Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
2^fePÛJSÀG 1986. március 28. A Biztonsági Tanács napirendjén a Szidra-öbölbeli konfliktus ügye Jurij Dubnyin szovjet és Vernon Walters nagykövet a BT-ttlésen. (Telefotó) Mai kommentárunk Felzárkózási huzavona A lebonyolítás úgy látszik nem olyan zökkenőmentes, mint azt korábban várták. Hiszen még a múlt héten is bizonyosra vették mindkét érdékelt fővárosban, hogy Bangémann gazdasági miniszter washingtoni látogatásakor nem lesz különösebb gond az amerikai űrfegyverkezés i programiban való nyugatnémet részvételt rögzítő szerződés aláírásával. Mégis huzavonának lehettünk tanúi, s ezt úgy is minősíthetnénk: sok hűhó semmiért. Mert senkinek nincs kétsége afelől, hogy megszületik a mindkét fél számára elfogadható megállapodás. Aim lehet jelentősége annak, hogy nem mindenben értették egyet a washingtoni buzafcodók, nevezetesen Weinberger amerikai hadügyminiszter és Bangemann, aki a bonni kormányban a gazdíasági tárca tulajdonosa. Bonn számára ez az ügy nem elsősorban katonai, hanem gazdásági vonzatú. Persze sokan ezt nem hiszik, okkal érvélve: egy ilyen elsőrendű világpolitikai kérdésben nem lehet csupán a szűk gazdasági érdekekre (hivatkozni. De hát tény, hogy az SDI-nék rövidített a sajtóban leginkább űrfegyverkezési programként emlegetett tervnek a nyugati szövetségi rendszer néhány tagja számára elsősorban gazdasági vonzereje van. Olyan rendkívüli tudományos-technikai fejlesztést ígér ugyanis, amelyből nem szeretnének kimaradni. Az NSZK kormányköréiben úgy láttáik, hogy az ameri. kaíiak eltántoníthatatlanok e tervüktől, nem törődve annak hatalmas politikái kockázatával, hát jobb, ha ők is ott vannak. Nem Olyan egyértelmű politikai támogatása ez az SDI-nék, mint mondjuk az első csatlakozóé, Nagy- Britianmáé. London minden tekintetben kiállt Reagan terve mellett, míg Bonn lényegesen óvatosabb volt. Téhát a középú ton mánadt az európai nagy NATO-ar- szágok között, hiszen Franciaország például határozottan elvetette a részvétel gondolatát. Ez a középúton járás azonban kicsit kétarcú magatártást követel. Egyrészt csátlakozni, téhát benne lenni, amely a nyilvánvaló támogatás, másrészt mutogatni azt is, hogy azért vannak fenntartások. A leginkább az, hogy legjobb lenne a fegyverkezés új ága helyett, egy jó és megnyugtató ikarlátazó-leszerelési megállapodás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. iKahlékat azzal vádolják ellenfeleik, hogy éppen ezt a gondolatot áldozzák fél az űrfegyverkezés oltárán. AVAR KAROLY Politikai színjáték - hibákkal Nicaragua hondurasi „betöréséről” Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán vitát kezdett a Földközi-tengeren kialakult helyzetről. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Málta képviselőjének felszólalása után az ülést csütörtök estig elnapolták. Jurij Dubinyin szovjet küldött felszólalásában hangsúlyozta: Washington előre kitervelt agressziójáról van szó egy független és szuverén arab ország ellen, amelynek következtében a térségben oly mértékben kiéleződött a feszültség, hogy az már a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. Vernon Walters, az Egyesült Államok képviselője Líbiára hárította a felelősséget, s Líbia elítélését sürgette a „szabad hajózás és átrepülés” jogának megsértése miatt. George Agius máltai delegátus az ellenségeskedések azonnali beszüntetését és a békés megoldás keresését sürgette. A Pentagon szóvivője csütörtökön hivatalosan be jelen- tete. hogy az amerikai hadiflotta egységei befejezik ,,gyakorlatukat”, amelyet Líbia partjai közelében folytattak. A szóvivő szerint a Az MSZBT elnökségi ülése A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A testület Apró Antal elnök megnyitó szavait követően