Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 74. szám. ABA: 1,80 Ft 1986. március 28., péntek. Mai számunkból Az ESZPERANTÓ­MOZGALOM TOLNA MEGYEBEN (4. old.) FELHÍVÁS (4. old.) OLVASOSZOLGÄLAT HUSZONKILENC ÉV (3. old.) Nem soka Uni — tisztein/ Sok vagy kevés a jogszabály? Örök vitatéma ez a jogalkotók és a jogalkalmazók között. Vannak, alkiik azt állítják, hogy egy jogrendszer milyenségét soha nem szabad a hatályban levő paragrafusok számán mérni. Legalább ugyanolyan hiba ugyanis egy új jog­szabályt nem megalkotni, 'ha azt a társadalmi-gazda­sági viszonyok indokolttá teszik, mint hatályban tar­tani olyan rendelkezéséket, amelyek feleslegesen re- gulázzák az állam-polgárok, vagy épipen a gazdálkodó szervezetek magatartását. A szakemberek nem tagadják, hogy manapság bi­zonyos területeken túlságosan is részletesek, apróléko­sak a különféle jogi rendelkezések, a paragrafusok út­vesztőiben olykor már a jogászók sem tudnak eliga­zodni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyók egyre bonyolultab­bak, az életnek sok olyan területén is növekszik a jog szerepe, ahol korábban kevésbé volt rá szükség. Az igazságügy -miniszter nemrégiben tartott parlamenti sajtótájékoztatóján a gazdasági szabályozást hozta fel egyik példaként. Amíg a tervutasításos rendszer volt az uralkodó, és a minisztériumók részletekbe menően, konkrétan megszabták a gazdálkodó szervezetek fel­adatait, a jognak szükségképpen kevés szerep jutott. Amióta azonlban a tervutasítás megszűnt: a vállala­tok, szövetkezetek által követendő magatartást egyre inkább jogi normák terelik bizonyos keretek közé. Le­het erre azt mondani, hogy lám, mennyivel növekedett a gazdasági jogszabályok száma, mégsem hihető, hogy ez szükségképpen negatív jelenség lenne. Hiszen a gazdálkodó egységek éppen ezzel kapnak a korábbinál nagyabb mozgásteret, növekszik döntési jogkörük, s vele együtt persze a felelősségük is. Ezzel a példáival a miniszter sem azt akarta érzékel­tetni, hogy ma már nincsenek olyan „jogszabálygyár­tási” törekvések, amelyek indokolatlanok, s amelyek­nek gátat kell vetni. Elsősorban az alacsonyabb szintű joganyagban sok a kifogásolnivaló. Az egyes minisz­tériumok ma még gyakran olyankor is a rendeletal­kotás fegyveréhez nyúlnak, amikor valamilyen fontos feladatot más eszközökkel — például új ösztönzési rendszer kidolgozásával, a gazdásági érdekeltség meg­teremtésével — kellene megoldaniuk. Az adminisztra­tív módszerek alkalmazása, a tiltások és kötelességek előírása többnyire egyszerűbb, s ráadásul önigazolásul is szolgálhat, hiszen utólag elmondhatják: mi kiadtuk a jogszabályt, igazán nem tehetünk róla, hogy „lent” nem hajtották végre. Az effajta szemlélet azért is ká­ros, mert képviselői valójában nem a feladatokat akar­ják megoldani, csupán az ágazat, a minisztérium „ön- adminisztrálását” tartják fontosnak. Arról nem is be­szélve, hogy minden olyan jogszabály, amelynek ki­adásához előzetesen nem teremtették meg a végrehaj­tás feltételeit, szükségképpen lejáratja azoknak a pa­ragrafusuknak a tekintélyét is, amelyek betartására pedig Valóban nagy szükség lenne. A jogrendszer egységességének, áttekinthetőségének biztosítása érdekében a következő években jelentős feladatok várnak az igazságügyi kormányzatra. S te­gyük hozzá: nemcsak a gazdasági életben. Jelenleg a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezések között is még igen sók a bonyolult, a laikusok számára érthe­tetlen, követhetetlen paragrafus, s ezek igencsak meg­nehezítik az állampolgárók jogainak érvényesítését. Az emberek ma már joggal igénylik, hogy ne kelljen va­lamennyi jogi problémájukkal rögtön ügyvédihez for­dulniuk, hogy maguk is tisztában lehessenek legfon­tosabb jogaikkal. t Régi igazság, hogy minden jog csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. S az elmúlt évek gyakor­latából példák tucatjait lehetne sorolni