Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
1886. március 28. ïnÆPÜJSÀG 3 Huszonkilenc év Kossuth-könyvek között Ma tölti utolsó munkanapját a Kossuth Kiadó (Tolna Megyei Kirendeltségén Hahn László, alki huszonkilenc éve és 2 hónapja annlalk vezetője. lA mondat igen boromgósan hangzik, pedig nem arról van szó, hogy Hahn László ma dolgozik utódjára a kiadónál. Ahogy maga fogalmazta meg a beszélgetéskor: — Elmegyek nyugdíjba, aztán marad ók ! Új, immár nemcsak Tolna megyei, hanem területi munkakört ellátva, hamarosan visszatér a szervezethez, és mint nyugdíjas, dolgozik majd továhb. Huszonkilenc évi — egy helyen eltöltött munka — jó alkalom a visszapillantásra, bár természetesen nem ennyi az összes imunkaviszo. nya. Ma még csak annyi biztos, hogy legalább negyven évi szolgálati időt tud igazolni. Dolgozni a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületben kezdett, ahol repülőgép-szerelő is lehetétt volna, ha közbe nem szól a történelem. Közbeszólt, így az egyesület megszűnte után a „Fischer Gyárban” dolgozott tovább, majd a felszabadulás után ugyanott részt vett az ifjúsági mozgalomban, a szakszervezetben, már mint üzemi bizottsági titkárba figyelték fel rá. A gyár neve közben Magyar Gyapjúfonó és Szövőre változott. — Végigjártam a mozgalom útját, 1950-ben küldtek Budapestről Tolna megyébe, különféle beosztások után a megyei pártbizottság apparátusában dolgoztam, 1957. február elsejétől vagyok „ezen a szent helyen”. — A kezdetektől részt vesz a kiadó életében, mikor volt nehezebb a munka, ékkor vagy most? — Ma könnyebb is, meg nehezébb is. A Kossuth, a Szákra Kiadó jogutódjaként működik. Az elején csak néhány (kiadványt jelentettünk meg egy évben. Az első jelentős munka az ellenforradalom után az úgynevezett fehér füzetek megjelentetése volt. Politikai könyvkiadó vagyunk, a kiadványaink iránti érdeklődés igen nagy mértékben függ a lakosság politikai hangulatától, meg persze a politikai képzettség, műveltség színvonalától is. Elképzelhető, hogy az ellenforradalom után nem volt könnyű a terjesztés. Mára a helyzet téljesen megváltozott. Ebiből a szempontból ma könnyebb a feladat. A kiadványaink, könyveink száma viszont megsokszorozódott, ma hárdmililió-százezer forint az éves forgalmunk. Ebből a szempontból viszont nem vált egyszerűbbé a munka. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy az utóbbi évek áremelkedései sem könnyítették meg a dolgunkat. Nem is elsősorban a saját áraink -növekedésére gondolok, hanem ama, hogy ma az embereik meggondolják, mire mennyi pénzt költenék. — Hogyan kezdődött a szervezés? — Már az első év végére eljutottunk a pártbizottságok segítségévéi egészen az allap- szervezetékig. Ma is ez a terjesztés elve. A munka dandárját a pártszervezetek terjesztői végzik. Nekünk nincsenek alkalmazottaink, csak társaink a munkában, akik tulajdonképpen társadalmi m-urtkában vállalják ezt a feladatot. Az a százalék, amit kapnak, csak ama jó, hogy legalább a saját (könyveikért nem kell pénzt kiadni, hiszen jó -terjesztő csak az lehet, alki maga is sokat olvas. Ma Is csak köszönetét tudok mondani áldozatos munkájukért. Nekik is köszönhető, hogy a terjesztésben a huszonkilenc év alatt nem volt apály, a lassú és biztos emelkedés volt a jellemző. — Hogyan tekint vissza az eltöltött időre? — Mindent összevetve nagyon szép volt, simább és .göröngyösebb utak váltották egymást, de hát ez így természetes. Néha szomorúéin gondoldk arra, hogy azok zöme, akikkel megkezdtük ezt a munkát, már elment, vagy nyugdíjba, vagy pedig örökre. A fiatalok, akik átvették a stafétabotot, majd csinálják tovább a munkánkat. Elsősorban azért dolgozom tovább fél műszakban, mert szeretem ezt a munkát, nem tudnék hirtelen elszakadni a társaságtól sem, akikkel sok évet együtt töltöttem. Nem akarom azt sem eltitkolni, hogy a pénz is számít, hiszen a lányunk még főiskolás, és szerencsére ,m>a még az egészségem is rendiben (van. — Mi a szép ebben a munkában? — A lényege. Az, hogy mindig a párt ügyét szolgálhattam, a Kossuth kiadványok közvetítésével. IHÁROSI