meghallgatta Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának tájékoztatóját az SZKP XXVII. kongresszusáról. Ezután Bíró Gyula, a társaság főtitkára javaslatot tett az MSZBT VIII. országos értekezletének összehívására, az előkészítő munka fő politikai és szervezeti feladataira. Nehéz helyzetben van Róma: egy jó barátja ölre megy egy jó szomszédjával, s mindketten kedvező állásfoglalást várnák az olasz kormánytól. Ráadásul ez a kényes helyzet néhány hónap leforgása alatt most másodszor ismétlődik meg: tavaly ősszel az Achille Lauro olasz hajó elrablásával ösz- szefüggésben, most pedig az amerikai—líbiai összecsapások miatt. S ami még rosz- szabb: a háború réme Olaszország kapuja előtt kísért. Sok, egymással nehezen összeegyeztethető szempontot kell figyelembe vennie Bettino Craxi szocialista miniszterelnöknek, hogy kikeverhesse belőlük azt a politikát, amely megőrzi a sajátosan olasz színeket, s ugyanakkor megóvja minden irányba a jó kapcsolatokat. Földközi-tengeri ország ez, amely több évtizedes munkával kalapálta simára viszonyát arab szomszédaival. Ráadásul Olaszországot éppen Líbiához fűzik hagyományos történelmi szálak, a „negyedik partnak” nevezett területen több ezer olasz dolgozik a líbiai—olasz gazdasági együttműködés keretében. De Olaszország NATO- tag is, katonai támaszpontokkal területén. Ilyen félállás mellett nem is történhetett volna kínosabb dolog, mint egy amerikai—líbiai összecsapás az olasz csizma orra- hegyénél. A NATO-elkötele- zettség_ megköveteli az egyértelmű ameriikapárti állásfoglalást, de nem mindegy, hogy miiképpen árnyalják azt. Hiszen Róma nemcsak Líbia haragját vonhatja magára, hanem a Líbia mellett felsorakozó többi arab „jószomszédjáét” is. Súlyosbító gyakorlat célját megvalósították, s a flotta egységei egyebek között azért is hagyják el a körzetet, mert ott viharos időjárás várható. Alig néhány órával elhangzása után a washingtoni külügyminisztérium elutasította azt a szovjet indítványt, hogy egyidejűleg vonják vdsza a Földkört-.tengeren állomásozó szovjet és amerikai hadiflottát. A flották visszavonására vonatkozó javaslatot — mint Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Dusán Cskrebicset, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnökét. A megbeszélésen részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi, és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. Losonczi Pál ezután az Országház Nándorfehérvár termében fogadta az osztrák parlamenti küldöttséget, amely Anton Benyának, az körülmény a már hónapok óta kísértő fenyegetés: ha az amerikaiak fegyveresen közbelépnek, Líbia nem habozik az olasz területen fekvő NATO-támaszpontra is lesújtani. Tavaly októberben, az Achille Lauro elrablásával megindult lavina idején az egymással ellentétes szempontok sokasága komoly zavart keltett az olasz kormányban. Csaik úgy lehetett ebből kikerülni; ahogyan gyors tűzoltáskor lehetséges: az épület fele meg- pörkölődött ugyan, de legalább nem égett le. Róma ás Washington viszonya akkor fagyossá vált, két frontra szakadt az olasz kormány parlamenti többsége, sőt rölvdd kormányválsághoz is vezetett az ügy. Most az őszi események tapasztalatával a hálta mögött Craxi ázom volt, hogy előbb saját házában rakjom rendet, összehívta koalíciós kabinettegnap közölték — Mihail Gorbacsov szerdán este Moszkvában terjesztette elő a Sadlld Bendzsedid algériai elnök tiszteletére adott vacsorán. Az Arab Liga Tuniszban ülésezd miniszteri tanácsa felkérte Seddi Klibit, a regionális szervezet főtitkárát, hogy kezdjen konzultációkat a tagországokkal az arab országok csúcsértekezletének mielőbbi összehívására. Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanács elnökének vezetésével a magyar országgyűlés meghívására tartózkodik hazánkban. Véleményt cseréltek a két ország — mindenekelőtt a törvényhozó testüle- teik — együttműködésének helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke, valamint Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. jét, s hamarosan kirajzolódott egy közös, mind az öt párt által elfogadott álláspont. Olyan, amely magában foglalja mind a szocialisták, kereszténydemokraták és liberálisak „földközi- tengeriségét”, mind a republikánusok és szociáldemokraták amerikabarátságát, a Kadhafi-rendszer — megkövetelt — elítélését, az amerikai merevség „megpuhítá- sát”, a kelet-nyugati kapcsolatok szempontjait, a tárgyalásos rendezés óhaját, a saját nemzeti terület Védelmi igényét. Olaszország — olvasható ki a kompromisszumos állásfoglalásból — nem ért egyet azzal, hogy Kadhafi egyoldalú igényeket támaszt a területi vizeket illetően; ezért nem volt jogos „nemzetközi vizeken” támadni az ott gyakorlatozó amerikai erőket; de Washington sem tette jól, hogy éppen ezen a helyen folytat hadműveleteket, mert azok PANORÁMA KECSKEMÉT Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag. ja, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Bács-iKisklun megyébe látogatott. Kiskőrösön Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiislkun megyei bizottságának első titkára fogadta, s tájékoztatta a megye életéről. Felkereste Petőfi szülőházát, és a Kiskőrösi Állami Gazdaságot. Délután Baján folytatódott a program. A 8-ias számú körzeti pártszervezet tagjaival véleménycserét folytatott, ezután a térség országgyűlési képviselőivel találkozott. VESZPRÉM iBerecz János, az MSZMP KiB titkára kétnapos látoga. tást tett Veszprém megyében. Szerdán a megye vezetőivel eszmecserét folytatott a helyi politikai és társadalmi életről. Csütörtökön felkereste a veszprémi Pannon Nyomdát. Délután Zircen előadást tartott időszerű politikai kérdésekről. BELGRAD Köpeczi Béla művelődési miniszter, aki a szövetségi kormány vendégeként tartózkodik hivatalos jugoszláviai látogatáson, csütörtökön Ljubljanában folytatott megbeszélést a kétoldalú tudományos, kulturális és oktatási együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről. ATHÉN Tízezrek tüntettek szerdán este és csütörtökre virradó éjjel Athénben, George Shultz amerikai külügyminiszter görögországi látogatása ellen. A felvonulók Almerika-ellenes jelszavakat kiáltoztak, „Shultz menj haza!” és „El a kezéklkel Líbiától !” feliratú .táblákat vittek. Ami Shultz csütörtöki programját illeti, az amerikai külügyminisztert fogadta Andreas z Papandreu nem éppen a legalkalmasabb eszközt jelentik a nemzetközi jogi viták tisztázásához. Ha ezek a katonai akciók mégis megtörténtek (Olaszország elítéli a fegyveres rendezések gyakorlatát), Róma szerint azoknak semmi köze a NATO szervezetéhez; így az olasz területen lévő NATO-bázisok sem keveredhetnek bele a jelenlegi afférba, vagyis — nem mondja ki de érzékelteti .az o'asz kormány, — Líbiának nincs oka ezeket a támaszpontokat támadni. A „Cnaxi-manőver” egyelőre úgy tűnik sikerült: egység van a kormányon belül, s az amerikai partnerhez fűződő viszonyon sem keletkeztek karcolások: Craxinak a washingtoni kormányhoz intézett üzenete — amelyben az amerikai magatartás megváltoztatását kéri a további veszélyes katonai lépések megelőzése érdekében — nem szolgáltat újabb súrlódási felületet. A veszély azonban még nem múlt el a Földközi-tengeren, s Olaszország talán éppen e veszély iránti amerikai érzéketlenséget nem képes megemészteni. Azt, hogy a biztonságos, óceánon túli földrészen továbbra is egyoldalúan és egyeztetés nélkül hoznak intézkedéseket, s nem veszik figyelembe a Földközi-tengeri térség rendkívül sokszínű valóságát. Röviddel ezelőtt ezt írta az egyik olasz napilap: — Kétségtelen, hogy Olaszország