arra: hogyan rövidítette meg az embereket pusztán az a tény, hogy nem voltak tisztában a jogaikkal. AZt persze senkinek nem kell tudnia, hogy mondjuk mi a különbség a jót­állás és a szavatosság között. De ha egy év eltelte, vagy tízezer kilométer lefutása után a gépkocsira lejár a garancia, rögtön érdekessé válik: az autó milyen hi­báinak javítását lehet továbbra is díjmentesen kérni, most már a szavatosság alapján. Olyan zsebbe vágó kérdésekről van itt szó, amelyeket aligha szabad egy nagyvonalú kézlegyintéssel elintézni. A negatív társadalmi jelenségek elleni harcban is fokozott szerepet kell vállalniuk a következő években a jogszabályoknak. A kormány által nemrégiben el­fogadott ötéves kod ifi kád ős program szerint magas szintű jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvé­delemről, módosítják a családjogi törvényt, újraalkot, ják a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket. Remélhetően az elképzelések megvalósulásával olyan új paragrafusok születnek majd, amelyeket megismer­ve nem sokallni, hanem tisztelni fogjuk a jogszabá­lyokat. DEÁK ANDRÁS Barátsági nagygyűlés Novy Borban Németh Károly beszéde A magyar-csehszlovák kapcsolatok barátiak, sokszínűek és tartalmasak A csehszlovák pártkong­resszuson jelen lévő külföldi küldöttségek csütörtökön az ország különböző vidékein e dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel ismerkedtek, s nagygyűléseken vettek részt. A magyar pártküldöttség, élén Németh Károllyal, az MSZMP főtitkárhelyettesé­vel az argentin, a máltai és a szenegáli testvérpárt kül­döttségével együtt Éjszalk- Csehországba látogatott, ahol megbeszélést folytatott a helyi párt- és állami szervek vezetőivel, majd Novy Bor üveggyárában nagygyűlésen vett részt. Németh Károly ezen a többi között a követ­kezőket mondotta: — Országainkat a földraj­zi közelségben megélt cörté- nelmi múlt ‘engernyi emlé- k-ir és eseményén túl a mar­xizmus—lenindzmus eszméje, szocialista célja'nk azonos­sága fűzi egybe. Önökkel együtt örülünk az rimúlt öt évben megtett jelentős elő­rehaladásnak, amit kedve­zőtlen külgazdasági viszo­nyok nehezítették. A XVII. kongresszus tervezetei és tö­rekvései méltók népükhöz, a megalakulásának 65. évfor­A kormány Tájékozató® Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta az 1985. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az 1986. év eleji gazdasági folyamatokról szóló jelentést. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt év gazdál­kodására jellemző egyes ked­vezőtlen jelenségek megszün­tetésében nem kielégítő az előrehaladás. Így többek kö­zött elégtelen az export áru­alapok termelésének növelé­se, lassan javul a hatékony­dulójához érkező Csehszlo­vákia Kommunista Pártjá­hoz. Szocialista céljaink valóra váltásában megbízható és meghatározó támasz szá­munkra a szocialista orszá­gok közösségéhez tartozás, aktív részvételünk a KGST- ben és a Varsói Szerződés szervezetében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kapcsolatai barátiak, sokszínűek, tartal­masak, számtalan formában és módon átszövik minden­napi életünket. Ez így termé­szetes. Az együttműködés el­mélyítésében kölcsönösen ér­dekeltek 'Vagyunk. Kádár Já­nos és Gustáv Husák elvtárs évenként tartott munkata­lálkozói nemcsak keretet és ösztönzést adnak kapcsola­tainknak, hanem módot nyújtanak a véleménycseré­re a szocializmus építésének általános és időszerű kérdé­seiben. A gazdasági élet te­rületén az évi mintegy más­fél milliárd rubeles forgal­mon túl főként olyan közös nagy vállalkozásainkat emlí­teném, mint a Paksi Atom­ság, egyes gazdálkodó szer­vek a teljesítményeket meg­haladó béremeléseket hajta­nak végre. A kormány ebből kiindulva és figyelembe vé­ve a külgazdasági feltételek újabb módosulásait, pótlóla­gos intézkedéseket határozott el az 1986. évi tervben elő­írt követelmények érvényre juttatásának elősegítésére. A