IBOLYA A gyermekvédelmi munkabizottság ülése A szórakozóhelyek ellenőrzéséről Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúságvédelmi Koordinációs Munkabizottság. Első napirendi pontként a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának tájékoztatóját tárgyalták meg a vendéglátóegységek ellenőrzésének tapasztalatairól, a fiatalok szeszes itallal való kiszolgálásáról. Ezen a területen komoly gondot okoz, hogy az egységek üzemeltetőinek érdekeltsége nem egyezik a társadalmi érdekekkel, a fiatalok egészségének megóvásával, a káros szenvedély kialakulásának megakadályozásával. Megoldatlan a 18. életévüket be nem töltő fiatalok kiszűrése, illetve a gyakori jelenség, hogy kiskereskedelemben értékesített alkoholt közterületen vagy vendéglátó helyekre becsempészve fogyasztják. Ennek ellensúlyozása csak megfelelő alternatíva felmutatásával lehetséges, nevezetesen alkoholmentes, kulturált szórakozást nyújtó vendéglátó helyeket kell kialakítani, odavonzani ezt a korosztályt. A kereskedelem, a család, az oktatás jelentőségét hangsúlyozva is ki kell emelni azonban a társadalmi összefogás szükségességét, hogy az élet minden területén követendő, arra méltó példát lássanak a fejlődő személyiségű gyermekek. Ezt követően Báli János, a faddi nevelőotthon igazgatója az állami gondozottak között végzett nevelőmunkáról, az intézményben folyó munkára nevelésről számolt be. Miben dönthetnek? (il.) Vállalati Tanács a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalatnál Különleges helyzetben A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat tevékenységi köre három megye — Baranya, Somogy, és Tolna megye — területére terjed ki. Éppen ezért helyzetük speciális, és sokrétű. Az előkészítő bizottság 1985. január közepén alakult meg, s két hónapon árt „szondázták” a dolgozókat, hogy melyik irányítási formát .tartják megfelelőnek. Nem volt kis munka — végül is a vállalati tanács megalakulása mellett döntötték. Ennék egyik rendező elve az volt, hogy a dolgozók létszáma 500 fölött legyen, — a vállalatnál ekkor 527-en dolgoztak. Ez a forma a vállalat sajátságos felépítéséhez — ahogy mondani szokás — igazodott, hisz a három megyéből közgyűlést összehívni nem lenne könnyű, zökkenő- mentes. Az egyes helyi állomások létszámának arányában határozták meg a küldötteket — a vállalatnál hét önelszámoló egység működik. A választott küldöttek száma 12, a vállalati tanács 24 tagú, — a küldöttéken kívül az egységek vezetői, a tenyésztésszervezési _ főágazat vezetője és az igazgató tartoznak a tanácsba. Az igazgató delegálta a személyzeti vezetőt, a műszaki vezetőt, a termelési alágazat- vezetőt. Ezt követően megtervezték a működési szabályzatot, s ezt 250 példányban sokszorosították. Elküldték a vállalat állomásaira, s ezt minden második dolgozó megkapta. Sok helyütt volt két vagy három küldött — jelölt, s azért, hogy egyszerűbb legyen a választás, nem a szavazatok kétharmadát, hanem a fölét kellett megkapnia a munkahelyeken a jelölteknek — titkos szavazásai. A VT elnökhelyettese — Mikor ül össze a vállalati tanács? Válaszol: Hinth Károly, az Állattenyésztő Vállalat vállalati tanácsának elnökhelyettese. — Az alapszabályok szerint évente két alkalommal, de mi ezt háromszor hívjuk ösz- sze. Minden évben márciusban ülésezünk, akkor, amikor elfogadjuk az éves mérleget, s megbeszéljük, hogy mire fordítjuk a képződött nyereséget. A tervjavaslatot a vállalati tanács elé terjesztjük. A következő vállalati tanácsülést augusztus végére tervezzük, ékkor áttekintjük az első félév gazdálkodását, a mérleg eredményeit, s eldöntjük, hogy a vállalat gazdálkodásában mit változtassunk. — Mikor tartja a VT a következő ülését? — Novemberben, amikor is az első háromnegyed éves gazdálkodásról van szó, s ekkor készülünk fel a következő időszak feladataira. — Hogyan készítik elő a vállalati tanács elé kerülő témákat, feladatokat? — A küldötteket tájékoztatjuk a vállalat feladatairól, s kíváncsiak vagyunk a véleményükre is. A döntésekről a megválasztott vállalati tanácstag tájékoztatja