amelytől lefelé nem lehet eltérni. — Igen. Tavaly az árformák bővültek az úgynevezett legalacsonyabb hatósági ár fogalmával. Ettől lefelé eltérni nem szabad, felfelé pedig a tisztességtelen ár a korlát. A legalacsonyabb hatósági árforma főleg a mező- gazdasági termékek termelési biztonságát szolgálja. — Ezek, az árforma szabta korlátok valamennyi gazdálkodó szervre, a magánkereskedőkre is érvényesek? — Igen. De nemcsak azért van szükség az árformák pontos ismeretére valameny- nyi új üzemeltetési formában működő üzlet vezetőjének és a magánkereskedőnek, hanem azért is, mert az eladási árak megállapítása egyre nagyobb arányban az üzletvezetők hatáskörébe kerül. Megszűntek a részben terméktől, részben beszerzési forrástól függően eltérő árformák alkalmazásának lehetőségei. Mindenkire egységes előírások vonatkoznak. Az árkialakitásról az a véleményünk, hogy általában helyes, ha a fogyasztói árak megállapítását is üzletvezetői hatáskörbe adják. Azonban ilyen hatáskörrel csak megfelelően képzett, az árrendelkezéseket ismerő boltvezetőket lehet, és szabad megbízni. Fontos szabály, hogy az üzletvezető ármegállapítási hatásköre nem lépheti túl a vállalati központ ez irányú jogkörét. — Ez azt jelenti, hogy a boltvezető árkialakító hatásköre korlátozható? — Igen. Előfordulhat, hogy az ármegállapítási jogot csak meghatározott cikkekre terjesztik ki, egyes cikkeknél pedig a vállalat által megállapított ár maximális árként érvényesülhet. A legszigorúbb korlát, ha minden fogyasztói árat — a helyi készpénzes beszerzések kivételével — a vállalat állapít meg. Az üzletvezető ármegállapf- tási hatáskörének korlátozása esetén köteles figyelembe venni a vállalat által közölt árakat. — Az árakat kialakitoták, a fogyasztó egyszer csak érezni kezdi, hogy nemcsak kialakították, az árak érvényesülnek is. Hogyan szerezhet tudomást a vásárló arról, hogy minek, mennyi az ára? — Fontos új szabály, hogy a fogyasztói árakról az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemben árnyilvántartást kell vezetni, és az érvényesített fogyasztói árakról a vásárlókat jól láthatóan és egyértelműen kell tájékoztatni. Sz. J. A terjeszkedő» utolsó lehetőségét kihasználva: üzemcsarnokot építettek a központi telepen A . Minden zug foglalt a sportcsarnok szomszédságában __________________ - _____________________________. • (.