Minisztertanács elfogad­ta az 1986—1990. évre szóló Országos Középtávú Kutatá­si-Fejlesztési Terv társada­lomtudományi programjait. erőmű vagy a dunai vízmű­rendszer. Közismert történelmi adottság, hogy jelentős szám­ban élnek magyar nemzeti­ségűek Csehszlovákiában, szlovák nemzetiségűek Ma­gyarországon. A lenini nem­zetiségi politika szellemében azt kívánjuk, hogy a nemze­tiségiek államuk hű polgárai­ként, nyelvüket, kulturális örökségüket és hagyományai­kat megőrizve becsületes munkával járuljanak hozzá szocialista társadalmuk épí­téséhez. Ebben az értelem­ben két baráti, szomszédos szocialista ország között a nemzetiségek sajátos összekö­tő kapcsot jelenthetnek. A CSKP XVII. kongresz- szusán tegnap délelőtt foly­tatódott a vita a kongresszu­si dokumentumokról és a gazdasági-társadalmi fejlesz­tés terveiről, majd délután a küldöttek elfogadták a do­kumentumokat. Ezután a kongresszus zárt ülést tar­tott, amelyen a párt vezető testületéinek megválasztásá­ról döntött. A választás ered­ményéit ma délelőtt, a kong­resszus ünnepélyes záróülé­sén ismertetik. A kutatási feladatok a gaz­daságpolitika és gazdaság- irányítás, az államszervezet, a terület- és településfejlesz­tés. a társadalompolitika, /va­lamint a művelődés- és okta­táspolitika további tudomá­nyos megalapozását szolgál­ják. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyi ellenőrzésről, valamint a né­pi ellenőrzés 1985. évi mun­kájáról és ellenőrzési tapasz­talatairól szóló jelentést. A megyei pártbizottság ölese Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága tegnap ülést tar­tott. Ez alkalommal Péter Szigfrid első titkár adott tájé­koztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1986. március 18-i üléséről. Fórum az NDK Ifjúsági Törvényről Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bi­zottsága mellett működő Béke Barátság és Szolidaritási Munkabizottság meghívására Szekszárdra érkezett Bernd Wuthenow, az FDJ Köz­ponti Tanácsa Állam- és Jogi Osztályának vezető­helyettese. A vendég prog­ramját a városi KlSZ-bizott- ság és a népfrontbizottság szervezte. A délelőtti város­nézés után Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizott­ságának első titkára baráti beszélgetésen fogadta Bernd Wuthenow-ot. Délután fél háromkor a KISZ városi bi­zottságának épületében fóru­mot rendeztek az NDK Ifjú­sági Törvényről. Rövid be­vezetője után, mely a tör­vény főbb jellemzőiről szólt, az NDK-beli előadó a jelen­lévők kérdéseire válaszolt. Bernd Wuthenow magyar- országi útja során eddig Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében járt. Ki­mondta, hogy a magyar fia. talok aktívan, nagy érdek­lődéssel vettek részt az ed­digi fórumokon. Az NDK- beli vendég holnap indul kőrútjának utolsó állomásá­ra, Székesfehérvárra. Ülést tartott a Minisztertanács Belföldön is megvásárolhatók- Triumph fehérneműk, szabadidő-ruhák Paksról A Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet bonyhádi, majd paksi üzemében 1973-ban kezdték el gyártani a Tri­umph fehérneműket, fürdő­ruhákat, szabadidős öltözé­keket. Az NSZK-beli céggel kötött kooperációs szerződés ma már évi 36 millió forin­tos tőkés termelési értéket je­lent évente a szövetkezetnek. Ennek nagy része, évi 1 mil­lió 300 ezer darab melltartó, félmillió hálóing, pizsama, strand-, szabadidős-ruha és közel egymillió alsó fehérne­mű adja. Kisebb tételben ugyan, 20—30 ezer darabot tavaly óta belföldre is szállí­tanak a Módi Nagykereske­delmi Vállalat közvetítésével. Ezek viszonylag magas áron. de legújabb divatszíneket, modern formákat követve vá­sárolhatók meg. A közel hatszáz teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó mellett háromszáz bedolgozója van a szövetke­zetnek. ök stabil piacra, szovjet exportra varrnak, évente 100 ezer női hálóin­get és 300 ezer darab gyer­mekruhát készítenek. —tzs—czs—

Next

/
Thumbnails
Contents