a munkahelyi közösséget, s beszámol a hozott határoza'okról. — A küldöttek megválasztása öt évre szól. Időközben módosulások is előfordulhatnák. — Szervezeti változásokat bármely tanácsülés hozhat. A VT-üléselket, ha azt szükségesnek látjulk összehívhatjuk, — például akikor, amikor nagyobb beruházásokat eszközlürtk. Szükséges összehívni a VT-t, ha a gazda:kodás lényeges célkitűzései veszélyben forognak. — Egészen apró részletkérdéseikkel foglalkozilk-e a vállalati tanács? — Nem. A vállalati tanács igazgatója a gazdálkodással kapcsolatos nem stratégiai jellegű 'kérdésekben egyszemélyi felelősségben dönt. Tapasztalatok Dr. Bártházi Csaba, termelési főágazatvezető, a vállalati tanács tagja. — Sajnos a vállalati tanács működésének formája még nem teljesen kialakult. Az azonban bizonyos, hogy az eddigiekhez képest minden formájában előrelépést jelent. Még naigyon rövid az idő, amit az Állattenyésztő Vállalat sokirányú munkájában felmérhetünk, az viszont tény, hogy igen sok tapasztalattal gazdagodhatunk, s a vállalat munkáját ezzel az irányítási módszerrel elősegíthetjük. Tény az is, hogy a demokráciát még gyakorolnunk, tanulnunk kell. Minden VT-tagnalk betekintést kell nyernie a vállalatvezetés kisebb, s nagyobb gondjaiba. — A vállalati tanács tagjainak igencsak megnőtt a felelőssége, a dolgozók, a választók most johban érzik, hogy felelősek a vállalat egészének a munkájáért. Mindenki — legyen az vállalati tanácstag vagy az őt megválasztó dolgozó — tudja, hogy a munkája mit ér, s ez az ed. digiéknél nagyobb felelősséggel jár. Egyszerűen azért, mert a munkája a vállalati tanács működésén keresztül kihat a vállalat egészére, s a küldötteken keresztül közvetlenül megismerhetik azokat a hatásokat, amelyek a vállalatot érintik. Korábban nem volt olyan fórum, ahol a vállalat dolgozói megismerkedhettek a munkahelyük közvetlen problémáival. A vállalati tanács erre módot teremtett. Én úgy látom, hogy a vállalati tanács igen nagy perspektívával bír, hisz minden egyes dolgozó elmondhatja a konkrét véleményét. Az igazgató is több, és jobb visszajelzést kap mint korábban. A vállalati tanács megalakulása ésszerűbb gazdálkodásra serkent, hisz mindenki, aki a vállalatnál dolgozik tudja, hogy a helytelen vagy a helyes döntés a saját zsebére megy. A lehetőségek nagyszerűek, de a vállalati tanács hasznos működését még tanulni kell, s az eredményt ma még lemérni nem lehet. Dolgozók, és választottak Gyimesi József, vezető laboráns: — összesen 63-an választottak meg a vállalati tanács tagjává. A felelősségem éppen ezért nem kevés, hisz Hirth Károly közgazdasági igazgatóhelyettes, a VT elnökhelyettese Dr. Bánházi Csaba: „A vállalati tanács igen nagy perspektívával bir” Gyimesi József vezető laboráns: „A dolgozók azokat választották maguk közül, akik jól képviselik az érdekeiket”. a dolgozók 80 százaléka fizikai munkás. — Az önt megválasztó dolgozóknak mi volt a véleménye a vállalati (tanács megalakulásáról, s milyen problémákkal, kérdésfeltevéssel bízták meg? — Mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy milyen bérfejlesztésre és nyereség- részesedésre számíthatnak. Érdekelte őket az, hogy hogyan teljesülnek a szociálpolitikai tervek, s milyen időszakonként kapnak munkaruhát, védőruhát, A választ azonnal megkapták. A vállalati tanácstagok választása titkos volt, így hát — úgy vélem — azokat jelölték a dolgozók maguk közül, akik erre érdemesnek bizonyultak, s képviselik mindenkor az érdekeiket. ♦ Így van ez rendjén. S mint ahogy arról az előzőekben szóltunk, s mint amiben Hir.th Károly a vállalati tanács elnökhelyettese is megerősít: most már olyan dolgokban is kelt döntenünk a vállalati tanácstagoknak, ami nem közvetlenül a szakmájukhoz tartozik. Állást kell foglalniuk a vállalat egészét meghatározó kérdésekben, igennel, vagy nemmel szavazniük, s módja adódik a választóknak beszámolni minden egyes fontos döntésről, ami a vállalatot, s annak minden dolgozó, ját egyaránt érinti. D. Varga Márta Fotó: Kapfinger András „Elmegyek nyugdíj ba, aztán maradok” A köny vraktárban