jobban ért a Földközi-ten.ger- hez, mint nagy barátja. Washingtonnak e térségben nincs tapasztalata, de jó szövetségesei vannak, miért nem bízza hát rájuk érdekeinek védelmét ezen a tájon? Garzó Ferenc (Róma) Az Egyesült Államok katonai helikopterei megkezdték a Salvador! alakulatok szállítását abba a térségbe, amelybe a washingtoni kormány állítása szerint korábban nicaraguai csapatok hatolták be. Az akcióban mintegy 14 helikopter, ötven amerikai katona vesz részt. Az amerikai politikai körök azonban nyílt kétkedéssel fogadják a Fehér Ház vádaskodását és az amerikai tömegkommunikációs eszközök szerdán azt jelentették, hogy nem bukkantak rá az állítólagos behatolás bizonyítékaira. Larry Speákes, Reagan elnök szóvivője szerdán az újságíróknak bemutatta a hondurasi elnök levelét, amelyben sürgős katonai segítséget kér az állítólagos behatolás elhárítására. Az NBC televíziós hálózat azonban megállapította: a levelet csak azt követően sikerült produkálni, hogy John Galvin tábornok, az Egyesült Államok déli parancsnokságának vezetője személyesen utazott Te- gucigalpába — korábban hivatalos hondurasi körök azt mondták, hogy nem volt ilyen 'kérés. Washington egyébként az elmúlt öt év során már 450 millió dollárt adott az országnak katonai célokra, így a húszmilliós rendkívüli segély különösebben nem indokolt. A kétkedés nyomán az amerikai hivatalos körök valamelyest módosították álláspontjukat. Korábban azt mondották, hogy „mintegy 1500 nicaraguai katona hatolt be” Hondurasba, a kontrák táborainak felszámolására, a külügyminisztérium szóvivője viszont szerdán már úgy fogalmazott, hogy „nem a számok fontosak” és különben is Nicaragua jelentős erőket tart a határmenti térségben „beavatkozásra készen”. A szóvivő azonban fenntartotta a managuai kormány ellen felhozott washingtoni vádakat. Jose Azcona Hoyo hondu- rasi államfőt szemmel láthatólag hidegen hagyja az állítólagos nicaraguai behatolás az ország területére. Noha a tegucigalpai kormány utólag megerősítette a nicaraguai behatolásról szóló washingtoni bejelentést és azt is, hogy erre való tekintettel amerikai segítséget kért, az államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, kedden, néhány órával a washingtoni változatot elfogadó hivatalos hondurasi közlemény közzététele után családjával ötnapos húsvéti vakációra szülővárosába, az ország karib-tengeri partján levő La Ceiába utazott. A hondurasi kormány rádiója megszokott programját sugározta, mindenféle utalás nélkül arra, hogy harcok folynának az ország területén. Még beszédesebb az El Tiernpo című hondurasi lap szalagcíme: „Washington közölte velünk, hogy háborúban állunk”. Mint ismeretes, Nicaragua kormánya kezdettől fogva valótlannak, tudatos félrevezetésnek minősítette az amerikai .vádakat. A sandinista kormány felajánlotta: küldjenek a térségbe független megfigyelőket a Conta- dora-államok képviselődből a tényleges helyzet kivizsgálására. Washington eddig nem volt hajlandó tudomást venni a javaslatról. A naciaraguai csapatok állítólagos hondurasi betörése körüli nagy felihajtás nem véletlen. Ismeretes, hogy nemrég a washingtoni képviselőház elutasította Reagan elnök kérését, melyben 100 millió dollár segély megszavazását javasolta a Nicaragua törvényes kormánya ellen harcoló ellenforradalmi zsoldos csapatoknak. A .Fehér Ház nyilván félt attól, hogy az elutasítás meglepetésszerűen a szenátusban is megismétlődhet, mert akkor már semmi reménye sem lenne arra, hogy törvényes keretek között támogathassa a nicaraguai kontrákat. Losonczi Pál fogadta Cskrebicset és az osztrák képviselőket miniszterelnök. Róma és Tripoli Nehéz barát — nehéz szomszéd Nápolyban is tüntettek az amerikai—líbiai konfliktus kapcsán a Földközi-tenger békéjének biztosításáért. (Telefotó)
